Egy újonnan nyílt hazai hotel: a tervek még a válság előtt készültek
Népszabadság - Szabó Bernadett A hurráoptimizmus egyelőre elmaradt a magyar szállodaiparban, noha a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése a kereskedelmi szálláshelyek januári és februári forgalmáról hosszú idő után először javuló helyzetet tükröz az egy évvel korábbi folyamatokhoz képest.

A javulás ugyanis relatív: a 2009. januári–februári statisztika már a válság kitörése után íródott, vagyis a friss adatok egy nagyon alacsony bázisidőszakhoz képest mutatnak csak növekedést.

A kereskedelmi szálláshelyeken összességében 1 százalékkal nőtt a bevétel, és 3 százalékkal a vendégek és a vendégéjszakák száma. Ezen belül a szállodákban 4,5 százalékkal nőtt a vendégszám és a vendégéjszakák száma – azonban a bevételek 5,2 százalékkal csökkentek.

Több vendég, olcsóbban – még nem bomba üzlet
Népszabadság - Móricz Simon A zsugorodó bevételeken több szálloda osztozott, hiszen sok új hotel nyílt meg. Ez nyomot hagyott a kihasználtsági rátán is, ami a vendégforgalom növekedése dacára a tavalyi szintem (32 százalék) maradt. A gyógyszállók 47 százalékos telítettsége a legjobb, míg a kastélyszállók 23,5 százalékos kihasználtsága a leggyengébb adat a nagy átlagon belül.

Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnöke aggasztónak gondolja a szállodák esetében, hogy a külföldi vendégéjszakák 7,2 százalékos növekedésével szemben csupán 1,9 százalékkal nőtt a belföldieké. Emögött az üdülési csekkek adókötelessé tételét látja. Jelentősen csökkent a forgalomban lévő csekkek mennyisége. Ez szerinte hamarosan nagy gonddá növi ki magát. (Tavaly a belföldi vendégforgalom növekedése tudta tompítani a válság hatásait.)

Budapesten az átlagnál nagyobb mértékben, 9,3 százalékkal nőtt az év első két hónapjában a vendégéjszakák száma, vagyis még mindig a főváros az ország turizmusának a motorja. A másik turisztikai központban, a Balatonnál viszont visszaesést jelez a statisztika.

Megváltozott az ide utazók összetétele, s a hagyományosan legjelentősebb vendégkör, a németek további elmaradása súlyos problémát sejtet. A majdnem 20 százalékos német részesedés nyáron a balatoni szezonban 30 százalék fölé szokott nőni, most azonban nem lehet erre számítani, ami rendkívül komoly bevételkiesést jelenthet.

A brit utazók száma is csökken, ennek oka, hogy ritkultak a légijáratok – 2005-ben, a fapados járatok fénykorában a Budapestre érkező külföldi turisták körében a britek voltak az ezüstérmesek. Ugyanakkor évek óta gyarapszik az osztrák, a szlovák, a cseh és a szlovén vendégkör, ami a szállodaszövetségi elnök szerint arra utal, hogy a közeli országokból lehet forgalmat növelni.

A turizmus egyik legsúlyosabb problémája most az euró értékvesztése, ami egy év alatt nagyjából 12 százalékos bevételkiesést okoz. A tavaly év eleji 298 forintos euróval szemben az idén 265 forint volt az átlagár, ami ugyanakkora szobaárak mellett és az időközben megugrott energia- és élelmiszerárak miatt megdrágult költségekkel együtt komolyan rontotta a szállodák eredményét. – A szállodaipar egyik legfontosabb mutatója, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (REVPAR) nettó 3674 forintra jött ki, ami már olyan alacsony, hogy az eladósodott ágazatban a hitelek kamattörlesztését sem teszi lehetővé – figyelmeztet Erdei.

A vendégforgalom növekedéséből egyelőre nem profitáló szálláshelyek jövedelmezősége így továbbra sem javult, ráadásul a szállodai beruházásokra, forgóalap-hitelezésre drákói módon megszigorított banki hitelfeltételekmiatt amagyar szállodaipar még nehezebb helyzetben van, mint akár csak pár hónapja. Igazi enyhülést csak a működés feltételeit javító kormányzati döntések hozhatnának, például az áfa csökkentése, az üdülési csekkek adómentesítése és az újra feltámadó kereslet további erősítése marketingakciókkal. Ezt a Magyar Szállodaszövetség erősen szorgalmazza is.