A sziromhullás után minden rózsát le kellene vágni

A szerző felvétele

A rózsa olyan, mint a kutya. Ismert a mondás az egyszer kézbevett és soha többé le nem tehető kutyapórázról. Ilyen a rózsa is, ha valaki egyszer beengedte a kertjébe, elkötelezi magát a sok munkát adó, de csodálatos növény mellett. Ha nem ápolják állandóan, hamar áthatolhatatlan tüskés bokorrá válik. A rózsatövet októbertől a fagyokig és a fagyok elmúltával (vagyis most) áprilisig lehet ültetni. Rózsából évezredes nemesítő munka eredményeként ma ötezer fajta, számtalan változat, hibrid létezik. A növény fagyérzékeny, szereti a meleget, a dús talajt, rendszeres trágyázást és növényvédelmet, gyakori öntözést igényel.

Lehet rózsát nagyobbacska edénybe is ültetni, ennek előnye, hogy mozgatható. A rózsatő ültetése más cserjékhez hasonlóan történik, ám nem szabad a bőséges mélytrágyázást elhanyagolni. A szabad gyökerű növényeket ajánlott ősszel és most, a földlabdásokat lehet bármikor telepíteni. Az ültetés előtt a gyenge hajtásoktól meg kell szabadulni, a főhajtásokat pedig a bokorrózsánál 3-4, futórózsánál 8-10, a magas törzsű rózsáknál 2-3 szemre (ép rügyre) vissza kell metszeni. Az ültetéshez minél mélyebb és szélesebb gödröt kell ásni. Ezzel a növény első éveit segítjük, ugyanis a laza talajban a gyökérzet könnyen, gyorsan elfoglalja a helyét. Minél erősebb a gyökér, annál szebb lesz a növény. Ez igazán megéri a többletmunkát. A rózsát olyan mélyre kell ültetni, hogy a szemzés helye 3-4 centivel a talajszint fölé kerülhessen. Ha ugyanis a nemes rész a talajba kerül, akkor meggyökeresedik, s ez nem kívánatos. A gödröt kevés trágyával, tartós hatású műtrágyával kevert földdel kell feltölteni. Az ültetés után bőséges öntözés, beiszapolás következzék, majd néhány órás szikkadás után arasznyira fel kell kupacolni a rózsákat. Ezt a kiszáradás és a fagyok ellen védő takarást az új telepítésű tövekről csak akkor szabad elvenni, ha a rügyek már duzzadnak.

A rózsánál a legtöbb gondot a metszés jelenti. Nyáron érdemes a száradó virágokat az első ötleveles hajtás felett levágni. Az alakító metszés ideje tavasszal van. Minél korábbi a metszés, annál gazdagabb lesz a virágzás. A takarás kibontása után a száraz ágakat, az idősebb girbe-gurba csonkokat, a lisztharmattal fertőzött vesszőrészeket le kell vágni. Az igazi metszés csak ezután következik. A bokor alakú tea-, floribunda és polyantharózsák, és a magas törzsűek esetén az erős, tőből kihajtó vesszőket 6-8, a gyengébbeket 2-3 rügyre kell visszavágni. Ha már metszünk, akkor érdemes pontosan, ferde metszlappal vágni. Egyszer kell csak megtanulni, hogy a meghagyandó – kifelé álló – rügy felett fél centivel kell úgy metszeni, hogy a metszlap alacsonyabb része a rügytől távolabb essen.

A lugasok rózsáit és a futórózsákat a száraz, elöregedett karoktól meg kell szabadítani. Ezekből kiváló sétapálcákat készíthet az, aki szeret ilyesmivel bíbelődni. A megmaradt karokon, a lugas élő vázrendszerén 15-20 centinként egy rövidre metszett csapot érdemes meghagyni, amiből a virágot viselő hajtás tör majd elő. A nagy bokrokká meghagyott parkrózsákat csak ritkítani kell. A mostani, viszonylag keménynek számító tél után biztos sokhelyütt találnak elfagyott hajtásokat, ezeket a fő szárakon lévő alvó rügyekig vissza kell vágni. Később, amikor kihajtott a növény érdemes még egyszer ellenőrizni, hogy minden holt vesszőt levágtak-e.

A remontans (másodvirágzó) csoportot alkotó fajták a nyár elejétől, megfelelő metszéssel egészen őszig hajlandóak virágozni. A kúszó növekedésű futórózsák zárják a nemes rózsák sorát. A futórózsák (lehetnek teahibridek vagy floribundák) elnevezésükből adódóan falak befuttatására, lugasok kialakítására alkalmasak. A cserepes, kisebb virágú, miniatűr rózsák is kiültethetők a kertbe, a szabadban fantasztikus virágzásra képesek. Ezeket nem kell metszeni, csak az elszáradt részeit kell lemetélni. Érdemes az időnként előtörő hosszú hajtásokat eltávolítani, ha ugyanis ezek megmaradnak, akkor a növényke elveszíti fő vonzerejét, apróságát.

Kapcsolódó cikkek: Erkélyjelenet: magyar igénytelenség közszemlére téve | Behurcolt növények terrorizálják a kerteket | Önerőt gyűjthet a lakásbérlő | Zöldben kapós az udvari lakás | Tetőzik a lakáspiaci válság