kunadam | 2010. szeptember 9. | 06:05:32

Sokan értetlenül állnak azon tény előtt, hogy miért nem az állam határozza meg, hogy mit kutassanak a kutatók, azt miért ők maguk határozzák meg az esetek nagy részében. Egyrészről felhívom a figyelmet, hogy pl. az OTKA alapkutatásra van, ott eleve élnie kell a kutatói szabadságnak. Honnan tudná bárki a minisztériumban (vagy akármilyen civil szervezetben), hogy mit érdemes kutatni?
Alkalmazott kutatás esetében természetesen lehet ilyen, ilyenkor az adott minisztérium vagy civil szervezet szépen rendelje meg az adott kutatást. Amennyiben meg egy cégnek van szüksége a kutatási eredményre, akkor meg rendelje meg a cég (meg is teszik).

kunadam | 2010. szeptember 9. | 06:04:53

Ha a tudománymetriaia adatok jók lennének a tudományos teljesítmény mérésére, akkor nem születne - akárcsak a magyar tudomány hasábjain - kismmilió cikk alkalmazásuk problémájáról. Egyrészről kimondottan a természettudományra találták ki zömüket, ott jellemző az újságokban való publikálás és az idézettség számontartása.
A legtöbbet alkalmazott tudománymetriai számok, így a kommulatív impakt faktor, a teljes független idézetek száma vagy a h-index mind mind szépen korrelálnak a kutató korával (nem mindenkinek azonos mértékben nő a korával, de általánosan igaz a trend). Amennyiben mindig a magasabb tudománymetriai adatokkal rendelkező kapná a forrásokat, akkor meg az lenne a gond, hogy miért csak az öregek kapnak pénzt.
Aztán pont a biológián belül ott van még, hogy az egyes tudományterületeken elérhető tudománymetriai jellemzők különbözőek. Ha az egész biológiára vonatkozóan a nyertesek és mondjuk a kommulált imapkt faktor korrelálna, akkor pl. ökológiára nem nagyon költene az állam.
Az OTKA pár éve bevezette, hogy minden pályázat angolul kerüljön benyújtásra. Ez pl. szűri xanadu problémáját, hogy szerinte a magyar akadémikusok nem tudnak idegen nyelven előadni (ha OTKA pénzt akarnak, akkor írniuk biztosan kell idegen nyelven). Az angolul írt pályázat lehetővé teszi, hogy külföldiek bírálják a pályázatokat, tehát ne a magyar belterjes tudományos élet. Ausztriában ez már egy ideje így megy, semmit nem bíráltan országon belül, túl kicsi az ország. Nálunk sem a kádárrendszer v

Senki_Alfonz | 2010. szeptember 7. | 22:30:18

genji | 2010. szeptember 7. | 21:21:02

Szerintem is rossz. Ugyanis a tudományos teljesítményről - elvileg - csak a publikációs adatok állnak a bírálók rendelkezésére. Ebből kell megítélniük a teljesítményt. Azt az említett tanulmány is megemlíti, hogy ha a tudományos teljesítményt ilyen rosszul ítéli meg a bíráló, akkor vajon mennyire hihető a pályázat megítélése?

Szóval mutyi az van.

SA

genji | 2010. szeptember 7. | 21:21:02

Senki_Alfonz | 2010. szeptember 7. | 14:09:37

"SEMMI összefüggés nem volt a tudománymetriai mutatók és a bírálók által adott pontszámok között."

Es ez most jo vagy rossz? Szerintem rossz, mert a biralok pontozasi szempontjai kozott van olyan, amely szerint a palyazo eddigi tudomanyos teljesitmenyet is kell ertekelni. Ez pedig nehezen kepzelheto el tudomanymetriai mutatok felhasznalasa nelkul. Tehat szerintem termeszetes, hogy a pontszam fugg ezektol a mutatoktol is valamennyire.

Alfonz, annak viszont orulok, hogy vegre konkret szakteruletet is emlitettel. Szerintem ebben a vitaban lehet, hogy neha kicsit elbeszelnek egymas mellett az emberek, mert altalaban senki nem emlit szakteruletet. Lehet, hogy az egymasnak ellentmondo allitasok kulonbozo szakteruletekre vonatkoznak, es tenyleg igazak mind...

