alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
26. szombat

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Antiszemiták uralják a közbeszédet

Kertész Imre a német Die Weltnek nyilatkozott

Magyarországon a szélsőjobboldal és az antiszemiták uralják a közbeszédet. Miközben az elmúlt tíz évben a helyzet folyamatosan rosszabbodott, a magyarok még mindig nem dolgozták fel sem a háborús-fasiszta, sem a kommunista múltat. Inkább mindent hazug módon szépre festenek vagy elfojtanak - többek között erről beszélt a berlini konzervatív napilapban, a Die Weltben nyolcvanadik születésnapja alkalmából megjelent interjújában Kertész Imre.

Dési András| Népszabadság| 2009. november 9. |4 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

zsugás vili | 2009. november 9. | 11:07:41

Wiktória | 2009. november 9. | 10:29:07

Nem Kertész az első híres magyar, aki az emigrációt választotta, mert úgy érezte, hogy nem tud élni a korabeli Magyarországon. Úgy tudom, hogy pld. mindegyik Nobel díjasunk kint kapta meg a díjat.

Wiktória | 2009. november 9. | 10:29:07

Tény, hogy - Nobel-díja okán - külföldön fokozottabban figyelnek a megnyilatkozásaira, így jóval nagyobb a hatása, mint bármilyen, költségvetési pénzekből finanszírozott “országimázs-reklámnak”. Tetszik, nem tetszik, Kertész Imre jelentős mértékben formálja az európai értelmiségiek Magyarország-képét. Ki-ki eldöntheti (akár politikai pártállásától függően), az általa sugallt kép mennyire hiteles. - Egy biztos: jelzésértékű, hogy Kertész Imre az emigrációnak egy sajátos formáját választotta, hogy Magyarországtól, Pesttől, a magyarságtól eltávolodott. Meggyőződésem, hogy hosszabb távon ez a gesztusa jelentősen nem fogja befolyásolni a művei szakkritikai és irodalomtörténeti megítélését, kedvelőinek száma azonban minden bizonnyal drasztikusan csökkenni fog, s attól tartok, az iskolai oktatása is erőltetett, kényszeredett lesz, amolyan undorral elfogyasztott kötelező olvasmány… A közeljövő várható politikai változásai semmiképpen sem fognak kedvezni Kertész Imrének, de ettől még ő marad az egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk, érdekes színfoltja irodalmunknak. Az irodalomért és irodalomtanításért felelős szakembereket nem befolyásolhatják irodalmon kívüli szempontok (még ha a Nobel-díj odaítélésében ilyenek nyilván közre is játszottak). Kertész ugyan nem Kosztolányi- vagy Ottlik- típusú, formátumú alkotó, de jó író, megéri olvasni és tanítani.

walsz | 2009. november 9. | 08:33:19

Az eredeti cikk:

http://www.welt.de/die-welt/kultur/literatur/article5116030/Ich-schreibe-keine-Holocaust-Literatur-ich-schreibe-Romane.html

Az tökéletesen ül, hogy Budapest elbalkánizálodott.
Koszos, foltozott ütött kopott, trehány büdös város lett. A gyalogosok a városlakók kiszoritva, az ingatlanspekulánsok, a politikai panama, a 23 kerület összehangolatlan tevékenysége, a Fövárosi önkormányzat tehetetlensége.
Az egész város a maffiák csapdájában.
Mint az ország.

CtrAlt | 2009. november 9. | 07:31:38

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Az irodalmi Nobel-díjas magyar író - a Népszabadság Online-on is több száz hozzászólást kiváltó, MTI-s fordításban közölt interjúban (http://nol.hu/belfold/KertészImre Magyarországon az elmúlt tíz évben folyamatosan rosszabbodott a helyzet) - azt hangoztatta: a zsidók megsemmisítésére tett kísérletet
a totalitárius rendszerekkel összefüggésben kell nézni. A totalitarizmus azonban nem ért véget a náci uralommal, s Magyarország példája is mutatja, hogy a nácikkal együtt nem tűnt el az antiszemitizmus sem. A Sorstalanság önmagát nem zsidónak nevező szerzője kijelentette: regényeket, nem pedig holokausztirodalmat írt. - Az európai kultúra terméke, ha úgy akarja, dekadens és gyökértelen vagyok. Ne zárjon be a magyar skatulyába, elég, hogy a maga honfitársai zsidónak nyilvánítottak. Számomra nem érvényesek a rasszalapú, nemzeti hovatartozások, kollektív identitások. A népzenét nem szeretem, a klezmer pedig unalmas - fejtegette a Die Welt német riporterének.

Tilman Krause azon kérdésére, hogy a magyar irodalomból kikhez érez kötődést, Kertész az általa csodálatos nyelvművésznek és dekadens játékos-természetnek nevezett Krúdy Gyulát és Szomory Dezsőt nevezte, Márai Sándortól pedig a naplóit kedveli. Azt is kifejtette, hogy a magyar irodalomból kimaradt a modern irányzat, ezt a hiányt jóval a második világháború után ő és Nádas Péter pótolta be. Esterházy Péterrel már a posztmodern jött.

A Springer-konszernhez tartozó Die Weltnek Kertész azt is elmondta, hogy a szerinte teljesen "elbalkániasodott" Budapest helyett miért él Berlinben. Nagyvárosi ember s egy nagyvárosi ember nem Budapesthez, hanem Berlinhez tartozik. A német fővárost a zenerajongóknak nyújtott szinte paradicsomi kínálata, illetve békés, polgári és urbánus atmoszférája miatt kedveli.