Median kerekasztal
Népszabadság - Szabó Bernadett Előnyben részesítettük a személyes interjúkat, pedig manapság már nem is a telefonos, hanem az online felmérés a "trendi" - kezdi a kutatás körülményeinek bemutatását Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója. Mivel személyes, intim dolgokra is rákérdeztek, mégis a kevésbé divatos megoldást választották. Igaz, nem minden esetben: a szexuális viselkedésről másképp kérdeztek, a kérdőívet sok esetben otthagyták a válaszadónál. Így sem a kérdezőbiztos, sem a válaszadó partnere nem láthatta, hogy mit felel.

Mint általában a személyes felméréseknél, a válaszmegtagadók aránya 50 százalék körül volt. Az utóbbi években egyre nehezebb a kérdezőbiztosok dolga, többen utasítják el őket. - Az emberek meg vannak terhelve kérdezőkkel, piackutatókkal. Befolyásolja őket a közbiztonság romlása is, hiszen mégiscsak be kell engedniük a felmérőt a lakásba - magyarázza Beck László kutatási igazgató. Ha politikáról kérdeznek, még többen zárkóznak el a válaszadástól.

Hogy mennyire őszinték a válaszok, arról a kutatóknak is csak feltételezéseik vannak. - Amennyire saját magukhoz őszinték a válaszadók, annyira azok a kérdezőhöz is. De legalább ennyire érdekes az is, hogy milyennek próbálja festeni magát valaki, hogyan változik a kép, amelynek meg akarnak felelni - mondja Venczel Tímea kutatásvezető.

Ami az eredményeket illeti, volt néhány meglepetés és sok olyan válasz, amire a kutatók számítottak. Az egyik meglepetést a barátsággal kapcsolatos eredmények okozták. 2003-hoz képest jelentősen nőtt azoknak a száma, akik azt mondták, hogy van barátjuk. - Közhely, hogy barátságok bomlanak fel társadalmi átalakulások, politikai preferenciák megváltozása miatt - mondja Nagy Lajos Géza kutatási igazgató. A kutatás viszont ellenkező eredményt hozott. - A kommunikáció változásának, a mobiltelefonok elterjedésének, az internetes közösségi oldalaknak is lehet barátsággeneráló szerepe - állítja Szénay Márta kutatásvezető. Azt nem vizsgálták, hogy a sok barát között hány virtuális van, és hányan találkoznak valójában. Az mindenesetre gyanús, hogy vannak, akik 50-80 barátról számoltak be. - Más tartalmat kapott a barát szó, értékké vált, hogy minél több ismerősöm legyen - mondja Hann Endre. Korábbi kutatásokból kiderült, hogy az emberi kapcsolatok értéke egyre nő, csökken viszont a társadalmi megbecsülés szerepe. - Jellemző egyfajta bezárkózás, ami nem azt jelenti, hogy a barátok lemorzsolódnak, hanem hogy az emberek kiábrándultak a közéletből, a politikából - teszi hozzá Karácsony Gergely kutatási igazgató.

Tettamanti Béla Ezt támasztják alá az érdeklődési körre vonatkozó válaszok is. A szerelem, a családi élet iránt nőtt, de minden más terület, különösen a politika és a bulvártémák iránt csökkent az érdeklődés. A kutatók szerint annak ellenére, hogy rendszeresen fogyasztják az ilyen típusú híreket az emberek, csömörük van, ezt akarták kifejezni válaszaikkal. - Van valamiféle társadalmi konszenzus, hogy bizonyos dolgok ócskák, bóvlik, ezért, ha rákérdeznek, a válaszommal alkalmazkodom ehhez az elváráshoz, de másképp cselekszem. Mindkettő a valóság, csak más-más szelete - állítja Nagy Lajos Géza.

Ugyanakkor más témákban a kutatók szerint reális változásokat tükröznek a válaszok. - Nem csak bemondás, hogy több zöldséget, joghurtot esznek. Valóban egyre többen igyekeznek egészségesebben táplálkozni - mondja Hann Endre. Hozzáteszi: ettől még a kedvenc étel a rántott hús marad. A válaszadók alig 2-3 százaléka mondta, hogy mindennap iszik alkoholt. Más kutatások szerint ennél jóval többen küzdhetnek alkoholproblémákkal. A kutatók szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a "masszív alkoholista" nem kerül be a mintába, mert nem elérhető.

Az, hogy továbbra is a tévénézés az első számú és sokaknak egyetlen hobbi, nem újdonság. - Magyarországon az életkor erősen összefügg az életmóddal, sokkal inkább, mint a gazdagabb országokban. Bizonyos korosztályok kis túlzással nem csinálnak semmit néhány konvencionális tevékenységen túl, mint család, tévénézés, főzés - mondja Karácsony Gergely. Ugyanakkor a fiataloknál az internet kezdi kiszorítani a tévét. A kutatók hangsúlyozták: a települések 80 százalékán nincs mozi. Nemcsak a jegy drága, hanem a közlekedés és az odajutás is.

- Mindig meglepő, ha egy magyar felmérésben a válaszadók jelentős része azt mondja, hogy valamiben jobb neki, mint a többieknek, hiszen általában a fordítottja szokott történni - mondja az egészséggel kapcsolatos eredményekről Bakonyi Eszter szociológus. A válaszadók jelentős része ugyanis úgy gondolja, hogy jobb egészségi állapotban van, mint a környezetében élők. A kutatók szerint még ennél is furcsább, hogy a férfiak mennyire optimisták e tekintetben. Pedig KSH- és ENSZ-jelentések szerint nemcsak a nőkhöz képest halnak meg korábban, hanem a régió más országaihoz képest is. Hogy miért elégedettek mégis? Szénay Márta szerint panaszkodni olyan dolgok miatt szeretünk, melyért másokat hibáztathatunk. Az egészség nem ilyen, ráadásul van az emberekben egyfajta szemérem is, nem szeretnek betegségekkel dicsekedni.

A kutatás októberben készült, amikor a válság még távolinak tűnt, ezért a félelmek között nem is szerepel hangsúlyos helyen. (Egy héttel későbbi kutatásokban már sokkal erőteljesebben van jelen.) A bűnözés növekedésétől többen tartanak, mint a környezeti katasztrófától vagy a háborútól. Nagy Lajos Géza szerint azért, mert közvetlen világunk befolyásolja a félelmeinket, a bűnözés mindennap benne van a hírekben. A kutatók hozzátették: ha nyári hőségben teszik fel a kérdést, többen választják az ökológiai problémákat.

Ami az értékeket illeti, az anyagi jólétet csak a család és a boldogság előzte meg. Más vizsgálatok is alátámasztják, hogy a materiális értékek nagyon fontosak a magyaroknak. - A világ egyik legmateriálisabb társadalma vagyunk - mondja Karácsony Gergely. A kutatók szerint ebben semmi meglepő nincs, hiszen ezért folynak a mindennapi harcok, ez az, ami a legkevésbé nyer kielégítést, ez jelenti a legnagyobb gondot. - Tőlünk kicsit nyugatra a materiális értékek kevésbé meghatározóak, hacsak nincsenek válságjelenségek. Abban a pillanatban, amikor ezek megjelennek, a közgondolkozás még ezekben az országokban is elmozdul a materiális irányba - hangsúlyozza Nagy Lajos Géza. Mindig az a fontos, ami nincs: a békét az iraki háború kezdetekor sokkal előrébb rangsorolták, a szabadság a rendszerváltás előtt volt nagyon fontos.

És mi derült még ki a készítők számára? - Újra felfedeztem, hogy mennyire érdekes a munkánk, mennyi minden van még, amit nem kutattunk, amire még rá lehetne kérdezni - mondja Karácsony Gergely.