Viszokai János pékmester immár több mint egy éve támogatja a programot, mindig egy-egy kétkilós Lőkösházi cipóval. A mesében a szereplők kenyeret sütnek, amelyet a játék végén ünnepélyesen megszegnek és a gyerekekkel együtt megesznek. Az előadás épp ugyanúgy indul, mintha egyszerű bábelőadás lenne: egy textilből készült kenyértésztát gyúrnak, majd helyeznek a kemencébe, ám a mese végén egy valóságos, frissen sült cipót emelnek ki a sütőlapáttal.

Kiszely Ágnesnek, a Ciróka Bábszínház igazgatójának, egyben a darab rendezőjének nem ez az első „ehető” műsora. Az Almafácska című darab végén, amelyben egy almafa életét mutatták be a négy évszak alatt, a gyermekek egy piros almát kóstolhattak. „Sokat töprengtünk, mi legyen a következő téma, amelyet az óvodásokkal együtt körbejárhatnánk, végül a kenyér mellett döntöttünk” – fogalmazott. A megvalósítás azonban nem tűnt egyszerűnek: a kenyér megsütéséhez kellett volna kemence, és a valódi tésztagyúrást is nehéz lett volna az előadás alatt kivitelezni. Viszokai János péksége néhány évvel ezelőtt helyi kenyérversenyt nyert Kecskeméten, és rendszeresen szervez üzemlátogatást a gyerekeknek.

„Fontosnak tartom, hogy a legkisebbek is megismerjék az ősi, igazi kovászos kenyér sütésének folyamatát” – mondta lapunknak Viszokai János.

A pékmester igencsak szűkszavú, de saját bevallása szerint nyitott a hasonló kezdeményezések iránt. A nézők minden alkalommal megkérdezték, hol juthatnak hozzá ehhez a kenyérhez, így az előadás a színházi élményen túl a termék népszerűsítésében is szerepet játszik. Nem véletlen, hogy a Lőkösházi Kenyér Pékség és a Ciróka Bábszínház együttműködését a Summa Artium Mecénás Napján idén díjra is jelölték projekt kategóriában.

A kenyér az előadás előtt érkezik a Ciróka Bábszínházba, ahol a tökéletes illúzió érdekében a címke leáztatása után a sütőben felmelegítik. Így amikor a szereplők a kenyérsütő lapáton a valódi kenyeret húzzák ki a kemencéből, az valóban olyan, mintha ott helyben sült volna.

„Egy előadáson történt, hogy az egyik kisfiú megszólalt: kicserélték! Erre kórusban kiáltottak fel körülötte: Nem is! Megsült! És egy pillanat alatt harsogott a nézőtér: Megsült! Megsült! Nem hagyták, hogy bárki is elvegye tőlük a játék örömét. A díszletkemencéből előkerülő valódi kenyér minden előadáson nem várt meglepetés volt. A hatást tovább fokozta, hogy a frissen sült cipóból a nézők kaptak egy-egy szeletet, amelyről minden alkalommal elhangzott: jobb, mint a bolti, mert ez itt sült a bábszínházban!” – mesélte Kiszely Ágnes.

A negyvenperces előadást követően közös játék várja a gyerekeket, ahol a szereplőkkel együtt megbeszélik és eljátsszák a búzamag vetését, a kalász beérését, az aratást, cséplést. Az előadások során több mint négyezer gyerek és felnőtt kóstolta meg Viszokai János kétkilós, gyönyörű Lőkösházi cipóját.

Kapcsolódó cikkek: Mecenatúra – félárbocon? | Támogatókat toboroz a Vodafone Főállású Angyala | Új lehetőségek kortárs alkotóknak | Üzleti megoldás társadalmi problémákra | Zöldprogrammal nyert a Heineken