B. J. barátom emlékére

Délután itt volt Gyuri.
Elszívtunk pár cigit, és mindketten tudtuk,
nem tehetünk semmit ahhoz,
amit elvesztettünk.

Bekalkuláltuk a két órás késéseidet.
Most hány évet számoljunk?
Felkereshető-e a múlt?
És ha igen, olyan-e, mint amilyen volt,
vagy azon is változtattak időközben?

Este tíz, leszaladok a ház elé,
és te ott heverészel a padon,
bámulod a májusi csillagokat.
Mostantól minden a mienk,
Olyan szabadok leszünk,
mint a távoli fények. – mondtad.
Valamitől mindig meg akartunk szabadulni.

Fáj a fejem, mióta megtudtam, mi történt veled.
Mintha nem férne bele, hogy el kellett menned.
Felhőtlen nevetésed visszhangzik, ha felidézlek.
Lehetnél kicsit tapintatosabb, épp téged gyászolunk.

Hartay Csaba (1977) Bárka-díjas.

Legutóbbi könyve Nyúlzug címmel 2008-ban látott napvilágot a Podmaniczky Alapítvány gondozásában.

Kapcsolódó cikkek: A cölibátust milyen erőfeszítések árán képesek megtartani a papok? | Orbán egyszemélyes mozgalma: Schmitt for President! | Sólyom tragédiája | Maradjunk flegmák | Veszély