belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

Hogyan nyerhetnek a vesztesek?

Alapítványunk öt éve, antidiszkriminációs törvényünk megszületése óta védi a roma gyerekek jogait. Húsz éve gyakoroljuk hazánkban demokratikus jogainkat. Olyan alapvető vívmányaink vannak, mint a szabad iskolaválasztás vagy az önkormányzati autonómia. Sajnos az utóbbi években ezeket néhány polgármester és település - sajátos értelmezéssel - a roma diákok távol tartására használja. A szabad iskolaválasztást szabad diákválasztásként értelmezik, az önkormányzati autonómiát a kiskirályságok visszaállításának gondolják. Ez a helyzet Kaposváron is, ahol Szita Károly polgármester kijelentette: senkinek semmi köze a cigányiskolához, s úgyse fogja bezárni.

Mohácsi Erzsébet| Népszabadság| 2008. november 25. |12 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Harcikutya | 2008. november 28. | 14:10:59

Ezt a szösszenetet most találtam (itt a NOL-on):

"Alighanem országos csúcsot állított fel az elmúlt tanévben a Diósgyőri Vasgyári Szakképző Iskola 9/1 osztálya azzal, hogy tanulói 7827 óra igazolatlan mulasztást halmoztak fel. Ez személyenként 223,6 óra hiányzást jelent. A második helyezett osztály átlaga 162,7 óra fejenként. Skarupka István igazgatóhelyettes szerint a probléma a kilencedik osztályokban koncentrálódik, amióta a tankötelezettség határát 18 életévben határozták meg.

Miskolc általános és középiskoláiból évente mintegy kétezer feljelentés érkezik a polgármesteri hivatalba a hiányzások miatt - mondta érdeklődésünkre Magos Mariann szabálysértési csoportvezető. Az esetek 90 százalékában 10-20 ezer forint pénzbírságot szabnak ki. A büntetés mintegy felét befizetik, ám mintegy 800 esetben végrehajtásra kerül sor. A városi bíróságon Kriston Róbert bírótól megtudtuk: 2007-ben 292 esetben változtatták elzárásra a büntetést, az idén október 31-ig 115 személyt bezárásáról döntött a bíróság.

Ózdon a múlt tanévben 887 feljelentés érkezett a hivatalba iskolai hiányzások miatt. Végül 386 szülőt bírságoltak meg összesen 3 millió 326 ezer forint értékben - tudtuk meg Kotlóczki Mihály igazgatási csoportvezetőtől. Miután a többség nem fizet, adóvégrehajtás következik, ami 80 százalékban eredménytelenül zárul. Az büntetéseket a bíróság elzárásra változtathatja, az idén október végéig több mint nyolcvan ilyen ügyet tárgyaltak. De nemcsak a hiányzások adnak a bíróságnak munkát. Egy diáklányt négy osztálytársa folyamatosan bántalmazott azért, mert felkészülten érkezett az órákra. Az elkövetőket végül pártfogói felügyelet alá helyezte a bíróság. "

Harcikutya | 2008. november 28. | 13:42:47

Új cikk a témában, a Nol-on: A hiányzó gyerekek iskolája

Érdemes elolvasni.

specialist | 2008. november 28. | 11:34:54

A következő a helyzet. Jelenleg kb. a roma gyerekeket 2-3 néha 5 kilométerről is ide hordják a szülők, mivel ez a legközelebbi iskola hozzájuk. Magyarán körzetes iskola. Ha ezt megszüntetik, akkor a távolság a legközelebbi iskolához is a duplájára növekszik. A másik iskola jelenleg nem tudja fogadni innen az össze gyereket, ezért átraknak egy jó pár gyereket a másik közeli iskolába, de a távolság így sem lesz rövidebb, sőt, inkább még távolabb. A közlekedést most ne hasonlítsuk Budapest vagy más nagyobb városközlekedési ellátottságához, mert itt lényegesebben rosszabb a helyzet, ami a népességből is adódik. Kisebb város, kisebb közlekedéssel. Nem is volt talán eddig probléma ezzel, sőt én kimerem jelenteni, hogy eddig mindenki jól megvolt (talán most a városvezetés mellett szóltam). Szóval, fenntartom azt az álláspontomat, hogy a felzárkóztatást ebben az iskolában kell véghezvinni. A pénzt és az eszközöket ide kell csoportosítani.
Talán, ezért szót lehet emelni! Ezért talán lehet tenni, tovább lehetne vinni ezt az ügyet, de a helyi CKÖ vezetője ne maradjon csendben, mikor éppen a romákról van szó. Most hol van? Mi a véleménye? Én egyenlőre még egy kis rövidke nyilatkozatot sem olvastam vagy hallottam tőle az elmúlt 1 hónapban, mióta ez az ügy folyamatban van.

