Elek Máté, a Geppetto Design Stúdió egyik alapítója

Végzetes lemaradásunkról szólva a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Ponton Galériáját vezető Halasi Rita Mária rögtön vastag határvonalat húz: annak egyik fertályára a professzionális tervezőket, a másikra a jövő generációját csoportosítja, és kijelenti: ez utóbbi európai viszonylatban is versenyképes. Jelenlegi és nemrég végzett MOME-hallgatók nyertes külföldi pályázatai, kiállításokon bezsebelt dicséretei hitelesítik mindezt, a baj egy fejezettel később kezdődik. Az ösztöndíjakon túli önálló boldoguláshoz, a szponzor- és partnerkereséshez, majd a konkrét megbízásokhoz ugyanis több kell puszta eredetiségnél.

Halasi szerint profi tervezői munkához nemcsak a magyarországi gazdasági környezet, de a kulturális klíma is kedvezőtlen. - Itthon szinte lehetetlen hozzáférni a korszerű anyagokhoz, technológiákhoz és a velük kapcsolatos tudáshoz. Ezért mind erősebb árharcra kényszerülünk, vagyis egyre inkább vesztésre állunk. Ezt a helyzetet megfordítani csak komplex átalakításokkal lehet. Vadonatúj oktatás- és gazdaságpolitika kell, kellően komoly szereppel a kutatásfejlesztésnek és vele összefüggésben a dizájnnak.

Úgy tűnik, a formatervezés hazai oktatásán még olyasvalaki is talál kifogásolnivalót, aki sosem járt az iparművészetire. Az egyik legsikeresebb hazai stúdió, a főként belsőépítészettel és bútortervezéssel foglalkozó Geppetto Design Stúdió már háromszor szerepelt a milánói Salone Satellite-en. Vagyis azon a "nagy" kiállítás melletti gyárépületben berendezett szemlén, amit a fiatalok vakmerő elképzelései töltenek meg évről évre.

Halasi Rita Mária, a Ponton Galéria vezetője
Szilágyi Stefánia A Geppetto egyik alapítója, Elek Máté az iskolapad helyett műhelyekben tanulta a szakmát, közvetlenül a mesterektől. - Régóta figyelem az egyetemet végzett pályatársaimat. Elművészkedtek öt évet, azt viszont senki sem tanította meg nekik, hogyan juthatnak majd megrendelésekhez. Az ipari formatervezők közül két nagyon tehetséges autótervező srácot ismertem a MOME-ről - mind a kettőt elszipkázta már a Mercedes. Nem tiszta nekem az sem, hogy a hazai pályáztatók kit, illetve mit akarnak támogatni: a tehetséges személyt, és azt mindenáron, vagy az a fontos nekik, hogy a pályamű a gyárthatóságig kifejlesztett, piacképes termékké váljon. Azzal semmire sem megyünk, ha folyton-folyvást azt hajtogatjuk, hogy idehaza mindenki olyan zseniálisan kreatív.

- A magyar agy mindig képes arra, hogy villantson egyet! - csatlakozik stúdiótársához a Geppetto brandstratégiájáért felelős Kucsera Péter. Aki nem mellesleg egy, Maurer Klimes Ákossal közösen tervezett szakrális tárggyal érkezett az idei olaszországi szalon "szatelitjére". Az Ivánka Beton által támogatott Kucsera-Maurer páros ezúttal egy szokatlan, vagyis szokatlanul természetközeli sírbolt tervével jelentkezett. A két alkotó a tömbbe minden sarkosságot nélkülöző keresztformát vájt. A mélyedést esővíz, virágszirom vagy avar töltheti, madár fürödhet benne, vagy akár megülhet benne a hó. - Úgy tűnik, a Zanotta nevű olasz bútortervező cég fölfigyelt a tervünkre, de egyelőre az ízlelgetés fázisánál tartunk - mondja Kucsera, aki Elek Mátéval együtt sokkal inkább hisz a komótosan "érlelt" tárgyak sikerében, mint a nemzetközi porondon egyre föltűnőbben riszáló "celebdizájn" remekeiben. Belátják: a formatervezés fogyasztói társadalomra épülő, látványcentrikus, sztárokat kinevelő szegmensének sokkal nagyobb a visszhangja. De szerencse, hogy van ellenpélda: mondjuk, a japán Muji. Ez a cég elzárkózik az ilyesfajta személyi kultusztól, még logóját sem tünteti fel környezetbarát, minden sallangtól megfosztott, funkcionális termékein.

Kopek Gábor, a MOME rektora
Kudász Gábor Arion - Én nem tartom akkora tragédiának az úgynevezett dizájnersztárok túlszaladásait - a MOME rektora, Kopek Gábor tudomásul veszi, hogy a formatervezés egyik társadalomban sem élhet meg a gazdasági-politikai folyamatoktól függetlenül. Pont fordítva - azokat szemérmetlenül pontosan tükrözi. Így olyan országban, ahol a formatervezés pillanatnyilag a legitimitásáért küzd, fölösleges leszólni a külföldi nagyágyúkat. Az ő hazájukban a dizájnt régóta nagybetűkkel írják. A fiatalok azt szajkózzák, hogy idehaza nincs ipar. Ez csak részben igaz - véli a rektor. - Magyarország pillanatnyilag valóban az összeszerelő üzem szerepét tölti be, végrehajtja más országok fejlesztéseit, anélkül hogy saját ötletre szüksége lenne. A frissen végzett dizájnerek szempontjából azonban a külföld vonzása nem haszontalan, ez egy egészséges népvándorlás. Aki beszáll a nyugat-európai versenybe, és elég tehetséges, magabiztos, nyitott ahhoz, hogy ott jó pár évre megkapaszkodjon, előbb-utóbb visszaszivárogtatja hozzánk azt a kultúrát. Legalábbis ezt remélem.

S ha valaki azt kérné számon Kopektől, miért nem alakítják a formatervezés mellett egyben az érvényesülés iskolájává is az egyetemüket, ehhez megtették az első lépést: MOME-Line néven nemrég adatbázist hoztak létre egykori hallgatóikból, és üzleti partnereket közvetítenek hozzájuk.