A prototípust kéthengeres, kétütemű motor hajtotta

Örömünnep volt minden részvénymegszerzése, ami az autópiac virágzó korszakában egyáltalán nem ment egyszerűen: az első húszszázaléknyi csomag után még évtized telt el, mire a General Motorsnak sikerült teljesen bekebeleznie a Saab márkát.  Jó üzlet voltmegszerezni, mert a biztonságáról híres autókat szívesen vették az amerikai értelmiségiek, akik ezzel is ki akartak tűnni a szürkeségből. Itthon különösen a brókerek és a pénzügyi szakemberek kedvelték. A KSH adatai szerint 5500 Saab visel magyar rendszámot.

Hiába volt a nagy GM a háttérben, a svéd cég termelése folyamatosan csökkent: négy éve még százezernél több, idén már csak 13 ezer Saab készült. 2005-től 2008-ig Cadillaceket is gyártottak Trollhattanben, de ez a 7300 darabos megrendelés sem mentette meg a céget. A GM 2010 februárjában 74 millió dollárért eladta a Saabot az egykor ugyancsak repülőiről híres Spyker sportkocsigyártónak, ám a holland cég nem tudta tartósan működtetni, így megint eladósorba került a közel félmilliárd euró veszteséget felhalmozó vállalat.

A Volvóhoz hasonlóan a Saabra is kínaiak jelentkeztek, de az üzletkötést megvétózta a korábbi tulajdonos General Motors, mert nem akarta, hogy a Pang Da Automo bile N.V. és a Zhejiang Youngman Passenger kezébe kerüljenek a drága technoló giái. Közben a Saab-gyárban május óta állt a termelés, a beszállítóknak nem fizettek, és Trollhattanben 3700 dolgozó nem jutott béréhez, karácsony előtt hivatalosan is csődöt jelentett a cég.

Druszák: Saab autó és vadászgép. Kattintson, képgaléria!
Fotó - Saab Repülőrajttal indult és csúfos landolással ért véget a Saab-krónika: az 1937-ben alapított Svenska Aeroplan Aktiebolag (Svéd Repülőgépgyártó Részvénytársaság) 1944-ben a békeévekre gondolva vízi járművek gyártásával is megpróbálkozott, készült is néhány alumíniumtestű hajó, de végül közúti járművekre váltottak. A cégnév rövidítéséből született a Saab márkanév, az autó premierjét 1947. június 10-én Linköpingben tartották, a repülőgépgyár étkezdéjében. Az áramvonalas formát a zseniális Sixten Sason, az elsőkerék-hajtású konstrukciót Gunnar Ljungström tervezte.  

A Saab prototípus makettjét szélcsatornában tesztelték, ami 1946-ban szokatlan volt szériaautóknál: a csepp formájú karosszéria 0,32-os légellenállási mutatója ma is jónak számít. Az első autó kéthengeres, 764 köbcentiméteres, 25 lóerős teljesítményű, kétütemű motorja a DKW-tól származott. A 92-es típus sorozatgyártása 1949 decemberében indult, és csak egyetlen színben, a katonai célokra felhalmozódott sötétzöld festéssel lehetett kapni. Később bővült a választék, készült kombi- és kabriómodell is, sőt a kifejezetten sportos, kétüléses Sonett is, természetesen nem csak zöldben.

Az utolsó Saab-tanulmánymodell, a Phoenix
Gyártó Az 1955-ben bemutatott 93-as modellt már háromhengeres, 33 lóerős motor hajtotta, az 1967-es 96-os jelzésűnél már 1,5 literes, 64 lóerős, V-4 hengeres négyüteműre váltottak. Volt olyan év, amikor 150 ezer autó készült Trolhattanben, de hiába, mert a kis szériás termelés miatt nem jutott pénz komoly fejlesztésekre. Kényszermegoldásként 1980-ban Saab-jelvényes Lanciák is készültek. Az 1986-ban bemutatott 900-as kabrió kasszasiker lett, de 1989-ben veszteséges lett a cég. Ennek egyik oka, hogy a fő piacot jelentő skandináv országokban ritkábban cserélnek autókat, mert tartósabbak, a népek pedig takarékosabbak. Az önállóságot fel kellett adni.

1990-ben a Saab Automobile AB a Saab Scania Group és a General Motors (20%) közös tulajdona volt, utóbbi később 50 százalékos, majd 2000-ben 100 százalékos részesedést szerzett a svéd autógyárban. Amásodik részvénycsomagot 125millió dollárért szerezte meg a GM, mely a 2003-as 9.3-as modellhez átadta a komplett Opel Vectra-technológiát. Az injekcióval az európai piac legdinamikusabban fejlődő prémiummárkája lett a Saab, melyet 2004-től dízelmotorral is kínáltak. Ígéretesnek látszott a jövő: jött az elegáns menedzserautó, (a 9.5-ös, mely az Insignia testvérmodellje), majd sportterepjáró és extravagáns szupersportkocsi csillogott a premiereken. Közben a válság miatt a GM is csődhelyzetbe került, ezért amerikai hitelből és több márkájának megszüntetésével, illetve eladásával javította mérlegét. 2010 februárjában a holland Spyker Cars N.V. 74 millió dollárért vette meg a Saabot. Az új tulajdonos cégvezetője, Viktor Müller személyesen avatott fel egy teljesen új – az USA-ban immár 188. – márkakereskedést. Egy hónap alatt 22 százalékkal ugrottak meg a Saab-eladások, ám ez éves szinten is csak 5340 autót jelentett, ami messze elmaradt a hőskortól: 1986-ban még ötvenezret vettek az amerikaiak. Napjainkig 4,5 millió Saab készült.

Az egyik kínai vevőjelölt, a tőkeerős Youngman nem adta fel: Rachel Pang, az autógyár szóvivője a csődbejelentés után arról nyilatkozott, hogy akár egy svéd cég alapításával is megszerzik a GM által nem zárolt részeket, így a márkajogot, az üzemet és a Saab utolsó technológiáját, a több autókategória építésére is alkalmas padlólemezt, melynek nemcsak tanulmánymodellje, hanem a neve is ígéretes: Phoenix. A hamvaiból feltámadó madárral újra szárnyalhatna a legendás márka, amely már csak a mitológiai csodában reménykedhet.

James Bond és tenisz Turbóval

Mindent bedobtak a márka népszerűsítésére: a Saab 99-es Turbo modell SuperSwedes kampányában részt vett a teniszcsillag Björn Borg és a síző Ingemar Stenmark.

A Grand Prix-versenyző Sir Stirling Moss navigátor volt a legendás ralipilóta, Erik Carlsson mellett az1965-ös Safari Rallyn. Az 1980-as Saab-modell reklámfilmjében Björn Borg teniszleckét adott a raliversenyző Stig Blomqvistnek. Később Björn úgy nyilatkozott, hogy az volt élete leghátborzongatóbb élménye.

James Bond Saab 900 Turbót vezetett James Gardner 1981–85 között írt három regényében: a 007-es ügynök Silver Beast nevű Saab autójában volt szöveges üzenet küldésére is alkalmas mobiltelefon és több könnygázfúvóka.

Kapcsolódó cikkek: Leáldozik végre az óratekergetőknek? | Mennyit kell hajtani egy új kocsiért? | Európa meghódítására készülnek a kínai autógyártók | Velünk nőnek | Koffer motor és interaktív kaméleon autó