alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
26. szombat

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

EU igen, IMF nem?

Július 22-én parlamenti beszédében Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a folyamatban lévő program (összesen 20milliárd eurós, az Európai Unió és a Világbank „kisebbségi”, 7,5 milliárd eurós részvételével nyújtott hitel) októberi lejárta után nem kötünk újabb megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Noha egy hónappal korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még ennek ellenkezőjét helyezte kilátásba, Orbán bejelentése mégsem jött igazán váratlanul.

Soós Károly Attila| Népszabadság| 2010. július 28. |14 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

balumedve | 2010. augusztus 1. | 11:46:35

Tudtommal közgazdasági egyszeregy, hogy 2014-ig minden IMF ellenes nyilatkozat hozzánemértő, elemi ostobaság. Ezt még a narancsriasztásos polgári diktatúra vezetőinek és híveinek is fel kellene ismernie, de agymosott pozicionálásuk mellett többek között ez sem lehetséges.

walsz | 2010. július 29. | 05:22:26

tavaly tavasszal a Bajnai-komány elérte náluk az éves hiány-előirányzat felemelését 2,9 százalékról 3,9-re. Persze ezt a mai kormány illetékes miniszterei is tudják. És miután a kormányalakítást követően csak nehezen fogadták el, hogy a szigorú hiányszámokat (idén 3,8, jövőre 3 százalékot) tartaniuk kell, nem lenne meglepő, ha inkább az IMF-fel akarnának együttműködni, mint az EU-val. De, mint említettem, az IMF népszerűtlen, és beindult az önkormányzati választási kampány, ezért az sem meglepő, ha éppen a fordítottját teszik.

Erről van szó.
Az egész oktalan erőlködés a választók megvezetésére szolgál.

Csak majd ők gebednek majd meg Orbán Viktor "hazafffyyas"-sága miatt.

KG1947 | 2010. július 28. | 12:26:12

Rossz hír az Orbán-elleneseknek.
Minden botránykeverésük ellenére nem akar a forint összeomlani.

Pedig de szép lenne, ha az ország tönkremenne
és még jobban lehetne becsmérelni Orbánt!

medve1942 | 2010. július 28. | 11:29:26

"Az IMF szakértői mindmáig gyengéknek, bizonytalanoknak tartják a válságból való (világméretű) kikapaszkodás jeleit, és inkább a kormányzati költekezés visszafogásában, mint az államok további eladósodásában látnak veszélyt."
Veszélyt? Biztos, hogy jó ez a fogalmazás? Nem arról van szó, hogy "látják a kisebbik veszélyt"?

Oktár | 2010. július 28. | 11:26:27

"2. Soós Károly Attila valóban volt SZDSZ-es politikus, de idejekorán kiszállt (vagy kitették)."

Ennyi erővel bauertamást is mentegethetnéd..:P
De mit segít az a szerncsétlenen?

anonym124 | 2010. július 28. | 11:24:27

Moderálási alapelvek- komment törölve -

weiner | 2010. július 28. | 11:04:31

Milyen érdekek, motívumok alapján bökte oldalba Orbán az IMF-et?
1) Nyilvánvaló, hogy az októberi választás kampányában igen hatásos lehet a hétfejű sárkánnyal való hadakozás meséje (nemzeti önérzet, szuverenitás, kicsik vagyunk, de izmosak)
2) Exportáló cégek aktuális érdekeltsége a forint árfolyamának emelkedésében, kilengésében (Puszi a saját oligarchiának)
3) Tőzsdei pénzpiaci spekulációk. Orbán a Kósa-Szijjártó és az IMF sztorinál is egy-egy nappal később nyílatkozott, mint kellett volna. (A késedelem a pozíciók zárását segítette, a nyereség pedig a pártpénztár feltöltését.) Ha a régi elnöke lenne a PSZÁF-nek, esetleg javasolnám megvizsgálni a kérdéses napokat. De így értelmetlen.

Cilla | 2010. július 28. | 10:46:09

Moderálási alapelvek- komment törölve -

elli63 | 2010. július 28. | 09:54:41

Ha ezt a szakaszt alaposan elolvasod, akkor belátod, hogy Orbán blöfföl. Nem az IMF, hanem az EU az, amelyik igazán szigorú követelményeket támaszt, mégis előbbivel akarja megszakítani a kapcsolatot. Mi más ez, mint PR-fogás, valahogy elfedni, kidumálni a fiaskót?

"Hazánk nincs csődközelben, de azért erősen eladósodott ország. Ezért az IMF nekünk nem javasol kormányzati túlköltekezést. Mégis, az elmúlt években árnyalatnyival kevésbé forszírozta a mi költségvetési hiányunk csökkentését is, mint az EB. A két intézménybe több ész szorult annál, minthogy e kérdésben nyíltan hajba kapjanak, de a különbség a tárgyalások során érzékelhető volt, pl. akkor, amikor tavaly tavasszal a Bajnai-komány elérte náluk az éves hiány-előirányzat felemelését 2,9 százalékról 3,9-re. Persze ezt a mai kormány illetékes miniszterei is tudják. És miután a kormányalakítást követően csak nehezen fogadták el, hogy a szigorú hiányszámokat (idén 3,8, jövőre 3 százalékot) tartaniuk kell, nem lenne meglepő, ha inkább az IMF-fel akarnának együttműködni, mint az EU-val. De, mint említettem, az IMF népszerűtlen, és beindult az önkormányzati választási kampány, ezért az sem meglepő, ha éppen a fordítottját teszik."

kutatok | 2010. július 28. | 08:59:28

Sokkal inkább azért, mert a pénzügyi szektor ilyen túlzott megsarcolása többféle módon is árt a magyar gazdaságnak.

…Csakhogy az IMF ilyesmit – megszorításokat – csak akkor követel, ha (állam-) csődveszélyt lát."""

Köszönöm.

gol2 | 2010. július 28. | 08:49:20

Oktár | 2010. július 28. | 05:54:19

1. Mielőtt denunciálásba fogsz á lá Szabad Nép (1952) vagy Magyar Hirlap (2010), illenék egy teljes önéletrajzot is de tenni. Anélkül illetlenség.
2. Soós Károly Attila valóban volt SZDSZ-es politikus, de idejekorán kiszállt (vagy kitették).De ettől még lehet is igaza, meg nem is, mert nem az számít, hogy ki mondja, hanem hogy mit mond. Legalábbis polgári körökben.

elli63 | 2010. július 28. | 08:47:36

Talán utálkozás helyett a cikkről is kéne valamit mondani. Egyébként valóban, Orbán egy blöffel vágta ki magát a kínos helyzetből, ahogy ezt mindig is szokta. Csak sokba kerül ez nekünk.

Oktár | 2010. július 28. | 05:54:19

"A nekünk más hitelezőinknél jóval alacsonyabb kamatok mellett euromilliárdokat hitelező IMF "

Aha.
Ésd "valamiért" a bajnai-oszkó páros nem hívta le ezeknek a jóval alacsonyabb kamatozású hitelek éppen esedékes részleteit...

Miért is?:)

"Soós Károly Attila
A szerző közgazdász, MTA Közgazdaságtudományi Intézet"

Én mintha egy szdsz politikusra emlékeznék..
Az más snassz ?:)

Július 22-én parlamenti beszédében Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a folyamatban lévő program (összesen 20milliárd eurós, az Európai Unió és a Világbank „kisebbségi”, 7,5 milliárd eurós részvételével nyújtott hitel) októberi lejárta után nem kötünk újabb megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Noha egy hónappal korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még ennek ellenkezőjét helyezte kilátásba, Orbán bejelentése mégsem jött igazán váratlanul. Ugyanis az IMF és az Európai Bizottság tárgyaló delegációjának július 17-i, a tárgyalások felfüggesztését deklaráló elutazása óta kormányunk tagjai sorozatosan tettek az IMF-re bíráló, néha sértő megjegyzéseket. Pl. Martonyi János külügyminiszter „kicsit csodálkozott” azon, hogy az IMF mintha a külföldi tulajdonú magyarországi bankok mellé állt volna a bankadó ügyében.

Valójában az IMF csak arról próbálta lebeszélni a kormányt, hogy (eszközeikhez, jövedelmeikhez képest) többször akkora adóterhet rakjanak a magyarországi bankokra, mint amekkorát az amerikai, brit, osztrák stb. bankoknak (otthon) el kell viselniük. És ezt nem elsősorban a – korábban, a válság mélypontján mellénk álló, magyarországi kihelyezéseik fenntartását részben épp az IMF kérésére vállaló – bankok legitim érdekeinek védelmében tette. Sokkal inkább azért, mert a pénzügyi szektor ilyen túlzott megsarcolása többféle módon is árt a magyar gazdaságnak.

A bankadó más adóbevételek csökkenését is maga után vonja. Vannak olyan szakértői számítások, amelyek szerint ez a csökkenés nem lesz sokkal kisebb, mint a bankadótól remélt 200 milliárd forint. De lehet, hogy ez nem is olyan fontos szempont most, amikor folyik az önkormányzati választási kampány, és bankellenes hangulatkeltéssel lehet szavazatokat szerezni?

Mint ahogy az IMF elleni hangulatkeltéssel is lehet. Kormányférfiaink nyilatkozatai alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy az ominózus tárgyalásokon részt sem vettek az Európai Bizottság (EB) képviselői. Vagy a magyar félnek szekundáltak? Aligha. Az EB honlapján található közleményben lényegében ugyanazt írják, mint ami az IMF közleményében áll.

A nekünk más hitelezőinknél jóval alacsonyabb kamatok mellett euromilliárdokat hitelező IMF kiebrudalása komikus és káros. A komikus benne az, hogy a róla nálunk (de többnyire a világban másutt is) élő kép mindig is hamis volt, de az utóbbi években különösen. Az intézményt a könyörtelen fiskális szigor, a minden áron való megszorítások feltétlen híveként szokták elképzelni. Ennek az az alapja, hogy fő feladata a csődközeli helyzetben lévő országoknak való hitelnyújtás. Ezek természetesen kérhetnek másoktól (pl. magánbankoktól) is hitelt, de rendszerint egyáltalán nem kapnak. Azzal a feltétellel sem, ha vállalják: egyensúlyba hozzák állami kiadásaikat a bevételeikkel. Az IMF-től legalább ezzel a feltétellel kapnak. Csakhogy az IMF ilyesmit – megszorításokat – csak akkor követel, ha (állam-) csődveszélyt lát. És 2007 közepe (a világválság kezdete) óta ez az intézmény sajátos módon egy ezzel ellentétes szerepbe került: a túl kevés kormányzati költekezés miatti aggodalmak nemzetközi központjává vált (az amerikai pénzügyminisztérium és központi bank mellett).

Az IMF szakértői mindmáig gyengéknek, bizonytalanoknak tartják a válságból való (világméretű) kikapaszkodás jeleit, és inkább a kormányzati költekezés visszafogásában, mint az államok további eladósodásában látnak veszélyt. És ebben fő vitapartnerük nem más, mint az EB és az Európai Központi Bank (EKB). (A vita legújabb fejleménye Jean-Claude Trichet EKB-elnöknek az IMF-et támadó cikke a Financial Times július 22-i számában.)

Hazánk nincs csődközelben, de azért erősen eladósodott ország. Ezért az IMF nekünk nem javasol kormányzati túlköltekezést. Mégis, az elmúlt években árnyalatnyival kevésbé forszírozta a mi költségvetési hiányunk csökkentését is, mint az EB. A két intézménybe több ész szorult annál, minthogy e kérdésben nyíltan hajba kapjanak, de a különbség a tárgyalások során érzékelhető volt, pl. akkor, amikor tavaly tavasszal a Bajnai-komány elérte náluk az éves hiány-előirányzat felemelését 2,9 százalékról 3,9-re. Persze ezt a mai kormány illetékes miniszterei is tudják. És miután a kormányalakítást követően csak nehezen fogadták el, hogy a szigorú hiányszámokat (idén 3,8, jövőre 3 százalékot) tartaniuk kell, nem lenne meglepő, ha inkább az IMF-fel akarnának együttműködni, mint az EU-val. De, mint említettem, az IMF népszerűtlen, és beindult az önkormányzati választási kampány, ezért az sem meglepő, ha éppen a fordítottját teszik.

Melyik a helyes választás? Nos, ha nem lennénk erősen eladósodott ország, akkor tulajdonképpen fütyülhetnénk az EU-ra is, meg az IMF-re is. De a mi helyzetünkben midkettőt nagyon komolyan kell vennünk. IMF-ellenes nyilatkozatok előtt nem árt megfontolni a nemzetközi piacok várható reagálását (kamatban és forintárfolyamban). A devizahitelesek terheit az ősszel állítólag várható jelentős csökkentésig sem szerencsés mesterségesen növelni.

A szerző közgazdász, MTA Közgazdaságtudományi Intézet