|
Egy napi újságcikk és egy kortárs könnyűzenei szám szerzői jogi szempontból nem sokban különbözik egymástól: mindkettőt ugyanazok a jogok védik, így mindkettőt ugyanolyan feltételekkel lehet "fogyasztani". Mindez azonban csak elvileg igaz, a gyakorlat másképp fest. Ha a kedves olvasó egy érdekes újságcikket tölt le az internetről - mondjuk - a pendrive-jára, ott semmilyen jogdíjfizetési kötelezettség nem keletkezik (és értelemszerűen a cikk szerzője, illetve kiadója sem kap a nem létező bevételből). Ha viszont egy zeneszámmal teszi ugyanezt, akkor előbb-utóbb mindenképpen fizetni fog, még akkor is, ha a zene látszólag ingyen volt.
A különbség - amely a sajtó és a zeneipar érdekérvényesítő képessége közötti eltérést is mutatja - az üres adathordozókra kivetett jogdíjak kezelésében rejlik, ezekből ugyanis csak az Artisjus (vagyis áttételesen a zeneipar) részesül, a többi tartalomelőállító nem. Az adathordozók közül eddig a kazettákért, a CD-kért, a DVD-kért és a memóriakártyákért kellett jogdíjat fizetni. Nem is keveset: az Artisjus 2007-es jogdíjbevétele csaknem 13 milliárd forintra rúgott, és ennek legnagyobb része a felmatricázott adathordozók jogdíjaiból folyt be (összehasonlításképpen: a zenei CD-k és egyéb "műsoros" kiadványok teljes árbevétele még az említett összeg felét sem éri el).
A 13 milliárdból mintegy 8,5 milliárdot kaptak meg a szerzők, az előadók és a kiadók - a lemezeladások és a rádióbeli szereplések alapján képzett arányszámok szerint -, a többi az Artisjus működésére és a "gyakorlati jogvédelemre" fordítódott.
Az adathordozóbiznisz sajátosan magyar megvámolását sokan már eddig is a munka nélküli jövedelemszerzéssel azonosították, hiszen az eladott korongok, memóriakártyák stb. jelentős részére garantáltan nem kerül semmilyen zenei tartalom. Az iparág képviselői viszont továbbra is ügyesen lobbiznak, hiszen nem csak eddigi bevételeik sérthetetlenségét tudták megőrizni, hanem azt is elérték, hogy mostantól a pendrive-ok, valamint a hordozható és asztali multimédiás eszközök (a telefontól az mp3-lejátszón át a merevlemezes DVD-felvevőig) jogdíjkötelesek lesznek.
A helyzet abszurditását megint csak egy "háztáji" példával illusztrálnánk: a Népszabadság szerkesztőségében valószínűleg minden újságíróra jut legalább egy pendrive, ám a 99 százalékukon csak cikkek, sajtóanyagok és illusztrációk "tartózkodnak" - a jövőben mégis minden USB-memória megvásárlása után adózni fogunk a zenészek jogkezelőjének.
Az új díj arányos lesz a megadóztatott memória méretével, így egy pendrive árát akár 2400, egy mobiltelefonét 8000 forinttal is megnövelheti (az előbbit drasztikus áremelésnek is nevezhetjük, hiszen 16 Gb-os pendrive-ot (ami már a legmagasabb adókategóriába tartozik) 7000 forintért is árulnak az interneten, azaz itt az adó a harmadával is megdrágíthatja a terméket.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint az új adók akár 50 százalékkal is megnövelhetik az Artisjus mögött álló kiadók és szerzők jogdíjbevételeit. Informátoraink ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy ezzel a kiadói szakma az utolsó hivatkozási alapját is elveszíti, hogy az internetes zeneletöltés, a fájlcsere és a többi "kalózkodási" forma miatt siránkozzon: mivel minden letöltött szám előbb-utóbb valamilyen megadóztatott memóriára kerül, a kassza mindenképpen a zeneiparnál csenget majd, akkor is, ha a forrás látszólag ingyenes volt - ráadásul minden józan számítás szerint jóval gyakrabban, mintha ténylegesen az eladott zenék után kasszíroznának.
A vonatkozó előírások szerint "a jogdíjakat az Artisjus közleményben állapítja meg, a nemzeti kulturális örökség minisztere jóváhagyásával. A miniszter jóváhagyás előtt a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szerveitől véleményt kért." Lapunk a tárcától a véleménykérés körülményeit tudakolva az alábbi választ kapta: A díjszabást véleményezte a FOTOMKE (Fotótermékek Magyarországi Képviselőinek Egyesülete) amely egyetértett az abban foglaltakkal. A minisztérium ezen túlmenően a Magyar Telekom Nyrt.-nek és a HRP Hungary Kft.-nek küldte el a tervezetet (hogy miért, az rejtély), de egyikük sem válaszolt. A negyedik véleményező, a DIGIT-E Egyesület jelezte, hogy nem ért egyet az új díjszabással.
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
