Tájékoztató vidéki helyszínek bekapcsolásával - az APEH szeme mindent lát
Népszabadság - Kurucz Árpád Végső elkeseredésünkben fordulunk Önhöz! Bízva abban, hogy van elég elszántsága és akarata ahhoz, hogy egy újabb réteg tönkretételét megakadályozza! Ön szerint lehet-e célja az Apeh-nek és a Pénzügyminisztériumnak, hogy megközelítőleg ezer kisvállalkozás, annak húszezer munkavállalóját, azok családtagjait ellehetetlenítik?" - jelent meg lapunk szombati számában az a nyílt levél, amit a miskolci székhelyű, építőiparban tevékenykedő Orlando-GB Kft. írt Bajnai Gordonnak. A levél így folytatódik: "Ön szerint ebben az országban lehet-e egzakt módon megfogalmazott jogszabályi háttér nélkül, új értelmezést adni a társadalombiztosítási, nyugdíj- és egyéb járulékok utólagos megfizetésének?".

- Egészen 2008-ig úgy mentek a dolgok, hogy a magyar cég vállalkozói szerződést kötött egy bizonyos munkára Németországban - kezdi a miniszterelnökhöz írt levele hátterét bemutatni Gáti Kálmán, az Orlando-GB Kft. ügyvezető igazgatója. Telephelyet nyitottak és ott adóztak a dolgozóiknak különböző jogcímeken - devizaellátmány, kiküldetési pénz, devizajárandóság - kifizetett pénzek után. A járulékfizetés azonban Magyarországon történt, az itthon kifizetett, többnyire minimálbér után, amely személyi alapbér néven volt definiálva.

Aztán 2008-ban az APEH úgy határozott, hogy a külföldi járandóság is személyi alapbér, így járulékköteles. Elindult az ügyben az érintett cégek ellenőrzése. Eddig nagyjából 80 vállalkozás került az adóhivatal látókörébe, amelyeket - attól függően, mely regionális igazgatóság végzi a vizsgálatot - hol megbüntettek, hol nem. Van olyan cég, amelytől 200 millió forintot követelnek. Az Orlando-GB nagyjából 100 millió forintos kiadásra számíthat, ha az ügyében úgy határoz az Apeh - bár az esetükben még elsőfokú döntés sem született.

- Az ügyben voltak a megoldás felé mutató lépések, a Pénzügyminisztérium ugyanis 2009. január elsejével pontosította, hogy mi a járulékfizetés alapja, és megpróbálta újra definiálni a személyi alapbér fogalmát - mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke. - A kezdeményezés nem járt sikerrel, az Apeh ugyanis továbbra is úgy értelmezi a jogszabályt, ahogy éppen akarja - tette hozzá.

Még szeptember elején levelet írt az ügyben az Apeh-nek az ÉVOSZ. Tolnay Tibor, a szövetség elnöke ebben jelezte, hogy szerinte nem a hatályos kormányrendelet alapján végzi a hatóság a vizsgálatokat, és az ellenőrei továbbra is olyan mértékű társadalombiztosítási és egyéb járulékok, bírságok, kamatok megfizetését kérik 2-5 évre visszamenőleg, amelyeket a cégek egyszerűen képtelenek kifizetni. Teszik ezt annak ellenére, hogy az adóhatóság előadói különböző fórumokon a cégek járulékfizetési gyakorlatának helyességét támasztották alá.

A levélben azt kéri Tolnay, hogy az Apeh elnöke járjon közbe, és a szolgáltatási exportot teljesítő cégek, illetve munkavállalóik körében a járulékfizetés alapja - összhangban a törvénnyel - a munkaszerződésben rögzített személyi alapbér legyen, és a járulékalapot ne növelje a külföldi jövedelem. Eddig nem kaptak választ az adóhatóságtól.

A Népszabadság úgy tudja, ettől függetlenül a PM és az Apeh között folynak az egyeztetések, és van olyan javaslat, hogy a Németországban dolgoztató cégeknek az elvárt járulékot kelljen megfizetniük, így a járulékfizetés alapja a minimálbér kétszerese lenne.

Mint azt Koji Lászlótól megtudtuk, jelenleg 500 magyar cég dolgozik Németországban, nagyjából nyolcezer munkavállalóval. A vállalkozások mintegy 300 millió euró értékű munkát végeznek ott el. Gáti Kálmán szerint ennek az összegnek a fele biztosan visszakerül Magyarországra, és itt költik el. Ha a társaságok ellehetetlenülnek, akkor ez a pénz is hiányozni fog. Hozzátette, amikor a román cégek mintegy 40 százaléka hazament a külföldi piacairól, és a munkavállalók nem küldték vagy vitték haza a devizát, jelentősen megcsappant az ország devizaállománya.