Csavarhúzós | 2008. november 28. | 09:37:07

Hmmm, szomorú hogy ilyen ügyek "csont nélkül" átmennek a magyar bíróságokon. Ha én lennék a bíró, azért körüljárnék néhány, a cikkben trivialitásként kezelt állítást.
"A felperesnek ugyanis nem kell mást bizonyítania, mint az etnikai alapú elkülönítést és a szolgáltatás minőségéből fakadó hátrányt."

Az etnikai alapú elkülönítést nem bizonyítja önmagában a cigánytanulók eltérő aránya egyes iskolákban. Dandársorakozón annak idején feltűnt, hogy a harckocsizók között mennyivel több a cigány, mint a tüzérek között. Ez nem etnikai diszkrimináció volt, hanem magasság szerinti, csak valamiért a romák között több volt az alacsony. A természet nem egyenlően osztogatja a tálentumokat. Ebben a szülők is ludasak, mert a cigánytelepek lakói (más lecsúszott, ám fehérbőrű rétegekhez hasonlatosan) magzatvédő vitamin helyett gyakran alkoholt és nikotint visznek be szervezetükbe, és nem járatják a gyereket korai fejlesztőbe.
Köztudott, hogy a kutyák között vannak könnyen tanítható fajok: a német juhász alkalmasabb vakvezető kutya, mint a skót juhász (sőt agresszivitásban is vannak fajtabeli eltérések). Az minden fejlett igazságérzetű ember számára triviális, hogy önmagában a szőrzet és a fejforma nem determinálhatja egy kutya sorsát: lehessen a tehetséges skót juhász is vakvezető! De azt sem a természetből (tapasztalatokból) sem a Bibliából nem tudjuk levezetni, hogy pontosan annyi skót juhásznak adott az Úr észt és önfegyelmet, mint németjuhásznak. Ez egy bizonyítatlan dogma csak.
Tehát ha van más iskolákban is roma tanuló (van), akkor mi bizonyítja, hogy etnikai alapú elkülönítés történt?

Ami a "szolgáltatás minőségéből adódó hátrányt" illeti, a továbbtanulási mutatók és a kompetenciamérés mitől igazolná az ottani gyengébb szolgáltatást? A felperes szerint ezek a mutatók
-az ott tanulók gyengébb képességei, motivációja
-a a tanári kar/felszereltség eltérései
miatt rosszabbak? Ha a Fazekasba csupa cigányt vennének fel, akkor továbbra is vezetnék a felvételi toplistát, én onnan kerülne ki a matematikai diákolimpiai csapat java?

Szóval hogy az ilyen perekkel simán lehet zsarolni az önkormányzatokat, az arra utal, hogy a bíróság trivialitásként kezeli azt a dogmát, hogy "minden rassz átlagosan egyenlő képességekkel rendelkezik". Holott szerintem - gondolom ezzel nem vagyok egyedül - csak annyi az igaz, hogy a rassz nem zárja ki, hogy az adott rasszhoz tartozó egyén átlag feletti képességekkel bírjon. (aki ebben kételkedik, az rasszista)

A tényleges jogvédelem az volna, ha az egyént védenék. "Kalányos Ferenc képességei lehetővé tennék, hogy X iskolában tanuljon, ehelyett Y iskolában tanul, kérjük ennek orvoslását." Vagy X iskolában túl nagy az iskolai erőszak, kérjük ezért a fokozott önkormányzati támogatást, hogy videolánccal, fokozott tanári jelenléttel, stb. meg tudjuk védeni a diákokat egymástól.

