Jerome | 2009. január 15. | 13:01:37

irriga | 2009. január 14. | 10:16:10

"Az általános iskolákban nem kellene erőltetni a nyelvoktatást, azt csak bizonyos szellemi teljesítmény és szülői kérés esetén kellene válaszhatóvá tenni."

Ezzel a legkevésbé sem tudok egyetérteni. Magyarország elszomorító lemaradásban az idegen nyelvek ismerete terén. Lényegében Európa sereghajtói vagyunk ezen a téren (is). Ez már csak azért is probléma, mert a magyar tulajdonképpen egy nyelvi zárványként él az újlatin és a szláv nyelvek közé ékelődve. Pedig a magyarországi nyelvoktatásnak igen szép hagyományai vannak. A XX. század közepéig természetes volt, hogy aki középiskolába jár, annak beszélnie kell minimum németül, vagy franciául, ezen felül pedig ismernie kell az ógörög és/vagy a latin nyelvet is. Nem véletlen, hogy ez generáció bárhova került is a világban, mindenhol megtalálta a maga helyét, sőt, nagy sikereket ért el. A magyar oktatásból tulajdonképpen az antivilág 40 éve alatt törlődött ki a nyelvoktatás, és a színvonal még ma sem ideális.

Azért is lenne butaság az általános iskolai nyelvoktatás opcionálissá tétele, mert ez a generáció már úgy megy iskolába, hogy nap mint nap találkozik, ha mással nem is, de az angol nyelvvel biztosan. Gondoljunk csak bele: számítógép, internet, videójátékok, amerikai zeneművek, filmek, sorozatok. A gyermekek sokszor már igen kiterjedt tudással érkeznek az iskolába, csak éppen ezt a tudást rendszerezni, keretbe foglalni kéne. Én sem azt mondom, hogy negyedik osztályban tanítsák meg a kilenc angol igeidőt, de olyan dolgokra mindenképpen meg kell tanítani a gyerekeket, amikre nap mint nap szükségük lehet. (Itt értsd azt, hogy ma már nem olyan nagy dolog egy külföldi utazás, és bizony akárhova is mész, nem lehet kézzel-lábbal elkommunikálni, hogy kérek egy dupla eszpresszót meg egy kakaós tekercset).

Olyan egyszerű dolgokra gondolok, hogy először csak a szavakat ismertessék meg a gyerekekkel (alma, banán, asztal, ágy satöbbi), majd olyan egyszerű dolgokat, hogy "ma süt a nap", "a ruha kék". Az, hogy ez nincs nyelvtani keretbe foglalva, teljesen mindegy. Egy 8 éves gyerek meg se értené. Viszont azt senki ne felejtse el, hogy tényleg ebben a korban a legfogékonyabbak a gyerekek a nyelvtanulásra, és amit még ilyen korban sajátítanak el, az egy egész életre a tudásuk része marad, míg mindezt később elkezdeni kínkeserves szenvedéssel jár. Ennek amúgy borzasztó egyszerű oka van: ekkor még nem zárul el az a fejlődési szakasz, amely a beszéd és az anyanyelv elsajátításának időszaka. Persze már nem olyan látványos, mint 2-3 évesen, de még működik a mechanizmus, és a korai nyelvtanulás még pont ezt használja ki. Ez a szakasz azonban 12-14 éves korra végérvényesen lezárul.

Egy szó mint száz: az általános iskolai nyelvoktatás alapvető fontosságú a XXI. század gyerekei számára. Arról lehet vitát folytatni, hogy milyen módszerrel, milyen struktúrában történjen meg, de ne legyenek kétségeink afelől, hogy gazdasági elmaradottságunk egyik legfőbb oka a kommunikációs képességeink alacsony szintje.

irriga | 2009. január 14. | 10:16:10

A csapda abban van, hogy iskola nélkül nincs munka.
Munka nélkül csak segély kapható, ennek legfőbb forrása pedig a gyerek.

A segélyt nem a gyerek fizikai létéhez kell kötni, hanem egy társadalmilag fontos célhoz, a gyerek későbbi önállő megélhetéséhez.
Az általános iskolákban nem kellene erőltetni a nyelvoktatást, azt csak bizonyos szellemi teljesítmény és szülői kérés esetén kellene válaszhatóvá tenni.

Balu | 2009. január 14. | 03:07:39

Tovább fűzve az előző gondolatot.
Nem lehet az iskolát, az oktatás ügyét a társadalom általános állapotától elkülönítve kezelni. Az iskola nem egy sziget! Az iskola része a világunknak, hat rá a társadalmi értékrend változása, a szülő-tanár diák viszony változása, a gazdasági helyzet, a romák társadalmi, gazdasági helyzetének változása.
Röviden, három dolog elengedhetetlennek tűnik az integrációhoz, legyen szó oktatásról vagy másról:
1. kommunikáció.
Mielőtt nagy, világmegváltó célokat tűznénk magunk elé, előbb próbáljunk csak szótérteni egymással. Nem az a legnagyobb baj, ha egy roma nem végez egyetemet, hanem ha képtelen szót érteni a másik emberrel, akivel egy társadalomban (osztályban)él.
2. Társadalmi értékrend.
Ez mindenkire hat, romákra, nem romákra egyaránt. Ez egy láthatatlan keret, ami normát jelent a társadalmi érintkezésben. Ezt nem lehet szankciókkal, büntetésekkel, de felvilágosító programokkal, meg támogatási politikával sem pótolni. Ha egy tanárnak nincs becsülete a közösségben, ha nincs tisztelet egymás iránt, ha nincsenek határok (a fejekben), akkor csinálhat bármit az oktatáspolitika - valószínűleg kidobott pénz.
3. Munka
Ez nem csak azért fontos, mert megélhetést ad. Még a szegénység is más, ha munka van mögötte. Ugyanis a munka, a munkahely szocializál és - eként - integrál. Ha nap-mint-nap együtt dolgozom a roma munkatársammal szót kell, hogy értsek vele. Ki kell, hogy jöjjünk egymással, ismernünk kell egymás nyelvét. És valóban, amennyire én tudom, ritka a konfliktus romák és nem romák között a munkahelyen. Tisztelik egymást a munkában.

Nyilvánvaló, hogy e három téren a magyar közállapotok siralmas képet mutatnak. Pedig ezek az okozói a szegregációnak. És ezen a helyzeten nem fog tudni változtatni semmilyen jószándékú, de erőszakos, felvilágosult kormányzati oktatáspolitika sem.

Balu | 2009. január 14. | 02:24:40

Komolyabbra fordítva a szót. Én sem tudom, hogy mi lenne a jó megoldás. Én is jártam annak idején egy osztályba hátrányos helyzetű roma gyerekekkel és nemhogy nem bántam meg, hanem örülök annak, hogy megtanulhattam közben szótértni velük. Ez később is nagy segítségemre volt az életben. És emiatt ma sem tekintek úgy rájuk, mint a marslakókra. Meg talán nem is egy számukra irritáló, érthetetlen, "okoskodó" nyelven szólok hozzájuk, ami nagyon megnehezítheti a kommunikációt.

Nem tudom pontosan, mi volt más a hetvenes-nyolcvanas években. Nem is volt kérdés, hogy sokan közülünk (a mai értelmiségiek közül is) általános iskolában együtt voltak a roma gyerekekkel. Akikből persze ettől még nem lett egyetemi tanár (az én osztálytársam speciel már akkor börtönbe került), de azért nem jelentettek veszélyt (nagy veszélyt) a többiekre. Talán ez lehetett a különbség: hiába voltak mások (az akkor sem volt másként) én nem emlékszem annyi erőszakos cselekedetre és maga az iskola (és a mögötte álló társadalom a maga értékrendjével) is inkább képes volt fegyelmet tartani. Nem fordulhatott volna elő például az, hogy egy hátrányos helyzetű gyerek szülei bejöjjenek az iskolába megverni a tanárt. És arra sem emlékszem, hogy bármelyik osztálytársam kezet mert volna emelni a tanárára. Voltak csínytevések és fegyelmezetlenség, de ezek meg sem közelítették a mai bűneseteket.
Ezzel persze nem akarom visszasírni az átkost, de akkor is így volt. Legalábbis, ez a véleményem, hogy így volt ...

Balu | 2009. január 14. | 02:08:19

Őszintén tisztelve Lancaster igyekezetét, amivel az integrált oktatás mellett érvelt, úgy gondolom, hogy nem az ilyen-olyan érvek döntenek majd ebben a kérdésben, hanem a szülők, akik következetesen ragaszkodni fognak ahhoz, hogy a gyermekük érdekeit legjobban szolgáló iskolába járhassanak a gyerekeik. És ezen a ponton még Lancaster is meginog majd. Pontosabban szólva, egy pillanatig sem fog habozni, és nem fogja kitenni a saját gyermekét egy nagy társadalmi kísérlet előre nem látható következményeinek, hanem igyekszik majd megadni a legjobbat neki.

Tipikusnak mondható Demcsák-effektus. Demcsák Zsuzsa (?) őszintén vallotta (utólag a sajtóban), hogy távol áll tőle minden szegregációs szándék, mégcsak nem is érti saját magát sem, hogy miért volt számára olyan fontos, hogy "szociálisan hátrányos helyzetűek" ne járjanak abba a bölcsődébe, ahova a gyerekét szerette volna járatni.

És ez még csak a bölcsőde!! Ő - a minta liberális! - már a bölcsőde megválasztásakor "szegregál", aztán elit környéki iskolába küldi később a gyerekét és elit középiskolába is fog járni (ha nem egyenesen külföldre) és olyan jóízűeket fog nyilatkozni (nem pont ő, hanem a hozzá hasonlóak) a szegény, vidéki szülőknek, hogy küldjék integrált iskolába a kölküket a társadalom jobbítására...

Lancaster | 2009. január 14. | 01:51:43

Egyetertek Fellib, engem meggyoztel.
annyit meg hozzafuznek, hogy a minosegi es specialis pedagogus kepzes kulcskerdes. csakugy mint a kovetkezetes politikai akarat ami a kezdeti tarsadalmi ellenallas legyozesehez elengedhetetlen. a rendszervaltas ota, folytatolagosan, az orszag sok egyeb problemajaval egyutt, a ciganykerdes is a szonyeg ala volt seperve. ez pedig a dolog tovabbi elmergesedesehez vezetett es fog vezetni. lasd a kozelmult esemenyeit (Olaszliszka, stb.) es az ez altal kivaltott reakciokat. a tarsadalmi kohezio mindannyiunk leterdeke.

fellib | 2009. január 14. | 00:01:05

Az az érzésem, hogy a szegregáció kontra integráció vitában tudatosan (de az még nagyobb baj ha nem tudatosan) elhallgatnak, összemosnak két dolgot a vitázók:
1, Rasszista elkülönítést
2, Képességek szerinti oktatást

Ez a két terület Jerome hozzászólásában nagyon szépen elkülönül. A rá érkező válaszban és általában az integráció pártiak érvelésében (nem csak itt, általában) nem látom, hogy érzékelnék a különbséget.

Integráció párti vagyok abból a szempontból, hogy a bőrszíne miatt nem szabad kirekeszteni senkit egy közösségből. Akkor, ha minden más szempontból érett az adott közösségben létezni, tanulni, a többiekkel együtt fejlődni.
Nem való viszont a közösségbe az a gyerek, akinek a képességei / családi körülményei stb. nem teszik lehetővé a beilleszkedést, aki nem tud együtt haladni a többiekkel, akinek csak kudarcot, biztos lemorzsolódást jelent a többiekhez igazított tanrendű oktatás.
Nyilván egy gyerekkel azon a szinten kell foglalkozni, ahol ő áll. Nem látom célszerűnek olyan gyerekek beerőltetését egy osztályba, akik messze elmaradnak attól tudásban, lehetőségekben. És nem látom célszerűnek azokat sem egy osztályba járatni a többiekkel, akik képességeikben, szorgalmukban, stb. messze lehagyják a többieket. Ha egy közösségben ennyire eltérően teljesítő gyerekek vannak, akkor valamelyik elkallódik. Vagy a gyenge nem jut fel arra szintre, ahová a neki megfelelő oktatással eljuthatott volna, vagy a jobb képességűek lesznek lehúzva a kevésbé szerencsések szintjére. És figyelj, nem beszéltem cigányról - fehérről. Nem a szín alapján, hanem a képességek alapján kellene az osztályokat kialakítani. Aztán mindegyik csoport megkaphatná a speciálisan képzett, megfelelő tapasztalatokkal rendelkező tanárokat.
Az integrációt ellenző szülők nem csak az erőszaktól és a hajtetűtől féltik a gyerekeiket. Attól is féltik, hogy az oktatás színvonala csökken attól, ha a betűvetés helyett az órán sétáló, verekedő, pad alatt fekvő, tanár(nő)t le hüly... pics...-zó gyerekekkel kell foglalkozni. Pedig ez nem az integráció szüleménye. Ez már tisztán "fehér" osztályokban is így járja.

irriga | 2009. január 13. | 18:56:17

Szóval magyarázza már el valaki, hogy szívünknek miért oly kedves egy román nyelvű iskola megnyitása Békéscsabán és miért kell bíróságra rohanni, ha egy cigány osztályt szerveznek Nyírbélteken?
Talán, mert az utóbbiban nincs elegendő nemzetiségi tanár?

irriga | 2009. január 13. | 14:38:33

Lancaster | 2009. január 13. | 14:13:08

Ez az integráció egy hülyeség.
Nem integrálni kell valakiket, hanem valakiknek integrálódnia kell valamihez.
Lásd: magyar származásúak külföldön. Megtanulták a nyelvet, elfogadták az ottani normákat, elvárásokat.

Jelen esetben nincs olyan kényszer a romák felé, hogy nekik változtatni kell életmódjukon, az integrációra semmi esély.

Lancaster | 2009. január 13. | 14:13:08

Meg mindig gondolom, hogy bar sok penzbe es faradtsagba kerul az integralt oktatas, boven megeri hosszu tavon. egyszeruen nincs mas valasztasunk. Egy orszagba elunk veluk, ok is magyar allampolgarok. ott vannak (es lesznek) nemcsak az iskolakban, de a mindennapi eletunkben, korhazakban, a tomegkozlekedesben stb, stb. nem lehet es nem is akarjuk gettoba zarni oket es magas falekkal kizarni oket az eletunkbol. (kolonben oda sullyednenk mint ahol az izrealiek vannak...) ez csak a konfliktus konzervalasahoz vezet, tovabbi szonyeg ala sopresehez. mellesleg anyagilag is megerne a dolog mivel rengetegbe kerulnek a joleti rendszerunknek, ami gazdasagi valsag idejen nem hianyzik. ebbol a szempontbol nem a szlovak pelda a kovetendo ahol harckocsit vetnek be a roma ehseglazadas ellen.
Emellet ott az elpazarolt szellemi toke es tehetseg (mert a ciganyban is ott van, hiszik vagy nem Holgyeim, Uraim), amely kihasznalatlanul marad.
ezert jol felfogott erdekunk az integralasuk. ha 20 eve szeles latokoru politikusok hozzakezdtek volna, mar joval elobb lennenk a cel fele vezeto uton. ez biztosan nem egy-ket ciklust felolelo project.

VLaci | 2009. január 13. | 13:26:06

Ja bocsi! Következetlenül fogalmaztam az előbb: Szóval kapott figyelmet a tanító nénitől, amennyiben a szemétkedést és b...gatást annak lehet nevezni.

VLaci | 2009. január 13. | 13:22:54

"Magyarországon csak az a tanuló érdemel figyelmet, aki nem tanul, nem figyel, nem viselkedik, és az nem, aki sosem lop és verekszik, viszont szorgalmasan tanul?"

Hatalmas tévedés, a fiam pl. ilyen volt, általános alsó tagozatán le se szarta őt a tanító néni, mert viszont "csúnya" volt az írása. Persze nem csúnya volt, hanem felnőttes.

Csak akkor szerzett némi presztizst, amikor hetediktől tizenkettedikig sorban nyerte a dobogós helyezéseket a tanulmányi versenyeken.

A bunkó középiskolai matektanárát ez nem zavarta abban, hogy másodikban egy el nem készített házifeladat miatt hármast adjon neki év végén, noha az osztály első két matekosának egyike volt.

Ma az ELTE ötödéves hallgatója, évfolyamelső. Ha régi iskolái mellett elhaladok, mindig köpök egyet. Hát a nehezebb helyzetűektől mit várjunk ilyen "nevelés" mellett?

irriga | 2009. január 13. | 08:45:39

medve1942 | 2009. január 13. | 06:47:10

A kérdés valóban a pénz körül forog.
Ma működik a megélhetési nemzés, magyarul: ha sok a gyerekem akkor majdcsak megélek belőlük. Tehát a szülőnek csak a gyerekszám a fontos, annak oktatása fel sem merül. Ezt kell megváltoztatni a családi pótlék megfelelő átalakításával. A pótlékot a gyerekhez kell rendelni, így lehet figyelni, hogy meylik jár rendesen iskolába. Persze ezzel egyidőben az iskolákat is fel kell készíteni az új helyzetre.

medve1942 | 2009. január 13. | 06:47:10

Moderálási alapelvek- moderált komment -

Szgrglt lkszt vdk, . sztlyk, kln pdggsk, vdnk ls mndnflk. z z lcsbbk mglds: skt kll kltn lmrdkr. Ők gyns jv flnttj, st, MGYRJ. Bzny. És hgy gy tgnp hlltt dtt mndjk: tszr nnyb krl gy brtncll gy, mnt vsszsstl mgv ptrnl flgyl. z gz prblm znbn z, hgy m n. "rnds mbrnk" lnn nm nnyr vnz ltfrm. Klcsr (hz rztbn) vgy - bcs - Gyzk mgscsk ltvnysbb.
H cgny-ngr prhzmt vnnk, n fljtsk l, hgy fkt gyrkk szmr Mrtn Lthr Kng krbn s vltk sklk, st gytmk s.

Jerome | 2009. január 12. | 23:12:25

Lancaster | 2009. január 12. | 22:27:08

Ha se a magyar, se a roma nem tanul semmit egymásról, az még mindig kisebb kár, mintha a magyar azt tanulja meg, hogy a cigány ellopja a tolltartóját, a kajapénzét, és még jól meg is veri mellé. Nem a gyerekek kárára kell integrálni a hátrányos helyzetűeket.

"tapasztalatot szerezni, megismerni a masik kulturat nem lehet konyvekbol." Pedig az egyiptológusok pont ezt csinálják, és eddig semmilyen kritika nem érte őket eme gyakorlat miatt. Viccet félretéve: Miért akarjuk rászabadítani a civilációs szempontból jó 2 évszázadnyi hátrányban lévőket ártatlan gyermekekre? Miért akarjuk ellopni a gyerekkorukat ezzel? Rájuk senki sem gondol? Miért csak a hátrányos helyzetűek a fontosak? Illetve, ha folyamatosan velük kivételezik mindenki, akkor tulajdonképpen ki a hátrányos helyzetű? Magyarországon csak az a tanuló érdemel figyelmet, aki nem tanul, nem figyel, nem viselkedik, és az nem, aki sosem lop és verekszik, viszont szorgalmasan tanul? Az utóbbiakra ki fog figyelni?

Lancaster | 2009. január 12. | 22:27:08

Jerome-nak igaza van, valoban lesznek serelmek az integralt oktatas eroltetesebol. de relative kisebb serelmek, es tarsadalmi karok, mint akkor, ha ezt nem lepjuk meg. Igy a szegregacio egesz eletre szol majd, se a magyar, se a roma nem tanul semmit a masikrol, ami felelmet es gyuloletet ebreszt. "Suly alatt edzodik a palma". tapasztalatot szerezni, megismerni a masik kulturat nem lehet konyvekbol.
en szemely szerint feher, magyar osztalytarsaimtol szenvedtem evekig, tehat a Jerome altal felsorolt dolgok nem korlatozodnak a kisebbsegre.
A rokoni koromben van videki, alsoban tanito kezdo tanitono. a torteneteitol hanyatt vagodok. a megoldas a tanitok specialis felkesziteseben rejlik. specialis kivalasztas es trening szukseges. ez negy 'gyaloggalopp', elhivatottsag kell hozza. jelenleg a profi pedagogus felkeszites nulla.
A finn oktatasi siker pont ebbol az 'egyenlitosdibol' ered. aki nem hiszi, jarjon utana.

irriga | 2009. január 12. | 20:55:15

A kérdés még mindig a megválaszolatlan:

Akkor most jogtalanok a hazai nemzetiségi iskolák és a külföldi magyar nyelvű iskolák?

Mi az az ismérv, mely indokolja, hogy a határon túl az iskolák nemzetiség szerint elkülönűljenek, hazánkban ellenben nem?

Csak nem a pénz van a háttérben?

irriga | 2009. január 12. | 14:48:31

Állam bácsinak az ipartelepítés előtt képezni kell a munkaerőt, mert vesszőseprűre nincs túl nagy igény a világpiacon.

Az első lépés: a családi pótlék tanítási támogatássá minősítése, melyet csak akkor kap meg a GYEREK, ha megfelelő számú napot töltött el az iskolában.

irriga | 2009. január 12. | 14:46:00

Borszívóügynök | 2009. január 12. | 13:06:38

Egyetemi cigányhallgatókkal jól állunk hazánkban.
A szegedi egyetemen volt olyan év, hogy 300 is volt belőlük.

irriga | 2009. január 12. | 14:44:53

Jerome | 2009. január 12. | 12:11:27

Akkor most jogtalanok a hazai nemzetiségi iskolák és a külföldi magyar nyelvű iskolák?

Mintha eddig Magyarország a határon túliak önálló, elkülönült oktatásáért küzdött volna, nem kevés pénzt is fektetve a dologba.

