Már maga a kerékpár is lényeges változást hozhat

Népszabadság - Bócsi Krisztián

– A saját nézőpontok megkérdőjelezése, a komfortzónából való kilépés az egyik legnehezebb dolog a mindennapokban. Éppen ezért az emberek gyakran nem is teszik meg, pláne nem tudatosan – mondja Svékus Márton, a Common Purpose Magyarország ügyvezető igazgatója. A vállalások, ötletek legtöbbször kicsik, személyesek, és alig akad, aki reklámozná, hogy ez az a nap, amikor kényelmetlen, szokatlan szituációkba kényszeríti magát és – önként vállalva – meg fog lepődni. Nem ez a lényeg, hanem hogy minél többen megismerjenek és megértsenek a sajátjuktól eltérő gondolkodásmódokat. Ez segíti a hatékonyabb, rugalmasabb munkavégzési, vezetési technikák kialakulását.

Néhányan csak azt fogadják meg, hogy minél több emberre fognak mosolyogni, de volt már példa arra is, hogy egy amerikai cégvezető, aki korábban nem akarta elhagyni az Egyesült Államokat, egyiptomi útra indult, hogy jobban megértse az ottani kultúrát.

– Albert Einstein szerint nem oldhatjuk meg napjaink problémáit azzal a gondolkozással, amellyel létrehoztuk őket. A megszokott környezet nem kérdőjelezi meg feltevéseinket, nem nyújt új, meghökkentő impulzusokat, inspirációt. A megszokás olyan, mintha egy mókuskerékben pörögnénk. A természetes kreativitást és azt a fajta gondolkodást, amely új, a hagyományostól eltérő módon tekint egy-egy problémára, az oktatási rendszer és a munka világa kiöli az emberből. Egy tudatosan felépített és megélt átlépés más világokba azonban esélyt ad arra, hogy az ember új értékek, logikák mentén korábban számára elképzelhetetlen megoldásokra jusson – magyarázza Svékus Márton. A napi rutin jelentősége, hogy strukturálja az életünket, tervezhetővé teszi a mindennapokat, de pszichológiai előnyt is jelent. Erről Eric Berne írt világhírű könyvében, az Emberi játszmákban. Ő az ingeréhség és elismeréséhség után harmadik helyre sorolta a struktúraéhséget, ami a többi között biztonságérzetet nyújt. – Kilépni a biztonságos rutinból kockázatos vállalkozás, szorongással is járhat. Előnye lehet ugyanakkor az a felszabadító élmény, hogy a változtatás olyan előnyöket von maga után, mint a javuló munkahelyi légkör, az olajozottabb kommunikáció vagy éppen a teljesítmény, az empátia szintjének növekedése – mutat rá L. Szabó Judit szervezetpszichológus.

– A spontaneitás mindig frissítően hat. Létezik egy komfortzóna, amin belül maradva még rutinszerű viselkedésről beszélhetünk. Ettől kissé eltávolodva megjelenik a kreativitás, ami egyben a tanulás ideális állapota is. A kulcs a rugalmasság edzésben tartása, ami kiváló eszköz a stressz ellen is –teszi hozzá. Mindazonáltal egyénfüggő is, ki hogyan éli meg a rutinszerűséget. Van, akinek már az is megterhelő, ha kötött munkaidőben vagy folyton ugyanazon a helyen kell dolgoznia, másnak pedig éppen ez a létfontosságú. – Szép számmal találni ilyen munkavállalókat az állami, közigazgatási szférában. Ők azok, akiknek tragédia, ha az alkalmazotti létből kiesve esetleg vállalkozni kényszerülnek. Személyiségükből fakadóan nem képesek megteremteni saját kereteiket, önállóan szervezni a tevékenységüket – mondja a pszichológus. A munka világában használatos tesztekkel meg lehet állapítani, kinek mekkora igénye van a változatosságra, illetve mennyire monotóniatűrő. Ez ugyanakkor erősen szituációfüggő is, hiszen bizonytalanságban, gyakran vagy gyorsan változó körülmények hatására, érzelmi vagy egzisztenciális fenyegetettségben megnő az érzelmi igény a biztonságra. –Ma Magyarországon a legtöbben nem keresik az újabb kihívásokat a munkahelyen, inkább egy kis nyugalomra, azaz biztonságra vágynak – mondja tapasztalatai alapján L. Szabó Judit.

Miközben a gazdasági válság háttérbe szorította az önfejlesztést és a tréningeket, mert az anyagi, emberi erőforrásokat a krízis negatív hatásainak kivédésére kellett fordítani, a Common Purpose munkatársai azt tapasztalják, hogy az általuk képviselt gondolkodásmódnak egyre nagyobb a létjogosultsága. – Válsághelyzetben megnő a kreativitás és a gyors alkalmazkodás jelentősége. Nem lehet az irodában ülve megvárni, amíg a világ megért bennünket. Meg kell tanulni befolyásolni a dolgok alakulását a pozíciónk adta hatalmi körökön túl is, hiszen a globalizálódott gazdaságban a siker vagy kudarc egyre inkább mások döntéseitől függ. Ezeket a folyamatokat csak akkor érthetjük meg és alakíthatjuk, ha a lehető legtöbb helyről szerzünk információkat, és a lehető legtöbb szempontból értékeljük azokat – mondja Svékus Márton. Ugyanakkor egyre nagyobb szükség van arra, hogy a közös célokért dolgozó emberek és szervezetek – legyen az például a büntetésmegelőzés, a hajléktalanhelyzet vagy a kultúrafinanszírozás – valóban egy hajóban evezzenek, azaz céljuk érdekében képesek legyenek félretenni a különbségeket, ne arra koncentráljanak, mit miért nem lehet megcsinálni, vagy ki a hibás.

Svékus Márton
Nem a titulus határozza meg, hogy ki a vezető

A Common Purpose legnépszerűbb kurzusa a Meridián, amely egy hat hónapos program a hatáskörön túli irányításról cég- vagy csoportvezetői munkát végző embereknek.

A résztvevők köre a társadalmat képezi le: vannak köztük közcélokat teljesítő, nonprofit és eredményközpontú vállalatvezetők, egyaránt a kis-, közép- és a nagyvállalati szektorból. A cél, hogy a csoport heterogén legyen, s minél több terület képviseltesse magát benne.

– Mindazonáltal mi nem a pozíciója alapján tartunk valakit vezetőnek. Álláspontunk szerint vezető, aki a lakóhelyén utcabált szervez, aki kezdeményezi egy céges projekt beindítását – függetlenül attól, hogy van-e erre felhatalmazása vagy sem –, és vezető egy tüntetés szervezője is. Azaz mindenki, aki akár szűkebb, akár tágabb környezetében képes változásokat elérni – hívja fel a figyelmet Svékus Márton. A kurzusokon a részvételi díj szolidaritási elv alapján oszlik el. Aki fizetése alapján megteheti, piaci árat fizet, mindenki más annyit tesz a kasszába, amennyit reálisan tud – ez azonban nem azt jelenti, hogyannyit, amennyit szeretne. Így a tehetősebb szervezetek és magánszemélyek keresztfinanszírozzák a szegényebbeket, a kisebb költségvetésből gazdálkodókat. (W. T. K.)

Töréspontok

A napi rutint akkor kell megtörni, amikor fásultságot, a kiégés kezdődő jeleit érezzük, de legkésőbb akkor, amikor már betegségtünetek is jelentkeznek, javasolja a pszichológus. Érdemes rendszeresen önvizsgálatot tartani: miért azt és miért úgy csinálom? Ez a legjobb viselkedés nekem és a környezetemnek? Külső kényszer miatt cselekszem így, vagy én választottam? Egyáltalán tudom-e, mi a viselkedésem oka, vagy csak öntudatlanul követek másokat, bizonyos megszokásokat? Lehetne-e másképp, jobban?

– Keresni kell az olyan jó példákat, mint a városi kerékpározás elterjedése a munkába járáshoz: az elmúlt években sokan kaptak biciklire, egymásnak csinálva kedvet hozzá. A változtatásokat érdemes apróságokkal kezdeni, majd figyelni a hatást. Jó ötlet például néhány személyes tárggyal otthonosabbá tenni a munkavégzés környezetét, beszélgetést kezdeményezni alig ismert kollégákkal, barátságos hangot megütni egy ellenszenves munkatárssal, beiratkozni egy tanfolyamra, munkahelyi közösségi programot szervezni, kivonni magunkat a pletykálkodásból – sorolja L. Szabó Judit.

Ő a leglátványosabb eredményeket a teljesítményértékelési rendszer megújításakor tapasztalta. – Létezik egy rossz hagyomány, ami szerint a főnökök csak akkor szólnak, ha baj van. Ha minden rendben, nem adnak visszajelzést. Ez is rutin. Ha egy cég működtet is teljesítményértékelést, jellemzően ritkán, egyoldalúan, felszínesen, mechanikusan használja. Ehelyett érdemes kipróbálni a negyedéves, rendszeres értékelő beszélgetéseket, ahol a beosztott saját magát értékeli, majd a vezető is elmondja pozitív, negatív tapasztalatait. Ebből ötletek, javaslatok, fejlesztési célok születnek, amiket ha írásba foglalnak, később tesztelhető az elért eredmény – mondja. Sikeres gyakorlat a munkaköri rotáció bevezetése is. Ilyenkor bizonyos időközönként más munkakörbe, gyakran helyileg is máshová rendelik a dolgozókat, főleg a vezetőket. Jók a tapasztalatok az egyéni karriertervezési rendszereket, esetleg belső pályázati vagy versenykiírásokat bevezető társaságoknál is. (W. T. K.)

Kapcsolódó cikkek: A fizetés tükrözi a teljesítményt | Dolgozó anyák - A válság igazi vesztesei? | Kertészmérnökből óvó bácsi | Nemcserés támadás | Nőként is sínen van