belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

Kinn a bárány, benn a farkas?

Kolláth György| Népszabadság| 2011. július 13. |46 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

sasa2 | 2011. július 14. | 17:53:25

Pixy | 2011. július 14. | 10:02:27

"Illetve befejeztették velük a nyolc általánost és valami szakmai képzést is kaptak."

Külön program nélkül is ezt 20 éve csinálják.


Nézhetjük úgy is, hogy az oktatási, tehát a program hasznos része megmaradt, csak az embereknek nem kell kint dolgozni , mert az része még átdolgozás alatt van. Ennyi.

Pixy | 2011. július 14. | 10:02:27

sasa2 | 2011. július 14. | 06:32:05

Szépen elballagsz a guglihoz, beleütöd, hogy Út a munkához program és igennagyon fogol te csodálkozni mind a két szép csillagszemeddel egyszerre.

sasa2 | 2011. július 14. | 06:32:05

Pixy | 2011. július 13. | 18:24:41
Illetve befejeztették velük a nyolc általánost és valami szakmai képzést is kaptak.
Nem tudod, miről beszélsz.

Én az út a munkáért programról de te a a munkaügyi kp.-ok által szervezett OKJ-s képzésekről és a felnőtt oktatásról.
Ezeknek a lehetőségeknek semmi köze a programhoz, de egyébként sem munka.

Pixy | 2011. július 13. | 18:28:39

"A jászladányi iskolaügy bírósági története öt éve kezdődött"

Kaszas79 | 2011. július 14. | 00:45:57

Kedves Czene Gábor és az ön jogvédői,

költözzenek le Hajdúhadházra, Téglásra, Nyíregyházára a Guszevre ( és még sok Kelet-és Észak Magyarországi települést feltudnék sorolni ahol probléma az együtt élés) és ha majd ott tettek a szegénység ellen és az integráció érdekében bármit (azon kívül hogy pereskednek és szép cikkeket írnak ) majd akkor kritizálják azokat a szülőket akik tisztességesen szeretnék taníttatni a gyerekeiket.

Bembe | 2011. július 13. | 23:10:25

@teniszke | 2011. július 13. | 14:36:55
"jogai mindenkinek vannak, s ezeket kölcsönösen tiszteletben kell (!!!) tartani,"

vannak jogvédők, akik szerint a többség efféle igénye önmagában rasszizmus és kirekesztés. amire - amilyen ökörség - értelmes embernek nem lehet mit válaszolni!
érdemi, higgadt vita nincs, rasszizmust kiabálás van.
márpedig hőbörgő jogvédőkkel nem lehet értelmes megoldásra jutni.

Bembe | 2011. július 13. | 23:04:18

"erlauer | 2011. július 13. | 05:16:18

Kedves Kolláth úr, nem "Ladányban", hanem "Ladányon"... Aki ismeri Jászladányt, az tudja."


na erlauer, ez aztán komoly érv volt. szánalmasak az ilyen öv alatti, ad hominem megszólalások.

hapsi | 2011. július 13. | 21:41:47

Talán 2 éve hallottam egy riportot egy helyi rádióban Tatárszentgyörgy polgármester asszonyával.Szinte könyörgött a helyi szülőknek hogy ne vigyék a gyerekeiket az egyik Dabasi iskolába.Elmondta hogy mennyit fejlesztettek,milyen beruházásokat hajtottak végre,mennyire modern lett az iskola.Azt elfelejtette hogy a szülőknek nem a felszereltséggel volt problémájuk.Nem tudom hogy ez miért jutott eszembe.

Gáon | 2011. július 13. | 21:28:14

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Balcsi | 2011. július 13. | 19:26:24

Ha 2 egymástól távol álló kultúra találkozott, abból gyakran nagy baj lett. Nyugaton is kezd véget érni a multikulti istenítése.
Nálunk most kezdődik a gond, hiszen mostanára érte el a kisebbség száma azt a határt, hogy a kultúrájuk, mentalitásuk a többséget akadályozza a sajátjának a gyakorlásában.

Gáon | 2011. július 13. | 19:11:07

Moderálási alapelvek- komment törölve -

DFK01 | 2011. július 13. | 18:59:35

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Pixy | 2011. július 13. | 18:35:25

Ja, és persze hogy volt oka: sima, egyszerű, mezei rasszizmus.

Pixy | 2011. július 13. | 18:33:35

Bonita | 2011. július 13. | 18:30:02

Nem, a bíróság nem pusztán erről rendelkezett, de semmi gond nincs, a pernyerteseknek van programjuk az integrált oktatáshoz.

Bonita | 2011. július 13. | 18:30:02

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Pixy | 2011. július 13. | 18:28:39

sasa2 | 2011. július 13. | 18:24:06

A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében a jászladányi önkormányzat etnikai hovatartozás és vagyoni helyzet alapján elkülönítette a helyi iskolába járó gyerekeket, ezzel pedig törvénysértést – szegregációt – követett el. (Lásd a Népszabi cikkét Jogvédők örömmámora címen.)
A Hírszerző meg hülye, mert Jászladány ügye nem öt éve kezdődött, hanem 2002-ben.

Pixy | 2011. július 13. | 18:24:41

sasa2 | 2011. július 13. | 18:17:30

Illetve befejeztették velük a nyolc általánost és valami szakmai képzést is kaptak.
Nem tudod, miről beszélsz.

sasa2 | 2011. július 13. | 18:24:06

Pixy | 2011. július 13. | 18:14:20

http://hirszerzo.hu/belfold/20110705_jaszladany_iskola_szegregacio#rss

sasa2 | 2011. július 13. | 18:17:30

Loksi | 2011. július 13. | 16:02:27

Út a munkáért programban kint kellett lenni 40 fokban és kurkászni kellett az árkokat.
Nem tudom miről beszélsz.

Pixy | 2011. július 13. | 18:14:20

sasa2 | 2011. július 13. | 18:12:36

Nem az alkotmánybíróság ítélkezett és nem csak a rácsos ajtót kifogásolta.
Ennyit a fjordokról.

Pixy | 2011. július 13. | 18:13:11

bagoly2 | 2011. július 13. | 18:04:30

Egyre inkább az az érzésem, hogy tényleg lövésed nincs arról, mi történt Jászladányban...

sasa2 | 2011. július 13. | 18:12:36

Az alkotmánybíróság csak a rácsos ajtóval való elkülönítést kifogásolta.
Falat kell oda építeni, tehát fallal és kerítéssel kell természetben a két intézményt megosztani. Ennyi.

bagoly2 | 2011. július 13. | 18:04:30

Pixy | 2011. július 13. | 17:53:09

Azt se tudom hol van Jászladány, csak úgy sejtem merre lehet. De én is, meg te is jó iskolába szeretnénk járatni a gyerekünket. Az viszont gusztustalan, ha valaki a saját szemetét a szomszédba dobálja és még neki áll feljebb, hogy milyen koszosak.

Pixy | 2011. július 13. | 17:53:09

bagoly2 | 2011. július 13. | 17:51:43

Ahogy látom, te is feltűnően tájékozott vagy az ügyben.

bagoly2 | 2011. július 13. | 17:51:43

Pixy | 2011. július 13. | 17:39:23
Ahogy a kapu:)

Pixy | 2011. július 13. | 17:39:23

bagoly2 | 2011. július 13. | 17:32:40

Ez hogy jön ide?

bagoly2 | 2011. július 13. | 17:32:40

Pixy | 2011. július 13. | 17:06:03
Ha rendes úton jár ugyanazon megy ki, amelyiken be.:)
Egyébként egyetlen roma patronáló, örökbefogadó sem járatja a pártfogoltját a Lauderba.

Pixy | 2011. július 13. | 17:06:03

Bonita | 2011. július 13. | 16:08:25

Ugyanazon a kapun mehet ki a cigánygyerek, mint a magyar?

Bonita | 2011. július 13. | 16:08:25

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Loksi | 2011. július 13. | 16:02:27

Hát ezért kár volt megtörni azt a 6 éves csendet. Ebben a kérdésben úgyis mindeki a saját tapasztalatai, neveltetése alapján dönt, senki nem tudja meggyőzni a másikat.
Ami Kolláth cikkében furcsa, az az, hogy ő saját véleményét fenntarthatja, szíve joga, csak az a bökkenő, hogy a legmagasabb szintű magyar jogi fórum, a Legfelsőbb Bíróság nem osztotta Kolláth érvelését, és azt a döntést illene elfogadni. És ha ő ezek után részt vesz ebben az eljárásban, ahhoz is szíve joga, csak akkor szíveskedjen egy kicsit halkabban osztani az észt a Klubrádióban a jelenleg regnáló kormány intézkedéseivel kapcsolatban.
Ami pedig a cigányok tanuláshoz és munkához való hajlamát illeti, és azt a sztereotípiát, hogy ők nem akarnak dolgozni, a legfényesebben az Út a munkához program cáfolta, amely amiatt bukott be, mert már nem tudták finanszírozni, annyi volt a jelentkező, mert a több pénzért inkább elmentek dolgozni és nem árkot kurkászni, mert aki azt árokkurkászásnak tartja, az menjen ő is, és kurkássza az árkot a 40 fokos melegben. Majd utána meglátjuk, hogy mit nevez ő munkának és mit nem.

teniszke | 2011. július 13. | 14:44:22

Folyt. köv : Megírtam, fenntartom : a Czene-féle igazsághirdetők a szememben csak akkor nem lesznek álszentek, ha azt is leírja, hány gyermeke/unokája jár a régi jászladányihoz hasonló körülményű iskolába. Amíg ezt nem teszi meg, nincs erkölcsi alapja budapesti íróasztala mellől bírálni azokat a szülőket, akik gyermekeik jövőjéért felelősséget éreznek, akik áldozni és tenni is hajlandók ezért - szégyellnivalója annál inkább...
Érdekes, hogy Czene úr nagy tárgyilagosságában vadul kritizálja a szegregációba fulladt helyieket, de egy szót sem hallottunk tőle soha arról, vajon mi igaz azokból a rémtettekből, amelyekkel a "szegregáltak" kitűntek. Igen, ezek egy gyermek számára rémtettek, ha véletlenül nem gondolta volna át eddig. Igaz, nem ez a fontos, hanem a példának állítottak véleménye...

teniszke | 2011. július 13. | 14:36:55

Czene Gábor válasza önmagát minősíti, aki az ott leírtakkal azonosulni tud, ám tegye, de biztosan ők a kevesek. Persze, erre is megvan a recept, a többség a h.lye és vak, fogalmuk sincs arról, mi a fontos, ellenben Czene úr szerint pl. M.B. vagy egyes megélhetési jogvédők, illetve az akkori JNSZMKormányhivatal (aki találkozott velük, ódákat mesélhetne egyes (!) ottani szakértők dolgairól) látja csak megfelelően a fényt. Sajnálom azt, aki ilyeneket állít, ha kénytelen (a Népszabiban ír végtére), akkor azért, ha komolyan hiszi a leírtakat, azért...
Kolláth urat van szerencsém futólag ismerni a TE-ről, s őszintén szólva nagyot csalódtam benne az eddigi képhez képest - pozitívan! Rendkívül tárgyilagos, tisztességes, jószándékú és őszinte ebben az ügyben. Kimondja azt, amit a "h.lye többség" már régóta lát, s amit az érintett szülők az alapítványi iskolával el is értek : jogai mindenkinek vannak, s ezeket kölcsönösen tiszteletben kell (!!!) tartani, aki erre nem hajlandó, nem kívánatos a közösségben. Miféle igazságosság az, hogy a tanulást és iskolai tartózkodást pokollá tevőket a törekvő többség köteles befogadni annak az árán is, hogy ezzel a saját jövőjüket teszik tönkre?

bagoly2 | 2011. július 13. | 14:25:55

Még emlékszem, mikor a jászladányi ügy pörgött a médiában, a királyi Tv-n készült egy riport Magyar Bálinttal. A jászladányi értékelés után jöttek a magánéleti benyalós kérdések, ekkor oktatási zsenink közölte, hogy sikerült a kislányának egy jó iskolát találnia. Az iskola természetesen nem jászladányi volt. Ezt csupán Kolláth mondanivalójának igazolására jegyzem meg.
A média akkor is és most is elhallgatja a lényeget, Jászladány a budapesti szanált területekről kitelepített romák miatt lett ügy, hasonlóan Gyöngyöspatához, meg egy csomó más településhez.

reader | 2011. július 13. | 12:24:20

Moderálási alapelvek- komment törölve -

reader | 2011. július 13. | 12:21:56

Egyébként jó a cikk, több ilyenre lenne szükség!

reader | 2011. július 13. | 12:19:46

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Kincsem | 2011. július 13. | 12:15:12

Csak két rövid megjegyzés:
- Nem indok, hogy Magyar Bálint is megvonta a támogatást az alapítványi iskolától. Magyar Bálint ámokot futott a magyar oktatásügyben, személye nem garancia, hanem éppen ellekenkezőleg, negatív példa.

- Az illusztrációként szereplő képről jutott eszembe, kíváncsi lettem volna, hogy hány eredeti, nem roma jászladányi vett részt a tüntetésen...??!! (Vagy inkáb pesti nagyon jogvédők keltették ott is a feszültséget, mint eddig a legtöbb helyen, ld. Gyöngyöspata, Hajdúhadház, stb....)

khm... | 2011. július 13. | 12:13:20

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Pixy | 2011. július 13. | 11:11:55

khm... | 2011. július 13. | 10:59:43

Azt erősen kétlem.

khm... | 2011. július 13. | 11:01:03

Moderálási alapelvek- komment törölve -

khm... | 2011. július 13. | 10:59:43

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Pixy | 2011. július 13. | 10:47:47

khm... | 2011. július 13. | 10:32:42

Ha nem tudod, miről szólt Jászladány, miért érzel belső késztetést a kommenteléshez?

h.genoveva | 2011. július 13. | 10:44:04

Talán jó lenne, ha a megélhetési cigány jogvédők a többség állandó froclizása helyett saját népüket oktatnák arra, mit kell/ene/ tenniük azért, hogy megszűnjön állitólagos rasszista indíttatású kirekesztettségük.
Ebből azonban nem tudnának jól élni, dolgozni is kellene, sok és látványos sikerük sem adódna, így aztán marad a nem cigányok állandó pellengérre állítása. És ha ebben a bíróságok is támogatják őket, ne csodálkozzon senki, ha a következő választásokon (az egyébként szörnyű) Jobbik szerzi meg a 2/3-os többséget.

khm... | 2011. július 13. | 10:32:42

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Pixy | 2011. július 13. | 10:07:27

Kolláth úr, nem fogja elhinni, de a cigányok is azt akarták és akarják, hogy a gyerekeik tanulhassanak rendes iskolában.
És szégyellje magát az a társadalom, amely nem segíti őket ebben.

Haham | 2011. július 13. | 09:16:02

Tisztelt Czene úr! Ha elfogadom az Ön állítását, akkor annak idején a tokaji közgyűlés bírósági ítélete kapcsán is "egymásra talált a jog, az erkölcs és az igazság". Korábban nem gondoltam volna, de azóta tudom, hogy jelenlegi miniszterelnökünk erkölcsös és igazságos.

erlauer | 2011. július 13. | 05:16:18

Kedves Kolláth úr, nem "Ladányban", hanem "Ladányon"... Aki ismeri Jászladányt, az tudja.

HIRDETÉS
Jászladányiak tüntetnek ...
Jászladányiak tüntetnek Budapesten a szegregáció ellen 2009-ben
Népszabadság - Szabó Bernadett

Hat éve írtam utoljára a Népszabadságba, reagáltam egy személyes(kedő) kihívásra. Az oktatásügy jogi botlása volt a korabeli tárgy, mellékszálán felbukkant a jászladányi iskolaügy is. A lap Czene Gábor úr két cikkben foglalkozik a Legfelsőbb Bíróságnak a jászladányi iskolaügyben hozott határozatával (Győztek a jogvédők és Nincs vége). Mindkettőben a részrehajló megállapítások mellett szán egy bekezdést, s ad egy fullánkos prognózist nekem is. A morális és alkotmányos indokból vállalt ügyvédi közreműködésemet „megfejthetetlen okból” valónak minősíti, lelkes támogatásnak. Kifejez bizakodást, hogy a „piszkos játszmában” már nem lennék hajlandó közreműködni. Megtöröm a vállalt csendet. Csakis korrekt ügyet vállaló jogi képviselőként, pártoktól független jogvédőként, egyben a sajtójog és -etika oktatójaként megosztanék az olvasóval néhány megfigyelést és következtetést.

Tíz éve látom el díjazáshoz nem kötött munkám, támogatásom feltételeként tartom: Jászladány és az ő iskolaügye nem az, aminek tendenciózusan, súlyos politikai és emberi kártevéssel, haszonleséssel messziről lefestik. Nem lehetne hamisan, botrányra hangszerelt jelkép, mert „mindössze” valóságos személyek, családok megrendítő, őszinte törekvése a tanulni vágyó gyerekek előre jutására. Annak próbája, hogy aki akar tanulni, taníttatni és így boldogulni, azt ne akadályozhassa meg ebben az, aki erre nem képes, de főleg nem hajlandó. Borzasztó konkrétumokkal lehetne szolgálni. (Czene úr cikkének fórumbeli kommentjei higgadtan sorolnak rémes jászladányi tényeket, adnak keserű, de reális lakossági véleményt, fejeznek ki empátiát is a nehéz sorsúak iránt.) Ugyanezt tapasztalom magam is Ladányban, igen, díszpolgárként. Ám a nehéz sors és a közösségellenes, semmilyen normát nem tisztelő, másokat olykor direkt sértő-bántó magatartás két külön világ. Más és más eszközökkel kellene ellenük fellépni. Ezt akceptálni a bizarr helyi és országos szintű jogvédelem nem tudta, nem akarta. Négy éven át majdnem 20 bírósági tárgyalásunk volt az egyik „ladányi” ügyben. Egy felelősségvállaló mondata, egy valóságos érve nem volt benne a meghallgatott minisztériumi vezető tanúknak. Talán politikai filozófiájuk mentén jót akartak a köznek, de rosszat tettek Ladánnyal.

Kérdés: a helyi polgárok kötelesek-e tétlenül tűrni, hogy „dögöljék meg a szomszéd tehene is” elvének jegyében akciózzanak ellenükben. Hogy a „jogvédő” igyekezet az igen plusz igen helyén a sem-sem ártó filozófiáját, rombolását, megosztását kényszerítse rájuk. Hogy normává váljék: akinek ez nem tetszik – százával – a szomszédos településre viheti iskolába gyerekét, habár a sistergő jogvédelem azt is kirekesztésnek ítéli, nem tudván mit kezdeni ellene. Hogy úzussá válhat a hamis, pozitív célt sem tartalmazó sérelmi hivatkozás. Aki pedig inkább mégis a szemének és a józan eszének hisz, és a gyermekek, s a falu érdekét, jövőjét nézi, építi, az céltáblává válik, minimum piszkos játszma részeseként kap megbélyegzést. 10 éve Ladányban betelt a pohár. Bizonyos jogvédők mégsem a baj okát, hanem annak okozatát, megoldását és precedensét támadták: egy, a mostani bírói döntés kivételével sikertelenül.

HIRDETÉS

Jogállami krédó, hogy létezik-e élő alapjogként a tanszabadság és a tanítás szabadsága, továbbá a szülő joga ahhoz, hogy a gyermekének adandó nevelést megválassza. Ha ezek elvben sérthetetlen és elidegeníthetetlen alkotmányos jogok: ki és miért veszi a bátorságot elvitatásukhoz? Kinek használ vele: (jó) néhány lustának, hanyagnak, szemtelennek, ellenségeskedőnek. Mondván: ha mi nem, akkor ti sem!? Alkotmányos axióma a jogegyenlőség is, aminek a megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó – evidensen nem bírói – intézkedések segítik. Emberi jogi fundamentum, hogy bárki joga odáig (illetve odáig már nem) terjed, ahol egy másik személy joga, méltósága, autonómiája és szabadsága kezdődik. Egyetlen szülőnek, gyermeknek a helyzete, esélye, joga, „szabadsága” sem terjedhet odáig, hogy másét elvegye, sértse, gátolja.

Korrekt jogi alapon sincs olyan állami, politikai esélytöbblet, amelynek célja és eredménye mások esélyének tönkre tétele. Az ugyanis nem pozitív, hanem negatív diszkrimináció, alkotmányos jogtiprás lenne. Lett is, de nem Ladány által, hanem Jászladánnyal szemben. Az egyedülálló ítéletről írásba foglalása után lehet elemzést készíteni. Nem láttam a perek zuhatagában olyan tényt, ami kirekesztést alapozott volna meg. Ilyenkor viszont az ún. szupermérlegelést a bírói gyakorlat kizárná. Hajmeresztő érv lehetett a vagyoni helyzetre apellált „elkülönítés”. Magántulajdoni rendszernek e különbség a velejárója, ergo elítélő verdiktek tízezrei jöhetnének ilyen alapon. Már 2002-ben, de azóta is roma diák, ha ezen múlnék, megkaphatná a tandíjat közcélú forrásból. Nem etnikai számszerűségi kérdés, hogy kik, miért és mennyien áldoznak azért, hogy gyermekük a megye (egyik) legjobb iskolájába járhasson, amúgy éppen a roma és nem roma diákok integrációjának szívderítő iskolapéldájaként.

Az ítélettel szemben vizsgálható, hogy itt szó szerint lett-e visszamenőleges, negatív törvénykezés. Éppen a ladányi „ügy” érlelte meg utóbb, egyszersmind hibásan,mintma szokás, az esélyegyenlőségi törvényalkotást. Vélt egyedi problémából lett túlzó, törvényi szőnyegbombázás, ami itt semműködhetnék visszafelé. Sok elemében hibásnak tartom az új alaptörvényt, de a jövőre nézve benne foglalt új alkotmányjogi panasz, mely egyedi ítéletet is alkotmányos mérlegre tesz, jó, előrelépés. Esetünk közjogilag végső, alapjogot érvényre juttató ítéletet hoz(hat) na. Az Alkotmánybíróság antidiszkriminációs tesztje ui. (még) korrekt.

Jogvédők rendre méltán emelik fel szavukat alkotmányos visszásság esetén. Olykor jóhiszemű civil tévedés, aránytévesztés is történhet. A ladányi perben mi is kemény, ám fair jogi csatát vívtunk a tárca külső jogi képviselőjével. (Minden érvünk nyilvánosan hozzáférhető.) A ladányi „saga” velünk folytatódik a Legfelsőbb Bíróságon. Képzelhetik, mi várható. Habár, Milton kérdése anno: ki látta az igazságot becsületes, nyílt küzdelemben veszíteni.

Bornírt próbálkozásnak csak az számít, ha egyfajta fordított szereposztásban farkast kiáltanak odaát, bárányt vizionálnak a saját oldalon. Pedig attól nem lesz jobb X.-nek, ha jól kibabrálnak Y.-nal. Aki még mindig nem érti, vessen egy pillantást a 2010. évi választások táblájára!

A szerző ügyvéd

-----------------------------

Tisztelt Kolláth György!

Annak fényében, hogy ön jogvédőnek tartja magát, meglepők azok a dehonesztál óminősítések, amelyeket a jászladányi ügyben fellépő jogvédő szervezetek esetében használ. Írását olvasva a kívülállóban az a benyomás keletkezhet, hogy a Legfelsőbb Bíróságtól eltekintve, hivatalos fórumok eddig nem emeltek kifogást a jászladányi önkormányzat eljárásával szemben.

Ez nincs így. Magyar Bálint oktatási miniszter például az alapítványi iskolától annak idején megvonta az úgynevezett OM-azonosítót, a megyei közigazgatási hivatal megsemmisítette az intézmény működésére kiadott jegyzői engedélyt. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman is arra a megállapításra jutott, hogy az alapítványi iskola törvénysértő célokra szerveződött. Most a Legfelsőbb Bíróság mondta ki, hogy – szemben az ön állításaival – Jászladányban jogsértő elkülönítés, szegregáció történt. Végre, úgy látszik, egymásra talál a jog, az erkölcs és az igazság.

Üdvözlettel: Czene Gábor

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    46 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS