Ruppert Dániel
 A kutatás során 200 működő magyar kis- és középvállalat képviselőit kérdezték meg arról, hogy a cég sikerességében mekkora szerepet játszik a dizájn. A válaszadók egy tízes skálán átlagosan öt pontot adtak erre a kérdésre. A válság előtt alakult társaságok ugyanakkor magasabb értékkel válaszoltak, ami a szakemberek szerint azt mutatja: egy nehezebb időszakot túlélt cégnél már látják, hogy üzleti szempontból döntő jelentősége lehet a dizájn tudatos alkalmazásának. A válaszokból kiolvasható az is: a döntéseket előkészítő alkalmazottak és a diplomás középvezetők meg vannak győződve a formatervezés jelentőségéről, az egész vállalkozás terhét vállukon viselő menedzserek viszont szkeptikusabbak.

„Komoly lemaradásban vagyunk ezen a téren. Ízlés és igény egyre inkább van, forrás azonban egyre kevésbé” – mondja Ács Zoltán, a Design Terminál kreatív igazgatója. „A dizájn, a művészet, az alkalmazott művészet elsősorban a jóléti társadalmakban értékelődik fel. Magyarországon most mindenki a túlélésért küzd. Vannak persze kivételek. Néhány kicsi, de kiváló minőségű munkát végző kreatív ügynökség például profitált a válságból. Mindazonáltal egy dizájn iránt fogékonyabb nemzedék felnövéséhez, egy minőségibb vizuális környezet kialakításához kell legalább 15 év. Ha majd eljutunk odáig, hogy egy kisvárosi étterem tulajdonosa is felismeri, hogy a vendéglőjének arculat kell, aminek megtervezéséhez grafikusra van szüksége, és érdemes őt megfizetnie, akkor már nagyon jó úton leszünk” – teszi hozzá.

Csakhogy addig nincsenek könnyű helyzetben a dizájn szakokon végzett szakemberek, formatervezők, grafikusok.

Ács Zoltán
Kotschy Gábor Ruppert Dániel jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) végzős hallgatója, járműtervező szakon. Kétszer hat hónapot töltött a Mercedes-Benz tervezői főhadiszállásán, Sindelfingenben, majd az Evobus GmbH ulmi székhelyű dizájnstúdiójában. Azt tervezi, hogy a következő szemeszterben a diplomamunkáját is Németországban írja.

„A német iparban teljes természetességgel alkalmazzák a dizájnt. Pénz és igény is van erre. Egy válságos időszak alatt természetesen igyekeznek mindent költséghatékonyabbá tenni, de ettől a dizájn fontossága nem kérdőjeleződik meg. Itthon ez a fajta szemlélet még gyerekcipőben jár” – mondja Ruppert Dániel, aki az egyetem mellett borcímkéket, logókat, honlapokat tervez. Szerinte pályakezdőként nagyobb cégek tervező részlegénél érdemes elhelyezkedni. A jól felépített portfólió is fontos, aminek értékét a dizájndíjak begyűjtése csak emeli. A pályázatokkal együtt járó publicitás mindenképpen jól jön a tervezőknek.

Ruppert Dániel azt tapasztalja, hogy a fiatalok közül az egyetemi képzés után egyre többen próbálnak külföldi szakmai munkatapasztalatot szerezni, de van példa arra is, hogy egy tervezőkből összeállt csoport céget alapítson.

„Sokan kezdenek saját márkát építeni, majd az első kudarcok után rásütik a magyar piacra, hogy kicsi, jelentéktelen. Ez alapvető hiba. Aki ilyet mond, azzal valójában az történt, hogy egyszerűen nem érte el ezt a piacot. Vannak, akik ilyenkor megpróbálnak külföldön befutni, csakhogy a tapasztalatok azt mutatják: akinek nincs meg a hazai bázisa, ritkán lesz sikeres más országokban” – mutat rá Ács Zoltán. A Design Terminálnak szerinte abban kell segítenie, hogy a tervezők megtanuljanak a piac nyelvén kommunikálni – kerekasztal-beszélgetésekkel, ingyenes jogi, cégalapítási, külpiacra lépési tanácsadással. „Látványos hazai és minikiállításokat, valamint olyan fórumokat szervezünk majd, amelyeken keresztül a szereplők folyamatosan tarthatják egymással a kapcsolatot, és értesülhetnek a legújabb trendekről, lehetőségekről. A dizájnerek és a dizájnmenedzserek együttműködését is szeretnénk bevett szokássá tenni, és tovább kell erősíteni a képzésben a vállalkozási ismeretek szerepét is” – teszi hozzá.

A Design Terminál feladata az is, hogy kutatások segítségével naprakész információkat szerezzen a cégek dizájnhoz való viszonyáról. Először a divat területén hoznak majd létre klasztereket. „Itt hiányzik a legkevesebb ahhoz, hogy versenyképes gazdasági ágazat jöhessen létre. Csak egy példa: jelenleg a tervezők, gyártók külön-külön szerzik be például az anyagokat, jellemzően külföldről. Ha összefognának, és nagy mennyiségben tudnának vásárolni, az lényeges versenyelőnyt jelentene. Szeretnénk elérni azt is, hogy a pályázati kiírásokban pluszpontokat érjen, ha valaki magyar dizájnert, tervezőt, grafikust alkalmaz” – teszi hozzá Ács Zoltán.

A feliratok gyártásában a piac egyik meghatározó szereplőjévé fejlődött Gravoform ügyvezető igazgatója, Vaszkó Márta is úgy véli, Magyarországon van rá igény, hogy a vállalkozások egyre többet költsenek erre a területre, csakhogy hiányoznak a források. Pedig a termékek minőségi, egyedi kidolgozása különösen az egészség, a wellness, a lakberendezés, valamint a luxuscikkek piacán versenyelőnyt hoz. Ugyanakkor egyértelmű az is: jelenleg elsősorban nagyvállalatok engedhetik meg maguknak, hogy dizájnra költsenek. A Gravoform szakemberei elsősorban cégek új arculatának kivitelezésére kapnak megrendeléseket, a gazdasági válság hatásaként árbevételük idén az eddigi adatok szerint mintegy 30 százalékkal esett vissza tavalyhoz képest.

Kapcsolódó cikkek: Ponyvatáska: a dizájn demokratizálása | Ipari ügynökök: takarítónak lenni jó álca | Amikor késik a mester... | Kínai kaland | Nem csökken a bérszakadék