Gáti Kálmán szerint, amennyiben a kinti pénzek után is járulékot kell fizetni, akkor a talpon maradáshoz mintegy 35 eurós rezsióradíjjal kellene dolgozniuk. Most a német piacon 17-18 eurós díjjal tudnak versenyképesek maradni. Mit tehetnek tehát azért, hogy ne kelljen bezárni a céget - kérdeztük. Gáti Kálmán szerint azt, amit egyre többen: átteszik a telephelyüket valamely szomszédos országba, ahol már létezik kiküldetési törvény. Bejelentik a dolgozókat, és az ottani szabályok szerint adóznak, így a Németországban devizában kifizetett pénz járulékmentes lesz.

- Lehet, hogy van hiba a munkaerő külföldi foglalkoztatásában - mondta Koji László. Az is lehet, hogy a vizsgálat alá vont vállalkozások nem megfelelően érvelnek. Sokan azt próbálják bebizonyítani, hogy a Németországban kifizetett pénz nem munkajövedelem, holott az - tette hozzá. A vitának valójában arról kellene szólnia, mi minősül személyi alapbérnek. Végre pontosan meg kellene határozni úgy, hogy mindenki ugyanazt értse alatta.

Az Apeh-től megkérdeztük, mi a hivatalos álláspontja az ügyben, de lapzártánkig nem érkezett válasz.

Tolnay Tibor
MTI - Kovács Attila Az adóhivatali kifogások kísértetiesen emlékeztetnek azokra a vádakra, amelyekkel néhány éve kerültek szembe a Németországban működő magyar vállalkozások. A német kormányszervek két emlékezetes akció, a 2004-es SoKo Bunda és a 2005-ös SoKo Pannonia keretében ütöttek rajta 51 magyar építő és húsipari cégen. A probléma alapvetően akkor is a Németországban dolgozó magyarok bére után fizetendő járulékokkal volt.

A levélben azt kéri Tolnay, hogy az Apeh elnöke járjon közbe, és a szolgáltatási exportot teljesítő cégek, illetve munkavállalóik körében a járulékfizetés alapja - összhangban a törvénnyel - a munkaszerződésben rögzített személyi alapbér legyen, és a járulékalapot ne növelje a külföldi jövedelem. Eddig nem kaptak választ az adóhatóságtól.

A Népszabadság úgy tudja, ettől függetlenül a PM és az Apeh között folynak az egyeztetések, és van olyan javaslat, hogy a Németországban dolgoztató cégeknek az elvárt járulékot kelljen megfizetniük, így a járulékfizetés alapja a minimálbér kétszerese lenne.

Mint azt Koji Lászlótól megtudtuk, jelenleg 500 magyar cég dolgozik Németországban, nagyjából nyolcezer munkavállalóval. A vállalkozások mintegy 300 millió euró értékű munkát végeznek ott el. Gáti Kálmán szerint ennek az összegnek a fele biztosan viszszakerül Magyarországra, és itt költik el. Ha a társaságok ellehetetlenülnek, akkor ez a pénz is hiányozni fog. Hozzátette, amikor a román cégek mintegy 40 százaléka hazament a külföldi piacairól, és a munkavállalók nem küldték vagy vitték haza a devizát, jelentősen megcsappant az ország devizaállománya.

Gáti Kálmán szerint, amennyiben a kinti pénzek után is járulékot kell fizetni, akkor a talpon maradáshoz mintegy 35 eurós rezsióradíjjal kellene dolgozniuk. Most a német piacon 17-18 eurós díjjal tudnak versenyképesek maradni. Mit tehetnek tehát azért, hogy ne kelljen bezárni a céget - kérdeztük. Gáti Kálmán szerint azt, amit egyre többen: átteszik a telephelyüket valamely szomszédos országba, ahol már létezik kiküldetési törvény. Bejelentik a dolgozókat, és az ottani szabályok szerint adóznak, így a Németországban devizában kifizetett pénz járulékmentes lesz.

- Lehet, hogy van hiba a munkaerő külföldi foglalkoztatásában - mondta Koji László. Az is lehet, hogy a vizsgálat alá vont vállalkozások nem megfelelően érvelnek. Sokan azt próbálják bebizonyítani, hogy a Németországban kifizetett pénz nem munkajövedelem, holott az - tette hozzá. A vitának valójában arról kellene szólnia, mi minősül személyi alapbérnek. Végre pontosan meg kellene határozni úgy, hogy mindenki ugyanazt értse alatta.

Az Apeh-től megkérdeztük, mi a hivatalos álláspontja az ügyben, de lapzártánkig nem érkezett válasz.

SoKo szelleme kísért

Az adóhivatali kifogások kísértetiesen emlékeztetnek azokra a vádakra, amelyekkel néhány éve kerültek szembe a Németországban működő magyar vállalkozások. A német kormányszervek két emlékezetes akció, a 2004-es SoKo Bunda és a 2005-ös SoKo Pannonia keretében ütöttek rajta 51 magyar építő és húsipari cégen. A probléma alapvetően akkor is a Németországban dolgozó magyarok bére után fizetendő járulékokkal volt.