Borszívóügynök | 2009. január 12. | 13:06:38

Jerome | 2009. január 12. | 12:11:27

Sok mindenben vitathatatlanul igazad van. Ám mivel magyarázod, hogy például az Egyesült Államokban a feketék intedrációja akkor indult el, amikor megszüntették az oktatásban a szegregációt?

Az első fekete hallgatókat a Nemzeti Gárda kísérte be az egyetemre...
Na persze: bár mi már itt tartanánk...!

Jerome | 2009. január 12. | 12:11:27

Moderálási alapelvek- moderált komment -

Hm. bbn nncs ktsg, hgy kzrlg tnk lp lklnts lpvt mbr jgkt srt. Vlmt znbn hjlmsk vgynk lfljtn.
htrnys hlyzt s nm htrnys hlyzt gyrkk kztt nm z klnbsg, hgy z gyk rm (cgny, ndmgyr, tcsk, rtngr, hgy ttszk), msk mg nm. klnbsg skkl nkbb trsdlm-szclzcs jllg. zk gyrkk, kk v 40 npnl tbbt hnyznk, tthn sm kpjk mg mgfll flksztst z skl trss vlgr. Gykrltlg nm hgy 45 prcg kptlnk kncntrln fgylmkt, hnm mg zt sm tdjk, hgy kll kssl-vllvl nn. z jlnt f prblmt!
zkbn tpksn htrnys hlyzt krnykkn (nvzzk kt tlpnk) gszn ms nyg kltr hnsdtt mg z lmlt vtzdkbn. z tt lknk ksz csld-brt-gyb vsznyk mtt nhz rtlmzn z nym-td-v flsztst. gyrkknk lg vn vlmjk, vsznt z kzs ccsl, nvrrl, z ncstsvl mg Jzsvl szmszdbl. H zk gyrkk tn bkrlnk gy sklb, zt szkskt nm gzn tdjk lvtkzn. bbl fkd sk lps, kjpnz, tlltrt, Mp3-ljtsz ltljdnts. Ők fl sm fgjk, hgy z lps, hszn "nlk" mndn kzs, mg "tbbsg" gyrk zt jgsn grsszknt l mg.
prp grssz. htrnys hlyzt csldkbn mg m sm rtk, hgy 6-7 gyrk n fl gyms mlltt. Így tt ksbbk mr szclzcjk kzdtn tllkznk kmsz tstvrk mndnfl grsszjvl, szxls ktvtsvl, kr tvrnyk khtsvl. zt pdg krn lsjttjk, mnt kvtnd pldt, mg z lyn csldkbn, hl mxmm 1-2 gyrk vn, sznt lkpzlhttln, s zzl szmbsln gszn jszt lht. Kzbn pdg tbb gyrmkk ngybb fgylm s fllsbb nvls kvtkztbn skszr gy mnnk sklb, hgy smrk btkt, kr lvsn s tdnk, s tsztbn vnnk z lpvt mtmtk mvltkkl. htrnys hlyzt gyrkknl z nncs mg. Tht kt mr lgls pllnttl kzdv szmtl szmb r kdrc lmny, rtsd: " zt mrt tdj, n mrt nm, s klnbn s, nk mrt tszt rhj mg Pdj, nkm mg mrt nm?".

Mndzk fgylmbvtlvl, krdss, hgy mndn rn vgrhjttt ntgrlt ktts mnnybn szlglj gyrmkk rdkt. gns, vnnk klnbsgk. gns, vnnk htrnyk, mlykt l kll kzdn. nnk vsznt nm z gynlsd mdj. Hgy mvl lht htrnyk lkzdst lrn, rrl lht dskrzst flyttn, d mndnrn trtn "blvszts" snknk sm vlk hsznr. St. gyrmkkrbl fkd srlmk mg gy gnrcny dr, mg tbb vtzdr lmlythtk z llnttkt. nny dnk mrpdg nncs, zt lxst nm ngdhtjk mg mgnknk.

Pare | 2009. január 12. | 11:08:28

Idézet József Attilától.

Pare | 2009. január 12. | 11:05:11

Én szeretném hinni, hogy a polgármesterek úgy általában nem rasszisták, de a következő ciklusban is polgármesterek akarnak lenni.
Így aztán engedik a szegregációt, esetleg meggyőződésük ellenére is.
Közben a halmozottan hátrányos gyerekek egyre rosszabb helyzetbe kerülnek.
Mert:"Aki szegény, az a legszegényebb!"