Ehelyett mi van? Integrációs normatíva. Településemen az egykori három helyett már csak két általánosiskolai párhuzamos osztály van. Az egyik német tagozatos (az egykori nemzetiségiből). Felmenő rendszerben kénytelenek beiskolázni oda is egy csomó roma diákot, hogy a létszámarányuk eltérése ne legyen 25%-nál több. Mert ha nincs integrációs normatíva, még valószínűbb a csőd. Az, hogy a többségük meg fog bukni, mert már a normál tantervet se bírná, az anyagi túlélés miatt másodlagos szempont. Milyen jogvédelem ez? Korábban se volt rasszizmus, egy-egy roma gyerek bekerült a tagozatos osztályba korábban is. De most minden romát betesznek, ahol a szülőt rá tudják beszélni. Már látszik, hogy mennyi bukás lesz ebből. Nyilván vannak iskolakerülők, akik a "sima" osztályban is megbuktak volna, de a szomorú az, hogy biztos vannak olyanok is, akik az alapkövetelményeket bukás nélkül teljesítették volna, így viszont meg fognak bukni.

Láthatóan a jogvédőket zavarja az aláírásgyűjtés a szegregált iskolák bezárása ellen. Most akkor döntsék el, hogy mindenki egyformán jogképes, vagy csak aki velük egyetért. Hogy csak az állásukat féltő pedagógusok tudnak megtéveszteni, vagy netán az állásukat (messiási szerepüket?) féltő jogvédők is?

specialist | 2008. november 27. | 21:13:09

Tisztelt Mohácsi Erzsébet, Olvasók!
Kicsit elfogultan olvastam a cikket, hiszen amit írt, az szóról-szóra igaz. Nem tudom azt mondani, hogy valótlanságot írt vagy állított. Sajnos, ott élek és ezeket, amit írt is, megtapasztaltam.
Cikkéhez a következőt fűzném én is hozzá. 4. pontban említi a CKÖ képviselőjét Bogdán Imre-t. Itt nálunk mindenki tudja, hogy a város vezetésének a bábja. Jól írja, hogy semmit nem tesz a romákért és engedje meg, hogy úgy fogalmazzak: behúzza fülét-farkát. Igaza van abban is, hogy valóban ő kezdeményezte az aláírásgyűjtést (gondolom nem magától találta ezt ki). Több embernek kényszerből kellett aláírnia a levet, parancsra. Tudom ilyen nem lehetséges a mai világban, de nálunk többször is előfordul az ilyen. Jól látta azt is, hogy nem éppen a környéken levők írták alá, mert parancsra cselekedtek. Szorult helyzetben voltak és ez volt a számukra a menekvés. Mint itt élő ezt bizonyítani is tudom.
Ha a mi polgármesterünkkel szeretett volna levelezni és egyezkedni, akkor sajnos nem jó városba jött. Itt az érdekek más diktálnak, mint amit Ön elgondolt. A város vezetése már réges-régen tudott erről és szándékosan hallgattatta el az embereket hatalmánál fogva.
A helyi CKÖ vezetőjét már korábban is megkeresték romákat érintő, sújtó problémával, de ő inkább elzárkózott a segítségnyújtás lehetőségétől és elfogadta a városvezetés döntését, ennek következményeképpen egy pedagógus távozása következett, aki éppen a romák felzárkóztatásán dolgozott. Ezzel egy újabb un. csapást mértek a romák felzárkóztatására. Városvezetésnek minden szándéka a romákat tisztes távolságba tartani és erre minden eszközt meg is ragad.
Harcikutyának is igazat tudok adni hozzászólása első részében leírtakhoz. Sajnos, ebben igaza van. Azok a gyerekek, akik ebbe az iskolába járnak ilyenek. Ezen nincs mit titkolni. Szociális helyzetük sok mindent nem enged meg nekik, amiből következik viselkedésük is.
Fonamek elég kimerítően vázolja fel a problémát. Ez is igaz.
A végén én még is az írom, hogy az iskola működjön továbbra is, de NE ÍGY. Ezeknek a gyerekeknek speciális óvónők, tanárok, fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok, logopédusok kellenek. Speciális tanmenetre van szükségük. Egy belvárosi iskola szintvonalát nem tudják tartani a képességeik miatt, persze tisztelet a kivételnek. Ebben az iskolában létre lehetne hozni számukra egy speciális intézményt, ahol rájuk figyelne mindenki.
Szerintem ezt az integrációt, szegregációt el kell felejteni. Azt kell figyelembe venni, hogy mi jó a gyereknek és ez lehet magyar vagy roma vagy akárki más.