Senki_Alfonz | 2010. szeptember 7. | 14:09:37

bam8ba | 2010. szeptember 7. | 11:12:41

"kunadam:"Az OTKA iránya jó, csak sokkal több pénz kéne neki."- Kérem, tegye egymás mellé a nyertes pályázók nevét és azok a tudománymetriai mutatóit. Jelentős eltéréseket tapasztalhat. Vajon miért? Csak nem ez az un. jó irány?"

Ez a természettudmányban kicsit máshogy van. Volt alkalmam látni egy ilyen grafikont. SEMMI összefüggés nem volt a tudománymetriai mutatók és a bírálók által adott pontszámok között. A nyertesek és a tudománymetriai mutatók között sem. S ez a grafikon, ha jól tudom, a biológiai pályázatok jelentős részét tartalmazta.

SA

Senki_Alfonz | 2010. szeptember 7. | 14:06:27

Mekmörfi | 2010. szeptember 7. | 07:02:17

"az OTKA-bizottság, bár a pályázatok névtelenül zajlottak, mégis nyilvánvaló volt, hogy melyik tudományos műhelynek ítéltetik oda a támogatás: tehát a pénzeket egy szűk (elvbaráti) kör osztotta el egymás közt. "

Kedves Mekmörfi! A pályázat egyáltalán nem névtelen. Mindenki tudja a nevét, a tudományos paramétereit, stb. S ez így is van jól, szerintem. Akik névtelenek azok a bírálók, azok nevét csak a bizottság elnöke tudja.

SA

mantel | 2010. szeptember 7. | 11:48:20

bam8ba
Mely szakterületen? Milyen pályázati rendszerben? (OTKA? OTKA-NKTH?) A természettudomány és matematika területén feltehetően nem. Illetve dehogynem, csalok. Volt olyan, hogy kiemelkedő tudománymetriai adatokkal fizikus akadémikus nem nyert, nevezetesen nem rendesen kidolgozott pályázatot adott be.

bam8ba | 2010. szeptember 7. | 11:12:41

kunadam:"Az OTKA iránya jó, csak sokkal több pénz kéne neki."- Kérem, tegye egymás mellé a nyertes pályázók nevét és azok a tudománymetriai mutatóit. Jelentős eltéréseket tapasztalhat. Vajon miért? Csak nem ez az un. jó irány?

Mekmörfi | 2010. szeptember 7. | 07:02:17

Én a magam részéről kevésbé rózsásnak ítélem meg a helyzetet, mint a cikk írója.

A mai meghatározó tudománypolitikusok nagyjából és többségében azt a 60 körüli korosztályt alkotják, akik 20 éve a rendszerváltáskor lettek docensek, nagydoktorok, és a késő kádári korban szocializálódtak bele a tudományos életbe.

Az akkori források is szűkösek voltak, és az akkori "elit" teljes mértékben kollaboráns szerepet vállalt a Kádár-rendszer által adható minden előnyéért: relatív jólét, relatív hatalom és persze külföldi kiküldetések (nyugati kocsit lehet hozni két év után!!)

Mindez az ország mérete alapján nagyon belterjes rendszerhez vezetett, az OTKA-bizottság, bár a pályázatok névtelenül zajlottak, mégis nyilvánvaló volt, hogy melyik tudományos műhelynek ítéltetik oda a támogatás: tehát a pénzeket egy szűk (elvbaráti) kör osztotta el egymás közt.

A TMB pedig kítűnő szervezet volt arra, hogy a renitens fiatalokat, akik a politikai kinevezett professzorok vezetését kevésbé tűrték, a tudomámyos címeken keresztül megregulázzák.

