
Magától megy, ha a vezető máshova figyel Fotó - Toyota
Az öregedő lakosság és az egyre zsúfoltabb városok mellett természeti katasztrófák is ritkítják a távol-keleti szigetország járműállományát. Idén több újabb csapás érte a japán autóipart: márciusban földrengés és szökőár bénította meg hazai üzemeit, novemberben víz árasztotta el thaiföldi telepeit. A természeti katasztrófák hatással voltak más földrészeken működő üzemeikre is: alkatrészhiány miatt lassult a termelés európai és észak-amerikai gyáraikban. Korábban a Toyota többmilliós visszahívása sújtotta a japán márkát, melyről hiába bizonyult be újabb és újabb perekben, hogy nem konstrukciós, hanem vezetési hiba miatt ment gyorsabban és okozott balesetet több modelljük. A balhés címlaphíreket közel sem kompenzálják a márka ártatlanságát bizonyító tudósítások.
 Elektromos hajtású EV sportkocsi és hajtogatható Compo bőröndmotor a Hondától (lent) Forrás: gyártó
A visszahívások kevésbé, a válság, és a cunami annál jobban megtépázta az ágazatot: az idei március 11. után napi 200 millió dollár vesztesége volt a japán gyártóknak a termeléskiesés miatt, a Toyota napi vesztesége 72 millió dollár, a Hondáé 22 millió dollár volt. AWTO adatai szerint a válság előtt a japán export 14 százalékát adta az autó- és alkatrészipar, ami éves szinten meghaladta 170 milliárd dollárt. A Japán Autógyártók Szövetségének (JAMA) közleménye szerint tizenkét hónap után először augusztusban sikerült növelni a termelést: a 704 ezer darab 1,8 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát. A legyártott mennyiségből 364 ezer autó ment exportra, ami már 7,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A március 11-i természeti katasztrófa különösen a Toyotát sújtotta. Japán első számú járműipari konszernje szeptemberben világszerte 10,6 százalékkal növelte termelését, ami 627 ezer autót jelent, hazai piacán a Toyota 252 ezer autója 12 százalékos, a külföldön gyártott 375 ezer autó 9,8 százalékos növekedést eredményezett. Japán gyáraiban a Toyota júliusban négyezerrel növelte alkalmi dolgozóinak számát.
Ahogy korábban is, úgy most is felállnak a padlóról, pontosabban felállnának, ha bírnák a drága jent okozta ütéseket. Ennek kivédésére egyre inkább külföldre helyezik a gyártást. Ehhez nem is kell nulláról kezdeni, hiszen valamennyi japán márkának van üzeme legfontosabb piacain.
 Smartphone stílusú Toyota Fun-Vii. Kattintson, képgaléria! Fotó - Toyota
A ma nyíló 42. Tokyo Motor Show ismét teljes a csillogás, pedig két éve igencsak hiányos volt: a válság miatt az 1980-as szintre estek az autóeladások Japánban, és az is felmerült, hogy törlik a Makuhari vásárközpont naptárából, mert negyven autómárkából huszonnégy lemondta a részvételt. A külföldi márkák aránya 4 százalékos a japán piacon, ami a szabályozással is magyarázható: a legkedvezőbb adókategória a 660 köbcentiméteresnél kisebb motorral szerelt, maximum 3,4 méter hosszú és 1,48 méter széles autóké, vagyis a hazaiaké. Az importmodellek nettó árát 81,4 százalékos adóval terhelik. Ehhez és az előrejelzésekhez igazítják az autókat is, mert a világ lakosságának több mint fele nagyvárosokban fog élni.
A show-ra készült száznál több villamos hajtású autó és motor között az egyik legérdekesebb a Honda bőrönd járműve, mely tulajdonképpen egy összehajtogatható, és lakásban vagy irodában tárolható robogó: a Compo akkumulátora könnyen kivehető, és kisebb egy laptoptáskánál. A Suzuki három érdekes tanulmányt mutatott be: Reginát az Alto utódjának szánják, a hagyományos formájú Swiftbe hibrid szerkezetet építettek, a Q pedig igazi show-modell, ahogy a Toyota futurisztikus koncepciója, a Fun-Vii, melynek karosszériája képernyőként funkciónál. Vérbeli sportkocsit alkotott a Toyota–Subaru páros: a GT 86-os modell hátsókerék-meghajtásával a klasszikus hagyományokat követi, ám közvetlen befecskendezéses és bokszer elrendezésű benzinmotorja kuriózum, csakúgy mint a 365 milliméteres átmérőjű kormánykerék, mely az eddigi legkisebb a Toyota történetében: tekergetni 2012-től azoknak lehet, akik leszurkolják hatmillió forintnyi árát.
Telefonhívásra magától vezetőjéhez gurul a három méter hosszú és háromszemélyes Nissan Pivo, melynek mind a négy kereke kormányozható, így tolatás nélkül képes megfordulni akár négy méter széles utcában. Automata parkolórendszerével a Pivo kapcsolódik az infrastruktúrához, így vezetőjének nem kell parkolóhelyet keresgélnie, mert a kocsi magától talál üreset. A vezetőnek nem kell megjegyeznie, hogy hova is állt le a kocsi, mert az automatikusan keres helyet a speciális kialakítású parkolókban, ahol feltölti akkumulátorát, majd a vezető okostelefonjának hívására magától gazdájához gurul. Persze mindehhez kiépített irányítórendszer és töltőhálózat is kell, amit még a feszült japán villamosítási tempó sem nyújt minden sarkon.
|