A mai középkorú és idősebb korosztály egyszer vagy többször megfordult benne. Számos világhírű orvos képezte itt utódait, iskolateremtő ereje volt ennek a szellemiségnek. Számtalan beteg köszönheti az itt dolgozó orvosoknak gyógyulását. Más kórházakkal vonták össze, nevét megsemmisítették, de szellemét nem tudták megölni. Ma az országban számtalan helyen dolgoznak a „Szabolcs utcaiak”, és munkájukat az a szellemiség irányítja, amit ott tanultak. Az intézményt több millió forintért felújították: csontvelő-átültetésre alkalmassá tették, a László kórházból neves szakembereket helyeztek át, a szívsebészetet és a kardiológiai osztályt átépítették.

Természetesen ezt mind az adófizetők pénzén. Amikor a döntésüket bírálva megemlítették, hogy mennyi pénz úszik el, az akkori válasz az volt, hogy rossz befektetés volt, a pavilonrendszerű kórházakat meg kell szüntetni (ám a Szt. László kórház, Szt. István kórház, Szt. János kórház ma is fennáll). Ma a Belügyminisztérium határozata szerint hajléktalanotthont csinálnak belőle. Így kell a múltat végképp eltörölni.

A szerző volt klinikai igazgatóhelyettes

Kapcsolódó cikkek: Banánország | Mentsük meg Nagykőröst! | Szimbólumok | Elvesztett fogadás | Tarlós István levele