A kiskereskedelemből hiányzik harmincmilliárd forint, amit az adó visz el
Népszabadság - Teknős Miklós Ahogy előre jeleztük, az Alkotmánybíróság kedden hatáskör hiányára hivatkozva érdemi vizsgálat nélkül elutasította az ágazati különadókról szóló törvényhez benyújtott indítványokat, köztük azokat, amelyek a törvény egészéről kimondatták volna a testülettel, hogy alkotmányellenes. Az indoklás szerint az Alkotmánybíróságról szóló törvény tavaly novemberi parlamenti módosítása következtében a testület nem rendelkezik hatáskörrel ebben a kérdésben. A kormánypárti képviselők úgy változtattak a törvényen, hogy az alkotmánybírák csak néhány alkotmányos alapjog (ilyen például az élethez és emberi méltósághoz való alkotmányos jog vagy a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága) sérelme esetén állapíthatják meg a költségvetéssel, adózással összefüggő esetekben az alkotmányellenességet, és semmisíthetik meg a jogszabályt..

A testület döntése tehát nem okozhatott meglepetést, hiszen a szóba jöhető alapjogok a cégekre nem értelmezhetők. A közszférából elbocsátottak 98 százalékos extra adója esetében volt mibe kapaszkodniuk az alkotmánybíróknak: első alkalommal, tavaly októberben még a korlátozások nélküli törvény alapján tudták megvizsgálni és megsemmisíteni a 98 százalékos különadóról szóló törvény egyes részeit. Erre reagálva a Fidesz szűkítette a testület mozgásterét, ám ez sem volt elég, mert idén májusban újra fennakadt az Alkotmánybíróságon a különadóról szóló törvény. Ezúttal az emberi méltóságra hivatkoztak, amit sért a visszamenőleges hatály (a kormány 2005-ig visszamenőleg vetett volna ki extra adót a közszféra végkielégítéseire). Végül csak a 2010-től szerzett jövedelmek maradtak az adó hatálya alatt.

Az ágazati különadóknál azonban hiányzott a jogalap. Már csak az a kérdés maradt, miért kellett majdnem egy évet várnia a testületnek, hogy meghozza a verdiktet. Az indítványokat ugyanis 2010 októberében, illetve novemberében kapta meg az Alkotmánybíróság.

A különadóval érintett ágazatok közé tartozik a kiskereskedelem. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), illetve a nagyobb kereskedelmi cégek nem kívánták hivatalosan kommentálni a döntést. Az OKSZ főtitkára, Vámos György magánvéleményként annyit mondott, hogy ilyen helyzetben nincs jó döntés. A költségvetésnek, a vásárlónak és a kereskedőnek is több pénzre lenne szüksége, a válságadóként az ágazatra kivetett harmincmilliárd forintra pedig mindegyiküknek nagy szüksége lenne.

A lapunk által megkeresett nagy magyarországi energiacsoportok képviselői szintén nem kívántak a hírre hivatalosan reagálni. Egyikük meglátása szerint a téma mára lecsengett a köreikben. Tény, hogy tavaly év végén az érintett csoportok közül számos, Magyarországon jelen lévő energiamulti aláírta a Brüsszelbe küldött panaszos levelet, melyben a visszamenőlegesen kivetett árbevétel-arányos adó eltörlését kérték. Ez ugyanakkor visszafelé sült el, mert Orbán Viktor kormányfő és csapata többször kikelt a Brüsszelben panaszkodók ellen, a szocializmus alatt Moszkvába rohangálókhoz hasonlítva őket. Ráadásul az Európai Bizottság azóta csak a távközlési különadó ellen emelt kifogást,mivel azt az Orbán-kabinet nem kifejezetten az ágazat fejlesztésére fordította. Az energia- és kereskedelmi ágazatra ilyen uniós szabály nem él, így esetükben ilyenre nem is hivatkozhat az Európai Bizottság. Nyilatkozóink beletörődéssel jegyezték meg, hogy tapasztalataik szerint ma Magyarországon „nincs mit tenni”, a kormány hajthatatlan, még az energiaárakat is befagyasztotta. Így működőképességükre csak a csendes alkalmazkodás ad esélyt. Tapasztalataink szerint az összes energiacég mérlegében külön – több százmilliós, adott esetben milliárdos – tétel a befizetendő válságadó. Ez hol gyökeres hatást gyakorol az eredményességre, hol eltörpül az adott esetben több tízmilliárdos nyereség mellett.

A távközlési cégek is rezignáltan fogadták a hírt, ám itt sem akarták azt kommentálni. – Érzékeny terület, minden nyilatkozat csak félreértéseket, feszültségeket generál, amire most végképp nincs szükség – mondta egy névtelenséget kérő forrásunk. Indokot is fűzött hozzá, nevezetesen azt, hogy a vállalatok rengeteget költenek a folyamatban lévő fejlesztéseikre, s ha bizonyos szabályozási kérdésekben a kormányzat nehezíti a dolgukat, akkor nehéz lesz megmagyarázni az anyavállalatoknak, miért emelkedik a beruházások költsége. Márpedig invesztíciókkal jövőre is számolnak. Egy másik cégnél dolgozó forrásunk azt tette hozzá: bár fáj az elvonás, a cégek még a brüsszeli döntésekhez sem fűznek különösebb reményt, annak ellenére, hogy megteszik a szükséges jogi lépéseket. Amit már befizettek, azt az adó esetleges elmeszelése esetén is évekbe telne visszaperelni. Ráadásul a menedzsmentek úgy gondolkodnak, hogy ha sikerül is visszaszerezni a pénzt, akkor a kormány megtalálja a módot arra, hogy újra beszedje a milliárdokat, s azzal csak elhúzódik a kiszámíthatatlan periódus. – Sokkal fontosabb, hogy tisztán lássunk az adó kivezetése kapcsán, s beálljunk egy olyan állapotra, amely hosszú távon is kiszámítható – mondta az egyik nagyvállalatnál dolgozó forrásunk. Ez pedig egybevág az adó bevezetésekor adott felső vezetői nyilatkozatokkal. A Magyar Telekom vezetője anno úgy nyilatkozott, hogy az ország stabilitása számukra létkérdés, ahogy a piac fejlődése is, s tudják, hogy ebből ki kell venniük a részüket. Hasonló véleményének adott hangot korábban a Telenor és a Vodafone vezetése is.

Több ember, nagyobb keret

Jelentősen, több mint 300 millió forinttal emelkedik jövőre az Alkotmánybíróság költségvetési előirányzata. Az idei 1,33 milliárd forint után 2012-ben 1,65 milliárd forintból gazdálkodhat a szervezet. A költségvetési törvényjavaslat indoklása szerint az emelkedő létszám fedezete is benne van a nagyobb keretben. Idén szeptembertől öt új taggal bővült a testület, de velük szakértők, adminisztratív területen dolgozók is érkeztek, összességében tehát 20-25 emberrel nőtt az Alkotmánybíróság létszáma.

Kapcsolódó cikkek: Csupa meglepetés és izgalom Orbánnal az élet | Navracsics Tibor a kormányzásról: Tudtuk, mi fog történni | A harmadik pofon elé | Recsegve-ropogva, harmadszorra | Az Alkotmánybíróság előtt nem fog elbukni a különadó