Pontosabb képet kapna az állam, ha a bankok helyett a Magyar Államkincstár vezetné a helyhatóságok számláit

Népszabadság - Móricz Simon

A tavalyi év tanulságát leszűrve a kormány változtatni akar az ellenőrzésen: a nemzetgazdasági tárca közleménye szerint vizsgálják azokat a lehetőségeket, amelyek a helyi önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetének és a várható hiányának pontosabb előrejelzését szolgálná. Hogy ez pontosan miben állna, arra nem kaptunk választ a szaktárcától, illetve anynyit üzentek, hogy a közleményben foglaltaknál bővebb felvilágosítással nem tudnak szolgálni. Így hát újra kézbe vettük a minisztérium irományát, és megpróbáltuk megfejteni, mire számíthatnak a települések. A következtetéseink: a kereskedelmi banki számlavezetés viszszaszorítása, esetleg teljes megszűnése, valamint a hitelfelvétel drasztikus korlátozása. Idézzük a közleményből: „A kormánynak az önkormányzatok gazdálkodását mutató pénzforgalmi adatairól előzetesen nincsen pontos képe, mivel számláikat nem központilag a Magyar Államkincstárnál, hanem egyedi döntések alapján kereskedelmi bankoknál vezetik”. Talán nem tévedünk, ha ez alapján feltételezzük, a kormány szerint jobb helyen lennének a számlák a Magyar Államkincstárnál, és ennek érdekében nem fél majd „ösztönzőket” használni. Ezekre egyébként szükség is lehet, mivel a számlák átirányítása ellenállásba ütközhet a polgármesterek – komoly lobbierővel bíró – táborában. A kincstáron keresztül ugyanis nem csak teljes rálátása lesz az önkormányzati pénzmozgásra a kormánynak, de adott esetben kezdeményezheti is a számla letiltását, ha úgy tapasztalja, hogy a helyhatóság működése veszélybe kerül.

Folytatva az idézeteket: „A jelenlegi jogszabályok alapján a központi kormányzatnak alig van lehetősége arra, hogy a több mint 3000 önkormányzat gazdálkodására érdemi hatással legyen. Az önkormányzatok nem csak beruházásra, hanem működésre is vehetnek fel hiteleket”. Ez viszont arra utal, hogy a kormány kockázatot lát a települések hitelfelvételében – logikusnak tűnik, hogy ha az eladósodás meggátolása az önkormányzati hitelfelvételi lehetőségek további szűkítésével érhető el. Néhány napja Tállai András belügyi államtitkár is szóba hozta ezt a témát: azt mondta, hogy a kormány ellenőrizné az önkormányzatok hitelfelvételeit. Szerinte a kölcsönök engedélyezésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vagy valamelyik miniszter is közreműködhetne. Kósa Lajos Fidesz-alelnök, Debrecen polgármestere viszont azonnal tiltakozott, mondván, egy miniszter ne avatkozzék a független helyhatóságok dolgába – nem lesz tehát egyszerű menet az önkormányzatok megregulázása.

Az ÁSZ a helyhatóságok pénzfelhasználását törvényességi, célszerűségi és gazdaságossági szempontból is vizsgálhatja, a túlzott eladósodásra azonban legfeljebb figyelmeztethet. Így ma a hitelfelvétel egyedüli korlátját az önkormányzati törvény jelenti, amely határt szab az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásoknak: a saját bevételek rövid lejáratú kötelezettségekkel csökkentett hányadának hetven százaléka a limit. Ez persze kijátszható, mert a kötvénykibocsátásra nincs ilyen szabályozás, s ezért a megyei önkormányzatok, illetve a nagyvárosok egy része mára súlyosan eladósodott.