Az AB elnöke, Paczolay Péter segítséget vesz igénybeFOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS

Közölte, nem volt pénztár, amelyik ne fejezte volna be az átadást a határidő lejárta előtt. Az alapot kezelő Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a napokban tekinti át a portfóliót, azt vizsgálja, hogy az egyes vagyonelemek teher- és korlátozásmentesek-e. Az állampapírok esetében biztosan nem lesz baj, de lehet egy-két olyan eset, ahol még szükség lesz egyeztetésekre vagy bizonyos papírok ellenjegyzésére – ilyen lehet például a külföldi tulajdonosok aláírásának begyűjtése.

A volt tagoknak járó reálhozam öszszegét a pénztáraknak július 20-ig kell visszaigényelniük. Az ÁKK-nak ezt követően két napja, míg a pénztáraknak nyolc napjuk van arra, hogy kifizessék az járandóságokat a tagok számára. Ez ugyanakkor nem a legvégső határidő, a kifizetéseket augusztus végéig kell lebonyolítani. Ennek oka lehet például, hogy a tagok nagy része nem nyilatkozott arról, mit szeretne kezdeni a reálhozamával, így ezt postai úton kapja meg a pénztárnál nyilvántartásban lévő címére. A Stabilitás szerint ezért roppant fontos, hogy az egykori tagok egyeztessék adataikat a volt kasszájukkal, ugyanis, ha nem találják meg a címzettet, akkor a „gazdátlan” vagyonelemet szintén átadják az alap számára. Bába Julianna kiemelte, hogy a vagyonátadás fordulónapjának eltelte ellenére várnak az Alkotmánybíróság (AB) állásfoglalására. Mint mondta: mintegy három hete az AB meghallgatást tartott, amelyen többi között a volt jegybankelnök, Surányi György, Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, Mészáros József, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság vezetője vett részt a Stabilitás mellett. Itt egy 15-16 kérdésből álló listát kaptak, amely elsősorban nem a jogi összefüggésekre kívánt fókuszálni, hanem arra próbált választ keresni, volt-e gazdasági szükségszerűsége annak, hogy a nyugdíjpénztári vagyon visszakerüljön az állam kezébe. Az elnök asszony megjegyezte, hogy a testület számára maradt még némi idő az állásfoglalása meghozatalára: szerinte a folyamat onnantól válik visszafordíthatatlanná, amikor elkezdik kifizetni a reálhozamokat. Vagyis úgy véli, érdemleges hatása lenne egy határozatnak, ami még az Alkotmánybíróság nyári szünete előtt megszületik.

Erre azonban nem sok esély mutatkozik. Az alkotmánybírák július közepe után legközelebb csak szeptemberben üléseznek, vagyis alig egy hónap maradt arra, hogy megszülessen a határozat a nyugdíjvagyon ügyében. Tekintetbe véve, hogy még a hatáskörét sem sikerült tisztáznia a testületnek (az alkotmány módosításával ugyanis adózást, költségvetést érintő jogszabályokat nem semmisíthetnek meg, csak, ha meghatározott jogok sérülnek, mint például az emberi élethez vagy méltósághoz való jog), s csak ezt követően foghatnak hozzá a több száz indítvány elemzésének, a Stabilitás bizakodása ellenére kétségesnek tűnik, hogy a nyári szünet előtt felszálljon a füst. Utána pedig megtörténik a reálhozamok kifizetése.

A volt tagok többsége, 80 százaléka számíthat egyébkéntpénzre. BorzaGábor, a Stabilitás alelnöke szerint mintegy 600 ezer tag nem, ők legnagyobb számban 2006–2008 között léptek be a pénztárba. A reálhozam teljes összege 220 milliárd forint körüli lesz, ami kiegészül a mintegy 40 milliárd forintnyi tagdíj-kiegészítéssel.

Keveslik a költséget

Kérdésünkre a szervezet elnöke kifejtette: a törvényben a befizetések után előírt 0,9 százalékos működési költség roppant alacsony. Ennek megemeléséről továbbra is tárgyalnának a Nemzetgazdasági Minisztériummal, de eddig semmilyen érdemi egyeztetés nem indult el. Borza Gábor kifejtette, javít valamit a helyzeten, hogy jellemzően a nagyobb befizetésekkel bírók maradtak a rendszerben, így a működési költségekre fordítható arányos források is nagyobb összeget jelentenek, ám a rendszer így sem tartható fenn.