belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

Esélyeink a XXI. században

Reggeli készülődés közben általában fél füllel a Ma reggel műsorára figyelek. Egy idő után feltűnt, hogy ha bármely jobbikos politikus kerül a kérdező célkeresztjébe, a kérdés tartalmától függetlenül mindig elhangzik ez a szó: cigánybűnözés. Mindenről az jut az eszükbe.

Romano Rácz Sándor| Népszabadság| 2011. október 6. |46 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

unkaunk | 2011. október 7. | 15:09:40

"Eddigi tapasztalataink summázata az lehet, hogy minél több a demokrácia, annál rosszabb nekünk."

Van benne igazság, a liberális modell szemlátomást alkalmatlan a probléma megoldására. Kőkemény, következetes intézkedések sorát kéne végrehajtani ahhoz, hogy a cigányság ténylegesen változásra kényszerüljön.

saman | 2011. október 7. | 05:33:18

Az egyik népi kultúrában az egyenlősdi azt jelenti, hogy bárkinek megvannak a részvételi jogai, míg ugyan ez egy szomszédos kultúránál a totális integrálatlanságot hozza magával.

A dehumanizációs forradalmunkról készült most egy elég jó összefoglaló, a Csodaszarvas.

Abban pl megemlítik azt a történelmi pontot, hogy a kazárok fennhatósága alatt élő 7 törzsből álló törzsszövetség követét megkérik a kazárok arra, hogy tárgyaljon velük úgy, mint a magyarok vajdája.

A válasz az, hogy a magyarok nem tűrnek maguk fölött vajdát.

Végül mégis csak választanak vezért, de annyira azért nem akceptálják ezt a modellt, így a történet fegyveres konfliktushoz vezet, ami miatt a 7 törzs elhagyja azt a földet.

A törzsek elvonulnak abban a reményben, hogy ezzel megússzák a dehumanizációs forradalmat.

Aztán pár generációval később Géza és István idején kialakul az a modell, hogy a magyarok nem lesznek fegyverviselő kaszt tagjai. Kiépül egy német ajkú kisnemesi kaszt és pár autonóm terület, /székelyek - szászok/ ami egy európai működő rendszer egyensúlyt teremt, de megmarad benne az a nyom, hogy etnikai alapon ledőlhet, hogy kinek hol a helye az "ember eszköz" folyamatban.

A magyaroknak nem alakult ki elfogadható helye ebben a rendben.

Az elüldözött vándorló népek története meg külön sztori. Az örmények, a görögök, a zsidók és a cigányok más - más asszimilációs pályákat funtak be.

reszvetelidemokracia.blog.hu

saman | 2011. október 7. | 05:32:39

Jó helyen kapizsgálunk, ha a kultúra hagyományaiban megpróbálunk választ keresni arra, hogy miért sújtják az adott társadalmi csoportot a demokrácia deficitek.

Közösségfejlesztőként sokat dolgoztam roma közösségekkel főként falvakban.

Természetesen magyar közösségekkel is sokat dolgoztam és székely közösségekkel is.

Nem osztom azt a véleményt, hogy az önszerveződései készségei radikálisan mások lennének a roma kulturális háttérből jövőknek, bár ha végig gondolom az általam látott viszonyokban akkor láttam sikeres helyi közösségi összefogásokat, amikor erős asszimilációs múltja van a helyi roma közösségnek.

Magam is sokat gondolkodom azon, hogy a dehumanizációs forradalom itt Kelet - Európában nem befejezett történet.

Amikor megjelent Géza és István az európai "ember megszervezi az embert" modellel, akkor például a székelyek vagy a szászok a "nálunk mindenki nemes" modellel fenntartották a törzsi kultúrából származó lapos hierarchiára, egyenlőségre, a bíróválasztás jogára alapuló helyi közösségi rendet, ugyanakkor elképesztően erős "rendszer integrációs" teljesítményt mutattak fel. Az Árpád házi korabeli seregek alapvetően székely, szász, majd kun katonákból álltak.

Két másik "köszönjük nem kérünk a dehumanizációs forradalomból" modellt is ide kell tenni. A románok ugyan úgy nem csináltak nemesi kasztot így Erdélyben örök konfliktusuk maradt, hogy nem tárgyaltak velük.

Az egyik népi kultúrában az egyenlősdi azt jelenti, hogy bárkinek megvannak a részvéte

steamengine52 | 2011. október 7. | 03:06:34

Kedves Romano Rácz Sándor!

"...ma már mindenkinek, akinek dolga van velünk, tudnia illenék, hogy mi elutasítjuk az erőszakot."
Ugye, a hírek általában arról szólnak e vonatkozásban, hogy Erzsike néni, a piacról hazatérőben belekötött egy ötfős, roma fiatalokból álló csoportba, letépte aranyláncukat, majd bevásárló kocsiját maga után húzva, beugrott egy kapualjba, és eltűnt.

Más:
"...az a kérdés mostanáig nem fogalmazódott meg senkiben, hogy mi miért nem alapítottunk nemzetet, államot"

Dehogynem fogalmazódott meg.
Még itt a NOL-on is olvastam olyan kommenteket - hétköznapi emberektől - amelyekben azt fejtegették, vajon, ha lenne Cigányország, az milyen költségvetésből lenne működőképes, miből származnának a bevételei. Bodzaszedésből? Fémgyűjtésből? Miből lennének ott pl. az útjelző táblák, hogy senki se fűrészelje ki az oszlopaikat? Lenne ott vasút? Mi működtetné annak a biztosító berendezéseit, kábelek nélkül?

gilgalad | 2011. október 6. | 19:12:41

Moderálási alapelvek- komment törölve -

pakisztána dzsónsz | 2011. október 6. | 17:36:12

Moderálási alapelvek- komment törölve -

kalamáris | 2011. október 6. | 15:06:41

pawpar | 2011. október 6. | 14:27:20

Igen, a többségi társadalom fog lehetőségeket felkínálni, és a kisebbségnek kell majd jobban alkalmazkodnia. És a többségi népcsoport sem tud több lehetőséget felkínálni, mint amennyi neki jutott Európában, a világban.

Azt azért nem nehéz belátni, hogy semmilyen állam vagy nemzetközi szervezet nem fogja átvenni a problémáinkat, nem fogja a magyarok helyett vagy ellenében felemelni a cigányokat.

Cipollina | 2011. október 6. | 15:02:07

A másik - szerintem nagyobb!! - probléma inkább az, hogy ezek a fiatalok mit látnak maguk előtt....A mikrokörnyezetükben, a szubkultúrájukban... Azt, hogy a Józsi, meg az Iván szinte semmit nem dolgozik, időnként leellenőrzik a lányokat az útszélén, és kaszálják a százezreket, menő kocsikkal járnak, teli vannak fukszokkal.
Hogy magyarázod el egy ilyen környezetben felnőtt 14 évesnek, hogy tanuljon rendesen, mert akkor havi 120 nettót is megkaphat???? Vonzó lesz számára az a havi összeg kemény munkával, mikor a nagybácsija naponta többet kaszíroz? :-(

Cipollina | 2011. október 6. | 14:56:37

Nem magamról írtam! Én egy mezei alkalmazott voltam világ életemben, és vagyok is. De jártam párszor állásinterjúkon, és nyitott szemmel járkálok a világban.
Nem kell ahhoz barna bőrödnek lenni, hogy valami miatt kockázatelemzés alá ess. A pozitív diszkrimináció nagyon sok esetben bizony kontraproduktív. Felvesz a vállalkozó (esetleg külső nyomásra) egy pozitívan diszkriminálandót. És ha az nem jól teljesít, nem lehet elküldeni, mert azonnal ordítja az adu-ászt: "azért küldenek el, mert c. vagyok". Pedig nem a bőrszíne miatt mondanak fel neki, hanem azért, mert rosszul dolgozik. És még a vállalkozó nézhet mindenféle esélyegyenlőségi sóhivatalok eljárása elibe. :-(((( Inkább nem vesz fel ilyet, mert betámadhatják.

Egyébiránt: érdekes módon a kulturáltan viselkedő, rndesen dolgozó romáknak soha nincs ilyen problémájuk.... Őket nem diszkriminálják?
A közelünkben lévő sparban is van egy nagyon helyes c. asszony pénztáros. Nem panaszkodik, hogy munkanélküliség fenyegeti...

pawpar | 2011. október 6. | 14:27:20

Cipollina | 2011. október 6. | 14:04:01

"Ha tetszik, ha nem, azt a jelentkezőt fogja felvenni a munkáltató, akinél - kockázatelemzés után - kisebb rizikóval nyúl mellé. Egyetlen magánvállalkozót sem lehet arra kötelezni, hogy saját magára hátrányos döntést hozzon. Ha majd tömegével lesznek megbízható, jó szakképesítésű roma fiatalok, akkor megfordulhat ez a tendencia.... De addig?"

Magyarul: roma fiatalok, tanuljatok szorgalmasan, legyetek jó szakmunkások, mert nincs teljesen kizárva, hogy egyszer talán még rendes állásotok is lesz. És akkor majd a szakmunkás bizonyítványotokkal nem közmunkát kell végeznetek a minimálbér feléért.
Ezért a perspektíváért tömegesen fognak a borsodi és nyírségi cigányfalvakban szorgalmasan tanulni a gyerekek, és minden támogatás nélkül özönleni a városi szakmunkásképzőkbe.
Te legalább öszinte vagy: Roma-közösség "emeld fel magad", azután mi, többségi társadalom eldöntjük, ettől jobb lesz-e neked, vagy maradsz a nyomorban.

Fátime | 2011. október 6. | 14:06:33

Nagyon tetszik a fenti cikk. Sok dolgot más összefüggésbe állít, mint ahogy megszoktuk.

Cipollina | 2011. október 6. | 14:04:01

pawpar | 2011. október 6. | 13:26:47

Melyik multi az, amelyik nem "előítéletes", szerinted???
Akkor miért akarnák a KKV-kon "elverni a port", azaz rájuk kényszeríteni a pozitív diszkriminációt?
Ha tetszik, ha nem, azt a jelentkezőt fogja felvenni a munkáltató, akinél - kockázatelemzés után - kisebb rizikóval nyúl mellé. Egyetlen magánvállalkozót sem lehet arra kötelezni, hogy saját magára hátrányos döntést hozzon.
Ha majd tömegével lesznek megbízható, jó szakképesítésű roma fiatalok, akkor megfordulhat ez a tendencia.... De addig?
EGyebet se hallunk a szakképző iskolák tájékáról, mint botrányt botrány hátán. Deviáns, viselkedni nem tudó, lógós tanulókról. :-((( Hogyan lesz ezekből kötelességtudó szakember?

pawpar | 2011. október 6. | 13:26:47

Cipollina | 2011. október 6. | 13:07:41

Az előző kommentem lényege : Az igaz, hogy a romák többségének nehezen ment és megy az integrálódás, de valójában a többségi társadalom nem is nagyon akarta őket integrálni.Egyszerűen nem volt szüksége a romák munkaerejére.
Ez sajnos a mára és a holnapra is vonatkozik, és arra az esetre is, ha a romák között jóval több lenne a szakképzett, sőt a diplomás. Azért is, mert a nem-romák számára sincs elegendő állás, és előitéletből is. Két, egy állásra jelentkező közül gyakorlatilag soha nem a roma lesz a nyerő. És ezen a hozzáálláson (mondhatni "hagyományon") csak a többségi társadalom tud változtatni.

pawpar | 2011. október 6. | 13:12:29

Katzenberger | 2011. október 6. | 12:27:04

Attól tartok, nem ugyanarról beszélünk. Érdeket érvényesíteni is csak az a kisebbségi nép, az a réteg tud, melyre a többségnek szüksége van.
Egy ici-picit sarkítva a mai Magyarországon a romák akkor tudják megoldani a saját helyzetüket, ha felépítenek egy államot az államon belül. Ha az arra alkalmas romák nemcsak "tanítók", hanem munkaadók is lesznek. Azaz lesznek roma cégek, roma exportőrök, roma gazdák stb. olyan számban és bevétellel, hogy a dolgozni kivánó romáknak tisztességes megélhetést tudjanak biztosítani. Ez pedig gyakorlatilag lehetetlen és nemcsak a tőke hiányzik hozzá.
Kénytelen vagyok mégegyszer leírni azt, amit már leírtam, és amire nem reagáltál: Ráadásul jelenleg a többségi társadalomnak elsősorban a cigányoknak juttatott segélyek hiányoznak és nem a cigányok többségének az integrálódása.

Cipollina | 2011. október 6. | 13:07:41

pawpar | 2011. október 6. | 12:52:26

Sajnos a Kádár korszak példája is mutatja, hogy csak erőszakkal (KMK) lehetett őket kvázi-integrálni.
Ha egy csapásra lenne 500.000 alacsony képzettséget kívánó munkahely, akkor se lehetne őket újra bevonni. Mert erősebb a "hagyományőrzés" (erősen idézőjelben), a kívülállás kultúrája. :-(
Természetesen nem Mága Zoltánról, vagy Bangó Margitról (és hasonlókról) beszélek.
Amíg a "végeken" az átlagos c. családban nem érték az iskola, az ott megszerezhető tudás - addig a többségi társadalom vért izzadhat, nem tudja erőszakkal integrálni őket. :-(

pawpar | 2011. október 6. | 12:52:26

Cipollina | 2011. október 6. | 12:22:51

Az afroamerikai-roma párhuzam teljesen rossz. Az afrikaiak azért "kerültek" Amerikába, mert szükség volt a munkaerejükre. A polgárháborúra azért került sor (egyéb okok mellett), mert a jenkik rájöttek, hogy a "szabad" munkás többet és jobban dolgozik, mint a rabszolga. Az afroamerikaiak részei az amerikai társadalomnak.
A romák maguktól jöttek földművelési és komolyabb ipari ismeretek nélkül egy olyan országba, ahol földművesekre és iparosokra lett volna szükség. Az igaz, hogy a romák többségének nehezen ment és megy az integrálódás, de valójában a többségi társadalom nem is nagyon akarta őket integrálni. A Kádár-korszak rövid idejét leszámítva egyszerűen nem volt szüksége a romák munkaerejére, és akkor is csak segédmunkásként. A romák többsége gyakorlatilag nem része a "magyar" társadalomnak.

pawpar | 2011. október 6. | 12:49:58

Moderálási alapelvek- moderált komment -

Cplln | 2011. ktbr 6. | 12:22:51

z mrk ngr-rm prhzm tljsn rssz. ngrk zrt "krltk" mrkb, mrt szksg vlt mnkrjkr. plgrhbrr zrt krlt sr (gyb kk mlltt), mrt ynkk rjttk, hgy "szbd" mnks tbbt s jbbn dlgzk, mnt rbszlg. ngrk rsz z mrk trsdlmnk.
rmk mgktl jttk fldmvls s kmlybb pr smrtk nlkl gy lyn rszgb, hl fldmvskr s prskr ltt vln szksg. z gz, hgy rmk tbbsgnk nhzn mnt s mgy z ntgrlds, d vljbn tbbsg trsdlm nm s ngyn krt kt ntgrln. Kdr-krszk rvd djt lszmtv gyszrn nm vlt szksg rmk mnkrjr, s kkr s csk sgdmnksknt. rmk tbbsg gykrltlg nm rsz "mgyr" trsdlmnk.

Katzenberger | 2011. október 6. | 12:36:47

ruszt | 2011. október 6. | 12:27:46

Jó, akkor konkrét leszek.

Az USA-ban sincs megoldva a helyzet. Az a látszólagos béke, ami ott van az egy kőkemény harc eredménye.

Várhatóan, a szociális juttatások beszűkülésével, olyan 2-3 éven belül újrakezdődnek majd ott is azok a viták, hogy a 12 gyerekes ilyen/olyan etnikumu család miért kap annyi juttatást az államtól/várostól. Már most fortyognak azok, akik keményen adóznak és munkából élnek. Ennyit az USA-beli megoldásról.

De én befejeztem, mert ebből nem élünk meg! Üdv.

Cipollina | 2011. október 6. | 12:29:05

SpottedEagle | 2011. október 6. | 10:39:27

" Majd ha a betyárbecsület megvetendő és nem becsülendő érték lesz, majd akkor történik valami. "

Nagyon lényeges pontra mutattál rá! Addig, amíg a kisebbségi politikusaik teljesen természetesnek tartják, hogy egymást fedezzék, addig nincs miről beszélni. :-(

Kapásból csak kettő, sajtóban nyilvános eset:




"Ha egy romát látok ellopni egy kabátot, akkor nem fogom megmondani a rendőrségnek - ezt a figyelmébe ajánlom. Ez egy igazi ősi bevett szokás nálunk, amit ő elfelejtett ci.gányként – nyilatkozta a HírTV-nek Hódi Sándor, a Heves Megyei Ci.gány Kisebbségi Önkormányzat elnöke."



"Kolompár Orbán szerint hétéves elnöksége alatt a kifizetések jogszerűek voltak, viszont elődje, Farkas Flórián ellen feljelentést tesz: úgy véli, 1996 és 2003 között több mint 100 millió forintnak veszett nyoma az önkormányzatnál. Arra a kérdésre, hogy ezt miért csak 7 év után fordult a rendőrséghez, Kolompár azt mondta: a romabecsület tartotta vissza."


Romabecsület.... B.kker. :-D


ruszt | 2011. október 6. | 12:27:46

Katzenberger | 2011. október 6. | 12:19:34

Hol állítottam én, hogy nincs az USA-ban rasszizmus? Azt sem állítottam, hogy "a fehér többség elérzékenyülő humanista felindultságában változtatott". Legyünk tényszerűbbek, ha kérhetem, ezen a szinten ugyanis nem lehet vitatkozni.

Katzenberger | 2011. október 6. | 12:27:04

pawpar | 2011. október 6. | 11:38:35

Igazad van: rosszabb lesz a helyzet.
Sajnos (hál'Istennek) bizonyos dolgok nem az emberek vágyai szerint alakulnak. Nagyjából így van ez az érdektagolt társadalmi rétegek közötti érdekartikulációval is.

Szerintem a cigányságnak kell úgy megerősödnie, hogy ebben az érdekartikulációs folyamatban a SAJÁT érdekeit tudja képviselni. Az igazi probléma szerintem nem ez, hanem az, hogy mik ezek a SAJÁT érdekek. Erre én nem tudom a választ. :(

Cipollina | 2011. október 6. | 12:22:51

Megpróbálom mégegyszer a lényegi részt idézni a hosszabb kommmentből:

" Vagyis a né.ger közösség fölemelte magát, a ci.gány közösségeg konglomeráltak és önmagukban is képesek eléggé nagy csapásokat mérni saját magukra is.
Egy gazdag ci.gány két fillért nem áldoz a közösségre. Kizárólag és mindig is a "többségi társadalom" pozitív diszkriminációjára apellálnak.
És a diszkrimináció BORZALMAS, de a pozitív diszkrimináció legalább annyira pusztító, mint a negatív...."

Cipollina | 2011. október 6. | 12:20:43

Mijjafene baj volt az előbbi kommentemmel? :-(

Ebből a blogból idéztem volna:
http://dudenbuch.blog.hu/2011/10/03/ciganyhifi?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2011_10_04&utm_campaign=index


Katzenberger | 2011. október 6. | 12:19:34

ruszt | 2011. október 6. | 12:07:23

Nézz utána a fekete polgárjogi mozgalom történetének! Nem kell nagyon messzire menned, mondjuk az 1950-1970 közötti időszakot, mondjuk a déli államokban.

Szó nincs arról, hogy a fehér többség elérzékenyülő humanista felindultságában változtatott. Elég szoros a kapcsolatom az USA-val, jobban mondva New Yorkkal, ami nem igazán az USA, de ha azt hiszed, hogy nincs rasszizmus a felszín alatt, akkor - finoman szólva - tévedsz.

Cipollina | 2011. október 6. | 12:19:34

Moderálási alapelvek- moderált komment -

rszt | 2011. ktbr 6. | 12:07:23

Érdms llvsn bbn psztbn:

http://ddnbch.blg.h/2011/10/03/cgnyhf?tm_src=ktrc∓tm_mdm=lnk∓tm_cntnt=2011_10_04∓tm_cmpgn=ndx


zt blggr kmmntt:

mgyr-mgyr sztr 2011.10.04. 05:29:18

Nm krnm bmsln ttls sszhsnltskt, d mndgyk l!

Csk vgrl gy mndt:

" ngr kzssg flmlt mgt, cgny kzssgg knglmrltk s nmgkbn s kpsk lgg ngy cspskt mrn sjt mgkr s.
gy gzdg cgny kt fllrt nm ldz kzssgr. Kzrlg s mndg s "tbbsg trsdlm" pztv dszkrmncjr plllnk.
És dszkrmnc BRZLMS, d pztv dszkrmnc lglbb nnyr psztt, mnt ngtv.... "



Cipollina | 2011. október 6. | 12:15:22

keleten a helyzet változatlan | 2011. október 6. | 11:18:06

Ugyanezt gondoltam én is... :-(

ruszt: teljesen irreleváns példa az USA!

ruszt | 2011. október 6. | 12:07:23

Katzenberger | 2011. október 6. | 11:06:26

"Illúzió arra várni, hogy egy valódi érdekérvényesítő képességgel nem rendelkező társadalmi csoport helyzete a többi társadalmi csoport "jóindulatából" pozitív irányba változzon. (Negatív irányú példát annál többet lehetne felmutatni.)"

Az USA története világos példával szolgál arra, hogy igenis lehetséges egy ilyen társadalmi csoport integrációja. Nem állítom, hogy maradéktalanul, de alapvetően végbement a feketék integrációja, és ezt nem ők maguk, hanem egy széleskörű társadalmi konszenzus tette lehetővé.

pawpar | 2011. október 6. | 11:38:35

Katzenberger | 2011. október 6. | 11:06:26

"A cigányság vagy maga oldja meg a helyzetet, vagy marad minden a régiben.
Illúzió arra várni, hogy egy valódi érdekérvényesítő képességgel nem rendelkező társadalmi csoport helyzete a többi társadalmi csoport "jóindulatából" pozitív irányba változzon." "Aki cigány, és a saját problémáinak megoldásán túl arra is van energiája, hogy a többieken is segítsen, netán cigány-politikus, annak arra kellene fókuszálnia, hogy minél nagyobb legyen a gazdasági, kulturális életbe történő integráció."

Az az igazi illúzió, hogy a cigányság saját maga meg tudja oldani ezt a helyzetet. Ehhez nemcsak az intézmények, a szakemberek és a sok pénz hiányzik, hanem az is, hogy a cigányok biztosak lehessenek benne, hogy ha képezik magukat, akkor valóban nem fognak nyomorogni.
Magyarországon nagyon sok képzettséggel és megfelelő hozzáállással rendelkező "magyar" számára sincs ez biztosítva. Nem is beszélve arról hogy (főleg a közfelfogás szerint) celebségből, bűnözésból, politikusságból sokkal jobban meg lehet élni, mint a tanulással kiérdemelt tisztességes munkából. Ráadásul jelenleg a többségi társadalomnak elsősorban a cigányoknak juttatott segélyek hiányoznak és nem a cigányok többségének az integrálódása.

Az meg végképp egy nagy illúzió, hogy ha a cigányság nem oldja meg maga a helyzetét, akkor minden változatlan marad. Egyre rosszabb lesz és a többségi társadalom számára is.

keleten a helyzet változatlan | 2011. október 6. | 11:18:06

Most olvasom csak:
a cigányság kultúrájában gyökerező pacifista reflexeinket

Pacifista:háborúellenes, a viták erőszakos úton való rendezésének elutasítását, ezen belül elsősorban a háborúk, fegyveres összeütközések ellenzését jelenti

Na igen erről híres a cigányság, hogy elutasítja a viták erőszakos úton történő lerendezését...

Ennyit a cikkről...

keleten a helyzet változatlan | 2011. október 6. | 11:12:57

ruszt | 2011. október 6. | 08:45:06

Mi az hogy nem roma magyarok?? Tehát egy magyar ember már csak roma lehet, vagy nem roma?? Akkor van nem roma sváb is?
Nem kell félrebeszélni, van magyar, van cigány, van román, van szerb...
Bár ha úgy gondolod, Te lehetsz nem roma magyar. Én csak sima magyar lennék ha megengeded.

A cikkhez visszatérve: "Esélyeink a XXI. században"

Semmi, ha továbbra is ezt az irányvonalat tartja a hazai cigányság.

Katzenberger | 2011. október 6. | 11:06:26

A cigányság vagy maga oldja meg a helyzetet, vagy marad minden a régiben.

Illúzió arra várni, hogy egy valódi érdekérvényesítő képességgel nem rendelkező társadalmi csoport helyzete a többi társadalmi csoport "jóindulatából" pozitív irányba változzon. (Negatív irányú példát annál többet lehetne felmutatni.)

Sajnos a gazdasági munkamegosztásból történő szinte teljes kiszorulás ezt az addig is csekély erőt tovább erodálta. Én a helyükben nem hinnék a széplelkű cigánybarátoknak, akik verbális kielégülést találnak a "nekem van cigány barátom"-szerű mondatokban, de azonnal rosszul lesznek, ha a szomszédjukba egy cigány család költözik.

Aki cigány, és a saját problémáinak megoldásán túl arra is van energiája, hogy a többieken is segítsen, netán cigány-politikus, annak arra kellene fókuszálnia, hogy minél nagyobb legyen a gazdasági, kulturális életbe történő integráció. Nem egyszerű feladat ez. De hát mikor volt egyszerű az ilyen jellegű érdekérvényesítés?

SpottedEagle | 2011. október 6. | 10:39:27

Az előttem szólók egyikével egyetértve: majd ha a cigány értelmiség nem fintorogva húzódik odébb, ha a problémás cigányok megjelennek a környezetükben, majd akkor elkezdődik a változás. Majd ha nem a Belvárosból szónokol, hanem elmegy vidékre és ott segít, ha közösséget vállal velük - nem szóban, fizikai valóságában, akkor lesz valami. Majd ha nem arról panaszkodik nekem a világhírű cigány hegedűművész, hogy a tanulás, a gyakorlás ezer órája nulla erőfeszítés volt ahhoz képest, amikor a családja visszahúzóerejével kellett megküzdenie. Majd ha a betyárbecsület megvetendő és nem becsülendő érték lesz, majd akkor történik valami. Pacifista reflexek? Hát, én éltem köztetek, nekem más tűnt fel. Be kellene fejezni az önsajnáltatást, és el kellene kezdeni az önismereti foglalkozást. Ez egyébiránt az egész országra igaz - rám is -, fel kellene nőnünk. Mindenki tegen rendet a maga háza táján, aztán elszámolhatunk egymással is.

oldfish | 2011. október 6. | 10:31:45

ruszt | 2011. október 6. | 08:45:06

Tiéd a pont.

A mi magyar népünk is balkáni értékrenddel vágyakozik ausztriai életszínvonalra, és nem érti, hogy a kettő együtt nem megy. És emiatt nagyon csalódott. És dühös azokra, akik tükröt próbálnak tartani elé.

victus2 | 2011. október 6. | 10:26:16

"Természetesen mi is nagy várakozással tekintettünk a demokrácia, a szabadság eljövetele elé, senki sem számolt azzal a lehetőséggel, amely végül bekövetkezett, hogy a romákat majd nem lehet bevonni a demokratikus átalakulás folyamatába."

A szerző tudathasadásos állapotban van. Miután megállapítja, hogy "a kommunista ideológia által hirdetett egyenlőség, a rasszizmus intézményesített tilalma visszhangot vert a roma lelkekben, és ettől példátlanul hatékonynak bizonyult az asszimilációra való késztetés. Ezt a tendenciát erősítette a teljes foglalkoztatottság és a mindenkit befogadó szociális ellátórendszerek hálózata", utána úgy folytatja, hogy 1990-ben "Természetesen mi is nagy várakozással tekintettünk a demokrácia, a szabadság eljövetele elé".

Tehát ami jó volt - a szocialista rendszerben a cigányság felemelkedése - az valójában mégsem tetszett a szerzőnek, hiszen alig várta, hogy megbukjon a szocializmus.

ruszt | 2011. október 6. | 10:22:26

pawpar,

Ez egy teljesen valós probléma. De az nem fenyeget, hogy hirtelen megváltozik több százezer ember képzettsége, igénye, hozzáállása. Ez egy több évtizedes kifutású változás (ha bekövetkezik) és ezért szükséges egy olyan távlatos (hosszútávú) gazdaságpolitikai stratégia kidolgozása, amely ezt a társadalompolitikai szempontot is figyelembe veszi.

Ez egyáltalán nem egyszerű feladat, meghaladja egy (akármilyen oldali) kormány kompetenciáját. Ehhez tudományos igényű elemzések és tervezés szükséges, ezért szorgalmazom már egy ideje egy új Reformszövetség megalakítását.

victus2 | 2011. október 6. | 10:19:50

"Eddigi tapasztalataink summázata az lehet, hogy minél több a demokrácia, annál rosszabb nekünk."

Miután Romano Rácz Sándor nem érti a különböző ideológiák egyenlőség eszméjének lényegét, ezen vélekedésében is tévedésben van. Ugyanis helyesen fogalmazva úgy szólna a kijelentése, hogy minél több POLGÁRI demokrácia, annál rosszabb nekünk. És bizony nemcsak a cigányságnak.

victus2 | 2011. október 6. | 10:16:37

"A kommunista ideológia által hirdetett egyenlőség, a rasszizmus intézményesített tilalma visszhangot vert a roma lelkekben, és ettől példátlanul hatékonynak bizonyult az asszimilációra való késztetés."

A szerző tévedésben van. Az - általános értelemben vett - egyenlőséget nem a kommunista ideológia hirdeti, hanem éppenséggel a jelenleg uralkodó polgári-kapitalista ideológia. Ám ez a polgári-kapitalista egyenlőség valójában pénzalapú egyenlőség: egyenlőek azok, akiknek (sok) pénzük van.

