Pekingi bevásárlóközpont. Nehéz idők járnak a luxuscikkek gyártóira

REUTERS - Jason Lee

A felelősség megítélése egyértelmű: a gazdasági-pénzügyi világválság kirobbanásában a főszerepet a bankárok játszották, a megkérdezettek 40 százaléka vélekedett így. Magyarország e téren a "legbankárellenesebb", nálunk 65 százalék varrja a nyakukba a válságot. Globálisan 48 százalék azok aránya, akik a Bush- vagy az Obama-, vagy egyáltalán az amerikai kormányt, vagy mindhármat egyszerre tartják felelősnek a krízishelyzetért - szűrhető le az Ipsos és a Reuters közös, reprezentatív felméréséből, amelyben a világ GDP-jének 75 százalékát adó 23 ország - köztünk hazánk - ezer-ezer lakosát kérdezték meg.

Feltétlen optimizmus a válaszolók 29 százalékát jellemzi, ők saját országuk gazdasági helyzetét jónak vagy nagyon jónak ítélik. Arányuk csökkenése másfél éves zuhanás után végre megállt. Európában derűlátásban a lengyelek (46 százalék) járnak az élen, a hollandok (45) és a svédek( 39) előtt, míg a legelkeseredettebbek a britek (8 százalék) és a spanyolok (10). A lakossági kiadások csökkenése a másik olyan tényező, amely stabilizálódott az utóbbi fél évben: a novemberi 72 után most 73 százalék volt a takarékoskodó háztartások összesített aránya. Ezen belül a két véglet Dél-Korea (89 százalék), illetve Németország (57 százalék) volt. A legtöbben a szórakozásra (74), az üdülésre (71) és a luxuskiadásokra (70) szánt keretükből faragtak le, míg a legalacsonyabb az oktatáson spórolók aránya volt (11 százalék).

A megkérdezettek 60 százaléka véli úgy, hogy további kormányzati megszorításokkal már elfojtanák a gazdasági fejlődés lehetőségét. Különösen az Egyesült Államokban (60 százalék), Indiában (83) és Kínában (72) hagynának nagyobb teret ahhoz, hogy a normál piaci folyamatok mentén történjék a kibontakozás. Ugyanakkor az emberek többsége, félretéve a kormányával szembeni bizalmatlanságot, még több állami segítséget vár a válságellenes küzdelemben - mutat rá egy sajátos ellentmondásra Clifford Young, az Ipsos alelnöke, aki ezt úgy értelmezi, hogy az emberek a "sötét időkből", az állam túlzott bábáskodásából nem kérnek, azt viszont elvárják, hogy gondoskodjanak a jövőjükről. Különösen a feltörekvő országokban tartanak attól, hogy a privatizáció időszaka után az állam mindent "visszacsinál". Mint ahogy Amerikában az Obama-kabinet, amely most államosítja a csődvédelmet kérő General Motorst, s amely a bankokat sok százmilliárd dolláros mentőcsomaggal húzza ki a csávából - írja a Reuters.

Még rosszabb a helyzet a válság leküzdésére indított gigantikus állami mentőcsomagok megítélésében, hiszen a válaszadók kétharmada kérdőjelezi meg a pénzek hatékony felhasználását. Lesújtó a vélemény arról is, hogy ki mennyit tett a kilábalás érdekében. Itt Kína áll a legrosszabbul, noha saját, 6 százalék feletti növekedésével úgy tűnik, már úrrá lett a válságon, a globális felmérésben megkérdezettek 66 százaléka rója fel Pekingnek, hogy nem tett eleget a világgazdaság fellendülése érdekében. Az Egyesült Államoktól 58, az EU-tól 53 százalék hiányolta a kellő aktivitást.

Kapcsolódó cikkek: Durva pofon a világ légiközlekedésének | A reformok kritikus hiánya | Válságkalauzol a kormány | Válság 2.0 | A Fidesz a jegybankot vágja