zsumo | 2009. október 5. | 22:38:27

Egy kis nyelvészkedés, az előttem szóló Minden6o 2. sorához:
nem kufárkodik, hanem sáfárkodik a tehetségével, aki jól használja a lehetőségeit.
És az is egyfajta tudás, hogy ezt meg tudja tenni valaki.
Oktatható.

Minden6o | 2009. október 3. | 10:54:34

Egy kissé elkéstem, ez az én hibám, de szeretnék még így utólag is gratulálni. Ide is oda is. Gyurinak azért, mert gyerekkorom óta ismerem és mert jól kufárkodott a lehetőségeivel. Az alant szólóknak meg azért, mert minden ízében sikerül megvillantani mennyire MAGYAROK tudunk lenni. Felejtsük már el hogy MI, MAGYAROK. Vajon többi társszerző? Ma már nincsenek egyszemélyes kutatások, Edison, Watt, Bródy, Bíró "egyszemélyes" találmányai a múlt dicső homályába vesznek. Ma nincs egy országnak pénze arra, hogy finanszírozzon egy kutatást. Nemzetközi csapat dolgozik nemzetközi pénzeken és a siker sokfelé oszlik, az egyszemélyes diadalmenetek kora letűnik és igen, szupertávcsövet meg részecskegyorsítót ma már csak több gazdasági nagyhatalom tud együttesen működtetni. Mi meg ugyebár 10milliós "banánköztársaság" vagyunk, inkább hírhedt, mint híres történelemmel. Ne akarjuk magunkat egyfolytában törpíteni azzal, hogy önnön nagyszerűségünk árnyékában sütkérezünk kétes dicsőségekben. (több képzavart most már nem teszek ide) Igen, tessék felhőtlenül örülni Gyuri sikerének és közben csendben beletörődni, hogy nálunk így mennek a dolgok, amíg a szomszéd kerítését nézzük (ami bizony kolbászból van és szalonnával van megtámogatva - hogy csatlakozzak kations urbanlegendjeihez) biztos, hogy nem visszük előre siránkozással és álmodozással a dolgunkat. És fogadjuk el, hogy a nagy kamura épülő ábrándvilágunk a személy szinten elkövetett öncsalásból indul. Talán ha minden magyar tized-század annyira lenne a sebeinek nyalogatásával elfoglalva visszamenőleg 1000 esztendővel, amikor még a mókusokkal verekedtünk mogyoróért, és helyette csak Gyuri nyomába próbálna lépni a maga útját járva, többre vinné ez az ország.

szundaram | 2009. október 1. | 21:53:08

I mean: szupergyorsító. :)

szundaram | 2009. október 1. | 21:52:42

kations:
"egy kis országnak sosem volt és sosem lesz óriástávcsöve, szupergyorsítója vagy éppen repülőgép-hordozó anyahajója"

:)) pedig a 4-es metró árából asszem tán kettő is kijönne ;-)

legbelul | 2009. október 1. | 13:43:31

Hetenyi Gyorgy elott, ahhoz, hogy igazi tudossa valjon meg hosszu es kuzdelmes ut all.
Igazsag szerint a dolog kicsit el lett tulozva. Szerintem az ifju tudosjelolt maga sem gondolta, hogy ez a cikk majd ennyire "megemeli" az o -a maga nemeben igen dicseretes- teljesitmenyet.

zsumo | 2009. október 1. | 13:32:46

Kedves Kations, a mai nap nagy öröme nekem, hogy a hangnem változott, és nagyon sokban egyetértek abban, amit irsz most másodszorra.
A magyar címlapoknak, amiről irsz, magyar nyomdákban, magyar egyetemeken kell megjelenniük, és ehhez egyelőre külföldi pénzek is jönnek.
Ha egyelőre arra figyelnek föl, ami először nem itt jelenik meg, akkor az azért van, mert a Nobel- díjat valamiért nem itt osztják. Ld. Kertész.

kations | 2009. október 1. | 13:17:24

Rendben. Szelet vetettem és vihart arattam. Nem akartam rosszindulatú lenni. Meglehet stílusban kissé elvetettem a sulykot. Itt nem arról van szó, hogy nem ismerem el fiatal tudósunk kiemelkedő tehetségét és kemény munkával elért eredményeit. Hetényi György személyes sikeréhez az előzőekben is, most is csak őszintén gratulálni tudok. Szeretettel, mindig várjuk haza és reméljük lesz alkalma arra, hogy egyszer magyar tudósként is megjelenjen. Addig meg csiszolja tudását és arasson minél több sikert. Marie Curie-ről (Sklodowska) is tudják a műveltebbek, hogy Lengyelországból származott. Az ő emberi, tudósi, női történeténél megkapóbbat és felemelőbbet elképzelni nem tudok.

A keserűség a honi tudomány és a honi és mostani tudósok el nem ismertségéből fakad. Itt nem feltétlenül az egyetemi tanársegédek és az egyetemi rektorok között meglévő 20-30x fizetésbeli különbségére gondolok. Az is igaz, hogy egy kis országnak sosem volt és sosem lesz óriástávcsöve, szupergyorsítója vagy éppen repülőgép-hordozó anyahajója. Másként fogalmazva akik efféle tudományokban tehetségesek azok mindenképpen külföldre kell, hogy menjenek. Még akkor is ha éhbéren tartott tanársegédek nevelik ki őket.

A valódi kérdés az, hogy kit, mit és mikor ünnepeljünk. Mit értékeljünk személyes sikerként és mit a „mi sikerünknek”. Nem tudom közös sikerünkként felfogni a tényt, hogy a rendszerváltás óta jelentősen nem emelkedett a hazai tudományokra fordított, a GDP arányában kifejezett százalékos összeg. Nem tudom sikerként felfogni, hogy sok ezer orvos, mérnök és természettudós hagyta és hagyja el az országot. A legjobb koponyák. A gyengébbek ott sem kellenek. Akkor mindezt ünnepeljük? Nemrég egy másik magyar fiatal NASA ösztöndíjat kapott. Bizonyára sosem látjuk többé. Legfeljebb amikor itthon nyaral. Személy szerint óriásit ért el. És a „mi közösségünk” mit ért el? Az ingyenesség jegyében kifizette a tanulás költségeit.

A limonádé és rosszul értelmezett közfelfogás helyett (amit a média eléggé el nem ítélhetően táplál) nem kellene összedugni a fejünket és kitalálni valamit ami az egyénnek is és a közös érdeknek is megfelelne? Most engedjük el/marjuk el a jövő Nobel-díjasait. Nekünk tényleg ennyire nem kell a tudás? Legfeljebb annyira, hogy 20-30-40 év múlva majd öntjük a szószt, hogy hány Nobel-díjasunk van? Miért nem lehet a hazai tudományra is figyelni. A tanársegédtől kezdve a nemzetközileg is kiemelkedő személyekig? Pl. hazai és ésszerű ösztöndíjjal fizetni a tehetségeket akik majd később a címlapon is jelzik, hogy honnan jöttek.

Dodona | 2009. október 1. | 11:40:11

http://www.elte.hu/hir?id=NW-1054

ELTE "Hetényi György külföldi elismerése"

Dodona | 2009. október 1. | 11:29:54

Kation kérdi :
“Az első kérdésem az, hogy tessék már nekem és a többi magyar adófizetőnek megmondani miből derül ki, hogy Hetényi György minket vagy Magyarországot (is) képviseli? Túl a személyes sikerén.”

Kation figyelmébe :

Itt a doktori disszertáció : Bevezetés három – angol, francia, magyar – nyelven !

http://tel.archives-ouvertes.fr/tel-00194619/en/

Pár részlet ( a köszönetnyilvánitás fejezetéből )
……………………………………………………………………………………
« « Concernant la bibliographie, le Chapitre 2 n'existerait pas sans l'aide précieuse des nombreux bibliothécaires: Françoise pour le labo, et d'autres personnes dont j'ignore le nom dans les bibliothèques de Strasbourg (merci à Jérôme pour poursuivre les recherches), de Marseille, de la fac des sciences de l'Université Eötvös à Budapest, et de l'Institut Géologique de Hongrie. Les vieilles cartes cachées et "perdues" ont été retrouvées et archivées par Gáspár Albert et Ferenc Síkhegyi. Köszi srácok a leped®nyi Lóczy-térképet!”
……………………………………………………………………………
“Je dis merci / I say thank you / Köszönetet mondok / à mes amis / to my friends /
barátaimnak / où qu'ils soient sur Terre / wherever they are on Earth / bárhol is legyenek a Földön / pour leurs encouragements / for their encouragements / a bíztatásért / et pour les moments passés ensemble / and for the moments we have shared / és az együtt töltött id®ért. Külön köszönet a BEAC tájfutóinak, akiknek társaságába mindig jó becsöppenni, akár Szilveszterre, akár az Eötvösre; továbbá Dombrádi Endrének, Horváth Ferencnek és Csontos Lászlónak a szakmai és egyéb beszélgetésekért (Endrének a különböz® papírmunkák legy¶réséért is!).
Végül köszönetet mondok családomnak, akik végig kitartóan bíztattak munkámban, bármilyen távol voltam is, és sokat segítettek minden tekintetben.
Családomnak / To my family / À ma famille”

További idézetek a doktori disszertációból :

Kőrősi Csoma : ( 37 old. ) Idézet :

“Several other missionaries and also some travellers followed him during the centuries,with religious convictions or other motivations. For example, Sándor (Alexander) Csomade Kőrös from Transylvania, after several years of studies and with 13 spoken languages, left in 1819 to the East in search for the origins of the Hungarian language and people. His long and lonely way brought him to the Zangla monastery in Zanskar, where he practically became and lived like a Buddhist monk. His growing knowledge of Tibetan language and culture resulted in several works, among them the founding pieces of Tibetology, and also
Essay towards a Dictionary Tibetan and English and A Grammar of the Tibetan Language in English, two works that became classics and widely used. His original goal has changed and resulted in something di_erent, but "Csoma's glory is in that in pursuing a dream, he accomplished reality" (W. W. Hunter). In 1842, he set his road toward Lhasa, but unfortunately died of malaria in Darjeeling, where his grave can still be visited.”- idézet vége


Gróf Széchenyi Béla és Lóczy Lajos- ról ( 38-39 oldal) :Fényképek, térkép Idézet :

“One of the longest expeditions to explore Tibet was financed by Count Széchenyi ,between 1877 and 1880. He was accompanied by Lajos Lóczy to carry out geological and geographical observations, and Gustav Krenner for the cartographic surveying. They travelled all over China, along the Hoang-ho river,
to the Gobi desert, the Xining-fu (Si-ning-fou in Huc, 1854) basin, Kuku-Nor2, Nan-Shan3, Sichuan Basin (Sse-Tchouen in Huc, 1854), and the Irrawaddy
River, totalling a distance of 7816 km on foot, horse and boat, for 300 days in China4 Their demand for a permit to enter Tibet and Lhasa was refused, but despite this great disappointment, they accomplished a long journey and a great work. Lóczy collected geological, paleontological, botanical and other samples that made up 19 boxes weighting more than 700 kg by the end of the expedition. Their classi_cation and the publication of the journey's description and results lasted for two decades. These publications cover a wide range of themes: geography, geology, detailed maps, description of new minerals, fossils and species, etc.” – idézet vége

Ez az ember láthatóan nem feledkezik meg magyar létéről. Úgyhogy szégyelld magad, kation

zsumo | 2009. október 1. | 09:53:31

Kedves Kation,
felteszem a fiatal tudósban most, a levele nyomán, erősödik az érzés, hogy jobb vissza sem térni ebbe az országba, ahol ilyen rosszindulatúak az emberek.
Ha Magyarországon véletlen olyan helyzet jönne létre, hogy a kutatásra jutna annyi pénzt, hogy az "Emberiség" javára munkálkodjon (elnézést a pátoszért), akkor az itt élő emberek áskálódása nyilván lehetetlenné tenné, hogy eredmények jöjjenek létre. Külföldön a cél érdekében végzett közös munka és a pénz együttléte az, ami előre viszi a dolgokat. Ott is van persze lobby meg egyebek, de a mértéke és a modor nem ilyen.
A jó magyar iskoláknak pedig lassan vége. Az okok? Sok van.
A Science, ahogy tudom, szigorú követelményeket szab az adatok megadásánál, az összes iskola felsorolása nyilván nem fér ebbe bele.
Azon kívül a cikkek a magyar újságokban, amennyire tudom, többszöri vágással, rövidítéssel férnek csak bele a szabott oldalra, tehát lehet, hogy a fiatal kutató még az óvodáját is felsorolta, csak kivágták.
Nos, némi tolerancis, mosoly, nyitottság, öröm -- ez hiányzik belőlünk, és erről, sajnos, nap mint nap hírt adunk a nagyvilágnak.
Szép októbert mindenkinek!

szundaram | 2009. október 1. | 09:51:14

Aham, mindent értek. Bár én a cikken nem vettem észre, hogy nagyon arról szólna, hogy "hű egy MAGYAR a nagyvilágban MAGYARORSZÁGot képviselve. Ez szerintem egy szimpla cikk ami arról szól, hogy de jó, XY ezt és ezt a sikert érte el, valamint milyen érdekes területen és hogy éli ezt meg. Nem látok benne semmi kivetnivalót. Mellesleg a neve magyar, és magyarul is van odaírva, tehát viszonylag könnyű a nemzetiségét beazonosítani úgy is, hogy nincs odaírva külön, hogy igen, ő magyar.
Én szívesen venném, ha mások is előtérbe kerülhetnének ilyen módon.