A kommunista ideológia úgymond a kizsákmányoltak, elnyomottak, munkások egyenlőségét hirdette, ebbe természetesen nem fért, nem is férhetett bele a kapitalisták egyenlősége másokkal. Ez lényegi különbség, amit Romano Rácz Sándor nem vesz észre, vagy nem akar felfogni. Amúgy valóban, ennek a kizsákmányoltak egyenlőségét hirdető ideológiának köszönhette a cigányság történetének eddigi egyetlen, mégoly féloldalas, felemás felemelkedését a történelemben.

pawpar | 2011. október 6. | 10:08:50

kalamáris | 2011. október 6. | 04:45:44

A 10:01:34-es kommentemből lemaradt, hogy elsősorban "kalamáris"-nak írtam.

pawpar | 2011. október 6. | 10:01:34

Többszázer ember gondolkodásának ("kultúrájának") megváltoztatásához intézmények, szakemberek és sok, nagyon sok pénz kell. Ráadásul bizonyosság is kell, hogy ha megváltozik a gondolkodásuk, akkor tényleg lesz munka, rendes lakás és megfelelő szinvonalú élet. Az nem elég motivációnak, hogy "különben nagy bajok lesznek".
Sajnos manapság nemcsak az egyértelmű, hogy a többségi társadalom nem akarja "eltartani" őket, hanem az is, hogy valójában a megváltozott többszázezer ember többségével sem tudna mit kezdeni.

kalamáris | 2011. október 6. | 09:38:48

A magyar humán értelmiség színe-java azon dolgozik, hogy tükröt tartson nekünk.

Lásd például:

http://thejatszoter.blog.hu/2011/10/04/tolem_ezert_nem_kapsz_hitelt_jakab_andor_utan_szabadon

Ugyanilyet a cigány értelmiség részéről nem tapasztalok.

kalamáris | 2011. október 6. | 09:34:47

Moderálási alapelvek- komment törölve -

bozsós | 2011. október 6. | 08:49:55

"cigányság kultúrájában gyökerező pacifista reflexeinket" A saját államért küzdés szerintem nem a pacifizmus miatt hiányzik. Ugye egy államot el kell tartani, ott adókat kell fizetni. A probléma ott van, hogy az állami szolgáltatások iránt nagy volna a kereslet, de a megfinanszírozással már nagyobb problémák lennének, mint a magyar állam esetében.

ruszt | 2011. október 6. | 08:45:06

kalamáris

Mi, nem roma magyarok, felmértük-e mi az, ami a kultúránkból védendő érték és mi az, amitől el kell szakadnunk? Félek tőle, hogy távolról sem. Mástól sem várhatjuk el addig, amíg magunk nem lépünk előre ebben.

Vagyis a hozzászólásában írtakkal egyetérthetünk, de ez nem csak a roma kisebbségre igaz, hanem mindannyiunkra.

kalamáris | 2011. október 6. | 07:45:36

erlauer | 2011. október 6. | 06:06:49

Nem kellene a politikai és a kulturális nemzetfelfogást összekevernie.

erlauer | 2011. október 6. | 06:06:49

Kalamáris, a magyarországi cigányok nem az ő "népük", hanem mindannyiunké, akik itt lakunk. A cigányok nem Kolompár Orbánt vagy Farkas Flóriánt tartják politikai vezetőiknek, hanem az állami vezetőket: az államelnököt, a miniszterelnököt, és így tovább.

kalamáris | 2011. október 6. | 04:45:44

Be kellene látnia a cigány értelmiségnek (most nem csak Kolompár Orbán és Farkas Flórián szintjére gondolok), hogy az évszázados változatlanság nem maradhat. Változniuk kell, mégpedig jobb, ha ezt önként teszik, különben nagy bajok lesznek. Fel kell mérniük a cigány értelmiségieknek, hogy kultúrájukból mi az, ami védendő érték, és mi az, amitől el kell szakadni.

Ameddig ez a megújulás nem kezdődik el, amíg a homokba dugják a fejüket, amíg a többségre mutogatnak, jogosan vagy jogtalanul folyton "rasszizmust" emlegetnek, hogy elkerüljék a szembenézést, a változást, addig népük és gyermekeik jövőjének ellenségei.

HIRDETÉS

Marabu

A szélsőjobb pártjának szándéka ezzel egyértelműen és tisztán a politikai haszonszerzés. A taktika sikere mára a politikai népszerűségi lista második helyében realizálódott, köszönhetően a kormányzat bizonytalankodásának és a baloldal szánalmas vergődésének is.

A minapi angliai események láttán azon kezdtem gondolkodni, vajon még hány Gyöngyöspatára, Hajdúhadházra, Kecskemétre, Tiszavasvárira, Tatárszentgyörgyre, Turára, Jászberényre, Kesznyétenre, Kiskunlacházára, Tarnabodra van szükség ahhoz, hogy nálunk is hasonló fordulatot vegyenek a dolgok? Hány emberöltőnyi asszimiláció után adjuk fel a cigányság kultúrájában gyökerező pacifista reflexeinket? Egyáltalán feladjuk-e, engedünk-e a provokációnak? Ma még nem tudhatjuk, hogy a gyöngyöspatai, bevezetőnek szánt közmunkaprogram valódi fordulatot jelent-e. Lesz-e konszolidáció ezután? Mert bármennyire kényszermunkaíze van a dolognak, a mai helyzetben nincs ésszerű alternatívája, ennek a generációnak át kell mennie ezen a tisztító tűzön. A jövőt illető kérdések ez után fogalmazódnak meg: lesznek-e igazi, stabil megélhetést és perspektívát biztosító munkahelyek, de engem ennél is jobban foglalkoztat a megígért szakmunkásbizonyítványok, diplomák kérdése, mert ezek hordozzák a valódi perspektívát (az még nem látszik, hogy ezt hogyan illeszthetnék a kiszivárgott oktatáspolitikai koncepcióba).

A sorozatgyilkosságok tárgyalásán kiderült, hogy a gyilkosok kifejezett célja volt egy polgárháborús helyzet kiprovokálása, ami valószínűleg sikerült is volna egy olyan kultúra esetében, ahol az emberek az erőszakra, az agresszióra szocializálódtak. Nem tudták azt, amit ma már mindenkinek, akinek dolga van velünk, tudnia illenék, hogy mi elutasítjuk az erőszakot. (Az olaszliszkai és a veszprémi eset a helyén kezelendő, kellő körültekintéssel természetesen.)

HIRDETÉS

A tatárszentgyörgyi temetésről hazafelé jövet a feleségem azt mondta, hogy félt. – Mitől? – kérdeztem. –Az a hatalmas tömeg és a hangulat félelmetes volt – mondta. Én igyekeztem megnyugtatni és meggyőzni arról, hogy minden látszat ellenére tökéletes biztonságban voltunk. Majd néhány nappal később, a Kossuth Klubban megtartott rendezvény előadója, egy neves cigányszakértő azt fejtegette, nem érti, hogy egy ilyen eseményen egy ekkora tömegben –hozzávetőleg ötezren voltunk – nem történt semmi rendkívüli esemény.

Furcsa módon az a kérdés mostanáig nem fogalmazódott meg senkiben, hogy mi miért nem alapítottunk nemzetet, államot, miért nem viseltünk háborút.

(Hogy ez miért alakult így, azt a Magyar Szemle 2011. augusztusi számában olvasható tanulmányban foglaltam össze.) Itt talán elég erről annyi, hogy a cigányság körében megmaradt erős közösségi integrációnak az elfogadás mellett az elutasítás is fontos építőköve, ami végső soron útját állta a tömegesedésnek, a hatalmi-politikai struktúrák kialakulásának, így viszont közösségi érdekeink védelme a képviseleti demokrácia viszonyai között csak formális lehet. Sőt kérdéses, hogy ebben a helyzetben beszélhetünk-e egyáltalán közösségi érdekről. Viszont állandó egyensúly jellemezte a rendszert, nem voltak benne változást generáló feszültségek, ezért maradhatott fenn évszázadokig változatlan formában. Ennek a problémának az átgondolását még el sem kezdtük. Most éppen időszerű lenne.

Az asszimiláció lényege ennek a természetorientáltságnak a felszámolása, ami nagyrészt meg is történt mára, azonban a benne gyökerező reflexek jó része még jelen van, olykor érthetetlen averziók, megmagyarázhatatlan késztetések, feszültségek, konfliktusok formájában a felszínre törve. A folyamat tulajdonképpen már a XX. század ötvenes éveiben elkezdődött, azonban a döntő lökést az MSZMP 1961-ben kiadott, sokak által és sokszor idézett, a cigánytelepek felszámolását előíró határozata adta meg. A kommunista ideológia által hirdetett egyenlőség, a rasszizmus intézményesített tilalma visszhangot vert a roma lelkekben, és ettől példátlanul hatékonynak bizonyult az asszimilációra való késztetés. Ezt a tendenciát erősítette a teljes foglalkoztatottság és a mindenkit befogadó szociális ellátórendszerek hálózata.

Majd jött az 1990-es politikai és gazdasági rendszerváltás, amely alaposan megreformálta a kelet-európai társadalmakat, és közhelyszámba menő megállapítás, hogy a romák voltak ennek a váltásnak a legnagyobb vesztesei. Lényegében az történt – Magyarországon mindenképpen –, hogy a politikai és gazdasági rendszerváltás kulturális értelemben is érvénytelenítette azt, amit az előző évtizedekben eredményként könyvelhettünk el. Gazdasági, társadalmi és politikai értelemben pedig ezek a közösségek egyik napról a másikra visszazuhantak a fél évszázaddal korábbi viszonyok közé, csak most már nem birtokolták azokat a képességeket, készségeket, amelyek akkor a túlélést tették lehetővé számukra. Semmivé vált a közösségi struktúra, szétszéledtek a csoportok.

Természetesen mi is nagy várakozással tekintettünk a demokrácia, a szabadság eljövetele elé, senki sem számolt azzal a lehetőséggel, amely végül bekövetkezett, hogy a romákat majd nem lehet bevonni a demokratikus átalakulás folyamatába. Senki sem tudta: sem mi, az akkor még maroknyi roma értelmiség, sem a segítségünkre sietett demokratikus ellenzék, hogy közösségeink kimaradtak abból a fejlődéstörténetből, amely a képviseleti demokrácia intézményeit kiérlelte. Kimaradtunk a történelemből, és ez súlyos következménnyel járt. Nem tudtunk bekapcsolódni a rendszerváltás folyamatába, nem tudtuk kiépíteni a saját intézményeinket, nem indult be közösségeinknek a kor és a polgári demokrácia követelményeinek megfelelő funkcionális szerveződése, és ennek köszönhetően ma nincs törvényes eszközünk a védekezéshez, az érdekérvényesítéshez. Eddigi tapasztalataink summázata az lehet, hogy minél több a demokrácia, annál rosszabb nekünk.

A szerző romológus

Címkék: cigány, roma, Jobbik, Fórum
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    46 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS