Könyvszemle
Kelen Károly | Népszabadság | 2010. február 27. Micsoda szerencse! Más persze azt mondaná, törvényszerű, hogy megszülethetett ez a könyv (vagy legalábbis egy ilyen könyv). De nem szerencse, hogy Csonka Mihály, az 1875-ben született, saját bevallása szerint nagyon is visszahúzódó parasztfiú olyan jól megtanult olvasni, hogy megszerette a könyveket, meg járatni kezdte a Tolnai Világlapját?
Cserna-Szabó András | Népszabadság | 2010. február 27. Az útnak vége. A világvége megtörtént. „Hosszú fénycsóva nyílt szét ollószerűen aztán egy sor gyenge rázkódás következett. (...) Az ablaküveg fakópirosan felizzott.” Ennyi. Az ég elsötétül, a városok lángokban, a fekete fák kifordulva, mindent beborít a pernye. Nem maradnak érvek, se történetek. Morális viszonyítási pontok se. „A férfi az égre pillantott. Egyetlen szürke hópehely hullt alá. Elkapta és nézte ahogyan semmivé válik a tenyerében mint a kereszténység utolsó szentostyája.”
Rab László | Népszabadság | 2010. február 27. Amikor már biztosra lehetett venni, hogy Sztálin agyvérzése következtében nem fog felépülni, Berijából minden, a vezér iránt érzett düh kitört, ám amikor a beteg megmozdította szemhéját, megijedt, majd letérdelt, és a kezeit csókolgatta. Amikor megint „elaludt”, rálegyintett.
Varga Lajos Márton | Népszabadság | 2010. február 27. Szinte áttekinthetetlen, ami e verseskötetben kavarog. Történettöredékek, életrajzi események, személyiség változatok, alteregók, mutánsok, gyorsan múló állapotokban, hangulatokban megképződő narrátorok. Versnyelvek, beszédmódok, poétikák, műformák, írástechnikák. Olvasható itt olyan mű (mindjárt a nyitódarab, A stigma ártere), amelyet egy 1994-es A stigma krátere című kötetének anyagából írt egybe Hizsnyai Zoltán. Vannak, amelyek dátumuk szerint évek óta foglalkoztatják, nem tudni, ez lesz-e végleges formájuk.
Báthori Csaba | Népszabadság | 2010. február 27. Elif Safak török származású írónő 1971-ben Strasbourgban született, Madridban és Ammánban végezte iskoláit; jelenleg az egyik amerikai egyetemen tanít. Írói pályáját a kilencvenes évek elején kezdte, prózai művei egyre szélesebb körben keltettek figyelmet. Az isztambuli fattyú (2005) még az igazságszolgáltatás érdeklődését is magára vonta: az írónőt a török nemzet meggyalázásáért perbe fogták, később azonban elejtették a vádat. Safak – úgy hírlik – angol és török nyelven egyaránt ír. Nyugati nyelvekre zömmel az angol változatot fordítják, mi a török változatot vehetjük kézhez magyarul.
Rózsa Gyula | Népszabadság | 2010. február 27. Montepulciano etruszk eredetű olasz városka Toscanában, Pienzától tizenhárom, Sienától hetven kilométerre. A San Biagio zarándoktemplom a falakon kívül, lent a hegyoldalban található. Tervezője az idősebb Antonio da Sangallo, a neves fi renzei művészcsalád egyik tagja. A San Biagio a cinquecento építészet egyik gyöngyszeme. Az olasz szóhasználat a templomokat jelölő chiesa szó helyett tempioként emlegeti, amely egyébként a pogány, antik építmények terminusa.
Horeczky Krisztina | Népszabadság | 2010. február 27. Alulkódolt abdukció, betegápolási források elosztása, tettutilitarista, Rolling Stones, szubatomi szintű indeterminizmus, Jean-Paul Sartre Zárt tárgyalása. Huszonegy amerikai filozófus-filozófiaprofesszor tizennyolc esszében elmélkedik a Princeton-Plainsboro Oktató Kórház sátánfajzata, dr. Gregory House jelleméről, alpáriságáról, kriminális eljárásairól abban a kötetben, melynek „Differenciáldiagnózisok: Név és tárgymutató”-jából citáltam.
N. Kósa Judit | Népszabadság | 2010. február 27. Nem állítom persze, hogy a régi jó városismereti vetélkedők unalmasak, netán haszontalanok lettek volna. Stencilezett papír a kézbe, egyforintosok a zsebbe (telefonos segítség), aztán már rohantunk is felkutatni a szobrokat, emléktáblákat, meg hogy hol áll a ház, melynek helyén állt a ház, ahol élt és alkotott… Jó móka volt, ráadásul ha nem lett volna, ugyan mikor tanulta volna meg az ember, hogy ki volt Savoyai Eugén?
Ferencz Győző | Népszabadság | 2010. február 27. Imre Flóra új, hetedik verseskötete látszólag egyenes folytatása a korábbiaknak. Látszólag továbbra is azon a csak rá jellemző, minden formát dallá oldó lírai hangon szólal meg, amely pályájának kezdettől kitűntetett jegye. Hangját mindig is ezekkel az édes mediterrán ízekkel sűrítette, nála nemcsak a szonett, hanem a legbonyolultabb antik strófaszerkezet is utánozhatatlan hajlékonysággal válik dallá.
Papp Sándor Zsigmond | Népszabadság | 2010. január 30.Márai a harmincas években szinte két kézzel ír, tárcákat, benyomásokból, egyszerű bűnügyi hírekből gyártott történetmorzsákat. Pontos mondatok, éles észrevételek, humor, könnyed csevegés – ezek a Márai-féle cikkek összetevői.
Ferencz Győző | Népszabadság | 2010. január 30. Balla Zsófia: A nyár barlangja Kalligram, 112 oldal, 2000 forint
Takács Ferenc | Népszabadság | 2010. január 30. Ingo Schulze: Adam és Evelyn Európa Könyvkiadó, 295 oldal, 3400 forint
Daniss Győző | Népszabadság | 2010. január 30. Pál József: Dante – Szó, szimbólum, realizmus a középkorban Akadémiai Kiadó, 254 oldal, 4980 forint
Báthori Csaba | Népszabadság | 2010. január 30. A Celan-fordítás meredek útján valaki ismét tett egy lépést: Kántás Balázs egy vékonyka füzetbe gyűjtött egymaréknyit a költő kései verseiből (Lélegzetváltások), illetve a minap egy másik kiadványban közölte az 1967-es Atemwende (Lélegzetforduló) című Celan-kötet teljes első ciklusát
Varga Lajos Márton | Népszabadság | 2010. január 30. Sopotnik Zoltán: Futóalbum Kalligram, 114 oldal, 1900 forint
Demény Péter | Népszabadság | 2010. január 30. A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig - Szerkesztette Balogh Gyöngyi és Zágoni Bálint. Filmtett Egyesület–Magyar Nemzeti Filmarchívum, Kolozsvár 2009., 120 oldal
Serfőző Melinda | Népszabadság | 2010. január 30. Gramophone-lemezek 142 oldal, 1450 forint
Csider István Zoltán | Népszabadság | 2010. január 30. John Vermeulen: Tánc az akasztófa alatt; Gyönyörök kertje Geopen, 2009 – mindkettő 3500 forint
Rózsa gyula | Népszabadság | 2009. november 28. Senkit ne tévesszen meg: abból, hogy a borítóra egy Remsey Jenő-kép, egy rajzosságában merev, festőiségében mesterkélt, tartalmában nyafogós portré került, nem következik semmi. Sem a kötet tárgyát, tizenegy évszázad magyar művészetét illetően, sem a könyv tartalmára, e művészet újabb feldolgozására vonatkozóan.
Csengery Kristóf | Népszabadság | 2009. november 28.
|