A tételem tehát az, hogy a mai tudományos vezetők többsége az, aki anno biztosan tehetséges volt, de könnyű volt megregulázni, és mivel érdekében áll, ma is a kádári tudományos szervezeti struktúra fenntartásában érdekelt.

xanadu | 2010. szeptember 7. | 06:34:39

xanadu | 2010. szeptember 7. | 06:25:20
4. idegen nyelven kell előadni.

xanadu | 2010. szeptember 7. | 06:25:20

katarakt | 2010. szeptember 6. | 23:11:33

Egyébként pedig akadémikusaink miért nem mennek nyugatra?
1. ott nincs pénz.
2. ott teljesíteni kell.
3. ott versenyképes tudásra van szükség.

xanadu | 2010. szeptember 7. | 06:23:25

katarakt | 2010. szeptember 6. | 23:11:33

Csakhogy.
A fiatal mókus főnöke, mint írtad, 50-60 millát vesz fel évente.
Tehát van pénz a rendszerben, csakhát a feudalizmusban túl kell élni (vagy valamely párt által megölni) a hűbérurat, hogy a helyébe lépjen az ember.

xanadu | 2010. szeptember 7. | 06:19:13

katarakt | 2010. szeptember 6. | 21:55:11

A jelenlegi rendszerbe kár újabb filléreket is tölteni.
A kutatást állami felügyelet alá kell helyezni és szerepet kell szánni a kutatási célok meghatározásában a társadalom más szervezeteinek. Ilyen működik Hollandiában.

Az akadémikusokat 70 év felett nyugdíjba kell küldeni, 65 év felett senki nem pályázhat állami pénzre.

xanadu | 2010. szeptember 7. | 06:14:56

genji | 2010. szeptember 6. | 21:40:38

Há én nem a zsüriben voltam.
Én írtam a zsürizendőt.

A magyar kutatásoknak döntően semmi közük nincs a társadalmi igényekhez.
Mindenki az éghajlatváltozást kutatná, mert ott bármit lehet mondani aztán vagy úgy lesz, vagy nem 50 év múlva a kutya sem fogja a megállapításokat felemlegetni.

A magyar mezőgazdasági oktatás-kutatás ott tart, hogy a külföldi EREDMÉNYEKKEL sincs tisztában. A megismerés után következne a hazai alkalmazás, majd a továbbfejlesztés.
Cselőtei és társai megakadtak a múlt század nyolcvanas éveinél, de még ma is ők hírdetik az igét.

kunadam | 2010. szeptember 7. | 06:10:00

A tudományos elitünk sok mindent próbál elérni. Általában nem újságcikkel kezdik, hanem ilyen-olyan minisztériumoknál próbálják kijárni az igazukat.
Elég, ha a NOL-on rákeresel a bolognai rendszer ellen tiltakozó cikkekre, volt egy pár. Szinte mindenki felsorakozott mögé, mégsem lett semmi.
Évek, évtizedek óta szeretnénk elérni, hogy ne kelljen közbeszereznünk a kutatási pénzek költésénél. Nem értük el.
Senki egy percig ne gondolja, hogy az egyetemi oktatóknak jó ez a lerontott rendszer. Sokkal jobb lenne tized ennyi érdemes diákot oktatni, mint a több százat akinek a 3/4-e az érettségit sem érdemelte ki. Egyszerűen a nagy politikát ez nem érdekli. Az egész ágazat csak pénzt visz, tehát még lenyúlni sem lehet igazán vele (kivéve a közbeszerzéssel).

katarakt | 2010. szeptember 6. | 23:11:33

A tudomány országos pénzeléséről, a tudósok és egyetemi oktatók javadalmazásáról.

Ilyen téren ott vagy ott sem tartunk mint a késői Kádár-korszakban voltunk. Az átkosban is kb. 10x különbség volt egy hazai tudós/egyetemi oktató jövedelme és egy fejlettebb országbeli hasonszőrű kollégája között. Most is. Nem kell mondani kinek a javára. Akkor a GDP kb. 0,85%-át költötték ilyen célra. Most sem jelentősen többet. Akkor ilyetén gondolkodva volt-e rendszerváltás?

Adván a tudósok rendszerint fanatikus gondolkodását talán nem is lenne baj. Csak közben a világ változott meg. A politikusok valahogy elérték a nyugati jövedelmet és/vagy vagyont. A bankárok is. A fiatal tudós meg azt látja, hogy a nálánál esetleg gyengébb képességű egyetemi évfolyamtársa a többszörösét keresi egy multinál vagy egy nyugati országban. Mire megszerzi a doktori fokozatát addigra rendszerint családot alapít. Az asszony vagy a férj jó eséllyel szekírozza, hogy miért nem keresel többet ha már olyan okos mókus vagy. A vége mi lesz? A legtehetségesebbek is (elsősorban ők) nem a magyar tudományban fogják keresni a boldogulásukat.

Főleg ha az állam annyira sem méltatja erőfeszítéseiket, hogy a már odaítélt és szerződésbe foglalt kötelességeit nem fizeti ki időben.

Hja, ha az Isten kétharmadot adott akkor majd észt is ad hozzá! Csak nehogy késő legyen…

katarakt | 2010. szeptember 6. | 22:27:16

Tényleg kemény kritika illeti a tudományos „elitünket”. Ami kb. olyan minőségű mint a politikai „elitünk”. Tud valaki olyan rektorról, akadémikusról, neves vagy kevésbé neves egyetemi tanárról vagy tudósról aki a rendszerváltás óta nyilvánosan felemelte a szavát a felsőoktatást és tudományos életet leromboló, káros politika ellen? Reméljük volt és van (mint a cikk szerzője) de szerintem nem töltenének meg egy kisebb tantermet sem.

Volt-e rektor a „nagytekintélyű” rektori konferencián aki annak idején tiltakozott volna az ellen, hogy ugyanakkora alapterületre és ugyanakkora oktatói kapacitásra és pénzre ráengedjenek a korábbi létszámhoz képest többszörös létszámú hallgatót? Nem kell rektornak lenni hozzá, hogy belássuk ez óriási minőségromláshoz vezet. Ez be is következett. De ők bezsebelték a lefizetés jellegű évi 50-60 milla bruttót. Bolondok lettel volna szólni.

Volt-e/van-e valaki aki tiltakozott volna a (rákosista-voluntarista jellegű) hallgatói normatíva (fejpénz; az egyetemek a hallgatók létszámát beszorozva kapják pénzük jelentős részét) ellen? Vagy hogy az egyetemi oktatókat kizárólag a jól-rosszul leadott óraszám alapján tartják meg vagy küldik el? Ebben az értelemben az egyetemek lassan a középiskola szintjét sem érik el. Lásd tanárválasztás.

katarakt | 2010. szeptember 6. | 21:55:11

A cikk lényegévek nagyon egyetértek. Csak két megjegyzés: Az alanyi jogon járó bevételek talán egy jó közös fagylaltozásra ha elegendőek. Vagy hogy a WC-ben legyen papír. Bár az utóbbi ritka jelenség a hazai egyetemeken. A kiváló, jó és gyenge intézmények, tanszékek mindig is voltak, mindig is lesznek. Már csak elméleti megfontolásból is. Hogy melyik hova esik azt természetesen a pénz (divatosabban a forrás) dönti el. A politikai vezetés által oktatásra, tudományra, kutatás-fejlesztésre kijelölt (a GDP %-ában) szégyenletesen kevés pénz hova kerül, kik kapják? Nos, azon érdemes elgondolkodni.

De hallga… A magyar ész és találékonyság (ebben a formájában hamis) mítoszát minden korábbi és jelenlegi párt folyamatosan táplálja. Valóban, úgy a Kiskegyed színvonalán. A korábban elüldözött és később nyugatabbi országokban sikereket elért tudósokat a mi eredményeinknek állítják be. Ehelyett arról kellene beszélni, hogy jelenleg a költségvetés hány %-át fordítjuk a jelenlegi tudományos céljainkra. A jöve3ndő „magyar” Nobel-díjasait éppen most, éppen ezzel a politikával üldözzük el.

genji | 2010. szeptember 6. | 21:40:38

xanadau:

Erdekelne, hogy melyik szakterulet otka zsurijeben szoktal reszt venni. Mert akkor ott tenyleg nagy baj van!

genji | 2010. szeptember 6. | 21:39:45

mantel | 2010. szeptember 6. | 13:12:34:

1) Sajnos Palinkas elnok ur kb. 1 hettel ezelotti nyilatkozatabol az derult ki, hogy fogalma sincs, mi van/lesz. Es ez elmondhato mas akedemikusokrol is, akik a FIDESZ kormany alatt legalabb allamtitkarok voltak... Szoval szamomra ugy nez ki, hogy egyelore nincs kivel targyalni.

2) Egyet ertek. Nehany eve az OTKA olyan ultimatumot kuldott, hogy a vele szerzodesben allok vagy lemondanak a nekik jaro kutatasi penz 15%-arol, vagy semmit nem kapnak. Ezt nevezem en jogbiztonsagnak.

3) Ugyancsak egyet ertek.

4) Ez is igy igaz. Es sajnos az is, amit kesobb irsz, hogy nagyon keves a penz, es sok egyforman jo palyazat kozul kell keves nyertest kivalasztani.

antivirtus | 2010. szeptember 6. | 21:11:07

Bölcsek köve | 2010. szeptember 6. | 14:57:33
Na ne beszélj, talán olvasd el még 1x mit írtam. Pálinkást és a többi MTA korifeust ugyan ki a franc rúgná ki?
Ki rúgná ki az akadémikusokat? Vannak egy páran osztán mégis mind hallgat. Ki rúgná ki a tanszévezető egyetemi tanárokat ha tiltakoznának?
Mindjárt ríva fakadok szegények miatt hogy mennyire kiszolgáltatottak.

kunadam | 2010. szeptember 6. | 20:00:30

Helyesen: Amíg még van Magyarországon kutatóképzés, és talán van utánpótlás.

kunadam | 2010. szeptember 6. | 18:50:18

Az OTKA iránya jó, csak sokkal több pénz kéne neki. Például kezdhetnék az NKTH-ban elhárdált millárdok oda irányítását.
Amíg még magyarországon kutatóképzés, és talán van utánpótlás.

mantel | 2010. szeptember 6. | 16:07:38

A demagóg dumákkal (50 év fölött komcsi és hasonló badarságok) nem foglalkoznék, ha megengedik. Az OTKÁ-val az a legfőbb probléma, hogy nincs elég pénz. Ha bárkit a jelen levők közül odaültetnének a döntőbizottságba és úgy kellene döntenie, hogy az egyébként teljesen jó és támogatandó projektek közül kb. 30%-ot támogathat, akkor kinek adná? Természetesen annak, aki már bizonyította, hogy a kapott összegből ki tud valamit hozni, tehát jó a publikációs tevékenysége. Ez nem mutyi. A gond nem ez, hanem az, hogy az OTKA teljesen elértéktelenedett. A kiváló publikációs tevékenységű kutatók JÓ pályázatai mellett kellene pénz arra is, hogy a fiatalok kipróbálhassák magukat egy-egy kisebb összeggel, jó ötlettel. Na ez az, amit 2002 óta gyakorlatilag lehetetlenné tett a finanszírozás.

Ui. SA: nem 10 milliárdos, hanem "több 10 milliárdos" költségvetést írtam.

bam8ba | 2010. szeptember 6. | 15:17:55

sawal:"Evente 2.5 Mrd Ft megy el az MTA kegydijak kifizetesere". Nos ezt az összeget az OTKA-pályázatok között lehetne felosztani ebben szűkös világban!

Senki_Alfonz:"Az OTKA-ban igenis van mutyi". De még mennyire, hogy van! Hallottam olyan esetről, hogy az adott pályázatot addig küldözgették bírálóknak (több, mint tíznek), amíg össze nem jött kellően alacsony pontszám az elutasításhoz.

Pontszámokat az OTKA egyébként már nem is közöl, csak a szöveges értékelést küldi ki. Ha valaki tud ilyen esetről, legyen szíves és közölje.

xanadu | 2010. szeptember 6. | 15:03:24

Bölcsek köve | 2010. szeptember 6. | 15:02:01

Az MTA maga az.

Senki_Alfonz | 2010. szeptember 6. | 15:03:03

mantel | 2010. szeptember 6. | 13:12:34
és
mantel | 2010. szeptember 6. | 13:30:05

Az NKTH nem 10 milliárdos, hanem 50-60 milliárdos költségvetéssel rendelkezik.

Az OTKA-ban igenis van mutyi. Az igaz, hogy tök hülyeséggel nem lehet nyerni, de sosem ez az érdekes. A problémák akkor keletkeznek, amikor közel azonos értékű pályázatokat kell elbírálni. S, sajnos, az OTKA esetében nagyon sokszor ez a helyzet. S ebben igenis nagyobb eséllyel szerepelnek akiknek több ismerősük van, több a lekötelezettjük, nagyobb befolyással rendelkezők pátyolgatják az előremenetelüket, vagy egyszerűen csak divatosabb témát csinálnak.

Amíg nincs elég pénz (akinek "jár" még az sem kaphat mindig), addig a mutyizás elkerülhetetlen lesz.

SA

xanadu | 2010. szeptember 6. | 15:02:43

Bölcsek köve | 2010. szeptember 6. | 15:00:47

Pontosan így van.
Nem a témák, hanem a témavezetők kapják a pénzt.
Egyszer neked, egyszer nekem alapon.

Bölcsek köve | 2010. szeptember 6. | 15:02:01

re xanadu: a feudalizmus még nem halt ki Magyarországon!

xanadu | 2010. szeptember 6. | 15:01:25

Másrészt aki, ma 70 éves az valószinűleg a szocializmusban szerzett ilyen-olyan érdemei után került a posztra.
Nem feltétlenül CSAK tudományos eredmények alapján....

Bölcsek köve | 2010. szeptember 6. | 15:00:47

re mantel: amig a témavezető publikációs listája dönti el, ki kap OTKA-t, addig ne hidd, hogy a világok legjobbikában élsz....

xanadu | 2010. szeptember 6. | 14:59:14

mantel | 2010. szeptember 6. | 13:30:05

Egyébként a katolikus egyháznál is működik a kor szerinti korlát.
Pedig ott nemigen az újdonságokkal foglalkoznak ...

Másrészt aki, ma 50 éves az valószinűleg a szocializmusban szerzett ilyen-olyan érdemei után került a posztra.
Nem feltétlenül CSAK tudományos eredmények alapján....

Bölcsek köve | 2010. szeptember 6. | 14:57:33

re antivirus: ha nem hallottál volna még róla, bárki bármikor indoklás nélkül azonnal kirugható....nos, ha 1 kutatót kirugnak az előzőek szerint, annak mennyi esélye van, hogy ebben az országban kutatóként el tudjon helyezkedni????...érted már, mi a khuss oka?

xanadu | 2010. szeptember 6. | 14:56:05

mantel | 2010. szeptember 6. | 13:30:05

Azért nézzél utána pl. Cselőtei professzor tevékenységének.
Többet árt, mint használ ...

Bölcsek köve | 2010. szeptember 6. | 14:53:44

ez a nap vicce: "Ezek a pályázatok erős szakmai szűrőn mennek keresztül, mindenféle politikai beállítás nélkül."

mantel | 2010. szeptember 6. | 14:11:15

Ynos. Fejétől bűzlik a hal. Kollár László, az OTKA új elnöke, egy végtelenül tisztességes, ugyanakkor kemény ember, korábban pedig ő volt a természettudományi kollégium vezetője. A természettudósok között persze nem volt talán annyira jellemző a mutyizás, mert jobban mérhető a teljesítmény. A folyamat meg az volt, hogy kinyílt a világ, a nemzetközi szintű koponyák jobban szóhoz jutottak, az elvárások is nemzetközibbek lettek, ez meg nem megy mutyizással.

ynos | 2010. szeptember 6. | 13:47:36

Valóban, az OTKA működéséről az utóbbi néhány évben én is csak azt hallottam, hogy megszűnt benne a korábban előforduló mutyizgatás. Azt viszont nem tudom, hogy hogy csinálták... Igaz, rettenesetes mennyiségű kritikát kaptak egy időben, nagyon durvákat is. Ezek szerint segített. :)

mantel | 2010. szeptember 6. | 13:30:05

xanadu.
A kor szerinti szelektálás demagógia. Nem egy kiváló koponyát ismerek, akik igenis 65 éves kor után is nagyszerűt alkotnak. A hozzászólásomban az OTKA berkeiről beszéltem (legalábbis a természettudományi része, a többiről persze nem merek nyilatkozni). Ott az egymásnak szavazás nem hogy nem jellemző, NINCS. Bárcsak úgy működne az ország, ahogy az OTKA.

antivirtus | 2010. szeptember 6. | 13:18:50

No kérem, hát tápászkodunk felfelé a forradalmi álomból és dörzsikéljük a szemünket?! Milyen érdekes hogy mekkora kussban van tizenvalahány milliárd zárolása után még hónapokkal is a nemzet tanácsadója (gyengébbek kedvéért az MTA). Pálinkás elnök úr és a többi értékelvű, gerinces díszpinty hogy verné a harangot, vizionálná az ország szellemi összeomlását ha ugyanezt az intézkedést a Bajnai kormány hozta volna.
A Magyar Nemzet és csatolt részei nem győznének szörnyülködni a magyar tudomány galád hátbatámadásán. Ugyanez Fidesz kormány alatt: egy pisszenés sem a felkent akadémiai vezetőktől, de egyetemi kutatóktól sem (jelen cikk szerzője kivétel). Tényeg, frankó kis értelmiségi elitje van ennek az országnak, kilóra megvehetők.

xanadu | 2010. szeptember 6. | 13:17:35

Első lépcső a kutatás átszervezésében.
65 év feletti személy nem pályázhat pénzre.
Második lépés.
70 év felett semmilyen kutatásban nem vehet részt még papíron sem.

Kis lépés ez az MTA-nak, nagy lépés az országnak.

xanadu | 2010. szeptember 6. | 13:15:36

mantel | 2010. szeptember 6. | 13:12:34

Erős szakmai szűrőn akkor mennek át a pályázatok, ha a professzorok nem úgy egyezkednek, hogy te megszavazod az én pályázatomat, te pedig majd az enyémet.

Ez megy már 20 éve.

xanadu | 2010. szeptember 6. | 13:13:01

A hazai tudományos életben sem történt meg a rendszerváltás.

mantel | 2010. szeptember 6. | 13:12:34

A cikkel teljesen egyetértek, a továbbiak a kommentekre vonatkoznak.

1) Szerény ismereteim szerint az MTA elnöke folyamatosan tárgyal a kormányzattal, hogy az OTKA és az NKTH ide vonatkozó költségvetési tételeit szabadítsa fel, még ha ez nem is jelenik meg a Kiskegyedben.
2) Az állam - mint szerződéses partner - megbízhatatlansága tapasztalataim szerint 2002 óta erősödött. Ki nem fizetett megrendelések, csúszó projektfinanszírozás, tetején egy kis Kóka-féle demagóg ostobasággal.
3) A kormányzat védelmében megjegyezném, hogy az NKTH több 10 milliárdos éves költségvetéssel a panamák melegágya volt. Ehhez képest az MTA tiszteletdíjakat emlegetni kisszerűség.
4) Az a probléma, hogy az orbáni vezetés nem tud disztingválni, csak demagóg szólamokat ereget. Ugyanis befagyasztani az OTKA és a hozzá kapcsolódó éves 2 Md forintnyi HKTH költségvetést ostobaság. Ezek a pályázatok erős szakmai szűrőn mennek keresztül, mindenféle politikai beállítás nélkül.

xanadu | 2010. szeptember 6. | 13:10:03

Az MTA-t végre a helyére kellene tenni.
Öreg szenilisek klubja.
Ennek megfelelően a tagságnak fizetni kellene az ellátáséért és nem hatalmas pénzeket lenyúlni.

Imremete | 2010. szeptember 6. | 12:57:00

Itt is kerem tisztelettel az uthengereffektusrol van szo. A battyanyi koros profok fognak kapni penzt a tobbiek pedig nem. Ilyen egyszeru. Partallam van emberek. Aki nem nyal az ehenhal. Lehet 6 nobel-dija akkor is Viktor dont punk-tum.

Bölcsek köve | 2010. szeptember 6. | 11:54:48

"Egy olyan országban, ahol az állam által kötött szerződés becsülete nem létezik, nyilvánvalóan nem lehet racionálisan tervezni. Akkor valóban nem marad más, mint azonnal elvinni innen az új gondolatokat valami megbízhatóbb részére a világnak. "

már régen ez folyik!

Senki_Alfonz | 2010. szeptember 6. | 11:32:43

sawal | 2010. szeptember 6. | 11:16:18

Én még jobbat mondok. Ennek többszöröse megy el a fizetések kifizetésére. Az utolsó fillérig el kell venni a fizetéseket is! Nem lehet fenntartani egy ilyen elfuserált rendszert. Ébresztő! Jó reggelt kívánok. Még hogy fizetésért dolgoznak. Ez sehol sincs! Nyugaton is minden professzor ingyér dolgozik a fene a magyar professzorok dolgát!

SA

pedro_amigo | 2010. szeptember 6. | 11:28:00

Moderálási alapelvek- komment törölve -

sawal | 2010. szeptember 6. | 11:16:18

Tisztelt Szerzo,

Evente 2.5 Mrd Ft megy el az MTA kegydijak kifizetesere.

Az utolso fillerig el kell venni a kegydijakat, nem lehet tovabb fenntartani egy ilyen elfuseralt rendszert.

Ebreszto. Jo reggelt kivanok!

Senki_Alfonz | 2010. szeptember 6. | 11:12:01

Hát kérem itt forradalom zajlik. Fegyverek közt meg ugyebár hallgatnak a múzsák.

Megkötött szerződést nem teljesíteni pofátlanság. Az állam részéről is.

Ui: Azért valószínűleg az egésznek (a forradalom mellet, vagy éppen azért) az is oka lehet, hogy a szerző által emlegetett ideális eset sajnos (sűrű ködben, autósoknak, a Lenin krt és Majakovszkij utca sarkán, stb....) nem áll fenn. És nem a legjobbak kapták az állami támogatásokat. S nem a legjobbak szaporodtak. S nem a legjobbak növelték az állásaik számát. S a kormány ezt gyanítja. Amiben (bár nem vagyok Fidesz rajongó), szerintem (ismételten, sűrű ködben, stb....) a kormánynak igaza lehet.

Egyébként hol a fenében lát a szerző kutatásra fordítható "intézményi támogatást"??? Ilyen kb. 20 éve nem létezik. Tehát akinek nincs projekt támogatása az símán éhenpusztul akár jó, akár rossz.

Szerződést egyoldalúan felbontani pedig akkor is pofátlanság.

SA

ynos | 2010. szeptember 6. | 09:41:52

De hát ez az egész nonszensz. Ha egy cég vagy intézet szerződést kötött a magyar állammal adott kutatásfejlesztési feladat elvégzésére, akkor hogy lehet azt egyoldalúan, következmények nélkül felmondani? Ez nem csak jogilag értelmezhetetlen, hanem - és ez még fontosabb - ha megtörténik, akkor egyszer és mindenkorra beleveri a lehetséges innovátorok fejébe azt, hogy a magyar állam mint szerződéses partner megbízhatatlan, hiszen saját magára nézve sem tekinti kötelezőnek a vállalásait.

Egy olyan országban, ahol az állam által kötött szerződés becsülete nem létezik, nyilvánvalóan nem lehet racionálisan tervezni. Akkor valóban nem marad más, mint azonnal elvinni innen az új gondolatokat valami megbízhatóbb részére a világnak.

Ezzel nagyon rosszul fogunk járni...

Gyurka46 | 2010. szeptember 6. | 09:08:36

Ha a tudományos kutatás és az oktatás ilyen zagyva irányítás alatt marad, akkor most éppen az ország jövőjét játssza el a FIDESZ.
Sajnos csak évek múlva fog kiderülni, hogy mekkora a baj.

Hammada Patrol | 2010. szeptember 6. | 08:35:11

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Hammada Patrol | 2010. szeptember 6. | 08:29:37

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Hammada Patrol | 2010. szeptember 6. | 08:28:35

Moderálási alapelvek- komment törölve -