Harcikutya | 2008. november 27. | 10:23:59

Kedves Mohácsi Erzsébet!

Örömmel olvastam, alapítványuk mennyi mindent tesz a hátrányos helyzetű, szegregációtól és megkülönböztetéstől sújtott cigánygyerekekért.
Borzasztónak tartom, hogy ilyen megtörténhet ebben az országban. Ugyanakkor szerencsésnek tartom az említett településeken élőket, hogy náluk ilyen sajnálatraméltó, de csak segítségre szoruló a kisebbségek helyzete. Ugyanis az én lakóhelyem környékén ennél sokkal rosszabb a kép a kisebbségekről. Nálunk a magyar gyerekeket viszik inkább a környező települések iskoláiba a szülők, mert a helyi iskolában
- a cigánygyerekek rendszeresen kirabolják őket
- a cigánygyerekek rendszeresen megverik őket
- a cigánygyerekek rendszeresen megalázzák őket (volt, akit lefogtak és levizeltek)
- a cigánygyerekek akadályozzák őket a tanulásban (lehetetlen fegyelmezni)
- a tanárok is félnek a túlkoros cigánygyerekektől (nem csak fenyegetőznek!)
- a tanárok is félnek a cigánygyerekek szüleitől (ők meg főleg nem!)
- BIZTONSÁGI ŐR van az iskolában!
- a cigánygyerekek tetvesek
- a cigánygyerekek mosdatlanok
- a cigánygyerekek fertőző betegségekkel járnak rendszeresen iskolába

Tehát nálunk viszont jó lenne, ha elintéznék, hogy alapítsanak egy iskolát, CSAK NEKIK. Ahol megtanulhatnának mosakodni, orrot fújni, késsel-villával enni, tisztelni az idősebbet, különbséget tenni jó és rossz között. Így aztán amikor ezt az iskolát befejezték, már lehetne őket is a hagyományos iskolákba járatni, ahol az addig megszerzett tudással felvértezve, nem jelentenének akadályt a többiek oktatásában és maguk is előre haladhatnának tanulmányaikkal.

Kedves Erzsébet!

Ha a fenti cikket Ön is olyan iróniával írta, mint én a hozzászólásomat, akkor gratulálok! Ha viszont egy komoly írásnak szánta (és tartok tőle, hogy így van), akkor egészen egyszerűen szégyellje magát! Az elmúlt évek szavazatvásárlásokra alapozott kisebbségi politikájának végterméke a mai helyzet. Ennek a helyzetnek a kialakulásában oroszlánrésze volt az Önök kisebbségi tevékenységének is, gondolok az Ön és testvére által végzett rombolásra a cigányok és nem cigányok kapcsolataiban. Tehát az, hogy az iskolai szegregáció olyan mértékű amilyen, az elsősorban Önöknek köszönhető!
Talán ideje lenne a saját felelősségüket boncolgatni, és nem a többségi társadalmat hibáztatni a kialakult helyzetért.

fonamek | 2008. november 26. | 13:29:10

Igen gyorsan kellett írnom, így a megfogalmazás sokszor sántít, elismerem, de azért kíváncsi lennénk a gondolatmenet hibáira...ez tényleg csak egy vélemény, de szeretném tudni miért élek sötétségben? Ez a gondolatmenet ugyanis nem teljesen az enyém, hanem egy összefoglalása, iskolaigazgatók és tanárok (szak)véleményének...de mindegy is...az amerikai oktatási rendszernek kétségtelenül vannak előnyei, de azért megnézném, hogy az ottani jómódú szülők gyermekei mikor mennek el egy "gettóiskolába", mondjuk Bronxban...meg hát az ottani iskolarendszer eredményességével is van egy olyan bajom, hogy bár a társadalmuk szélsőségesen nagyon buta, vagy nagyon tehetséges, de átlagpolgárnak átadott általános műveltség szintje igen alacsony nemzetközi összehasonlításban...meg ha már a gazdag szülőkkel jövünk, mennyien is kaphatnak olyan ösztöndíjat amivel bekerülhetnek egy Harvard vagy Yale szintű egyetemre? Hát, hogy minden odaillő megkapja az azért számomra kétséges..és oda is inkább a gazdag szülők gyerekei jutnak be...hát ennyi lenne

eszperantovizsga | 2008. november 26. | 09:47:07

Fonamek nevű hozzászóló írta:

"Az esetleges helyesírási hibákért elnézést kérek, de hát ez csak egy blog..."

Természetesen elnézzük, sőt a gondolatmenet hibáit is, mert ez csak egy blog...

eszperantovizsga | 2008. november 26. | 09:39:11

A probléma alapvető oka a "szabad iskolaválsztás" ami nem "vívmány", hanem disznóság. Előre tudható volt, hogy a gazdag gyerekek szülei tudnak majd élni vele. Az USA nagyon kevés témában modellértékű számomra, de ott pl. nagyon ügyelnek az egyenletes szórásra, és sikerült felszámolni a szegregációt.

A rendszerváltás előtt nálunk sem nagyon fordult elő.

fonamek | 2008. november 25. | 13:22:42

Kedves Mohácsi Erzsébet!
Nagyon szép cikk, csak sajnos nincs igaza a szerzőnek. Azoknak akik ilyen tudálékosan és bőszen kardoskodnak a romák jogaiért általában azt szoktam tanácsolni, hogy költözzenek be egy kicsit egy általam kiválasztott VIII kerületi utca bármelyik házába. Aztán majd onnan próbálják meg iskolába/zeneórára/edzésre járatni a gyerekeiket. Igen kiváncsi lennék, hogy ha mikor egy kislánytól (ha van) harmadszor szedik el a telefonját meg a pénzét és lökdösik az iskolában azok a kedves "magatartászavaros" vagy "különleges nevelési igényű" - nem inkább neveletlen...? - roma lánykák, és a kisfiától (ha van) szintén elveszik mindenét, és mivel fiú még esetleg jól meg is verik azok a szégény roma legények, látszólag minden ok nélkül, akkor is ilyen végtelenül elégedett lesz-e magával a szerző és ugyanilyen lekicsinylően (igen mintha taknyos kölykök lennének az érintett polgármesterek) nyilatkozna-e a témáról...? És tudja mi lenne a megoldás a problémára? Én tudom. Átkerülne a gyermek egy másik osztályba...Nyilván évfolyamot nem válthat, tehát marad a másik osztály ami ugye megoldja a problémát, hiszen a roma betyárkák nyílván nem tudják hol van a másik oysztálynak órája, meg hát amekkorák ezek az iskolák biztos nem is találkoznának össze a folyosón...és hát akkor bizony cigányököl vasököl oda nyúl/sújt ahova...akar! Mert hát igazából sajnos náluk az, hogy fegyelmi eljárás, vagy igazgatói/osztályfőnöki megróvás teljesen súlytalan dolgok...A szülők egyszerűen nem törödnek csemetéik előrehaladásának fontosságával. Nem. A túlnyomó többségük nem. Ezen nem is vitatkoznék. Na most innetnől kezdődnek a gondok, hiszen a pedagógusnak tulajdonképpen nincs semmilyen eszköze amivel fegyelmezhetné a roma diákokat. Mert hát lássuk be azért többségük fegyelmezésre szorul. El is mondom miért. Ha a szerző látta azt a pedagógusokkal készített kb fél órás riportfilmet - sajnos nem tudom melyik csatornán - akkor tudja is mi a probléma. A magyar diákok más neveltetési/kultúrális háttérrel, más értékrenddel (őket pl még többnyire meg lehet félemlíteni egy kilátásba helyezett szaktanári figyelmeztetéssel) mint roma társaik. Más a felkészültségük is. (Ezzel nem azt karom mondani, hogy a magyar diákok jó tanuló, órán figyelő, házifeladatot író, illedelmes kis szentek egytől egyig, mert ez nyílván nem igaz, hiszen "rossz gyerekek" mindig is voltak az iskolákban, de azért lássuk be a mostnában keringő videófelvételek elég lesúlytó képet adnak a roma diákok tanulási moráljáról, magatartásáról..) Ezek a tényezők aztán feszültségekhez vezetnek. Például a roma tanuló nem érti miről van szó, mert addig nem figyelt, nem írt házit, más osztályból jött, nem érdekli, stb és emiatt elkezd unatkozni...Ebből egyensen következik, hogy eztuán elkezd rendbontani is. Ennek elkerülés érdekében a tanár vagy megpróbálja átimétleni a magyar diákok számára már valószínűleg tudott anyagrészt, hogy szintre hozza a romákat - ha hajlandóak odafigyelni - vagy hagyja, hogy lemaradjanak és megpróbál a magyar diákokkal a tanterv szerint haladni. Mindkét esetben az a vége a dolognak, hogy sem a magyar sem a roma diákok nem fognak haladni, hiszen ha rendbontás van akkor senki nem halad, ha felzárkóztatni próbál a tanár akkor meg szintén nagyon elmaradnak msá osztályoktól. Ezeket nem én találom ki. Ezt mind olyan tanárok mondták akik kín keservesen, belenyomorodva is de próbálják vinni az osztályokat. A megoldás szerintük az volt, ami működött is, hogy külön roma "felzárkóztató" osztályokat indítottak, ahol a csak roma osztályban a roma diák nem érezte hátrányban magát, nem sértette a büszkeségét meg a nagy cigány öntudatát a nála jobbak haladása,hiszen a sajátjai között volt. A pedagógusok állítása szerint ezekkel az osztályokkal lehetett szép eredményeket elérni. A szép persze relatív, de mindenképpen szebb mint a jelen helyzetben egymást és a tanárokat is verő diákok. Szóval a "helyzet" más mint ahogy azt a "NAGY EURÓPAI UNIÓ" elképzeli. Fogalmuk sincs milyen megpróbálni együttélni egy olyan roma kisebbséggel aki a jogaiért mindig hangosan kiabál (sőt szerez támogatókat is) de a kötelezettségeiről minden lehetséges esetben elfelejtkezik. (nyílván vannak - én is ismerek - becsületes romák is, de hát sajnos ez a ritkább) És roppant mód kiváncsi lennék, mit szólna a NAGY EU jogalkotás ha hirtelen megjelenne mondjuk kétszázezer roma Brüsszelben, azokkal a követeléskekkel, mint itthon és azzal az életmóddal mint itthon..? Félreértés ne essék, és minden alkalommal elborzadom amikor szerencsétleneket látok - talán nem is igazán felfogva a fogalmat - igazi mélyszaegénységben élni (nagy részük roma származású). És mélységesen sajnálom, hogy 2008ban egy EU országban ilyen körülménykek közt élenk emberek de lássuk be...nem az szegregálja őket, ha más bánásmódban részesülnek és más, külön nekik létrehozott osztályba járnak az iskolában. Egész egyszerűen annyira más hátérrel érkeznek, sok mai szemmel nézett értelemben lemardva, hogy egyszerűen alkalmatlanok az egyenlő bánásmódra, nem tudak vele együtt élni. Ez is rasszistának hangzik, de nem az. Mondok egy példát. Ha most ide kerülne pl éghajlatváltozás miatt félmillió Közép Afrikából érkező teljesen mindegy miylen népcsoportból származó ember, az ő gyermekeiket (a nyelvi nehézségeken túl) lehetne egy osztályba járatni a magyar diákkal? Ők még jobban le vannak maradva mint a romák...Szerintem a romák jogait...nem is érdekeit igenis úgy lehetne - legalábbis hosszú távon - érvényesíteni, ha maiaknál egy kicsit gyakorlatorientáltabb megoldásokat próbálnának alkalmazni, igen például a gonosz szegregáló romaosztályokkal - feltéve persze, hogy elkötelezett és szakmailag alkalmas pedagógusok vezetik őket. És szerintem sokat árt a romáknak az aki ezt a teljesen nyilvánvalóan életképtelen mostani rendszert védi!

Tisztelettel M!

Az esetleges helyesírási hibákért elnézést, de hát ez csak egy blog...

erlauer | 2008. november 25. | 08:00:29

Kiváló írás, le a kalappal.

HIRDETÉS

Marabu

Nyíregyháza, Miskolc, Hajdúhadház, Kecskemét, Jászladány, Kerepes, Sződ, Tiszatarján, Kesznyéten stb. - hosszú a sora azon kelet-magyarországi településeknek, ahol eljárást kezdeményeztünk a roma gyerekek iskolai elkülönítése miatt. De a szegregáció régiótól és a település vezetőinek politikai beállítottságától függetlenül az egész országban jelen van. Ezért nemrégiben bepereltünk dunántúli nagyvárosokat, először Kaposvárt, majd Győrt is.

Összefoglalom, mit kell tennie annak, aki a példánkat követni kívánja:

1. Tényfeltárás. Először a cigányiskola körzetében élő telepi szülők-gyerekek körében. Ahol kiderül, hogy elégedetlenek a cigányiskola szolgáltatásaival, de beletörődtek, hogy az ő gyereküket máshová úgysem veszik fel.

HIRDETÉS

2. A beszerezhető dokumentumokból (pedagógiai program, különböző jelentések) kideríthető, ha az iskola diákjai túlnyomórészt romák, a szolgáltatás színvonala pedig alacsony (továbbtanulási mutatók, kompetenciamérés).

Ez nagyjából elegendő is a perindításhoz. A felperesnek ugyanis nem kell mást bizonyítania, mint az etnikai alapú elkülönítést és a szolgáltatás minőségéből fakadó hátrányt. Nem kell firtatni a szándékot sem, hiszen a jogsértés mulasztással is elkövethető (vagyis kedves jelenlegi és leendő alperesek: mulasztásban vannak, ha nem tettek semmit a szegregáció ellen!)

3. Bár az iskolalátogatás a per szempontjából nem föltétel, nem illik kihagyni, már csak azért sem, hogy a rendszerint pánikoló és személyes sértettséget érző igazgatókat megnyugtassuk: nem ők a hibásak. Cserébe ellátnak minket egy sor, a perben felhasználható információval (pontosan tudják a roma diákok számát, bár "nem tartják nyilván", s panaszkodnak, hogy milyen rossz állapotban van az iskola, hiányos a felszerelés, nem költ a város a fejlesztésre...)

4. Aztán kötelező bezsebelni a kudarcot a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattól is. A CKÖ elnöke elmondja, hogy ismeri a helyzetet, éppen ezért az ő gyereke nem is oda jár! Egyetért a céljainkkal, de sajnos nem támogathat... Ilyenkor biztosítjuk a CKÖ képviselőit, hogy nem várunk nyilvános támogatást, csak annyit, hogy ne tegyenek keresztbe. Eddig egyedül a hajdúhadházi CKÖ állt ki a gyerekek mellett, a többi legalább nem tett keresztbe. A kaposvári példa kirívó: Bogdán Imre CKÖ-elnök belemondja a kamerákba, hogy jó ott a cigány gyerekeknek, ahol vannak, és saját kezűleg kezd aláírásgyűjtő kampányba a törvénytelenül működő iskola megmaradásáért.

5. Mielőtt a bíróhoz szaladnánk, megpróbálunk egyezségre jutni a városvezetéssel. Hisszük, hogy hazánk tele van okos, törvénytisztelő polgármesterekkel, akik nem kívánják elkerülhető perekbe ölni energiájukat és a köz pénzét, inkább elfogadják, hogy a roma gyerekeket is ugyanazok a minőségi szolgáltatások illetik meg, és hogy az integráció nem választható úri passzió, hanem kötelezettség.

Eddig Szeged volt az egyetlen település, mely a per megindítása előtt bezárta a cigányiskoláját, a többi polgármester csak ígérgette, hogy tesz majd valamit, felmenő rendszerben megszünteti az iskolát. Egyetlen polgármester volt, aki a levelünkre nem is válaszolt érdemben: a kaposvári.

6. Megállapodás híján muszáj perelni!

Miután az első két pont szerint a keresetet megalapoztuk, az alperesen, jelen esetben az elrettentő például választott kaposvári önkormányzaton a sor. A bizonyítási teher megfordítása azt jelenti, hogy a településnek kellene bizonyítani, hogy a cigányiskola fenntartása nem a roma diákok elkülönítését szolgálja, hanem...

A tárgyalóteremben az élet drámája gyakran komédiába fordul át, amikor az alperesek elkezdik előhúzni ugyanazokat a hamis kártyákat.

- Először: firtatják a perbeli legitimációnkat: "Mohácsi Erzsébetnek semmi köze a Pécsi utcai iskolához, Kaposvárhoz" - mondja a város polgármestere, mivel neki nincs köze az élő magyar joghoz, mely a jogvédőknek lehetőséget ad ún. közérdekű igényérvényesítési eljárásra, megkímélve a szülőket az esetleges megtorlástól.

- Azután az állásukat féltő pedagógusokon keresztül elkezdődik a szülők kampányszerű győzködése: "ennél jobb iskolája úgysem lesz, itt mi legalább szeretjük a cigány gyerekeket", "a másik iskolában csúfolni fogják", "ott sokat kell majd fizetni, nincs ingyentankönyv meg ebéd", "le fog maradni a gyerek". A legelszántabb (legálszentebb) pedagógusok még a családokat is sorra látogatják.

- Az anyagilag kiszolgáltatott helyi cigány önkormányzatot is megpróbálja a település a költségvetésük megemelésével kecsegtetni, vagy megcsonkításával zsarolni, hogy cinkosok legyenek a törvényszegésben, és bebiztosítsák a munkanélküliséget a romák következő generációinak is.

- Az aláírásgyűjtéssel is megpróbálkozik minden alperes önkormányzat. Nyíregyházán az állásukat féltő pedagógusok házaltak a roma szülők aláírásaiért az iskola bezárása ellen, majd egy hónap múltán egy helyi roma egyesület elnöke ugyanazon szülőktől az iskola bezárása mellett gyűjtötte be az aláírásokat. A per kimenetelét egyik sem befolyásolta. (Törvénytelenség fenntartására hiába gyűjtenek aláírásokat.) Sok kaposvári aláíró nem is az iskola körzetében él, és többeknek nem is jár oda gyereke.

- A szegregációhoz leginkább ragaszkodó településeken valahogy mindig megjelenik a Magyar Gárda. Kedves leendő alperes önkormányzatok, ha már a nyilvánosság előtt nem vállalnak közösséget a gárdával, ne is adjanak nekik teret.

Egyetlen célravezető megoldás, amit az önkormányzatoknak ajánlani tudunk még a per előtt, a per helyett, az a beismerés. Kövessék Hódmezővásárhely példáját, ahol minden nyomás nélkül felszámolták a szegregációt. De nem késő lépni az eljárás közben sem, ahogy Nyíregyházán tették. Megvárni a pervesztést, huzamos bizonytalanságban tartani mindenkit, aztán bocsánatot kérni az érintettektől, és végül kizárólag kényszerből integrálni - ez a legrosszabb megoldás mindenkinek. És akkor az ítéletre alapozható egyéni kártérítési keresetekről még nem is beszéltem... Több ilyen perünk folyik. A mai magyar iskolák kb. harmada elkülöníti a roma diákokat: melléképületekbe, osztályokba vagy külön iskolákba. Ezzel mind az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, mind a közoktatási törvényt megsértik. A kedvenc idézetem Horváth Edit kaposvári igazgató asszonytól: "minden nagyvárosnak megvan a maga Pécsi utcai iskolája". Mint ahogy megvannak a maguk törvényszegői, például betörői is.

A törvény mögött az a sokszorosan igazolt pedagógiai, pszichológiai tapasztalat áll, hogy hatalmas kárt okoz a diákok szellemi fejlődésében, ha nem tanulhatnak együtt többségi társaikkal, ha nem kapják meg a nekik járó szolgáltatásokat, ha megfosztják őket a továbbtanulás lehetőségétől.

Ráadásul egy szegregált iskola fenntartása a városnak nagyon sokba kerül! Többlettámogatásokat igényel, miközben a fenntartó elesik az integrációs normatívától. Minden településnek el kell készítenie a közoktatási esélyegyenlőségi tervét, ez alapfeltétele az EU-s források igénybevételének. Mivel Kaposvár terve (és polgármestere) nem akart tudomást venni a Pécsi utcai iskola törvénytelen működéséről, a minisztérium azt a tervet nem is hagyta jóvá! (Tudomásom szerint erre még nem volt példa az országban!). Szita Károly úr a törvénysértéshez ragaszkodva milliárdoktól fosztja meg a városát.

Egy sor cigányiskolát már bezártak. A szegedi Mórát, a nyíregyházi Guszevet, a hódmezővásárhelyi Szántót, a kecskeméti Kuruc térit. Hamarosan lakat kerülhet a miskolci József Attila, a győri Kossuth utcai cigányiskolára is, és előbb-utóbb sorra kerül Kaposvár Pécsi utcai iskolája is az öszszes többi törvénytelenül működő, munkanélküli-képző cigányiskolával együtt.

A szerző az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    12 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS