belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

Bauer Tamás: Válóokok

Válásról beszél ma mindenki az MSZP-vel kapcsolatban. De hogy miért került napirendre az MSZP szakadása, arról nem igazítják el az olvasót.

Bauer Tamás| Népszabadság| 2011. október 21. |27 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Deke | 2011. október 22. | 09:30:12

Mars | 2011. október 21. | 14:32:07

Nincs igazad abban, hogy azért van ilyen politikai kínálat, mert erre van igény. Hiszen nagyon sok passzív van, akiket nem szólítanak meg. Na, róluk nem írtál, és én bennük bízok.

Deke | 2011. október 22. | 09:23:11

A helyzet egyszerűbb és bonyolultabb is, mint ahogy az elemzés írja. Hatalmas megszólításra váró tömegek vannak a piacon, és ezt meg is kell szólítani, hogyha valaha változtatni szeretnénk. Viszont a helyzet nagyon veszélyes, ezt a szlovák példa jól mutatja. Egy anti-Orbán koalíció talán nyer 2014-ben - ennek előfeltétele a passzív tömegek megszólítása, aminek előfeltétele Gyurcsányék függetlenedése -, de olyan nagy ideológiai különbségek lesznek, hogy a kitűzött cél nem lehet több, mint az alkotmány - és a választási törvény - visszaváltoztatása, és aztán új választás kiírása. Ha többre vállalkoznak, annak tuti bukás a vége és ezzel az országot továbbra is Orbán túszává tennék. Pedig ezen jó lenne már túllépni, erre megy rá immár 1998 óta 13 évünk.

Attila | 2011. október 22. | 00:27:56

Mars | 2011. október 21. | 14:32:07

Nagyon reális meglátás. Az SZDSZ volt az egyetlen valódi kapitalista párt ebben az országban, kész csoda, hogy ennyi ideig a víz felett maradt. Ha 1994-ben nem lépnek be a koalícióba, talán ők jöhettek volna idővel.
Én szurkolok Gyurcsánynak. Mert az ötödik ciklusokat töltő Szekeres, Lamperth, Veres, Puch, Baja tandemektől hányingerem van.

Chomsky | 2011. október 21. | 23:10:06

Mi lehet a válóok?
Szerintem leegyszerűsítve a következő: van egy tehetséges, ideológiailag viszonylag szilárd alapokon álló, fantáziadús, vezető/vátesz típusú politikus - Gyurcsány.

A párton belüli ellentábor pedig kicsit korrupt, kicsit középszerű, a változástól és mindenféle konfliktus felvállalásától rettegő, fantáziátlan, az aktív munkát kerülő és legfőképpen tehetségtelen, konformista társaság (nekem legalább is ennek tűnnek).

Csoda, hogy nem bírják egymást? Csoda, hogy szakadnak? Szerintem nem. Gyurcsány és a Demokratikus Koalíció sokkal vonzóbb, hogy azt ne mondjam „szexi”. Az MSZP jelenlegi formájában sajnos uncsi.

űrhajós | 2011. október 21. | 23:00:52

Vélemény Sanyokának: Szóval szerinted a demokratikus Koalició tagjai az alapitó atyák az MSZP-ben? Kicsoda? Ficsor Ádám? Varjú László? Oláh Lajos? Vadai Ágnes? Segits kérlek ezek közül a nevek közül nyert valamelyik valaha is egyéni kerületben?
Vélemény Hammadának: Nos a pártszavazás "igenjei" nem Gyurcsánynak szoltak. A közvetlen elnök választás vagy a tisztséghalmozás kizárása általános vélemény semmi köze hozzá gyurcsánnak. Én is megszavaztam a kérdéseket még sem vagyok D.K-s.Meglátjuk hogy mennyien mennek majd D.K-snak. Egy biztos ha nem adják vissza a mandátumokat akkor nincs hitelük a pasasoknak.
Az MSZP-t nem komálják csak a listás mandátumot? Az igazi demokrata nem fél. Mondta Bibó. De nem is lopott mandátummal képviselő.

Józsi | 2011. október 21. | 20:39:03


Bocs az elgépelésekért.
Helyesen: Ostoba és felfuvalkodott, a valóság ismereTének HIÁNYÁTÓL szenvedő agresszív cspatának köszönhetjük a mai állapotokat, ezért Bauer és csapata mindaddig hiteltelen , amíg a magyar néptől nem kér bocsánatot.

Józsi | 2011. október 21. | 20:35:39

Teljesen mindegy, hogy Bauer mit ír. A tények számítanak: Kóka és Magyar Bálint nevű haverjaival a legmélyebb korrupciós gödörbe taszították az oprszágot, a transzparencia és a normativiotás messze el lett hajtva a p.-ba -nemcsk Gyurcsány - miközbewn ehhez az ocsmány magatartáshoz Gyurcsány fújra a passzétszelet. Bauer és ostoba, felfuvalkodott, korrupt bandája igen nagy mértékben felelős a jogszabályvásárlásokért és azért, hgoy most Orbánék vannak hatalomban. Ostoba és felfuvalkodott, a valóság ismeretétől szenvedő agresszív cspatának köszönhetjük a mai állapotokat, ezért Bauer és csapata mindaddig hiteltelen , amíg a magyar néptől nem kér bocsánatot.

krapulax | 2011. október 21. | 20:12:57

Bauer, te pont olyan gusztustalan okoskodó nagyképű álértelmiségi vagy, mint Horn Gábor, szétvertétek a koalíciót, most meg visítoztok és az MSZP-t és a népet okoljátok! Nézz a tükörbe, meg Kóka is, meg Horn Gábor is, köpjetek fel és álljatok alá! A kritikátok szánalmas magyarázkodás, a felelősség a tiétek, el kéne felejtened a politikát és jó messzire elhúzni a környékéről.

varsoigyors | 2011. október 21. | 19:05:08

Moderálási alapelvek- komment törölve -

byby | 2011. október 21. | 16:44:42

Van itt egy óriási probléma Bauer érvrendszerében. "...ő a múlthoz hasonlóan a jövőben is a kapitalizmust elfogadó, a magyar piacgazdaságot erősítő kormányzást tart szükségesnek..." (miként Bauer)

Csakhogy 2008 világosan bizonyította, rendszerhiba okozta-okozza a válságot. A hagyományos értelembe vett kapitalizmus - illetve annak utóbbi évtizedekre jellemző formája nem tartható fent tovább. Minden ideológiát kirekesztve megállapíthatjuk tehát, a rendszerhibát ki kell iktatni. Ellenkező esetben háború csinálhat reset-et. Azaz nincs más reális és ésszerű alternatíva.

teniszke | 2011. október 21. | 16:02:22

Bauer Tamás igen eklatáns példája a saját tudati mókuskerekemben forgás esetének. Ennek megfelelő írásainak tartalma és stílusa egyaránt. Ő tudja, mi volt/van/lesz a helyes és hol az igazság, no disputa...
Az alapgondolata egyértelmű : az ominózus 8 év sikertörténet és azon belül is Gyurcsány volt/lehetett volna az ország megmentője (az a nagy társadalmi többség a hülye, aki nem így látja, ők a süketek és vakok). Ha pedig az alapaxióma megvan, hajrá, lehet rá várat építeni...
Pedig attól, hogy a PÁRT többi arca is van annyira taszító, mint Gyurcsány, meg hogy a többi PÁRT (akármelyik "oldalról") sem különb náluk, attól még dicsőített főhősünk marad, amilyen...
Amúgy más a lényeg, szerzőkém - ez az egész cirkusz egyszerű PÁRThatalmi és PÁRTvagyonkaharc, a többi fuvolázó limonádézás, ideológiagyártó maszlagolás, mint a fenti cikk is...

Nantal | 2011. október 21. | 15:29:09

...hmm...!

"...Ennek megismétlődésétől óv Gyurcsány, amikor az ellenzéki kritikát, az esetleges kormányzati pozícióban vállalható programból vezeti le, s csak azt tartja indokoltnak bírálni, amit az ellenzék, kormányon nem tenne..."

...röviden: ...talán, ez a LÉNYEG...!

pedro-amigo | 2011. október 21. | 14:35:49

Nem értek egyet Bauerral. Nem ideológiai okok miatt hanem az infrastruktúra miatt történik a szakítás. Ha nem így lenne, vagyis Ferinek nem kellene az infrastruktúra akkor simán felállna mert semmi sem szól a maradása mellet.

Az mszp kis frakció önmagában nem képes semmire, nem tud vizsgálóbizottságot összehívni, nem tud AB vizsgálatot kezdeményezni etc. Ezért ha szakadna ebben nem történne változás, a nulla bármivel szorozva, osztva is nulla. Viszont ha úgy lép ki, hogy nincs mögötte érdemi mszp bázis akkor biztosan coki az infrastruktúrától. Bauernak vág az esze, nem értem hogyan hagyhatja ezt figyelmen kívül.

A kriptobolsik meg az ideológia eleve egy vicc. A szadesz óta értelmes mondat nem hagyta el a szájukat, amit Bauer felhoz csak a túlélésük miatt fontos, és ahogy helyesen észrevette semmi eredeti, másolnak. Ferencet is hagyjuk, ME-nek alkalmatlan, de pártvezér még lehetne, annak sztem alkalmas.

Mars | 2011. október 21. | 14:32:07

1. Szekeres egyszerűen nem normális, ha a 200-es évek első felének államadósságnövekedéséért az első Gyurcsány-kormányt teszi meg fő felelősnek.

2. "De vajon nincs-e létjogosultsága annak, hogy egy ellenzékbe került baloldali párt meglovagolja a választók körében olyannyira elterjedt antikapitalista érzéseket..."

Ma az összes parlamenti párt baloldali populista retorikát folytat. Ki egy kicsit erősebben ki egy kicsit mérsékeltebben, de végeredményben mindegyik hangzatos balos antikapitalista téziseket képvisel. Miért? Mert javarészt ugyanezen pártok hibás társadalom-és gazdaságpolitikája miatt lezüllött, elszegényedett elnyomorított magyar társadalomban érezhetően erre van ma erős igény. A politikai erők meg ha talpon akarnak maradni, igyekeznek őket kiszolgálni. A Fidesz is: a szentistváni-szentjobbos-népnemzeti ideológiai maszlag mögött ott a kőkemény antikapitalista, már-már bolsevistába hajó populista ideológia és gazdaság-társadalompolitika. Nagyon rossz ez így, sőt mindez az ország jövőjére nézve kifejezetten rémisztő. A valóban jobboldali, nemcsak a nemzeti frazeológiákat puffogtató politikára a mai magyarországon ma szemlátomást egyszerűen nincs választói vevő.
Érdekes kísérlet lehet a gyurcsányi DK szegényekre koncentráló szociáldemokrata és a tőkebarát liberális, konzervatív elvek egyesítésének kísérlete. Ha -megfelelő kommunikációval - lesz rá elegendő választói igény, bejön, ha nem: nem.

victus2 | 2011. október 21. | 13:25:04

"Szóval a demokráciában a nép van a hatalmon."

Az osztálytársadalmakban osztályhatalom van (és lesz) - mert nem lehet másképpen.

A kapitalizmusban demokrácia van (és lesz)a kapitalisták számára - mert nem lehet másképpen. Lásd: Magyarországon „Száz százalékig demokrácia van” (Schmitt Pál nyilatkozata). Vajon miért nem igényli Schmitt Pál a "valódi demokráciát", kedves elsőre? Elárulom neked: azért nem, mert teljesen igaz a fenti levezetésem.

A "valódi demokrácia" ebből következően tartalmatlan kifejezés.

merle | 2011. október 21. | 11:32:20

Az állítás helyesen: A Gyurcsányt támogatók, (ez önmgában egy részhalmaz csak, a teljes halmaz 20-25%-a) igen nagy arányban mentek el szavazni, de ez kevés volt. Az aktív negyed igenje az nem megnyerés, illetve csak akkor, ha a szavazás szabályai ilyenek. De nem ilyenek.

"Úgy, hogy a nagyjából kilencezer leadott szavazatból hétezer az ő álláspontját támogatta."

Hammada Patrol W | 2011. október 21. | 11:14:16

"merle | 2011. október 21. | 10:52:39

"Egyebek mellett erről szólt a Gyurcsány által kezdeményezett, érvénytelensége mellett is megnyert pártszavazás."

Hogy nyerte meg?"

Úgy, hogy a nagyjából kilencezer leadott szavazatból hétezer az ő álláspontját támogatta. Az MSZP-ben ugyan több mint harmincezres tagságról beszélnek, de mi, akik benne vagyunk, tudjuk, hogy kilencezernél nem lehet sokkal több a hadrafogható párttagság létszáma. Inkább kevesebb.
Nagy kérdés, hogy ez a hétezer ember, akik ma a magyar progresszió aranytartaléka, hogyan döntenek. Ha mennek a DK-ba, akkor az MSZP elveszti maradék hadrafogható tagságát (a nyugdíjasokon kívül csak a pártfunkcik maradnak). Ha maradnak, akkor a DK nem fog tudni érdemben mozgósítani.
Ezért lett volna GyF eredeti koncepciója, vagyis a funkcik leváltása 2012 májusában és az MSZP átalakítása, egy modern baloldali középpárt létrehozása ígéretesebb változat, mint ez a kutyakomédia.

merle | 2011. október 21. | 10:52:39

"Egyebek mellett erről szólt a Gyurcsány által kezdeményezett, érvénytelensége mellett is megnyert pártszavazás."

Hogy nyerte meg?

elsore | 2011. október 21. | 10:38:47

Folyt.
Ráadásul a demokrácia (amely a nép MEGHATÁROZÓ érdekérvényesítő képessége) nem abszolút fogalom, hogy vagy van, vagy nincs. Számos ismérve van, és a modern demokráciafelfogáshoz más ismérvek tartoznak, mint az athénihez, itt például sokkal kevesebb cserépre van szükség. Szóval az élet nem egy habostorta és ráadásul elég bonyolult. De ne keverjük a gazdasági formát a társadalmival, bár késégtelenül vannak összefüggések.

elsore | 2011. október 21. | 10:38:15

victus2 | 2011. október 21. | 10:01:28
"Tehát ezek után, ebben az összefüggésben a "valódi demokrácia" iránti igény totálisan értelmezhetetlen, sőt, zagyvaság."

Ajvé. Szóval a demokráciában a nép van a hatalmon. És ez nem függ a termelőeszközökhöz való viszonytól, volt már a régi Görögországban is. Lehet ezen kívül (katonai) diktatúra, királyság, teokrácia, stb.

A kapitalizmus egy gazdasági modell:
"A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többségében magántulajdonban vannak, miket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását a túlnyomórészt a
szabad piac határozza meg."
És ettól még vidáman lehetne valódi demokrácia is (ott a tőkések is csak azt csinálják, ami a társadalmi feladatuk). Vagy diktatúra. Vagy pártállam. Attól függően, hogy ki gyakorolja a VALÓDI hatalmat. Meg még a kedvencemn, a fából vaskarika, a képviseleti demokrácia is.

A szocializmus meg nem olyan. És ott is lehet proletárdiktatúra, light pártállam vagy akár valós népuralom (demokrácia) is. A termelőeszközök meg maradnak a helyükön.

Ráadásul a demokrácia (amely a nép MEGHATÁROZÓ érdekérvényesítő képessége) nem abszolút fogalom, hogy vagy van, vagy nincs. Számos ismérve van, és a modern demokráciafelfogáshoz más ismérvek tartoznak, mint az athénihez, itt például sokkal kevesebb cserépre van szükség. Szóval az élet nem egy habostorta és ráadásul elég bonyolult. De ne keverjük a gazdasági formát a t

victus2 | 2011. október 21. | 10:01:28

"Egy valódi demokrácia kéne" - siránkozik itt egy kolléga.

Tájékoztatom elsőre urat, hogy a demokráciának (is)osztálytartalma van.

Ez azt jelenti, kedves elsőre, hogy a kapitalisták számára valódi - ti. kapitalista - demokrácia van Magyarországon.

Tehát ezek után, ebben az összefüggésben a "valódi demokrácia" iránti igény totálisan értelmezhetetlen, sőt, zagyvaság.

ujszocdem | 2011. október 21. | 09:53:12

Folytatás

Szilit meg kellett volna semmisítenie . mint poltikai tényezőt az MSZP-ben (SOLYOM!)
A másik nem használta fel a nemzetközi jogot , a szélső jobb azonnali , még csirájában lévő elfolytását és ezzel félelmet kelthettek az emberekben.
Amire még nagyon kiváncsi vagyok és erről mélyen hallgat mindkét oldal , mi a véleményük -az MSZP-nkés a DKP-nak is- a magyar kommunistákkal való kapcsolatról.
Jó magam személyszerint inkább Gyurcsányt választom , a lejáradodott és programtalan MSZP helyett, remélve , hogy személy szerint sokat tanult az elöző hibáiból és mégegyszer nem követi el azokat.

elsore | 2011. október 21. | 09:45:39

Folyt.
Egy valódi demokrácia kéne, a polgárok minél teljesebb érdekérvényesítési lehetőségének megvalósításával és az országot nagyjából 20-30 évig békén hagyni, hogy magától fejlődhessen. És mindenki csinálja, ami a társadalmi feladata, az oligarcha beruházzon, a melós dolgozzon, az állam szolgáljon. Pont az ellenkezője a mostani államosítási-centralizálási modellnek.
Igaz, hogy akkor nem lenne pártállam, de ezért sírjon az ő anyukájuk, mint a viccben van.

ujszocdem | 2011. október 21. | 09:45:32

Én személy szerint Gyurcsányt nem tartom szocdemnek , Gyurcsány liberális , és ha van értelme a liberalizmus felosztásának , akkor baloldali liberális , bár az is lehetséges , hogy tévedek , és a szociáldemokrácia , az időközben megtörtént társadalmi változásokra képtelen választ adni , és az egyébként , bizonyos szempontból marginális , liberalizmus az , ami e században el foglalja a baloldal helyét.
Továbbá biztos vagyok benne , hogy az MSZP politikai halott , csupa tehetségtelen , vagy magát lejáratott politikus (mind tudott akorrupciós ügyekről ,egyik sem támogatta tiszta szívből a reformokat , mindig a szönyeg alá akarták söpörni az ellentéteket , az erő jelének vélve a kifelé egységet mutatást stb ) Ráadásul , amikor Mesterházy (abszolut apolitikus személyiség , tőle csak Hiller volt apolitikusabb ) engedményt tesz a nacionalizmusnak súlyosan téved , a nemzeti és szocialista sajnos mást jelent Európában , mint amit Ő szeretne és csak mellesleg jegyzem meg az internacionalizmus , nem kommunista (bolsevik)találmány , hanem izzig-vérig szociáldemokrata is , ahogy az elvtárs megszólítás is , amit ki nem ejtene a száján , szükebb párt foromukon sem.Személy szerint nemcsak modernek nem tartom , de szükségtelennek is vélem trianoni alapokon a magyarkodást. (előre röhögök , hogy a Jobbik mit szól majd az izraeli kettős állampolgárokhoz )
Jó magam Gyurcsányt is súlyosan hibásnak tartom több dologban , de kettőben feltétlenül :
Szilit meg kellett volna semmisítenie ,mint poli

elsore | 2011. október 21. | 09:45:10

A kapitalizmus zárt rendszerekben nem működik. És Magyarország, a magyar hatalmi elit minden olyan törekvése, amely arra irányult, hogy a belső társadalmi feszültségek szakadatlan növekedését az országhatáron túl vagy akár távolabb vezesse le, mintegy száz-százötven éve látványos kudarcot vallott.

Annak a vonzereje pedig, hogy
"a kapitalizmust elfogadó, a magyar piacgazdaságot erősítő kormányzást ... esélykiegyenlítésre törekvő politikát mindenekelőtt az adózásban, a jövedelmi transzferekben, az oktatásban és az egészségügyben."
nagyon kevés átütő erővel bír a baloldali választók számára. Mondhatnék nullát is. Különösen az utóbbi másfél év eseményeinek tükrében.

Az, hogy a kapitalizmus nemigen működik nálunk, arra az utóbbi húsz év alatt kialakult gazdasági csődmodell a példa. Az impotens férfi és a frigid nő szexe: aki felül van nem tudja, aki alul, az meg nem akarja. Erre a jobboldal válasza egy rendpárti pártállami modell és az ország kiárusítása, bérmunkássá tétele. A gyurcsányi "szeressük egymást, gyerekek" modell már látványos csődöt mondott, a jobboldal nem akarja szeretni a baloldalt. Igaz, ezt a baloldalt nem is nagyon van miért, amire a liberálisok csak rátesznek egy lapáttal.

Egy valódi demokrácia kéne, a polgárok minél teljesebb érdekérvényesítési lehetőségének megvalósításával és az országot nagyjából 20-30 évig békén hagyni, hogy magától fejlődhessen. És mindenki csinálja, ami a társadalmi feladata, az oligarcha beruházzon, a melós dolgozzon, az álla

Gézuska | 2011. október 21. | 09:43:30

Nos, elfelejti a cikk irpja: - GYF-nek a baloldal eszmejehez semmi koze, - GYF alatt uresedtek ki az alapszervezetek, mert egyszeruen nem is torodott veluk (Butor Klara viszont tobb tiz millioskaviar rendezvenyeket tartott, mint partigazgato), - GYF ha annyira atlathatova akarta tenni a partfinanszirozast, miert fogadta el azt, hogy 5-6 milliard ertekben epitettek fel az image-t?, - GYF megtagadta a szocialista tortenet szamos szamara nem tetszo alakjat, ugy valogatot, mint mas a hasznalt ruha boltban.....undorito, semmi koze a szocialdemokraciahoz, csak majmolta a Blairt is, az ultralibi barataival egyutt.....Szakadjanak, a fene se banja.....csak a "baloldalrol" tunjon el....

sanyóka | 2011. október 21. | 06:39:55

Bauer elemzésével kényegében egyet lehet érteni, de egy kicsike előzmények említésével! Ugyanis ő is csakis Gyurcsányra "hegyezi ki",a kérdést! Holott Gyurcsány megjelenése előtt is voltak az MSZP-ben a progressziót képviselni akaró erők! Sőt! Már az alapításkor, a "radikálisabb átalakításokat" szorgalmazó reformerek" csak nagy nehezen kötötték meg a "kompromisszumot" a megalakuló MSZP-ben! De arra gondoltak, hogy szükségszerűen meg kell majd történnie az MSZP-ben egy nagy fordulatnak!(Bad-Godsberg!!!) Ennek ösztönzésére alakult meg a Társulás a Szociáldemokrata Értékekért "csapat"!(ami aztán platform lett!) Sajnos a "pártegység" megőrzése miatt ez a platform is megkötötte a maga "kompromisszumait"! Mégsem sikerült a várt, és óhajtott "fordulatot" elérni!De Gyurcsány "berobbanásában" is éppen az újra szervezkedő, (volt reformkörösök!!) fontos szerepet játszottak!(Talán "idő előtt, sikeresen!?) Hogy nem az MSZP klánjának "mutyizása" eredményeként, Kiss Péter, hanem Gyurcsány lett az ME!!(A "tagság lázadása", és Toller fellépése!) Azaz volt előzménye a DK létrejöttének! Sajnos még BELÜLRŐL sem REFORMÁLHATÓ a jelenlegi MSZP! De azért az MSZP "alapító atyáinak" egy jelentős része éppen a DK-ban próbálta megkísérelni a "lehetetlent"! És együtt "gondolkodik" Gyurcsánnyal!

HIRDETÉS

A Nézőpont Intézet ügyvezetője határozottan azt állította a kormánytévé reggeli műsorában, hogy ami az MSZP-t feszíti, az csupán személyi ellentét, amelyet csak leöntenek ideológiai mázzal. Nem mond többet a Népszabadságban egymás alatt közölt két „elemzés” sem (Böcskei Balázs: Kifulladás után, Tóth Csaba: A Gyurcsány-barát szavazó mítosza). Böcskei amellett érvel, hogy a jelenlegi vezetés mellett az MSZP képtelen megújulni, szürke, érdektelen, támogatottsága a választások óta nem nő, ezért a Demokratikus Koalíciónak immár nem érdemes tovább az MSZP-ben maradnia. Akkor majd eldől, hogy valóban Gyurcsány személye miatt nem nő az MSZP támogatottsága, a kiválók pedig akadály nélkül képviselhetik balliberális álláspontjukat, s tehetnek kísérletet a baloldaliak mellett a liberális választók megnyerésére. Arra, hogy miben is állna az új párt „balliberális” politikája, nem veszteget szót.

Tóth Csabát az MSZP-n belüli ellentétek az SZDSZ végnapjaira emlékeztetik: akárcsak azokból, az MSZP-ben történtekből is csak a pártvezetés és a belső ellenzék konfliktusát látja anélkül, hogy elgondolkozna a konfliktusok politikai tartalmán. Nem kap jobb eligazítást az olvasó Tamás Ervinnek a Hétvége vezető helyén megjelent cikkéből (A szakítás) sem. Szó esik benne Gyurcsány megjelenéséről az MSZP-ben, miniszterelnökké válásáról, arról, hogy saját képére akarta formálni a pártot, azután fokozatos hitelvesztéséről, Gyurcsány egymást követő vereségeiről – csak arról nem, hogy mi is lett volna az a saját kép, amelyre Gyurcsány az MSZP-t formálta volna, mi lenne a gyurcsányi politika, és mit képviselnek ellenlábasai. Tamás Pál is csak a megnyerendő választói csoportok felől közelíti a kérdést, s őt is hidegen hagyja, mi a válasza a szereplőknek Magyarország mai alapkérdéseire (A Gyurcsány-sokszög).

Egy pártot annak alapján indokolt megítélni, hogy milyen törvényeket szavaz meg a parlamentben. Egyetlen eset volt eddig, amikor ez eligazítást adott az MSZP belső nézeteltéréseinek megítélésében: a kettős állampolgárságról szóló szavazás. Gyurcsány másodmagával (Molnár Csabával együtt) nemmel szavazott, támogatói közül Vitányi Iván tartózkodott, Ficsor Ádám és Vadai Ágnes nem nyomott gombot. A mai pártvezetéshez sorolt politikusok pedig – köztük Baja Ferenc, Lamperth Mónika, Mesterházy Attila, Szekeres Imre – igennel szavaztak. (Szanyi Tibor nemleges szavazatát egy interjúban értékelte le, arra nem térek ki külön.) Amikor Mesterházy Attilát két és fél éve frakcióvezetővé választották, nemcsak baloldali félfordulatról kezdett beszélni, de arról is, hogy a nemzeti kérdésben is változtatni akar a párt álláspontján.

HIRDETÉS

Balogh András, a Gyurcsányt rendszeresen bíráló elnökhelyettes az MSZP új nemzetpolitikáját hirdette meg. Velük szemben Gyurcsányék kitartottak amellett, amit a Horn-kormány az alapszerződésekkel képviselt, a Gyurcsány-kormány pedig a 2004-es népszavazásnál: támogatni a szomszéd országok magyar kisebbségeit, garanciákat szerezni kisebbségi jogaik érvényesítésére, de tiszteletben tartani a szomszédos államok szuverenitását, nem teremteni közjogi kapcsolatot a kisebbségi magyarok és a magyar állam között, mert ez szembeállítja őket a többségi népességgel és az ottani állammal, ugyanakkor semmi hozadéka nincs a valóságos problémáik megoldásában. A nemzeti kérdés a magyar politika egyik alapkérdése volt a tizenkilencedik és a huszadik században, és a jelek szerint – hála a Fidesznek – a huszonegyedikben is az marad.

Ebben a kérdésben az MSZP mai vezetése hátat fordít a párt korábbi politikájának, és csak Gyurcsány platformja képviseli azt.

Nem ez azonban az egyetlen kérdés, ahol a mai vezetés eltávolodik attól a politikától, amelyet kormányon képviselt az MSZP. A párt az SZDSZ-szel alkotott koalícióban mindhárom kormányzati ciklusban a magyar piacgazdaság felépítésének útján járt: a privatizáció, a gazdasági stabilizáció útján, Magyarország nemzetközi gazdasági integrációjának útján. Az MSZP kormányzásához, sőt a koalíción belül szocialista vezetésű minisztériumokhoz kötődnek olyan jelentős reformok, mint a nyugdíjreform vagy az igazságügyi reform. Az oktatás és egészségügy reformjában ugyan a szabad demokratáké volt a kezdeményező szerep, de az MSZP magáévá tette a koalíció oktatáspolitikáját és a biztosítási reformot kivéve az egészségügyi reformlépéseket is. (A kórházi átszervezést és a vizitdíjat határozottan pártolták a szocia listák, akárcsak a felsőoktatási tandíjat.) A Horn-kormánytól a Bajnai-kormányig terjedő történet tehát alapjában véve kapitalizmusbarát kormányzást jelentett.

Igaz, mindig jelen voltak a szocialista pártban azok, akiknek ez nem tetszett: ők szerveződtek egykor a hajósi csoportba és különféle asztaltársaságokba, ők szavaztak ki a Bokroscsomagnál, ők blokkolták az egészségbiztosítási reformot. Amíg azonban kormányon volt a párt, Földes György rendszerkritikai álláspontja vagy Szili Katalin Orbánéval rokon nemzeti antikapitalizmusa perifériára szorult. A választási vereséget követően azonban a párt centrális pozícióban levő vezetői jutottak el a kormányon követett politika koncepcionális elutasításáig. Az elvekről folyó vita a kormányzás megítélése körüli vitában jelent meg. Baja Ferenc már a választási vereséget követő, 2010. júniusi kongresszusra készített elemzésében a második Gyurcsány-kormányt, annak stabilizációs és reformpolitikáját teszi felelőssé minden bajért.

Ezt az értékelést találhatjuk Szekeres Imre egy évvel később a Népszabadságban, szintén egy pártkongresszus előtt megjelent cikkében is (Lazítani…). A 2002-es program Szekeres szerint rendben volt: „az MSZP világos programmal érkezett: a megingott jog- és szociális biztonság kereteinek helyreállítása, csatlakozás az Európai Unióhoz. 2003-ra lényegében mindkét feladat teljesült.” Az államháztartást – szemben a gazdasági elemzők domináns véleményével – szerinte nem a száznapos program, hanem az első Gyurcsány-kormány zilálta szét. Csak emlékeztetőül: Gyurcsány 2010. tavaszi, a szocialistáknak szóló Röpiratában azt írta erről: „Nem az okozza-e vesszőfutásunkat, hogy 2006 után letértünk erről az útról? – folytathatnánk. Sajnos nem. Gondjainkat nem az okozza, hogy letértünk erről az útról, hanem az, hogy ráléptünk erre az útra.” A második Gyurcsány-kormány reformpolitikájának megítélésében Szekeres azt az értelmezést fogadja el, hogy ott káoszt teremtettek.

Egy nappal korábban jelentmeg tavasszal Mesterházy Attila írása (Zöldfordulatot!), amelyben nem a korábbi kormányzás értékelése, hanem a követendő elvi irány áll a középpontban, s amelyet Szili Katalinéra emlékeztető antikapitalista kiindulópont határoz meg, ilyen mondatokkal: „A 2008-as világválság alapjaiban rengette meg a piaci fundamentalizmus eszméjét. A válságot nem az államok gazdasági beavatkozása, hanem épp annak hiányosságai, elsősorban a piac szabályozatlansága okozta. A piac korlátlan önszabályozó képességét hirdető hangzatos kijelentéseket megcáfolta a valóság.” Itt most nem az a kérdés, hogy megalapozottak-e ezek az állítások (nem azok), hanem hogy ebből a kiindulópontból az LMP-éhez közelálló antikapitalizmus következik a párt irányvételét illetően. Ezzel hivatalos politikává válik a rendszerkritikai attitűd.

Ezt az attitűdöt váltja aprópénzre Mesterházy, amikor „az igazi bankárkormányként” jellemzi a Fidesz-kormányt, vagyis ugyanahhoz az antikapitalista demagógiához nyúl, amely a Fidesznek sikert hozott. Ezzel az attitűddel van összhangban, ha a Fidesz kórházi átalakítási, illetve államosítási terveit a fővárosi MSZP-frakció politikusai ugyanúgy ingatlanspekulációval magyarázzák, ahogy a Fidesz támadta az MSZP–SZDSZ-kormány kórházi átszervezését, s ők is kijelentik, hogy a Fidesz intézkedései nyomán életveszélyes lesz a budapesti egészségügy. Az, ahogy a parlamenti MSZP-frakció mindenre lő, amit a Fidesz tesz, és ugyanúgy minden megszorítást feleslegesnek minősít, mint az ellenzéki Fidesz, egyre inkább a korábbi Fideszpolitizálásra emlékeztet.

Gyurcsány a kormányváltás óta rendszeresen hitet tesz a kormányon folytatott reformpolitika mellett, elismerve ugyanakkor a 2002-es és a 2005–06-os költekezés hibás voltát. Gyökeresen másképpen látja tehát a múltat. Ebből következik a jövőt illető nézetkülönbség is: ő a múlthoz hasonlóan a jövőben is a kapitalizmust elfogadó, a magyar piacgazdaságot erősítő kormányzást tart szükségesnek, s e keretek között képvisel baloldali, tehát szolidaritást feltételező, esélykiegyenlítésre törekvő politikát mindenekelőtt az adózásban, a jövedelmi transzferekben, az oktatásban és az egészségügyben. Ezt tette miniszterelnökként, és ajánlatként ilyen politikát szegez szembe a Fidesszel.

De vajon nincs-e létjogosultsága annak, hogy egy ellenzékbe került baloldali párt meglovagolja a választók körében olyannyira elterjedt antikapitalista érzéseket, s így támadja a Fidesz minden népszerűtlen intézkedését? Vajon nem ezt teszik-e ellenzékben a német szociáldemokraták, a francia szocialisták is? Vajon nincs-e reneszánsza a nyugati baloldalon a rendszerkritikus attitűdnek? Az ilyen attitűd a válság nyomán valóban világszerte teret nyert, a kormányzásra esélyes szociáldemokrata pártok azonban nem teszik kétségessé, hogy politikai céljaikat a modern kapitalizmus kereteit elfogadva kívánják elérni. A mai MSZP-vezetés viselkedése és Gyurcsány álláspontja között ott a gyökeres különbség, hogy ami a frakció retorikájából kibontakozik, az valójában megint egy olyan ígérethalmaz (egyelőre a Fidesz gyakorlatához hasonlóan jórészt a bírálatból kikövetkeztethető implicit ígéretek), amely egy esetleges kormányra kerülés után nem teljesíthető, s ha egyszer idáig jutnának a dolgok, újabb hitelvesztést eredményezne.

Ennek megismétlődésétől óv Gyurcsány, amikor az ellenzéki kritikát az esetleges kormányzati pozíció ban vállalható programból vezeti le, s csak azt tartja indokoltnak bírálni, amit az ellenzék kormányon nem tenne. „Semmi populizmus, semmi radikalizmus. Nyugodt, mérsékelt szociáldemokrata politikát kell vinni. … Nem szabad például számháborút folytatni. Ha két százalék nyugdíjemelést akar adni a kormány, akkor nem kell kapásból ötöt mondani, főleg ha tudjuk: a kettő is több, mint amit a költségvetés elbír” – írta a tavaly nyári Röpiratban. Blogbejegyzéseiben ehhez tartja magát, s ezzel összhangban mondta el tavaszi „országértékelő” beszédében: szükségesnek tartja nemcsak a második személyijövedelemadó-kulcs bevezetését (erről az ellenzéki pártok is beszélnek), de az ingatlanadót is, és három területen kívül – foglalkoztatás, oktatás, kultúra – nem tartja növelhetőnek a költségvetési kiadásokat, és ezért az egészségügyben nélkülözhetetlennek tartja az igénybevevők anyagi hozzájárulása.Más ellenzéki viselkedés következik ebből, mint amit ma az MSZP-frakció egyre markánsabban követ.

Végül ott van az események hátterében még egy fontos különbség: Gyurcsány korábban is, miniszterelnökként is és azóta is elengedhetetlennek tartja a pártfinanszírozás átláthatóvá tételét és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását, amivel az MSZP-frakció többsége mindvégig szemben állt. Egyebek mellett erről szólt a Gyurcsány által kezdeményezett, érvénytelensége mellett is megnyert pártszavazás.

Címkék: MSZP, párt, válás
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    27 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS