Kevesebb eladó árulhat dohányt, ha a parlament elfogadja a javaslatot
Népszabadság - M. Schmidt János Ha a fideszes többség elfogadja a javaslatot, akkor a nagyjából 300 milliárd forintos dohánypiac kiskereskedelmi hálózata rövid időn belül egyharmadára csökken. Már áprilisban megszűnik a vendéglátóhelyi dohányárusítás lehetősége, szeptember elsejétől pedig a 2000 négyzetméter feletti alapterületű áruházakból tűnhetnek el a pénztárak feletti dohányosbokszok.

Ennél is lényegesebb, hogy a jövő évtől az eddigi szabad piaci kiskereskedelem helyett a dohánykereskedelem joga az állam által majdan létrehozandó zártkörű részvénytársasághoz kerül, amely majd koncessziós díjért adja oda a jogot a dohányszakboltoknak. Azaz: az idén több lépcsőben dráguló jövedéki adó mellé az évtizedekre kért koncessziós díjakból jövőre egy újabb bevételt próbál a kormány bezsebelni a dohányból.

A zárószavazás előtti javaslatban vajmi kevés nyomát találni a dohányipar javaslatainak. A múlt év végén új érdekvédelmi szervezetbe, a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségébe (DBMSZ) tömörült cégek elmondásuk szerint korábban is a sajtóból és a parlament honlapjáról értesültek a kormánypárt szándékairól. Az év elején – az akkor már ismert tervezethez képest – több kompromisszumos javaslatot is megfogalmaztak.

Sánta János, a DBMSZ soros elnöke szerint azóta sem mutattak fogadókészséget észrevételeikre az általuk megkeresett, fajsúlyos kormányzati szereplők. Sánta János most azt reméli, hogy a zárószavazás előtti módosítókkal még érdemben tudnak változtatni a jogszabályon.

A dohányipar számára az a legfontosabb kérdés, hogy pontosan hány szakbolt jöhet létre. A parlament előtt fekvő előterjesztés szerint kétezer lakos felett lehetne kiadni a koncessziót, ami öt-hatezer dohányboltot jelentene országosan, szemben a jelenlegi 43 ezer eladási ponttal. Igaz, az utóbbiak egy része érdemi forgalmat nem generál: iparági becslések szerint a jelenlegi dohánykereskedelem 95 százaléka 28 ezer üzletben bonyolódik le. A DBMSZ amellett érvelt, hogy 1100 fő után lehessen boltot üzemeltetni, így nagyjából tízezer bolt kaphatna jogot a dohánykereskedelemre. A szövetség szerint még ez a megoldás is igen nagy piaccsökkenést jelent.

A javaslatnak a dohánypiacra gyakorolt hatásáról egyetlen általunk megkeresett cég sem kívánt konkrét becslésekbe bocsátkozni. Az biztos, hogy az üzlethálózat csökkenésével maga a dohánypiac is kisebb lesz. Ha ez mégsem következne be, vagyis az eladási pontok ritkulása ellenére nem csökkenne a dohányosok száma, az szakértők szerint a feketepiacnak lesz betudható. A DBMSZ arra számít, hogy a jelenleg három–öt százalékos piaci részesedésű feketekereskedelem rövidesen ismét felvirágzik, és akár 15 százalékot is kihasíthat magának.

Ez nemcsak a dohánymonopóliummal, hanem az egyre gyakrabban emelkedő jövedéki adóval is magyarázható. Az adóemelés a lehető legrosszabbkor jön a dohánygyártóknak, hiszen közben a piaci átalakulásra is fel kell készülniük. Iparági hírek szerint a nagy gyártók az év elejére befejezettnek tekintették a tavaly kirobbant árháborújukat, és hamarosan, több lépcsőben, jókora – az idén összesen és dobozonként 80 forint körüli – áremelésbe kezdenek.

Érdekes kérdés, hogy kik azok, akik nyertesei lehetnek a dohánymonopólium megszületésének. Bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban több ezer család megélhetését biztosító üzlethálózat létrejöttét jövendölte, valójában nem tudni, hogy kiknek lesz módjuk hipp-hopp előrángatni az évtizedes koncesszió – vélhetőleg borsos – árát. Bár a javaslat több passzusa is próbálja megakadályozni, hogy néhány szereplősre szűküljön a dohány-kiskereskedelem, ez szakértők szerint vajmi kevés garanciát jelent arra, hogy az ne néhány nagy, a tőkeszegény kiskereskedő-jelölteket strómanként használó befektető kezébe kerüljön.

Kapcsolódó cikkek: Felvillanyozta a piacot a dohányszigor | Tavaly 50 milliárddal többet hagytunk a honi dohánycégeknél | Keresztény dohány | Egy trafikot minden faluba - Állami monopólium lesz a dohánykereskedelem | Elbocsátásokhoz vezethet a cigarettaárusítás állami monopóliuma?