A szolnoki Hetényi Géza Kórház. Lehet, hogy mégsem csökkentett költségvetésből valósíthatják meg az intézmény fejlesztését

Szabó Bernadett

– Újra kell tervezni az egészségügyi fejlesztésekre szétosztott uniós források felhasználását, mert a beruházások jó része átgondolatlan – mondta lapunknak Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa. A kormány ezért átnézi a 2007–2013 között, a hazai egészségügyben felhasználható öszszeg elköltését. Ahol lehetőség van rá, mert például még nem kötötték meg az intézményekkel a támogatási szerződéseket, ott újraosztanák a forrásokat – tette hozzá. Úgy tűnik, szépen csendben el is indult a folyamat. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter ugyanis alig állt munkába a kormányváltás után, s máris tizennyolc pályázó panaszának adott helyt: az egészségügyi intézmények vagy nem nyertek a benyújtott dokumentációval, vagy csak csökkentett költségvetéssel támogatták a fejlesztéseiket.

Tavaly októberben írta ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) azt a pályázatot (TIOP 2.2.4/09/1), amely a fekvőbeteg-szakellátás területén támogatja azokat az infrastruktúra-fejlesztési elképzeléseket, amelyek révén egyebek mellett csökkennek a társadalmi esélykülönbségek, megszűnik a diagnosztikai és a terápiás egységek elaprózodottsága, illetve koncentráltabbá válik a pénzek felhasználása. A felhívásra érkezett pályázatokról a bírálóbizottságok javaslatára az NFÜ illetékes irányító hatósága áprilisban meghozta a döntéseket. E szerint a 67,3 milliárd forintos keret terhére huszonkét nyertest hirdettek, négy intézmény pedig tartaléklistára került. Összesen 66,99 milliárd forintot címeztek meg kórházaknak, rendelőintézeteknek. Majd májusban két tartalékos, a karcagi Kátai Gábor Kórház és az ózdi Almási Balogh Pál Kórház is a győztes csapatba került.

A döntés panaszáradatot indított el. Azok a pályázók, amelyek fejlesztését csökkentett költségvetéssel tartotta támogathatónak a hatóság, többségében arra hivatkoztak, hogy a bírálóbizottságok szakmailag és pénzügyileg nem megalapozottan vágták meg az elszámolható költségelemeket, ráadásul azok magával a pályázati felhívásban szereplő szabályokkal sem voltak összhangban. Ennek az lett az eredménye, hogy július ötödikén Fellegi Tamás aláírásával tizenhárom olyan válaszlevél készült, amelyekben kivétel nélkül helyt adnak a panaszoknak. A miniszternek ugyanaz az irányító hatóság – ugyan már új vezetővel –, az NFÜ illetékes szerve javasolta a kifogások jóváhagyását, amely a korábbi elutasító, illetve költségcsökkentő döntésekkel is egyetértett. Így aztán a többi között tartalmilag újra értékelik a Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet (Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a település polgármestere) pályázatát, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházét, a szolnoki Hetényi Géza Kórházét, a tatabányai Szent Borbála Kórházét, a Soproni Erzsébet Oktató Kórházét vagy éppen a szekszárdi Balassa János Kórházét. Öt esetben (a Hatvani Városgazdálkodási Nonprofit Zrt., a debreceni Kenézy Kórház, a Marcali Városi Kórház, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház, a békéscsabai Réthy Pál Kórház) a korábban elutasított, azaz támogatásra alkalmatlannak talált pályázatokat a miniszter értékelési szakaszba helyezte, azaz így esélyük lehet támogatást nyerni.

A kórházak egyrészt örülnek annak, hogy a panaszukat támogatta a miniszter, másrészt nem értik, mit is jelent a levél. Most nyertek vagy sem? Szakértők szerint semmi sem dőlt el. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a bírálóbizottságok, amelyekben olyan tagok is ülnek, akik soha sem láttak még fejlesztést a valóságban, nem tudják, mivel jár annak a megvalósítása, és fogalmuk sincs, mire van igény az ágazatban, bármilyen, a felhívással köszönő viszonyban nem levő, álindokkal is ki tudnak golyózni egy pályázatot.

Az előbb említett döntés lapunk értelmezése szerint nem jelenti azt, hogy végül valamennyi pályázat nyer, illetve biztosan az eredeti beruházási költséggel fogadják majd el, csupán arról van szó, hogy ismét visszakerülnek a rendszerbe, és megkezdődik vagy megismétlődik a tartalmi értékelésük. Ugyanakkor előrevetít egy több milliárd forint esetleges plusztámogatási igényt is egy olyan felhívás esetében, amely pénzügyi keretét már megcímezték a nyertes intézményeknek. A szaktárca az üggyel kapcsolatos kérdésünkre több mint két héten keresztül nem válaszolt. Így nem tudtuk meg, honnan vesznek el pénzt arra, hogy a jóváhagyott panaszáradattal járó támogatásokat oda tudják ítélni. Hogy miként történhetett az, hogy ugyanaz az irányító hatóság pár hét különbséggel támogathatónak tart korábban elutasított, szakmailag indokolatlannak mondott, a társadalom szempontjánól egyenesen „negatív haszonérdekűnek” tartott fejlesztéseket?

Találgatni persze lehet. Ott van például rögtön a hétszáz kiemelt és nagyprojekt, amelyeket átvizsgált a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A tárca július végén kormányelőterjesztés keretében tett javaslatot összesen mintegy 477 milliárd forint értékű forrás visszavonására vagy tartalmi felülvizsgálatára. Ennek eredményeképpen összesen 41 milliárd forint uniós forrás felszabadítására kerülhet sor a jövőbeni intézkedések eredményeként. A csomag másik elemeként 436 milliárd forint értékű beruházás tartalmi felülvizsgálatára kerül sor. A kormánynak benyújtott jelentés – amelynek célja a kabinet tájékoztatása volt – tartalmazta azon kiemelt projektek listáját, melyeket a tárca, az NFÜ, illetve az érintett minisztériumok képviselői által alkotott munkacsoport további átdolgozásra javasolt. A tájékoztatót a kormány megtárgyalta, azt elfogadta, ugyanakkor kérte a fejlesztési minisztériumot, hogy a jelentésben listázott projektek esetében kezdje meg a további egyeztetéseket, majd azok előrehaladtáról újfent tájékoztassa a kormányt – tudtuk meg a szaktárcától. Az egyeztetések célja, hogy a projektek átdolgozása, illetve a felszabaduló források véglegesítése egy átlátható, a kormány gazdaságfejlesztési politikájával összhangban lévő rendszer alapjaiként mintaként szolgáljanak a jövőbeni fejlesztéspolitikai pályázati rendszer további elemei számára. Ezek szerint pedig előfordulhat, hogy lesz olyan az egészségügy területén visszahívott fejlesztés, amely megteremti a panaszok következményének forrását.

Átalakításban éllovasok vagyunk

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, 2007–2013 között az uniós tagállamok közül Magyarország költené a legtöbb forrást az egészségügyi ellátórendszer átalakítására, illetve népegészségügyi programokra.

Ez az összeg elérheti az 1,7 milliárd eurót. A keret nagy részét a korszerű kórházi infrastruktúra kialakítására szánták – jelzi a kórházszektorról készült elemzésébenDózsaCsabaközgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. A források nagy részét már odaítélték, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium adatai szerint mintegy 132 milliárd forint szabadon felhasználható összeg van 2010-ig.

Kapcsolódó cikkek: A kórházak teljes adóslistája | Enyhült a szigor, több a rezidens a kórházakban is | Elfekvő | A kormányra ne számítsanak a kórházak | 'Ő is sietne, csak le van bénulva. Stroke, érti?'