Mikulásvirágból nem csak piros van

A dísznövény-kereskedések felkészülnek az új trendekre, télen is virágzó kínálatból lehet válogatni. A sorban előkelő helyen állnak a programozható virágzású orchideák és broméliák.

Sokan őrizgetnek év közben szerény külsejű karácsonyi kaktuszt. Ha szerencséjük van és betartották a pihentetés szabályait, akkor ilyentájt parádés virágzásba kezd e pozsgás. Ha a virágórája elromlik, egy, legfeljebb két hetet lehet késleltetni, de siettetni is. Akkortól, ha már megjelentek a virágbimbók, a karácsonyi kaktuszt nem szabad mozgatni, mert erre ilyenkor különösen érzékeny, s azonnal eldobálja a bimbóit. Persze ha az ablaktól (fénytől) való távolsága és az edény tájolása nem változik, ügyesen és gyorsan másik helyre – néhány fokkal melegebbre vagy hidegebbre – lehet rakni.

Ha az akció sikerül, akkor a hidegebb helyen elhúzódik a virágzás, a melegebb helyen meg gyorsabb lesz.

A mikulásvirág egész éves nevelése a nagy tapasztalattal rendelkező növénybarátoknak való. Emiatt egyszerűbb telente újat vásárolni.

Igazi különlegesség a fokföldi jácint. E dél-afrikai hagymást nálunk cserepes növényként ismerik. A jól megvilágított, kissé hűvösebb helyeken érzi igazán kellemesen magát.

Az amarilliszek lehetnek az igazi karácsonyi csodák. Virágoztatásukhoz nyolc hétre van szükség, ezért erről már lekéstek. De hajtatottat már lehet vásárolni. Kezdetben kevés vizet igényel, amint azonban a virágszár is megjelenik, bőségesen kell öntözni. A locsolás ütemére ügyelni kell, mert ha kezdetben sok vizet kap, akkor a hagyma bődületes mennyiségű levelet hajt, és a virág a jobbik esetben is legfeljebb csökött lesz, de az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem is nyílik.

Ha elvirágzott az amarillisz, még hetekig öntözni, tápoldatozni kell a cserépben hagyott hagymát. Ta vasszal a kertbe kiültethető, de a cserépben is hagyható. A nyár végén kell abbahagyni az öntözést, hogy a hajtások elszáradjanak. Ezután a hagymát fel kell szedni, hogy a karácsonyi hajtatásig száraz, szellős helyen pihenjen.

A házilagos hajtatásra alkalmas jácintokból is bőséges a választék. Hidrokultúrás módszerrel azonban csak a különlegesen előkészített hagymák serkenthetők gyors virágzásra. Ezek a kerti jácint úgymond preparált hagymái.

A kezeléssel az ültetés után és a virágzás előtti hideg időszakot lehet megtakarítani. Ha sikerül ilyet szerezni, akkor a hagymát cserépbe vagy jácinthajtató edénybe kell dugni s alaposan beöntözni. A hajtatóedényt úgy kell feltölteni, hogy a hagyma alját éppen ne érje a víz. A földes cserepet és a hajtatóedényt a beöntözés után sötét helyre kell dugni. Világosba csak akkor kerülhet a jácint, ha már 8-10 centis hajtást hozott.

Azok, akik karácsonyra kettős hasznosítású fenyőfát szeretnének állítani, még most, a napokban ássák ki az ültetőgödröt, amikor még biztosan nem fagyott át mélyen a talaj. Ezt érdemes előre elkészíteni és lombbal betakarni. A gyökeres fenyőt vásárlók szeretnék, ha az ünnepek után a csemete a kertben, a ház előtt folytatná életét. A tapasztalatok szerint a famegeredése nemcsak az életerős növényen, hanem az első téli gondos ápoláson is múlik.

Aki fenyőfát ültet a kertjébe, számoljon azzal, hogy ez a növény nem jó szomszéd. Nem érdemes a ház falához közel ültetni, mert a szelíd fácska hamar óriássá nőhet. Ha jó helyre kerül, akkor sudár törzse egy évtized alatt eléri a 10-15 méteres magasságot. Tűlevelei teljes árnyékot adnak, ezért alatta egyes borostyánok és páfrányok kivételével kevés növény él meg. Ráadásul az ereszcsatornát is eltömi, a talajt elsavanyítja, a házat viszont beárnyékolja télen–nyáron, ami különösen akkor rossz, ha túl közel van az épülethez.

Márpedig jellemzően ez történik, sokszor a kis előkertbe teszik a növényt.

Ha ezzel sem sikerült kedvüket szegni, akkor következzenek a pozitívumok, amiket a fenyő szomszédsága eredményezhet. Ha jó fajtát és háztól kellő távolságot választanak, akkor hangulatos sarkot lehet teremteni, mert a mini fenyves növény együttese minden kertészkedő becsületére válik. A gyökeres karácsonyfákat jobb ha nem utcai, piaci árusoktól vásárolják, hanem faiskolában, ugyanis a felszedés előtti utolsó pillanatig ápolni kell az ilyen növényt.

A legnagyobb sikerrel a kétméteres magasságot még el nem érő fákat lehet ültetni. Csak azért a példányért szabad pénzt kiadni, amelyet nagy, legalább 20 kilós földlabdával sikerül megszerezni. A föld ugyanis nemcsak a gyökereket óvja meg a kiszáradástól, hanem a fenyők gyökereivel szimbiózisban együtt élő és az eredeti földdel átmenthető gombáknak is életteret ad. A csupasz gyökérzetű karácsonyfákmegeredése éppen ezért kétséges. Az ilyetmég karácsony előtt azonnal nagy edénybe, nyirkos földbe kell ültetni.

Aki ki akarja ültetni a fáját, rövid karácsonyi díszre készüljön. A meleg ugyanis megzavarja a nyugalmi állapotban lévő fenyő biológiai óráját, és a szabadba tett fácska megfagy. Akkor kell kiültetni, amikor nem fagyos a föld. (Ha nem enged föl a fagy, akkor fagypont feletti hőmérsékleten és kis fénymellett tárolható.) A fagyos szelektől, az erős napsütéstől óvni kell a már kiültetett fenyőcsemetét, és egész télen rendszeresen öntözni kell.

A jövő héten a karácsonyfa-választáshoz és a virágládák téli díszítéséhez adunk tanácsot.

Kapcsolódó cikkek: Fagyvédelem komposzttal, pulóverujjal | Vészjelek a növénytelelőből | Meghuzatva | Tízszeres árkülönbség | Itt az utolsó levélsöprés ideje