Fotó: Kurucz Árpád - Lufi! Ezt mondtam már az első percben, igaz, Éva? - néz rá a feleségére egy ősz hajú úr a sukorói polgármesteri hivatal előtt. - Több százmilliárdos befektetés? Ugyan már! Szerintem ez egy ingatlanpanama, a befektetők olcsón akarták megszerezni a területet, hogy aztán később feldarabolva busás haszonnal túladjanak rajta. A King's City csak körítés, két év múlva bejelentették volna, hogy nincs pénz a projektre. Ott hibáztak, hogy nem számoltak az óriási közfelháborodással.

Az 1250 lelkes faluban sokan gondolják ugyanezt, mások úgy vélik: komolyan kell venni a King's Cityről szóló terveket. Csakhogy a projekt részleteiről ma sem lehet többet tudni, mint tíz hónappal ezelőtt. A befektető nem sokat törődött azzal, hogy a sukoróiakat tájékoztassa terveiről, az önkormányzat egyik ülésén, ez év elején csak a legalapvetőbb információkat közölték. Konkrétumok hiányában a beruházást már az első hírek hallatán sokan vigalmi negyednek és kaszinóvárosnak keresztelték el, holott csak egyetlen kaszinó létesítéséről volt szó. Valójában egy komplex idegenforgalmi beruházást kívántak megvalósítani a befektetők, aminek csak egyetlen eleme lett volna a kaszinó.

A sukoróiak felmerülő kérdéseikre nem kaptak választ. S ebben a bizonytalan helyzetben mások igyekeztek számukra választ adni.

Az első tiltakozók a falu határain túlról érkeztek: szélsőjobboldali aktivisták - élükön Budaházy Györggyel - 2009 januárjában szórólapokkal terítették be a falut. A hirdetményeikben bűnbarlangként, potenciális drogközpontként vizionálták a projektet. Nem mulasztották el megemlíteni a "földszerző erőszakos zsidó nagytőke" szerepét, sőt a sukorói polgármesteri hivatal ajtajára, valamint a helyi képviselő-testület tagjainak házaira Judassic Park feliratú matricákat ragasztottak.

Talán ez az incidens is szerepet játszott abban, hogy a King's City megálmodói bizalmatlanná váltak a beruházás ellenzőivel szemben. Tény, hogy a befektetőket képviselő Joáv Blum izraeli-magyar kettős állampolgár az elmúlt évben ugyan több szabadidős programon is megjelent Sukorón - így részt vett például egy pingpongversenyen meg egy halászléfőző vetélkedőn is -, ám arra már nem jutott ideje, hogy a megaberuházásról mondjon néhány keresetlen szót a helyieknek, netán válaszoljon kérdéseikre.

- Nem normális dolog, hogy a leginkább érintettek csak a sajtóból értesülhettek arról, mi készül a falujukban - mondja Szigeth Szilvia, a helyi Angelika Természetvédelmi és Kulturális Egyesület szóvivője. - Hiába kérte az egyesületünk a polgármestertől, hogy a King's City ügyében tartsanak lakossági fórumot, hiába írtunk számos levelet, petíciót az önkormányzatnak, eddig egyetlen válaszlevelet sem kaptunk.

Molnár Gábor független polgármester viszont azt állítja: etikátlan dolog lett volna lakossági fórumot tartani, és a helyiek támogatását kérni egy olyan beruházáshoz, amelynek a részletei még mindig nem ismertek. A polgármester szerint az önkormányzat ugyan nem utasította el csípőből a King's City tervét, ám ez nem azt jelenti, hogy elvtelenül támogatnák a projekt megvalósítását.

- Várakozó állásponton vagyunk lassan már egy éve - mondja a faluvezető. - Ha lettek volna részletes tervek, helyi népszavazást kezdeményezünk.

A beruházás ellenzői szerint nincs mire várni. A Királyok Városából országos ügy lett, ám míg a megszólaló ellenzéki politikusok főként a jogi aggályaikat fogalmazták meg, addig a tiltakozó sukoróiak inkább a projekt létjogosultságát vonták kétségbe. A helybeli Bihari Krisztina szerint például a csendes faluból egy csapásra zsúfolt és zajos település válna, pedig a betelepülők és a nyaralótulajdonosok éppen a nyugalom miatt választották lakhelyül Sukorót.

A beruházás támogatói főként azzal érveltek: gyakorlatilag megszűnne a munkanélküliség a faluban, és jelentős többletbevételhez jutna a község. Molnár Gábor kiszámolta: a jelenlegi évi 44 millió forintos helyi adóbevétel helyett a Királyok Városának működése legrosszabb esetben is naponta két-három millió forintot hozna a konyhára, ami új távlatokat nyitna Sukoró számára.

Szigeth Szilvia egyesülete tiltakozó aláírásokat gyűjtött
De a helyiek között nem mindenkit hoz lázba az extrabevétel lehetősége.

- Nem minden a pénz - mondja például Bihari Krisztina. - Ráadásul Sukoró eddig is szépen gyarapodott, az elmúlt években például egy új iskolával és egy óvodával, tehát eddig sem tartoztunk a szegény települések közé.

A beruházás ellenzőit felháborította, hogy a polgármester a helyi médiumokban többször is azt nyilatkozta: a sukoróiaknak csak egy kisebbsége tiltakozik a King's City ellen. A valós arányokról nincsenek pontos számok, hiszen az ügyben még nem tartottak helyi népszavazást. Szigeth Szilvia szerint csak az Angelika Egyesület több mint 250 tiltakozó sukorói polgár aláírását gyűjtötte össze. A falu utcáit járva nekünk is az volt az érzésünk, hogy az ellenzők tábora meglehetősen népes, mivel az általunk megkérdezett helyieknek csaknem a fele mondta azt: örülne, ha valóban nem épülne meg a Királyok Városa.

Molnár Gábor biztos benne, hogy a pénzügyminiszter kezdeményezése nem ér célt, szerinte ugyanis sem tárgyalásokkal, sem bírósági úton nem lehet visszaszerezni az állam számára a jelenleg Joáv Blum tulajdonában lévő területet.

A Velencei-tó partján üldögélő horgászok azt szeretnék, ha az állam visszavenné az értékes ingatlant. Pedig a tízméteres parti sáv akkor is állami tulajdonban maradna, ha megvalósul a projekt.

- Uram, maga komolyan el tudja képzelni, hogy ezek a befektetők előbb-utóbb nem foglalnák el a tópartot? - néz rám a 75 éves Misi bácsi, aki évtizedek óta jár horgászni a Velencei-tó északi partjára. - Mire észbe kapnánk, úgy elzavarnák innen a horgászokat meg az evezősöket, hogy csak na!

Nemcsak Misi bácsi kételkedik a jog erejében. A King's City sukorói ellenzőinek többsége sem hisz a különböző hatóságok fellépésében. Ha a projekt nem valósulhat meg ezen a helyen, akkor a tiltakozók által felvetett aggályok többségére soha nem kapunk választ. Így például arra, hogy milyen környezetterhelést jelentene a tó számára a beruházás. Molnár Gábor szerint fölösleges dolog olyan környezet- és természetvédelmi problémákkal riogatni a közvéleményt, amelyekről vizsgálatok híján egyelőre senkinek nincsenek konkrét adatai.

- Egy ekkora építkezés úgyis csak akkor kaphatna környezetvédelmi engedélyt, ha valamennyi előírásnak megfelel - mondja a polgármester.

Szigeth Szilvia szerint viszont nem lehet bízni a magyar hatóságokban, amelyek még a jogos kifogások ellenére is zöld utat adhatnának a megaberuházásnak.

Az Angelika Egyesület egyébként 150 sukorói polgárt kérdezett meg arról, hogy szerintük mi legyen a sorsa a hetvenhektáros területnek. Bár sokan úgy vélekedtek, hogy az elvadult tájhoz vétek lenne hozzányúlni, és inkább természetvédelmi területté kellene nyilvánítani, a többség úgy foglalt állást, hogy valamilyen emberi léptékű turisztikai fejlesztésre lenne szükség. Az ötletek között strand, kemping, sétány, pihenőpark, szabadtéri színpad, madárkórház, arborétum, skanzen és vadaspark is szerepel. Arról azonban senki sem nyilatkozott, hogy milyen forrásból lehetne mindezt megvalósítani, és honnan lenne pénz a csalitos ingatlan közművesítésére.

A sukoróiak közül ma már kevesen emlékeznek rá, de az önkormányzat 2007-ben ingyenesen tulajdonba kérte a hetvenhektáros területet az államtól, így tavaly a falu vezetőit is meglepetésként érte, hogy az ingatlan végül magánkézbe került. Molnár Gábor azt mondja: ha a terület mégis visszaszállna az államra, a település már másnap újra ringbe szállna a megszerzéséért.

Szigeth Szilvia szerint a történtek legfőbb tanulságát az a helyi polgár fogalmazta meg, aki az egyesület által összeállított kérdőíven a sukorói ingatlan jövőjére vonatkozó óhajaként azt írta: "Csak tisztán és jogszerűen, az itt élők egyetértésével valósuljon meg, bármi legyen is az!"

A King's City nevet viselő beruházást egy Ronald S. Lauder, Fred H. Langhammer és Itzhak Fischer nevével fémjelzett befektetői csoport kívánja megvalósítani mintegy 275 milliárd forintból. Az idegenforgalmi komplexumot Sukoró külterületén építenék fel, ahol luxusszállodákat és éttermeket, szórakoztató-központot, élményfürdőt, golfpályát, valamint kaszinót alakítanának ki. A hetvenhektáros, beépítetlen ingatlan korábban a magyar állam tulajdonában volt, amihez a befektetőket képviselő Joáv Blum egy telekcsereügylettel jutott hozzá. A tranzakciót azóta számos hatóság vizsgálta. Az Állami Számvevőszék szerint a telekcsere-szerződés a polgári törvénykönyv alapján semmisnek tekinthető. Jelenleg is tart a Központi Nyomozó Főügyészség ismeretlen tettes ellen indított vizsgálata, amelynek során a felkért ingatlanszakértő azt állapította meg: a szerződésben a valós értékénél csaknem hatszázmillió forinttal drágábban számították be Joáv Blum csereingatlanait.

Az ügyet a pénzügyi tárca is vizsgálta, ám a minisztériumban nem tártak fel szabálytalanságot. Ennek ellenére Oszkó Péter utasította a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot, hogy tárgyaljon Joáv Blummal arról: miként állítható vissza a telekcsere előtti állapot. A szaktárca szándéka szerint a sukorói ingatlan visszakerülne az állam tulajdonába. A beruházás körülményeinek feltárására parlamenti vizsgálóbizottság alakult.

Kapcsolódó cikkek: Sukoró: a PM lezárta a vizsgálatot | Megépülhet a King's City, de már aligha Sukorón | Magosz: felmondható a sukorói telekügylet | Új helyen épülhet a King's City | Elmarad a találkozó Blum és a megyei elnök között