belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

Alkotmányos génpánik

Dudits Dénes| Népszabadság| 2011. július 26. |31 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

tiszavirág12 | 2011. augusztus 2. | 00:06:04

Duditsot lehet szeretni, lehet nem szeretni. Attól a GMO kérdés még nem döl el, hogy utáljuk vagy egyetértünk vele. Ami tény, hogy egy magyar, NEM akkreditált labor GMO-ra utaló markereket mutatott ki kukoricában (Pioneer, Monsanto fajták). Erre a kormányzat beszántatta az összes ilyen kukoricát (több milliárdos kár...). A cégek ugyanazokat a magmintákat elküldték legalább egy AKKREDITÁLT laborba (én franciáról tudok), ahol NEM találtak GMO markert. Ilyen esetben egy harmadik akkreditált labort kellett volna megkérni a teszt elvégzésére. A magyar hatóságok ehelyett beszántatták az összes érintett kukoricatáblát, és a magtermelő cégek ellen lejárató kampányt indítottak, amit GMO ellenes hecckampánnyal füszereztek.
Mi várható: a cégek és a póruljárt termelők az akkreditált eredménnyel a kezükben bíróságra mennek, több milliárdos kártérítést követelve (elmaradt haszon, hírnév rontás, stb.). Mivel a magyar labor nem akkreditált, a bíróság az ő véleményüket nem veszi figyelembe, csak az akkreditált laborokét. A cégek és termelők a pert nagy valószínüséggel megnyerik, a magyar állam fizet majd mint a katonatiszt. Az adófizetők pénzéböl. Vagyis én, és az összes hozzászóló fogja finanszírozni egy meggondolatlan döntés következményeit.
Ezúton gratulálok a bölcs kormányunk kapitális öngóljához!...

pukkancs | 2011. július 30. | 23:16:02

xanadu írta:
Valószínűsíthető, hogy egy inka időből származó génhez képest minden jelen kukorica génkezeltnek minősül.
Hát, kérem, aki nincs tisztában a fogalmakkal (a fenti "minősítés"-t nem mennyiségi alapon adják), az ne akarjon másokat kioktatni. Főleg ne ilyen stílusban,mert nehéz lesz komlyan venni majd akkor is, amikor jó dolgokat írna.

antivirtus-nak: elnézését kérem hogy hibásan írtam a nevét, nem akarattal történt.

Vissza a cikke, utolsó mondat. A mostani GMO növényekkel a mostani felháborodás nem pánik és nem mesterségesen szított.
Valós félelem, mert ezzel az üggyel az ország jó hírnevén esett folt. vagy "A szerző agrármérnök, az MTA rendes tagja" nem kényes a saját jó hírnevére?

pukkancs | 2011. július 29. | 23:32:40

dvhr | 2011. július 29. | 13:41:56

Az alkolmányt lehet védeni, lehet támadni. De ezekhez érvek kellenek. Amit a szerző itt most összerakott nekünk, az nem egy csomó érv jól megalapozva és összerakva, hanem a csúsztatások és félremagyarázások kavalkádja.

A szerző nekimegy a hatóságoknak minisztériumnak alkotmánynak - megalapozott érvek nélkül - csakhogy kedvenc GM növényei itt nálunk virágozanak. Ehhez igen súlyos indok kell. A súly mibenlétét mindenki izlése, karaktere és fantáziája szerint találgathatja.

pukkancs | 2011. július 29. | 23:09:58

xanadu | 2011. július 28. | 12:13:23

Az első mondatról nem tudom miért nekem szól, mert ezzel kapcsolatban semmilyen kijelentést vagy kérdést nem írtam. A mondat tartalma, mint kijelentés, annyira triviális hogy ugorhatunk.
A második mondat érdekes.Valahogyan a lényeget nem ismeri az aki ezt leírta: az fehérjék enzimatikus szerepét.
Ahogyan látom, antivírus is az én véleményemet osztja.

smilenow | 2011. július 29. | 14:16:48

"Mert romlik az üzlet és rosszul járnak az amerikai nyugdíjasok, akiknek a magánnyugdíjpénztára befektette a vagyonokat ezekbe a cégekbe. "

Bravó! Még az MSZP-Tel Aviv tengelyt kellett volna belekeverni, és teljes lenne az (ön)irónia!

dvhr | 2011. július 29. | 13:41:56

Bufo viridis | 2011. július 27. | 16:59:08| A szerző tán súlyos százmilliókat kapott talán a GMO előállító cégektől, hogy ezeket a sorokat (is) leírja.

Talán. Talán nem. Lehet, hogy például ez a véleménye. Nem mindenki korrupt, mint te, aki mindent csak pénzért irogat.

xanadu | 2011. július 28. | 18:32:02

antivirtus | 2011. július 28. | 14:33:53

Itt kupálódhatsz biokémiából.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Citromsavciklus

xanadu | 2011. július 28. | 18:30:00

antivirtus | 2011. július 28. | 14:33:53

Biztos?
Te vizsgáztál ebből?

A citromsavciklus (más néven Krebs-ciklus, Szentgyörgyi–Krebs-ciklus, trikarbonsav-ciklus) alapvető fontosságú anyagcsere-folyamat minden olyan élő sejtben, amely oxigént használ a sejtlégzés folyamatában.

Én igen.

antivirtus | 2011. július 28. | 14:33:53

xanadu | 2011. július 28. | 12:13:23
"A GMO-ban nincs semmilyen ÚJ aminosav, csak a régiek új kombinációban. A te emésztőrendszered nem veszi észre, hogy milyen volt a növény, míg zöldelt."
Eléd teszek egy tálkában mondjuk 6 db ricinusmagot. Bátran fogyaszd el, hiszen nincsen benne új aminosav, csak a régiek egyfajta kombinációja...
Komolyra fordítva, aki ilyen bődületes hülyeséget ír, pöfögjön vissza a középiskolába kémia/biológia ismétlésre, ahelyett hogy itt játszaná a "szakértőt".

xanadu | 2011. július 28. | 12:17:41

xanadu | 2011. július 28. | 12:11:25

Sőt!
Akkor is kitárcsázzák, ha az anyasorokban túl sok a címer.

xanadu | 2011. július 28. | 12:16:33

Bufo viridis | 2011. július 28. | 10:16:41

Abból gondolhatja, hogy minden mérésnek van hibája.
Abból gondolhatja, mert találkozott már ilyennel.

Abból is gondolhatja, hogy mit vesz alapnak az összehasonlításhoz.
Valószínűsíthető, hogy egy inka időből származó génhez képest minden jelen kukorica génkezeltnek minősül.

xanadu | 2011. július 28. | 12:13:23

pukkancs | 2011. július 27. | 23:30:03

A GMO-ban nincs semmilyen ÚJ aminosav, csak a régiek új kombinációban.
A te emésztőrendszered nem veszi észre, hogy milyen volt a növény, míg zöldelt.

xanadu | 2011. július 28. | 12:11:25

Bufo viridis | 2011. július 28. | 10:23:22

A vetőmag kukorica példa nem életszerű.
Ott nem lehet a közelben SEMMILYEN kukorica. És a vetőt fogják kitárcsázni.

És azt hogyan számoltad bele, hogy a bio módszerekkel hazánkban max. 5 millió lakos tartható el?
Mit csinálsz a többiekkel?

Bufo viridis | 2011. július 28. | 10:23:22

xanadu | 2011. július 27. | 20:29:10 Említs már egy olyan hazai növényt, mely kereszteződhet a kukoricával.

Ilyen növény például a hazánkban termesztett nem GMO kukorica valamint a vetőmag céljára hazánkban termesztett kukorica. Ez bizony kereszteződhet a "szennyes" kukoricával. Könnyedén.

xanadu | 2011. július 27. | 19:58:39 Neked fogalmad sincs amiről beszélsz.
Nem lehet elérni.

Bocs, de én beleszámoltam a növényvédelem társadalmi kárait is (egészségügyi károk), így már bőven veri a bio a vegyszerest hozamban, amit nem t/ha-ban értek, hanem értékében.

Bufo viridis | 2011. július 28. | 10:16:41

Az a szomorú, hogy egy ilyen ember ma Magyarországon a tudomány "miniszterelnök-helyettese". Szégyen, hogy ennyi csúsztatást olvashatunk a cikkben, miért is támogatjuk az adónkból az MTA-t, ha fejétől bűzlik az egész? Elvárható lenne, hogy egyrészt egy ilyen státust ne egy cég embere töltsön be (Orbán sem pl. a Microsoft vagy Shell vagy más multicég futtatottja) és legalább képben legyen a történésekkel. Miért gondolja, hogy rosszul mértek a hazai laborok? Mindenki magából indul ki, talán ő kontár módon végzi a munkáját és ezzel tisztában is van és azt gondolja máshol is ez a menő?

pukkancs | 2011. július 27. | 23:30:03

Csodálom hogy a NOL-nak van bátorsága így lejáratni DD urat. Valami szólhatott volna neki, hogy rangok és címek ide meg oda, a hülyeség az hülyeség marad, a csúsztatás meg csúsztatás.
Az utolsó mondat a kedvencem. Szóval most a magyar pánikol mert hülye és nem ért hozzá. Én megértem hogy DD úrnak nem tetszik a GMO mentes jelenlegi álláspont, hiszen akkor ő miből élne.
Az mindenki előtt viládosan kiderül, hogy a cikk szerzőjének semmilyen aggálya vagy problémája nincsen azzal hogy bizony piszkosnak találtatott az, amiről az előállító azt mondotta hogy tiszta.
És akkor itt most hagyjuk is abba. Ilyen ember ne szóljon bele a nagyok dolgába. Ja, és ne is írkáljon.

xanadu | 2011. július 27. | 20:29:10

Bufo viridis | 2011. július 27. | 17:10:51

Említs már egy olyan hazai növényt, mely kereszteződhet a kukoricával.

És szaporodik nálunk természetes körülmények között a tengeri?

xanadu | 2011. július 27. | 20:04:48

antivirtus | 2011. július 26. | 12:03:22

A probléma ott van, hogy a hazai kukorica árát a világpiac alakítja.
A magyar paraszt 100 Ft ráfordítással termel 100 T kukoricát, melynek az ára 110 Ft, van 10 Ft haszon.
A szomszéd paraszt 95 Ft ráfordítással termel 110 T kukoricát. Ő lemehet az árakkal akár 100 Ft-ra is, és még nyereséges, a magyar paraszt pedig előbb-utóbb megbukik.
A közösből nem lehet hosszútávon fenntartani őket.

xanadu | 2011. július 27. | 19:58:39

Bufo viridis | 2011. július 27. | 17:02:58

Ha ha ha!
Neked fogalmad sincs amiről beszélsz.
Nem lehet elérni.

Ezeknek a kukoricáknak már a levelük is másképpen áll.

Ezekkel ma már semmire sem mész:
Putyi kukorica (RCAT014116),
Bánkúti lófogú kukorica (RCAT072924),
Mindszentpusztai fehér simaszemű kukorica (RCAT015295),
Iregi 12 hetes kukorica (RCAT014395),
F Mezőhegyesi sárga lófogú kukorica (RCAT015115).

xanadu | 2011. július 27. | 19:56:02

gol2 | 2011. július 26. | 10:26:21

A kukorica vetőmagért a múlt század 60-as éveitől bizony fizetni kell.
Ugyanis ezek HIBRIDEK, egy speciális génmanipuláció eredményei.

És a paraszt fizet.
Mert a szabad elvirágzású fajtákkal esetleg FELE mennyiségű termése lenne UGYANAZON költségek mellett.

És miért kell fizetnünk a számítógépes szoftverekért, vagy Presser Gábor egy dalának meghallgatásáért?

xanadu | 2011. július 27. | 19:51:46

gol2 | 2011. július 26. | 10:26:21

A bősi erőmű nem "egy célú" volt. És az a 78 MW sem jön, ami járna a költségek fejében. Amit osztrák hitelből álltunk.

Bufo viridis | 2011. július 27. | 17:10:51

Az idei év kukorica és szója génszennyezési esetei ismételten bebizonyították, hogy a géntechnológiai ipar nem képes ellenőrzése alatt tartani az általa kifejlesztett technológiát illetve a génmódosított növényeket, mert akkor ez nem fordulhatott volna elő.

Bufo viridis | 2011. július 27. | 17:02:58

Ja, biotermesztésben is el lehet érni olyan terméshozamot, mint vegyszeres vagy GMO terméknél, csak ezt a GMO pártiak nem szeretik hallani. Mert romlik az üzlet és rosszul járnak az amerikai nyugdíjasok, akiknek a magánnyugdíjpénztára befektette a vagyonokat ezekbe a cégekbe. Ez bizony sérti keményen az amcsi érdekeket, nem csoda, hogy akcióba léptek.

Bufo viridis | 2011. július 27. | 16:59:08

A szerző tán súlyos százmilliókat kapott talán a GMO előállító cégektől, hogy ezeket a sorokat (is) leírja. Bár így lenne lottó 5-ösöm.

dvhr | 2011. július 26. | 20:28:30

DFK01: Melyik GMO ceg szponzoralja Dudits urat?

Bonita | 2011. július 26. | 16:49:50

Moderálási alapelvek- komment törölve -

DFK01 | 2011. július 26. | 14:48:22

Moderálási alapelvek- komment törölve -

antivirtus | 2011. július 26. | 12:09:14

"Jelenleg 29 országban, 148 millió hektáron termesztenek géntechnológiával nemesített (GMO) növényfajtákat. Ezek között találjuk a legfontosabb agrártermékeket exportáló országokat. Az ő példájuk igazolja, hogy a GMO-technológiák összeegyeztethetők a hagyományos növénytermesztéssel, és még az exportpozíciók sem gyengülnek."
"...a szakirodalom 25 méteres szigetelési zónát elegendőnek tart."
Írja Dudits.

"Hazánkban kukoricára a kötelező izolációs távolság négyszáz méter. Ez az érték az árukukorica esetén túl nagy, a vetőmag-termesztésre vonatkoztatva pedig túl kicsi. A vetőmag-termesztés - ami hazánk számára kulcsfontosságú - tehát kritikus pont. Nem is véletlen, hogy a GM-szennyeződés gondja éppen a vetőmagnál jelentkezett először. Az is következmény, hogy a vetőmagcégek sorban kiköltöztek Spanyolországból, mikor az elkezdte a MON 810-es GM-kukorica termesztését."
Írja Darvas: http://www.es.hu/darvas_bela;technologiadijas_szennyezo;2011-07-20.html

antivirtus | 2011. július 26. | 12:03:22

"...független, akkreditált kutatóintézetek vizsgálatai alapján kételyek merülnek fel a hazai minősítő laboratórium eredményeivel szemben."
Ezeket nem ártott volna megnevezni, hogy mások is utánanézhessenek a "függetlenségnek" és ne csak Dudits puszta kijelentésére kelljen hagyatkozni.

"A biotermékek, -termelés veszélyeiről alig esik szó. Az alacsony hozamok miatt kérdéses, miként lehet ezzel kielégíteni a Föld növekvő népességének élelmiszerigényét."
Csak éppen Magyarország pont nem tartozik a Föld növekvő népességű országai közé. Továbbá Európában élelmiszer túltermelés van, vagyis semmi nem indokolja a GM fajták európai/hazai bevezetését.

gol2 | 2011. július 26. | 10:26:21

Nem mellesleg. A bősi nagymarosi vízlépcső "olcsó" energiájából az erőmű megtérülési ideje 100 év lett volna.
Hasonló a helyzet a génmanipulációval is. Aki akrja, egye, de legyen lehetősége mást választani annak, aki nem akar méregtermelő növényt enni. Vagy annak a termelőnek, aki nem akar úgy termeszteni, hogy a gyomok ellen iszonyú mérgeket tud bevetni, mert a génpancsolt termesztett növény ellenáll nekik.
De azok, akik szerint a génpancsolás veszélytelen, és csak az emberiség javát szolgálja, indítsanak harcot azért, hogy ezek a növények szabadon legyenek termeszthetők, aki veti őket, annak ne kelljen szabadalmi vagy szerzői jogdíjat fizetnie a Monsantónak vagy más génpancsolónak. Sőt, tehessen el belőle vetőmagot is a következő évre!
Majd meglátjuk, hogy akkor is lesznek-e olyanok, akik e növények (bizonyítatlan) hasznosságáról papolnak az emberiségnek, ha azoknak, akik terjesztik vagy terjesztenék őket, nem lesz belőle extraprofitjuk!

mellesleg | 2011. július 26. | 08:50:26

E tárgyban már született néhány cikk a napokban. Ha valaki veszi a fáradságot és végigolvassa a hozzászólásokat láthatóvá válik az a félelmetes tudatlanság, ami a hazai közvéleményt jellemzi az ügyben. A kutatók, tudósok véleménye az asztalról lesöpörve. Folyik a hecckampány a génmódosított technológia ellen, természetesen a zemberek érdekében.

A mostani helyzet aggasztóan hasonlít a bősi vízi-erőmű elleni "értelmiségi" fellépésre. Ennek eredményeként az ország folyamatosan elesik a különben neki járó olcsó elektromos energiától, az erőmű káros hatásait független bíróságokon azóta se bizonyította senki. Néhány elvakult környezetvédő jóvoltából folyamatosan milliárdokat dobunk ki az ablakon, az össz-kár 100 milliárdos nagyságrendű, miközben például a hazai gyerekek 10%-a napi szinten éhezik.

A génügyben most generált károkért ki fogja a felelősséget vállalni, és ki fogja a horribilis méretűre növő számlát fizetni 20 év múlva? Hogy nem az elit, aki ezt a helyzetet előidézi, az biztos. Lehet találgatni.

HIRDETÉS

Marabu

A magyar földeken manapság a határ harmóniáját több helyen gépek zaja veri fel: tárcsák vágják apró darabokra az egészséges kukoricát. A gazda tehetetlenül nézi növényeinek elpusztítását, és nem érti, miért is a hatósági szigor. Állítólag a kukorica fémzárolt vetőmagjával van a gond. A Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal laboratóriuma most, a tenyészidő közepén állított ki olyan hivatalos bizonyítványt, amely szerint egy ezreléknél több a genetikailag módosított (GMO) szem előfordulása a vizsgált mintákban. Így az ilyen kukoricavetések sértik az ország GMO-mentes státuszát, ezért a halálos ítélet. Reklamációnak helye nincs – még akkor sem, ha független, akkreditált kutatóintézetek vizsgálatai alapján kételyek merülnek fel a hazai minősítő laboratórium eredményeivel szemben. A növények termesztői időnként kénytelenek tudomásul venni a szélsőséges időjárás okozta pusztítást, legyen annak oka aszály, belvíz, fagy vagy jégeső. Azt azonban, hogy a magvetőnek magának kelljen kiirtania az általa nevelt növényeket, csak olyan súlyos körülménnyel lehet indokolni, mint például a betegség vagy a járvány. Hacsak nem szól közbe kormányzati intézkedések politikavezérelt elszántsága.

A GMO-botrány eseményei e szándékoknak megfelelően zajlanak. A funkcionáriusok farkast kiáltanak, nemzetstratégiai bűncselekménnyel vádolnak és az állambiztonsági szolgálatok bevetésével fenyegetőznek. Közben lehetséges, hogy nincs másról szó, mint hogy a hazai laboratórium felkészületlen egy vírus DNS-darabmennyisége alapján a 0,1%-os határérték túllépésének bizonyítására. A „génpánik” gerjesztői arra hivatkoznak, hogy néhány, esetleg GMO-növényt tartalmazó tábla miatt veszélybe kerül az ország gabonaexportja. Gyenge érvelés ez, amit az élet maga cáfol. Jelenleg 29 országban, 148 millió hektáron termesztenek géntechnológiával nemesített (GMO) növényfajtákat. Ezek között találjuk a legfontosabb agrártermékeket exportáló országokat. Az ő példájuk igazolja, hogy a GMO-technológiák összeegyeztethetők a hagyományos növénytermesztéssel, és még az exportpozíciók sem gyengülnek. Eddig nem került nyilvánosságra adat arról, hogy mennyi többletbevételt jelent Magyarország „génmentessége”. Pedig az ilyen virtuális nyereség lépten-nyomon megjelenő –politikai támogatottságot is hozó – hivatkozási alap a GMO-növények tiltásakor. Naponként nő a kiszántásra ítélt kukoricaterület nagysága. A hazai analízis adatainak megbízhatósága körüli kételyek miatt, a gazdák érdekében le kellene állítani a pusztítást, hiszen a gyanúba kevert kukoricanövények semmilyen biológiai vagy környezeti veszélyt nem jelentenek. Tovább növeli a kárt, hogy a szomszédos táblák 400 méteres sávban is érintettnek tekintendők a korábbi törvényhozók szakmaiatlan buzgóságának köszönhetően, holott a szakirodalom 25 méteres szigetelési zónát elegendőnek tart.

A tények tisztázására megindultak a bírósági eljárások. A perek nem igazán siettetik a gazdák kártalanítását, és rossz esetben felemészthetik a GMO-mentesség hozadékát, már ha van ilyen.

HIRDETÉS

A kukoricatáblák megsemmisítése várható kiteljesedése az előző évek történéseinek, amikor a politikusi felszínesség vakvágányra vitte a törvényhozási gyakorlatot, és figyelmen kívül hagyta az agrárinnováció világtendenciáit. A géntechnológia szerepéről folyó vita átpolitizálódott, a tudomány tényei súlyukat vesztették. Az alaptörvény végszavazás előtti módosítása világosan mutatja, mekkora kárt lehet okozni a hamarjában megfogalmazott kiegészítésekkel. Hiába volt az Akadémia vezetőinek figyelmeztetése, kérése, az alkotmányhoz méltatlan kitételt fogadtak el a képviselők a XX. cikkben, amely szerint „a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését Magyarország a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő”. Ennek szellemében szántják most ki a kukoricákat! A hivatal szerint GMO-növények is lehetnek a táblákon, ezért példát kell statuálni. Nehezen vélhető, hogy bármelyik „igennel” szavazó képviselő is gondolt volna arra, hogy ilyen hamar kézzelfogható kárban testesül meg egy „pár szavas kiegészítés” az alaptörvényben.

A magyarok többségében él az alkotmány tisztelete, ezért romboló hatású lehet, ha értelmezhetetlen állításokkal terhelt ez a dokumentum. A szöveg üzenete szerint a GMO-növények mindegyike eleve egészségi kockázatot jelent, függetlenül a beépített gén természetétől. Ezt a feltételezést sem a nemzetközi gyakorlat, sem a kutatási eredmények nem erősítik meg. Minden egyes GMO-növény kockázatának megítélése tudományos kérdés. Ezért a XX. cikkben meghatározottak sértik az alaptörvény X. cikkében rögzített tételt, miszerint „a tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni”. A GMO-növényfajtákat egyedi elbírálás során értékelik, több szervezet bevonásával és nemzetközi szabályok szerint engedélyezik. A szakmai szempontok mellőzését jelzi, hogy fel sem merül a jelentősége azoknak a GMO-növényeknek, amelyeket nagy számban az egészség megóvása érdekében állítottak elő, vagy gyógyszerek –mint például az inzulin – előállítására használnak. Az alaptörvény bonyodalmak forrása akkor is, ha a GMO-któl való mentességet csak a mezőgazdasági gyakorlatban kívánja érvényesíteni, de megengedi az importot. A Brazíliából behozott GMO-szója vajon miért veszélytelenebb az egészségre, mint az itthon termő változata?

A XX. cikk bemutatott visszásságait néhány szó kitörlésével könnyen meg lehetne szüntetni, hogy ne sérüljön az alaptörvény tekintélye. Ezt kéri tisztelettel a honatyáktól egy kutató, aki több mint 25 éve tanulmányozza a GMO-növények előállításának titkait és működik együtt növénynemesítőkkel a növények jobbítása érdekében. Rejtély, hogy miért oly sikeres GMO-ügyben a félretájékoztatás, miért nem hisznek akár a politikusok, akár az emberek a DNS-kutatásokat végzőknek. Pedig a közelmúlt világméretű innovációs folyamatai egyértelművé teszik, hogy a géntechnológia kiemelt szerepet kap a mezőgazdasági fejlesztésekben is. A globalizált világban egy ország könnyen elszigetelődhet, technológiai kiszolgáltatottság fenyegetheti, ha ideológiai megfontolásokból lemond a tudomány kínálta fejlesztésekről. Mintha bivalyokkal, faekével akarna valaki szántani a XXI. században. Az ilyen nosztalgiából táplálkozó, hibás stratégiának súlyos az ára. Megalapozatlan azt remélni, hogy a GMO-k kiátkozása révén a biogazdálkodás húzóereje lehet egy exportorientált, versenyképes mezőgazdaságnak. Ennek a költséges gazdálkodási formának korlátozott lehetőségei vannak, hiszen egy szűk, tehetősebb réteg igényeit szolgálja ki. Ugyanakkor szerény a tudományos megalapozottsága, a közvélekedéssel szemben kevés vizsgálat tanúsítja a minőségi előnyöket. A biotermékek, -termelés veszélyeiről alig esik szó. Az alacsony hozamok miatt kérdéses, miként lehet ezzel kielégíteni a Föld növekvő népességének élelmiszerigényét.

Látva a mostani, mesterségesen szított génpánikot, a megsemmisített kukoricavetéseket, a GMO-ügy politikai haszonlesőit, csak a kijózanodást hozó szemléletváltásban bízhatunk, amihez a tudományos közösség segítsége elengedhetetlen.

A szerző agrármérnök, az MTA rendes tagja

Címkék: Fórum
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    31 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS