Panglao-sziget

Fotó: Tímár László

A Giglio szigeténél nemrég zátonyra futott olasz óceánjáró, a Costa Condordia 1024 fős személyzetéből mintegy háromszázan Fülöp-szigetekiek voltak. A manilai külügyminisztérium a napokban közölte, hogy a Szíriában alkalmazott mintegy tízezer Fülöp-szigeteki állampolgár közül mindössze ötszázan utaztak haza a már-már polgárháborús válság miatt.

A manilai kormány mellett működő, a külföldön dolgozók ügyeivel foglalkozó hivatal adatai szerint 2011-ben 10,2 millió Fülöp-szigeteki volt alkalmazásban a határokon túl, tehát a 95 milliós összlakosság több mint tíz százaléka. A külföldről érkező hazautalások összege eléri a szigetország éves GDP-jének 8-9 százalékát.

Hatalmas különbségek országa

Manila nemzetközi repülőtere Ninoy Aquino, a mostani elnök, Benigno Aquino apjának, a Marcos-diktatúra idején amerikai száműzetéséből visszaérkezve meggyilkolt ellenzéki vezetőnek a nevét viseli. Karácsony előtt néhány nappal érkeztem meg amszterdami átszállás után a Fülöp-szigeteki fővárosba. A gépen a napfényre vágyó skandináv turisták mellett főleg filippínók utaztak, akik az ünnepekre látogattak haza. A repülőtér érkezési csarnokába nem engedték be a várakozó rokonokat, érthetően: kint ugyanis ezrek toporogtak, kiáltoztak, meglátva érkező ismerőseiket.

A Fülöp-szigeteket több mint hétezer sziget alkotja, mintegy 1500 kilométer hosszan szétszórva déli irányban. A hazánknál valamivel nagyobb területű északi Luzon-szigeten terül el a főváros, Manila, amely – további 16, vele immár összenőtt várossal – több mint 20 millió ember otthona. Elég keresztülutazni a nagyvároson, a buszból, a taxiból képet kaphatunk a szociális különbségekről. Az üzleti és pénzügyi központ, Makati City magasba emelkedő toronyépületei kínálják az egyik látványt, a Manila-öböl kikötőihez simuló, avagy a Queson City külső kerületeiben felhúzott nyomornegyedek bádogépületei pedig a másik fajta valóságot.

Jeepney, a háborús örökség
A szerző felvétele A legelterjedtebb közlekedési eszköz az úgynevezett jeepney, amelynek eredetijét az amerikai hadsereg hagyta hátra a második világháború végén. Napjainkban tízezerszámra futnak ilyen felül fedett, ám hátul nyitott „kisbuszok”, amelyek színes díszítésükkel a filippínók kultúrájának egyik jelképévé váltak. Nemcsak Manilában, hanem vidéken is szállítják az utasokat, meghatározott útvonalon, ám készek bárhol megállni. A jeepney két oldalülésén maximum húszan férnek el, egy több kilométeres szakaszért száz forintnál kevesebbet kell fizetni, miközben a benzin litere egy euró körül van.

Csak tévhit, hogy sok a muzulmán

Az új évet napokig tartó tűzijáték köszöntötte. Ez a gonosz szellemek elűzésére szolgáló látványosság kétségkívül a kínai hatás jele az egyébként 90 százalékban keresztények lakta országban. A három évszázados spanyol gyarmatosítás hagyatéka – a városok és utcák nevei, valamint a családi nevek mellett – a katolikus egyház ereje is, bár a Vatikán szerint az utóbbi időben amerikai hatásra megjelentek különféle keresztény szekták is. Az abortusz tilos, s a törvényhozás egyelőre halogatja a fogamzásgátló szerek engedélyezéséről szóló döntést is. A 2010-ben elsöprő többséggel megválasztott Benigno Aquino elnök egyik nyilatkozatában azt mondta, hogy vállalja akár az egyházi kiközösítést is, de a népessségnövekedés lassítása érdekében ragaszkodik az óvszer szabad forgalmazásához és az iskolai felvilágosítás bevezetéséhez.

Az új elnök népszerűségét valójában szüleinek köszönheti: lelőtt ellenzéki apjának, majd a diktatúrát megdöntő utcai megmozdulások, a „néphatalom” révén 1986-ban az elnöki posztra került anyjának, Corazón Aquinónak. A neve mellé a római III-ast illesztő Aquino azonban eddig nem sokat tudott megvalósítani választási ígéreteiből. A 2011-re tervezett 6 százalékos gazdasági növekedés helyett csak 3,7 százalék jött össze. A Fülöp-szigetek korábban sem tartozott Délkelet-Ázsia kistigrisei közé. Visszahúzó hatású a déli Mindanao szigetén élő, a lakosság 8 százalékát jelentő muzulmánok évtizedek óta tartó, a fegyverek használatától sem visszariadó autonómiatörekvése, de rontják a Fülöp-szigetek hírét egy kis szélsőséges, az al-Kaidához köthető iszlamista terroristacsoport emberrablásai, valamint a magát kommunistának, maoistának feltüntető szervezet bombamerényletei is.

Palawan-sziget
A szerző felvétele Mindez, megtetézve a korrupcióval, elriasztja a külföldi befektetőket. A Transparency International listája a korrupció terén tavaly a világon a 132. helyre tette az országot, a helyzetet pedig súlyosbítja, hogy a központi kormánytól távoli szigeteken, tartományokban helyi kiskirályokként uralkodhatnak kormányzók a mindenkori elnöknek nyújtott politikai támogatásért cserébe. Az egész világot bejárta a hír 2009 novemberében, hogy Maguindanao kormányzójának klánja a szó szoros értelmében kivégezte egy ellenzéki jelölt kampánykörútjának résztvevőit, köztük tizenkét újságírót. 

A kétharmados többség ott is megvan

A korrupció az állam legmagasabb szintjeit is eléri. A Ronald Reaganhez hasonlóan akciófilmek főhőséből államfővé választott Joseph Estradát (1998–2001) utóbb mintegy 80 millió dollár korrupciós pénz elfogadásával vádolták meg, ami állítólag a legális és a tiltott szerencsejáték-üzletből származott. Utóda, Gloria Macapagal Arroyo megkegyelmezett hat évre ítélt elődjének, majd később maga is korrupció gyanújába keveredett: államfősége idején a férjét vádolták meg egy kínai távközlési céggel folytatott egyezkedés kapcsán.

A Philippine Daily Inquirer rendszeresen támadja cikkeiben Benigno Aquinót, mert szerinte az államfő biztos parlamenti többségével nem a nemzeti megbékélésre törekszik, hanem épp hogy megosztja az országot. A napilap úgy vélte, a gazdaság fellendítésére tett ígéretek kudarca az elnököt csak népszerűség-javító „pótcselekvésre” késztette, amikor korrupciós vizsgálatot rendelt el a két mandátumot kitöltött Gloria Macapagal ellen. A volt elnök asszony gyorsan kórházba vonult, de hiába kérelmezte, hogy gyógykezelésre külföldre utazhasson, pedig még a legfelső bíró is eljárt érdekében. Aquino ekkor támadást indított a legfelsőbb bíróság elnöke ellen, akit még elődje nevezett ki.

Az újság zsarnoki ambíciókkal is vádolja Aquinót, mondván, mindenüvé saját megbízható embereit szeretné állítani. A képviselőház gyorsan meg is szavazta, hogy a főbíró ellen amerikai típusú impeachment, azaz bíróságon kívüli alkotmányos vádemelési eljárás induljon. Az indoklás ezúttal is korrupció gyanúja, ajándékok elfogadása, amihez a helyi sajtó adatokat is szolgáltatott: Renato Corona főbíró és családja több tucat kétes eredetű ingatlannal rendelkezik. A szenátus vizsgálóbizottsága viszont egyelőre ellenkezik, arra hivatkozik, hogy az alkotmány mentességi jogot biztosít a legfelsőbb bíróság elnökének.

Pedig a sok ezer sziget kedvező adottság, magában rejti a lehetőséget, hogy az ország olyan kedvelt turistaparadicsommá váljék, mint például Thaiföld. Itt nem pusztított a 2004-es cunami, a tenger a partok mentén hihetetlenül gazdag korallokban. Ráadásul a filippínók jól beszélnek angolul, hiszen ez évtizedek óta kötelező nyelv az általános iskolában is. A Fülöp-szigetek ugyanis a múlt század legelején a spanyolok elleni háború végeztével formálisan az USA gyarmata lett, s teljes függetlenségét csak 1946-ban kapta vissza, miközben az amerikai katonai bázisok még 1991-ig megmaradtak.

A hivatalos adatok szerint egyébként 3,5 millió külföldi turista járt tavaly a Fülöp-szigeteken. A turisztikai bevételek növeléséhez beruházásokra, a közlekedési és turisztikai infrastruktúra fejlesztésére lenne szükség, amire az év elején Benigno Aquino elnök ígéretet is tett. Elválik, mi valósul meg belőle.

Kapcsolódó cikkek: Pécs A és Pécs B | Politika és giccs | Santos Globetrotters | Szenes Hanna, az elfelejtett magyar vértanú | Visegrád