Az agrárszektor nehezen fordul "termőre"

Teknős Miklós

Az esztendőből eddig eltelt négy hónap folyamatai azt jelzik, hogy a mezőgazdaság képtelen lesz megismételni a tavalyi teljesítményét. Úgy tűnik, hogy legalább 15 százalékos lesz az elmaradás - derül ki az Agrármonitor, az Agrár Európa Kft. és a Kopint-Tárki Zrt. közösen készített legfrissebb elemzéséből. Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint a visszaesést a termelők - hitelválságból adódó - pénzügyi gondjai okozzák. Már most, a szezon elején látszik, hogy országos szinten alacsonyabb lesz az ágazat input-felhasználás. A kevesebb műtrágya, növényvédőszer, a takarékosabb talajművelés pedig mind, mind a növények stressztűrését csökkenti. Eközben másfél hónapja nem esett jelentősebb csapadék, holott erre most, az intenzív növekedési időszakban lenne a legnagyobb szükség.

Tetézi a gondokat, hogy a belföldi élelmiszerpiac is 2-3 százalékkal zsugorodhat: harmadik éve tartó zsugorodásának üteme tavaly ősztől kissé lassult, de azután újra gyorsult. Az élelmiszer-kiskereskedelem eladásai 2009 első két hónapjában az egy évvel korábbitól két százalékkal maradtak el.

A gyenge forint viszont segítheti az agrár- és élelmiszerexportot, amely így elérheti a tavalyi szintet. Az agrár-külkereskedelem kiviteli többlete a 2007. évi 1,6 milliárd euróról tavaly 1,9 milliárdra növekedett - hála az év első felében még igen magas exportáraknak. Nem javult viszont az áruszerkezet: az exportnak kevesebb mint a fele, az importnak viszont csaknem a kétharmada feldolgozott élelmiszer.

A mezőgazdasági termelői árak - kétéves növekedés után - tavaly három százalékkal csökkentek. A 2007-2008-as árboom lefutott, az árak nagyjából viszszarendeződtek, és a következő hónapokban sem várhatók szélsőséges változások. A legtöbb szántóföldi termény ára lényegében visszaállt az árrobbanás előtti, két évvel korábbi szintre, de a kukorica ára még azt sem éri el (2007 tavaszán tonnánként 29 ezer forintot, idén 25 ezer forintot adtak érte). A gazdák csak reménykedhetnek abban, hogy a két számjegyű áresés mértéke legalább megfeleződik. Az agrártermelők szempontjából további kedvezőtlen fejlemény, hogy a műtrágya például 61 százalékkal drágult az elmúlt időszakban. Az élelmiszer-fogyasztói árak - a mezőgazdasági termelői árakhoz hasonlóan - 2007-ben és 2008-ban szokatlan mértékben nőttek (11,5 és 10,2 százalékkal). A korábbi nagy alapanyagár-emelkedés 2008 nyaráig beépült a fogyasztói árakba, majd a tavalyi igen jó termés mérsékelte a felvásárlási árakat. A 12 havi fogyasztóiár-index nagyot esett, és az utóbbi hónapokban 4-5 százalék között alakul.

A mostani év elején néhány, korábban erősen megdrágult élelmiszer fogyasztói ára csökkent, így a sajté, az étolajé, de kisebb mértékben a sertés- és baromfihúsé is. A szezonálisan dráguló zöldség és gyümölcs mellett lényegében csak azon élelmiszerek árai emelkednek, amelyeknél a több feldolgozási fázis miatt az alapanyagár-emelkedés több hónapos késéssel épül be az árakba (ilyenek a húskészítmények), illetve azok az importáruké (cukor, rizs, déligyümölcs, édesipari lisztes áru), amely termékcsoportokban a hazai termelés nem tudja kielégíteni a keresletet, illetve egyáltalán nincs hazai termelés. E termékek elkerülhetetlen behozatala a gyenge forint miatt kis mértékben az árszínvonalat is emelheti, részarányuk azonban nem magas a teljes élelmiszer-fogyasztásban, és részben helyettesíthetők is más, hazai eredetű élelmiszerekkel.

A csökkenő vásárlóerő miatt a tavalyinál lényegesen alacsonyabb élelmiszer-infláció várható 2009-ben, amelyet csak a júliusra tervezett áfaemelés módosít. Ez a várakozások szerint további piacszűkülést okoz, igaz, a tejtermékek és a pékáru áfája 20 százalékról 18-ra csökken, de az így várható fogyasztásnövekedés messze nem kompenzálja a többi termék áremelkedésével együtt járó vásárláscsökkenést. A két termékkör fogyasztási súlyarányával számított átlagos élelmiszer-forgalmi adó így 23,5 százalékos lesz.

A csökkenő forgalmi adójú termékek vásárlási értéke - Szabó Márton szerint - az öszszes fogyasztói kiadásnak legfeljebb 5 százalékát teszik ki, miközben a többi élelmiszerre (élvezeti cikkek nélkül) legalább 17 százalék esik. Így a két százalékpontos áfacsökkentésnek a fogyasztóknál jelentkező megtakarítási hatása csak az öt százalékpontos áfaemelés okozta többletkiadásnak tizedét adja.

Az egész élelmiszer-vertikum leggyengébb láncszeme az élelmiszeripar. Még az utóbbi években - más iparágakhoz képest - viszonylag sikeres tevékenységek is hanyatlanak, mint a hús- és baromfihúskészítmény-gyártás (23,5 százalékkal esett vissza) és a sörgyártás (26,3 százalékos zuhanás), de a korábban már csaknem teljesen leépült dohányipar is tovább zsugorodott több mint kétharmadával. A tejtermékek gyártása 11,5 százalékkal esett vissza január-februárban.

Az élelmiszeripar helyzetének romlását jelzi, hogy adózás előtti eredménye 2002-ben még 115 milliárd forint volt, 2007-ben viszont már mindössze 21 milliárd és tavaly valószínűleg ezt a szintet sem érte el.