kations | 2009. október 1. | 09:46:24

spartacus | 2009. október 1. | 08:07:56

Bocs ha kötözködősre sikeredett. Máskor jobban figyelek. A Lopunk mert lophatunk címet azért nem én találtam ki.

spartacus | 2009. október 1. | 08:07:56

kations

mar a masodik cikk, ami alatt a kotozkodesedet latom (Lopunk, mert lophatunk).
Neked ez okoz elvezetet? Nagyon ugy tunik, hogy savanyu a szolo.

legbelul | 2009. október 1. | 06:52:32

Hetenyi Gyorgynek kivanok tovabbi sok sikert. Melyik otthoni kozepiskolaba jart vajon? Biztosan jo tanarai lehettek, oket is illetne par szo dicseret.

A fiatal orvos, akirol beszeltem az elozo hozzaszolasomban, meg az atkoltozkodes elotti Moricz gimnaziumban jarta ki az elso osztalyt, fantasztikus tanarai voltak, csakugy, mint azt megelozoen a Budenz utcai altalanos iskolaban.
Itt az igen lelkes es szigoru fiatal fizika tanartol, Peter bacsi-tol rettegtek meg a szulok is, de azt a pontossagra nevelo targyszeretet amit a tehetseges gyerekek tole kaptak az eletben nem fogjak tudni neki meghalalni. Aztan ott volt meg Zoli bacsi, szinten fiatal es lelkes, o matematikat oktatott es satorral, buszokkal, kirandulni vitte az osztalyait.
Az oktatasra, kutatasra, kulturara, a tehetsegek felkarolasara nem lenne szabad sajnalnunk a penzt barmennyire is hianyunk van belole.

legbelul | 2009. október 1. | 06:35:27

Szundaram
Talan azert, mert ebbol:
"1 College of Oceanic and Atmospheric Sciences, Oregon State University, Corvallis, OR 97331, USA."
soha senki nem johet ra arra, hogy a cikk tarsszerzoje magyar, marpedig ha nem ilyen szinekben versenyez, valoban maganugy a szereplese.

Tudok olyan fiatal magyar orvosrol aki -egy europai orszagban jarta ki a kozepiskolat, az ottani egyetemen szerzett diplomat, majd ugyanitt szakdiplomat, eppen doktori kepzesben vesz reszt a klinikan ahol dolgozik- ugyancsak tobbszor publikalt mar a Science-ben, de soha nem gondolt meg arra, hogy Magyarorszagon, de mashol sem, ebbol rola szolo ujsagcikket krealtasson maganak.

Kations
Aki kint jar egyetemre, majd ott szerez maganak erdemeket, hidd el nekem, hogy eppen azzal, hogy magyar, nincs tulsagosan konnyu helyzetben.

szundaram | 2009. október 1. | 03:08:51

Kedves kations,

lehet, hogy már túl késő van, de valahogy mégsem áll össze, hogy tulajdonképpen mi az amire fel akarod hívni a figyelmet? (semmi kötözködés, tényleg érdekel...) A cikk jó, örülünk, hogy ilyet is olvasni errefele.

kations | 2009. október 1. | 02:46:27

Kedves Mécs Anna, Kedves Népszabadság!

Mindenekelőtt szeretettel gratulálok Hetényi György személyes sikeréhez. Bizonyára kiváló képességekkel született jó helyre, a legjobb iskolákba járt (végig a közösség pénzén), személy szerint alaposan megdolgozott a sikerért és most fiatalon olimpiai éremhez hasonlítható sikert ért el. Le a kalappal mert ez keveseknek adatik meg a Föld jó hatmilliárd lakosa közül.
Elnézést kérek, hogy első pillantásra kötözködőnek tűnő kérdéseket/problémákat is felvetek. Ez azonban semmit nem von le Hetényi György személyes érdemeiből. Inkább csak afféle vitaindító/gondolatébresztő írás. Még egyszer hangsúlyozom; ez a Science cikk szerzőinek óriási és megérdemelt siker.
Vettem a fáradtságot és kikerestem a világ egyik vezető tudományos folyóiratának számító Science megfelelő számát. Remélem sikerült bemásolni. Íme a dolgozat címe, szerzői és azok munkahelyei:

Science 11 September 2009:
Vol. 325. no. 5946, pp. 1371 - 1374
DOI: 10.1126/science.1167719 Prev | Table of Contents | Next

Reports
Underplating in the Himalaya-Tibet Collision Zone Revealed by the Hi-CLIMB Experiment
John Náb lek,1,* György Hetényi,2, Jérôme Vergne,2, Soma Sapkota,3 Basant Kafle,3, Mei Jiang,4 Heping Su,4 John Chen,5 Bor-Shouh Huang,6 the Hi-CLIMB Team||

Science 11 September 2009:
Vol. 325. no. 5946, pp. 1371 - 1374
DOI: 10.1126/science.1167719 Prev | Table of Contents | Next

Reports
Underplating in the Himalaya-Tibet Collision Zone Revealed by the Hi-CLIMB Experiment
John Náb lek,1,* György Hetényi,2, Jérôme Vergne,2, Soma Sapkota,3 Basant Kafle,3, Mei Jiang,4 Heping Su,4 John Chen,5 Bor-Shouh Huang,6 the Hi-CLIMB Team||
1 College of Oceanic and Atmospheric Sciences, Oregon State University, Corvallis, OR 97331, USA.
2 Laboratoire de Géologie, École Normale Supérieure, CNRS-UMR 8538, 24 Rue Lhomond, 75005 Paris, France.
3 National Seismological Center, Department of Mines and Geology, Kathmandu, Nepal.
4 Institute of Geology, Chinese Academy of Geological Sciences, Beijing, People’s Republic of China (PRC).
5 Institute of Theoretical and Applied Geophysics, Peking University, Beijing, PRC.
6 Institute of Earth Sciences, Academia Sinica, Taipei, Taiwan.
Present address: Earth Sciences Department, ETH Zurich, 8092 Zurich, Switzerland.
Present address: Ecole et Observatoire des Sciences de la Terre, CNRS-UMR 7516, 5 rue René Descartes, 67084 Strasbourg, France.
Present address: Alberta Geological Survey, 4999-98 Avenue, Edmonton, Alberta T6B 2X3, Canada.
||All additional authors with their affiliations appear at the end of this paper.

Az első kérdésem az, hogy tessék már nekem és a többi magyar adófizetőnek megmondani miből derül ki, hogy Hetényi György minket vagy Magyarországot (is) képviseli? Túl a személyes sikerén. Azt a sokmillió lenézett koldust? Aki pénzén ő előbbre jutott. Hol honorálta ő, legalább néhány szóban és az affiliation részben (esetleg lábjegyzetben), hogy közpénzeken (mivel az ELTEn), a mi pénzünkön taníttattuk ki? Vette ő erre vagy a cikk szerzője erre a fáradtságot?
Vagy a szerző és a Népszabadság megelégszik azzal (régi kifejezés) a tsz-paraszt szinttel miszerint ő a mi kutyánk kölyke? De ez miből derülne ki? Csak úgy higgyük el? No, ezen már a széles magyar közönség is túl van.
No, lássuk Uram mire megyünk ketten. Régi hülyítés (szebben: urban legend) a magyar társadalomban, hogy ennyi meg annyi magyar Nobel-díjas. Igazából kettő. Az sem rossz egy kicsiny népnek. Az első Szent-Györgyi Albert (biokémikus) aki munkáinak jó részét az akkori USA-ban végezte de még volt itthon állása és állampolgársága. A 2. világháború végeztével és főleg az itteni zaklatások miatt elment Amerikába. A legutóbbi Kertész Imre (irodalmár). Hogy ő mennyire magyar és miért él időtlen idők óta Németországban, ítélje meg más. A többi olyan lehet mint Naumann János (bár ő nem Nobel-díjas, holott megérdemelte volna). Nyilvánvalóan úgy tudott magyarul mint bármelyikünk mivel Pesten szerezte a diplomáját. De erre nem szívesen emlékezett (szimplán letagadta) és főleg nem vállalta. Azért van itt Neumann társaság. Talán még Neumann emlékérem is. Hja, az itteni parasztoknak úgyis mindegy. Teller Ede (akivel volt szerencsém személyesen is találkozni) nagyon hasonló történet. Teller azért inkább megmaradt magyarnak a nagy botjával. És gyönyörűen beszélt magyarul. És a többi, és a többi.
Kedves Szerző! Akkor döntse el, hogy segíteni akar vagy a hígagyú (tsz-paraszt szintű és sosem volt igaz) „urban legend”-eket akarja táplálni! A Kádár-rendszerben is voltak tanáraim akik saját nevük alatt és tisztán magyar munkahellyel (affiliation) publikáltak a Nature-ben. (A Science Brit megfelelője csak talán még magasabb szinten). Mi lett a sorsuk? Az idősebb az ismeretlenségben még idősebb lett. A fiatalabbat elütötte a villamos és meghalt. Pedig mit értek el! Vígasztalódjunk, ha egy 18 éves fiatal egyeneset tud rúgni a labdaba akkor A5-tel jár!