Ez azt jelenti, hogy a kabinet mára letett arról a szándékáról, hogy a gazdasági növekedést a deficit rovására pörgesse fel. A korábbi elképzelések között négy százalék feletti hiány is szerepelt, s az elemzők egy része jelenleg is azzal számol, hogy jövőre az ideinél magasabb lesz a hiány. (A még az előző kormány által az IMF felé vállalt 2,8 százalékos célt azonban vélhetően továbbra sem tartja követendőnek a kabinet.)

Megismételte azt is, hogy a kormány nem tervez új pénzügyi megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), miután ősszel lejár a jelenleg érvényes szerződés. Hozzátette: pozitív jelzés volt Magyarországnak az a stratégiája, hogy IMF-pénzek nélkül finanszírozza magát. – Mindenkinek, az IMF-nek, az EU-nak és Magyarországnak az a közös célja, hogy Magyarország a kötvénypiacról finanszírozza deficitjét, az jó jel, hogy ezt több mint egy éve sikerül elérni – fogalmazott. Arra a kérdésre, vajon Magyarországot érdekelné-e, ha az IMF felkínálna egy úgynevezett rugalmas hitelkeretet, Cséfalvay azzal válaszolt, hogy Magyarország nem kapott ilyen ajánlatot, de ha kap majd, akkor mérlegelni fogja. (Eddig három ország, Lengyelország, Mexikó és Kolumbia kapott ilyen hitelt, de egyik sem hívott le belőle.)

Cséfalvay szerint átmeneti a forint gyengülése a svájci frankkal szemben, és a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nem kell kamatot emelnie az árfolyam rövid távú ingadozása miatt. A frank árfolyamszintje szerinte nem ad okot az aggodalomra. – Normálisnak tekinthető az árfolyamok hasonló jellegű mozgása. Korábban is nagyon sokszor az mozgatta a forintot, hogy mi történik Amerikában, illetve a globális piacon – mondta.

Az MNB szerdán arra figyelmeztetett, hogy a svájci frank erősödése főként növekedési kockázatot jelent Magyarország számára. Simon András, a jegybank szóvivője azzal érvelt, hogy a forint leértékelődése a jellemzően svájci frankban eladósodott lakossági ügyfelek számára a törlesztőrészlet megemelkedését jelenti, amire ők fogyasztásuk és beruházásaik visszafogásával reagálnak. A bankok szempontjából pedig devi zahi telportfó lió ju kon hitelezési veszteséget okoz a forint gyengülése (nő a nem fizető adósok száma), ami csökkenti a tőkemegfelelésüket, és ezen keresztül korlátozza a bankok hitelezési aktivitását.