|
A baloldal része, jelentős része a nemzetnek. A korábbi ellenzék udvarló gesztusaiból is pontosan lehetett ezt tudni, mert azok értenek a kommunikációhoz, néhány saját múmiájukat befőttesüvegben tartják. Ezért a választási eredmények nem a baloldal bukását jelentik, csupán annyit, hogy lerázta magáról kormányzásra alkalmatlan pártját.
Indulataimnak szabad folyást az új parlament első ülésén várható események adnak. Politikához kicsit is értő ember legalább két hete tudja, ugyebár, hogy nem a gazdaság, nem a súlyos társadalmi kérdések lehetséges megoldásai, nem az egészségügy, nem a romakérdés, nem a várható alkotmánymódosítások, nem a szocik vad fantáziával elképzelhető esetleges megújulása a legfontosabb problémák. Ezek csacsiságok, Orbán Viktor majd megoldja őket. A legfontosabb a szociktól ölelt kis ország számára az, hogy Vona Gábor mellényben jön-e az első ülésre vagy nem.
Ezt lesik a nemzetközi tőzsdecápák, reszkető kezeiket a pénzcsapokon tartva, ezt a vezető nyugati politikusok, száz évre el vagyunk veszve, ha fekete mellényben jön, kétszázra, ha a mellénye hátán oroszlán is lesz. Belegondolni is szörnyű. Ezért folyt a magyar vér Mohácsnál, hogy most mellényben jöjjön? Balsors! Hát nem volt elég régen, megint téped, akit...?
-
Tettamanti Béla
Gábor, van neked szíved? Maga Ildikó, a leköszönő elnök asszony kért meg könnyes szemmel, hogy ne tedd, biztos meg is simogatott, rossz kisfiú, nem hallgatsz a mamádra, holnap nem kapsz lekvárt a kenyérre.
Szóval mégis? És tényleg fekete lesz az a mellény? Ha nem hallgatsz a nénire, meglátod apa két pofont ad, ahogy azt megígérte, és aztán sírhatsz, lehet, hogy a Nándorfehérvári Teremben térdepelned is kell majd, micsoda szégyen!
Idevezetnek Spock doktor nagyon helytelen gyermeknevelési tanításai. Ha idejében nem éreztetjük a gyerekkel, hogy a társadalom nemcsak jogokat, de kötelességeket, betartandó szabályokat is jelent, akkor vége, ha felnő csúnyán beszél és majd mellényt hord. Pickler Emminél ez nem fordult volna elő. Idejében kell fegyelmezni a gyereket!
Komolyra fordítva a szót, talán nem kellet volna így feladni a labdát a Jobbiknak. Vagy valamilyen bizottsági hely ellentétele volt ez az ingyencirkusz? Nincsenek már egyáltalán kommunikációs szakértők a szociknál?
Persze sose voltak, most meg inkább szervezetszociológusok kellenének, aki elmagyaráznák nekik, hogy a sok évtizedes szervezetek, legyenek azok pártok vagy vállalatok, klubok vagy egyházak szokásaikban, reakcióikban megmerevednek. Kialakítanak megoldási módokat, rítusokat, egyfajta kultúrát, gondolkodást, amellyel problémáikat megközelítik és ezekhez végletesen ragaszkodnak. Ha egyébként sikeresek, semmi baj nincsen ezzel. Az ember közösségi viselkedésének ez a konzervatív vonása biztosítja a kultúrák stabilitását, akár évezredeken át. A sikertelen kultúrák viszont régen gyorsan elpusztultak, szokásaik, rítusaik nyomtalanul eltűntek és helyüket új, energikus konstrukciók foglalták el, amelyek megfeleltek a kihívásoknak. A váltásnak mindig feltétele a teljes személyi és szervezeti megújulás, mert a régi komponensek, a sikertelen személyek, a múmiák magukban hordozzák az előző kultúrát, nem tudnak megváltozni, bármennyire is érdemesek egyébként személyükben.
Kádár pártja az egyre puhuló diktatúrában jól elvolt magával, és a rendszerváltáskor az értelmesebb része azt képzelte, hogy képes a megújulásra, képes lesz szépen lassan átnőni valamiféle szociáldemokrata organizációba. Húsz év alatt ez nem sikerült. Eltűntek ugyan a diktatórikus elemek, a lineáris felülről vezéreltség, de a szervezeti struktúrák, szokások, megoldási módok, a nehézkes apparátusokban gondolkodó szervezeti kultúra megmaradt. Megszűnt a visszacsatolás a baloldali tömegekkel, kihaltak a valódi kapcsolatok. A baloldal mozgalom, folyamatosan szervezni, éltetni kell, különben csak nyugdíjas-ábrándozás lesz. A teljes alkalmatlanság baljós előjele volt, hogy a párt vezetői úgy tekintettek az értelmiségi „holdudvarra” mint valami erőforrásra, amelynek teljes elkötelezettséggel kell az apparátust támogatnia, bármiféle oktalanságot talál is ki. Időnként meghallgatták őket, ünnepélyes rítusokon, de az apparátust valójában nem érdekelte a támogatók figyelmeztetése, véleménye. A holdudvaron túlra pedig nem is néztek, hogy nekik is érthetően fogalmazzam: elszakadtak a tömegektől.
Szarvashiba volt.
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
Debrecezni és Társai: 'politikus nem terem minden bokorban'