1848-ban készült metszet a régi Pilvax kávéházról

MTI/REPRODUKCIÓ

Akkoriban többek közt egy hosszú átjáróház húzódott a mai Pilvax köz helyén, két belső udvarral, az egyik homlokzatán három, a másikon két emelettel. A Libasinszky-ház. Hasonlatos a közelben még ma is meglévő Trattner-Károlyi-házhoz, bár annál talán szűkösebb lehetett. Egy nemesi származású lengyelről, Libasinszky Károlyról vette a nevét, ő építtette a házat az 1830-as években, s ott is lakott. Ebben a házban volt a Pilvax, mely főbejáratával az Úri (ma Petőfi Sándor) utcára nyílt. A kávés jog Libasinszkyé, pontosabban a teleké volt, s ezt csak bérelte Pilvax úr is meg a többiek is, akik itt, az oszlopos, boltíves kávés helyiségben mérték a feketét.

Az első bérlőként Privorszky Ferencet említik. Új kávéházát 1839-ben így mutatja be a Rajzolatok: "a legdiszletesebb butorok diszesítik ez igen csinosan föstett kávé termet; négy billiárd; légszesz világítás; nevezetesebb hirlapok (mindössze 27) egy mellék játék szoba; szóval: minden igen csinosan és izletesen elrendezve". A "tsinos föstés" a magyar történelem nagyjait ábrázolta, s a képeket egy Stockholmból ide vándorolt dekoratőr piktor, Mollie Eduárd uram készítette. Majd Pilvaxnak is ő fest újakat.

Pilvax Károly (aki nevét írta Pillwaxnak és Pilwaxnak is) osztrák származású, az oberdöblingi iskolamester fia. Igen, abból a Döblingből jön, ahová később, a forradalom után Széchenyi jut majd háborodott elmével. Pilvax 1841-ben érkezett Pestre, fennmaradt az áttelepülési kérelme és az útlevele. Ez év december 27-én már el is jegyezte Giergl Teréziát, s 1842. augusztus 18-tól ő veszi át Privorszky üzletét. "Tisztelettel jelentem a' t. cz. közönségnek, miképen az uri-utczában, Libaschinczky-féle házban lévő, jelességéről ismeretes és minden kéjelemmel ellátott kávéházat átvevém" - jelenti egy újsághirdetésben 1842 októberében.

Petőfi néhány hónap múlva, 1843 tavaszától kezd ide járni. Akkoriban még színész. A ragyogó gázlámpákkal világított, kényelmes kávéház az ifjúság tanyája, főleg az ifjú jogászoké, kik között sok irodalmi érdeklődésű is akad, s még több politizáló. Ott olvassák el a hazai és külföldi lapokat, hozzák a híreket a városból, a színházból, a királyi tábla vagy a közeli megyeháza gyűléseiről, ahol Kossuth, Széchenyi, Szentkirályi szavaival töltekeztek. "Mondjuk az ország egy nagy kert, s annak kiválogatott virágaiból lélekemelő bokrétát lehetett itt látni. Viruló arcok, ruganyos tagok, választékos öltözetek s vidor zaj jellemzé a sokaságot. Itt szikrázó elmésséget, ott fellángoló örömhangot lehetett hallani. A tekeasztalt vidor sereg vette körül" - írja az ifjak egyike, Degré Alajos. Innen, egy kerek márványasztaltól "indul ki a közvélemény", s tíz fiatal író, köztük Petőfi, Jókai, Degré, Lisznyai és Tompa itt alapítják meg a Tizek Társaságát 1846-ban, e dacszövetséget az új magyar irodalom érvényre jutása érdekében.

A lépcsőházi emléktábla
Csordás Lajos Épp ebben az évben adja albérletbe Pilvax a kávéházat Fillinger Jánosnak. A forradalom napjaiban már Fillinger méri itt a kávét, bár a többség azért továbbra is Pilvaxnak nevezi a helyet. A falakon már ott láthatók a nagy francia forradalom eseményeinek és hőseinek a képei is, akikhez a pesti ifjak ebben az időben hasonlókká válni akartak. 1848. március 14-én este a Pozsonyból hajóval érkezett hírnök a Pilvaxban egy biliárdasztal tetejéről tudatja, hogy Bécsben kitört a forradalom. Másnap reggel, egy esős, szomorkás szerdai napon Petőfi és társai a Pilvaxból indulnak útra, hogy sikerre vigyék a forradalmat Pesten is. Aznap reggel itt hangzik el először az éjszaka tökéletesre csiszolt Nemzeti dal, mely eredetileg egy későbbre tervezett reformbankettre készült, mégpedig egy másik, a Pilvaxban megbukott(!) vers, a Dicsőséges nagyurak helyett. A Nemzeti dal nem bukik meg: a forradalom bombájának kanóca lesz.

A nagy nap után a Pilvax nevet változtat. Petőfi javasolta, hogy "a' mérhetetlen sikerrel leélt martiusi események emlékeül azon helyek, hol a' tömeg diadala nagy munkáján izzadott, ezt kifejező nevekkel kereszteltessenek meg. Így nyert a Hatvani-utcza Szabadsajtó-utcza (itt nyomatván ki censura nélkül az első nemzeti dal), az egyetem előtti tér: 15-ik martius tere (könnyebb kiejtés okáért a' 15ik el is maradhat) 'a városház tere: szabadságtér, a' Fillinger (Pilvax) kávéház: szabadság csarnoka nevet" - tudósít a Jelenkor című, korabeli hetilap.

Félköríves, új cégtáblán, zöld alapon piros-fehér betűkkel kiírják a bejárat fölé a kávéház új nevét: Szabadság Csarnoka. Továbbra is az események egyik fontos helyszíne, a forradalomcsináló ifjak gyűldéje, s a forradalom egyik szellemi központja marad. Itt dől el, kinek adnak macskazenét, kit ünnepelnek, s májusban itt nyílik az egyik toborzóhely a nemzeti sereg számára. Petőfi itt győzködi társait, hogy zsidókat is fel kell venni a nemzetőrségbe. Az év végén Pest egy időre elveszik, s vele a Pilvax is. Gyülekezési tilalmat hirdetnek, melyet aztán 1849 májusában itt szegnek meg először a Pestet és Budát felszabadítani készülő magyar sereg közeledtének hírére. A kávéház végül a szabadságharccal együtt bukik el. Pilvax Károly 1849. július 19-én hal meg kolerában. Petőfi alig két héttel később a segesvári csatamezőn.

A nagy nevű kávés özvegye később egy osztrák katonatiszthez megy feleségül. Pilvax lánya, Mária pedig Mayerffy Ferenc híres szőlő- és borgazda leszármazottjának, Mayerffy Bélának a felesége lesz. Utódai ma is élnek, s jó néhány családi ereklyét megőriztek az utókornak.

A forradalom után a kávéházat Kafee Herrengasséra keresztelik az Úri utcáról, amelyre nyílt. Mint a kávéházak történetírói, főként Borsodi Bevilaqua Béla, Gundel Imre és Saly Noémi adataiból kitűnik, Fillinger 1851-ben kényszerül otthagyni a Pilvaxot. A Sebestyén téren bérel egy másik helyet, s vele oda mennek át a jogászok, ott él tovább a lázadás, a pártütés szelleme. A Pilvax pedig a kegyelet helye lesz. Bérleti jogát Bevilaqua szerint 1858-ban az özvegy eladja egy Mótz (vagy Mots) nevű kávésnak. Tőle 1867-től Schőja Antal szerzi meg, majd 1881-ben annak főpincére, Schowanetz Antal. Ő helyezi vissza a Pilvax feliratot, ő festet portrét a kávéház számára Petőfiről és Jókairól, továbbá bekeretezve kifüggeszti a falra a 12 pontot és a Nemzeti dalt is. A kávéház homlokzatára 1900-ban egy hosszú, fekete márványtábla kerül a forradalom relikviáit gyűjtő Kreith Béla jóvoltából. Szövege szerint "Ez a kávéház volt 1848-ban a Forradalmi csarnok. Itt gyűltek össze naponta a szabadságért lelkesülő márciusi ifjak. Itt szavalta el legelőször március 15-én Petőfi Sándor a Nemzeti Dalt. TALPRA MAGYAR, HÍ A HAZA! Emlékük, szellemük éljen itt és mindenütt a hazán. 1900. március. Készíttette az Országos Történelmi Ereklye-Múzeum."

Még Schowanetz a főbérlő, amikor tizenegy év múlva lebontják a Libasinszky-házat, s eltűnik a Pilvax. Bútorait, köztük egy szekrényt, két tükröt, két márványasztalt, melyek közül az egyik állítólag a Közvélemény asztala volt (bár Bevilaqua ezt kétségbe vonja), az utolsó albérlő, Papp József megveszi.

A történelmi emlékű csarnokot cikkek sora siratja el. "A Belváros egyik nevezetességét, amelyet csak az idegenek néztek már meg, akiknek a figyelmét a Baedecker hívta fel rá, a Pilvax kávéházat lebontották. Rozoga, öreg, barna házban volt ez a nevezetes kávéház, bizony-bizony a történelmi múltja nem sokat segített rajta, az utóbbi években mindig kevesebb vendége volt és csak egy-egy nemes, vidékről feljött jogászt lehetett látni benne, amint szerényen itta vacsora kávéját..." - írja a Pesti Napló 1913-ban.

A Pilvax az 1900-as évek elején
KÖH Fotóarchívum A Libasinszky-ház helyén felépült egyik bérházban még Schowanetz nyitja meg 1918-ban az új, a "kis" Pilvaxot. De ez a hely már igazából néhány méterrel arrébb helyezkedik el attól, ahol a régi kávéház lehetett. A régi Pilvax nem a Városház utca felé esett, hanem a mai Petőfi Sándor utca felé, annak a bérháznak a helyén volt, amelyben a cikk elején említett sárga csempés lépcsőház és az 1969-ben felszerelt, eldugott emléktábla található. A "kis" Pilvaxot azonban megpróbálják törtelmileg hitelesíteni. Egyrészt a Libasinszky-ház helyén újonnan nyílt utcácskát, melyben az új kávéház található, 1923-ban Pilvax köznek nevezik el. Másrészt 1927-ben előkerül a régi épület bontásakor eltűnt, fekete emléktábla az építési vállalkozó raktárából, s a Petőfi Társaság jóvoltából fölszerelik az új kávéház ajtaja fölé. Ott látható ma is.

A háború után az új Pilvax is átesik az államosításon, majd a modernizáláson, végül a privatizáción. Falai között ünnepelték egészen tavalyig minden év márciusában a sajtószabadságot. Idén azonban már nem, mert néhány héttel ezelőtt bezárt. Nem volt gazdaságos a fenntartása, mondják. Még tévévetélkedővel sem sikerült neki új bérlőt találni. Emeljük hát meg kalapunk ezúttal a szomszédban, abban a sárga csempés lépcsőházban, a Pilvax eredeti helyén.

Kapcsolódó cikkek: Pilvax, a főnyeremény? | Aki lelombozta Kossuthot | Március tizenötödike utóélete | A szabadság ma megélhető érzés | Az elmesúrlódásoktól a polgári átalakulásig