Hiánygazdálkodás

Az új köznevelési törvény szerint a 2013/2014-es tanévtől felemelik az általános és középiskolai könyvtárostanárok létszámát, mi több, a szakképzettségi szintet is. Eddig a jó hír, a kondíciók ugyanis – amelyekről már két éve is igen szomorúakat írtunk –a jelek szerint és mindent egybevetve nemigen változnak.

Az eddigi regula szerint egyetlen, akár középfokú OKJ-s könyvtárosi képzettséggel és pedagógusdiplomával is lehetett valaki iskolai könyvtáros, az új rendelkezés szerint a 100 tanulónál kevesebbet okító intézményekben 0,5 (értsd: félállású), az 500 diákkal működő iskolákban minimum egy, az ennél nagyobb nevelőképző helyeken minimum két egyetemet/főiskolát, de legalább felsőfokú OKJ-tanfolyamon részt vett, pedagógiai végzettségű szakembert kell alkalmazni.

A Könyvtáros tanárok Egyesületének elnöke, Szakmári Klára szerint ez minden szempontból előrelépés, a tevékenység színvonala nyilvánvalóan nőni fog, emellett várhatóan nem kevés magasan képzett, de az utóbbi idők leépítései miatt munka nélkül maradt szakember talál újra állást –hogy mennyi lehet a szabad gyök, azt jól példázza egy kis házi statisztika: a budafoki Budai Nagy Antal Gimnáziumban, ahol Szakmári vezeti a könyvtárat, néhány éve meghirdettek egy állást, amelyre pillanatok alatt 23-an (!) jelentkeztek – és ez még a Nagy Közművelődési Elbocsátások előtt volt. A cserék, illetve a továbbképzések persze többlet kiadásssal járnak majd és nagy kérdés, hogy ezt az iskolák miként tudják majd kigazdálkodni –többletforrást a jelek szerint ugyanis nem kapnak.

Volna min javítani. Az egyesület alelnöke, Dömsödy Andrea lapunknak összeállított egy minikimutatást a könyvtári szakfelügyeleti adatokból. Eszerint a vizsgált 165 városi fenntartású intézmény 213 könyvtára közül tizenötben egyáltalán nincs könyvtáros, 11-ben a 0,1-es törttel fejezhető ki a számuk, ötven iskolában jön ki a 0,5-es szám, az alsó határként megjelölt 1-es pedig 79 intézményben. Két egész, élő szakembert mindössze két iskolában találtak. Mindez nyilván azt jelenti, hogy sok helyütt legfeljebb csak fizikailag létezik könyvtár.

A többi statisztika sem örömteli. Ami az olvasóhelyek számát illeti, tizenegy olyan iskolai könyvtár van a hazában, ahová egy lélek sem tud leülni, mert egyszerűen, de bonyolultan sincs hová, a jogszabályi minimumnak – miszerint e bibliotékákat úgy kell berendezni, hogy egyidejűleg egy egész osztály megtalálja a helyét benne – mindössze 102 hely felel meg. Ugyanakkor mindebből csak három könyvtár dicsekedhet azzal, hogy akár ötven gyereket is be tud fogadni. Hasonlóan lehangoló a kép, ha a nyitvatartási időt nézzük. Tíz könyvtár sosincs nyitva – noha törvény írja elő, hogy minden tanítási napon, de heti 22 órában fogadóképesnek kell lenniük –, hatvanhárom heti egy-öt órában él, a jogszabályi elvárásnak percre pontosan 43 könyvtár tud eleget tenni. A vizsgálat szerint a csúcs 41 óra, ami szép szám volna, ha nem kellene azt írnunk, hogy ilyet ma három városi általános iskola képes produkálni.

De nem ez a legszomorúbb adat. A megvizsgált általános iskolai könyvtárakból 115-ben 0, azaz nulla számítógép állt az olvasók rendelkezésére, ugyane kontingensből 51-ben pedig még a könyvtárosnak sem volt komputere.

Akin áll vagy bukik: a könyvtárostanár

A 2008–2010-ben megvizsgált általános iskolai könyvtárak átlagosan 550 ezer forintot költöttek állománygyarapításra, 213-ból 44 iskolai könyvtár (21 százalék) egyáltalán nem tudott vásárolni. Tizenhat iskolában volt lehetőség 1,5 millió Ft-nál többet költeni arra, hogy a diákok tanulását és olvasáskultúrájuk fejlesztését új dokumentumokkal támogassák – de közelebbről nézve ez sem túlságosan nagy összeg, hiszen itt nagyobb iskolákról van szó. A statisztikák sokszor torzítanak, mivel az ingyenes tankönyvek darabszámát és értékét is hozzászámítják a gyarapodáshoz. A számok ezzel együtt azt is megmutatják, hogy az anyagi ráfordítási különbségek nem elsősorban az iskola anyagi lehetőségeitől függ. A tapasztalatok szerint az iskolai könyvtári munka minőségét leginkább a könyvtárostanárok határozzák meg, amit mi sem bizonyít ékesebben, mint hogy a legelkötelezettebbek a semmiből is képesek valamit kihozni: 44 olyan könyvtár volt, amely a helyi büdzsé szerint egy fillért sem költhetett volna állománygyarapításra, de csak tizenöt olyat találtak, amely valóban nem is szerzett be dokumentumokat; a többiek ajándékozás, pályázat vagy szakmai kapcsolat útján találtak más módot a fejlesztésre.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.