h.genoveva | 2010. július 29. | 08:38:38

Jó cikk. Meg kellene fizetni a kinek-kinek a képzést. A tehetséges szegénysorsu fiataloknak alapitványokon keresztül kellene támogatást nyujtani. Ha pl. valaki kifizette az orvosképzés több tizmilliós költségét, akkor menjen ahová akar. Azért mégiscsak nevetséges /vagy siralmas?/ , hogy a mi szegény országunk, csak azért mert itt hagyományosan jó orvosképzés van, finanszírozza a gazdag országok orvosellátását /azzal, hogy az ingyenesen képzett magyar orvosok ott hasznositják a tudásukat/.

komszomol | 2010. július 29. | 02:27:20

"Pasinszki | 2010. július 28. | 08:52:10

komszomol | 2010. július 27. | 11:47:42
Nocsak, kedves komszomol! Hogyhogy nem jött elő azzal, hogy bezzeg a szocializmusban megfizették a diplomásokat?
(Bocs a gonoszságért, de nem bírtam kihagyni.)"

Semmi gond! Amennyire szükséges volt, megfizették a diplomásokat. Annál jobban most se kéne. De nem is volt diplomás munkanélküliség. Meg másmilyen se.

Pasinszki | 2010. július 28. | 08:52:10

komszomol | 2010. július 27. | 11:47:42
Nocsak, kedves komszomol! Hogyhogy nem jött elő azzal, hogy bezzeg a szocializmusban megfizették a diplomásokat?
(Bocs a gonoszságért, de nem bírtam kihagyni.)

nugát | 2010. július 28. | 03:21:05

Moderálási alapelvek- komment törölve -

gino | 2010. július 27. | 22:44:41

A mostani felsőoktatási felvételi nem sokat oldott meg sem a képzés, sem a hallgatók színvonalán.
De:
- minek olyan rendszerben pumpálni pénzt, ahol a egyetemi vezetők több milliós fizetést visznek haza, miközben a tanárok fizetése azok tizede?
- dologi kiadásokra évek óta nem futja, ha minden igaz, az egyetemek államtól kapott pénzek több mint 90%-át a bérkifizetésre használják
- más országok példája (a már szóba került finn kapcsán): egyes skandináv országokban az ottani egyetemeken nincs olyan szakos képzés, amelyekért nem érdeme tanári kart fenntartani. Ilyen az orvosi, nővér, un. kisnyelvek bölcsész stb. képzése. Akik ilyen tanulmányokat akarnak folytatni, megfelelő összegű állami ösztöndíjjal megtehetik más országban. Persze visszamennek dolgozni (nemcsak azért mert kötelezi az ösztöndíj)!
-A legfontosabb: ameddig nem lesz rend a közoktatásban, ne számítsunk jó hallgatókra, a piac által elfogadott diplomásokra!

Gebbeth | 2010. július 27. | 22:44:19

Moderálási alapelvek- komment törölve -

silenthill1 | 2010. július 27. | 21:39:51

Tényleg nem a tandíj a fő megoldás, hanem a képzési struktúra átalakítása ésszerűen. Tucatnyi európai államban ingyenes a felsőoktatás, és nem hinném hogy hülyéket termelnek Finnországban. Ha valakit ingerelne a példa mert "háazgazdagország", Portugália vagy Olaszország nem egy dőzsölő állam...

silenthill1 | 2010. július 27. | 21:37:50

Magellan | 2010. július 27. | 15:22:46

A frászt, oda ment a kuomintang értelmisége. A helyiek meg nem voltak valami sokan...

Imremete | 2010. július 27. | 20:03:09

Az allamnak azokat a szakokat kene tamogatni, amire van piaci igeny. Egy csomoan azert mennek bolcsesznek mert konnyu elvegezni es mondhatjak, hogy diplomasok. Vicc. Aki kommunkacio szakon akar tanulni az fizessen. A szabad munkaeroaramlas tiltasa pedig az Unioval ellentetes. Fajdalom de elfogadtuk amikor beleptunk.

sampinyon | 2010. július 27. | 19:52:31

'Felelősség, szabadság: tandíj!'
Ez már megint egy ugyanolyan hangzatos félrevezetés, mint az 'Akar On is cukrászdát nyitni Bécsben?' szlogen.

sampinyon | 2010. július 27. | 19:46:10

Szornyu otlet a tandíj bevezetése. Ha valami, akkor ez az, ami igazán még hátrányosabb helyzetbe hozná a szegényebbeket és csokkentené a társadalmi mobilitást. Ez egy borzasztó gondolat!

medve1942 | 2010. július 27. | 17:26:00

63-ban vezették be az ELTE bölcsészkarán a tandíjat (nyilván máshol is, de oda jártam), és ez szemeszterenként 350 forint volt, amikor 1 a vonaljegy és a fagylalt - ennyibe került, ha valakinek becsúszott egy utóvizsga. Jó- és jeles rendűek nem fizettek. Ez mai pénzben csaknem százezer.
Diákhitel viszont nem volt. Ellenben külföldi ismerősöktől lehetett hallani, hogy mikor dolgoznak, visaszafizetik a képzés költségét, akár a szülőknek is.
Nagyon rokonszenves a cikkben felvetett gondolat.

komszomol | 2010. július 27. | 15:42:48

"Magellan | 2010. július 27. | 15:22:46

re komszomol: Taivan a II. világháború után rizstermelő parasztokból állt.....mára 140 egyetemük van, taivani nem dolgozik rzsföldeken, hanem félvezető chippeket gyárt...."

1. A chippgyártás folyamatának túlnyomó többsége betanított munka, az adataid ellenőrzésére és hátterének felderítésére nincs kapacitásom.

2. Fogalmam sincs, hogy a diplomás tajvaniak milyen tudással rendelkeznek, de a friss diplomás magyarok többsége buta, mint a tök.

Magellan | 2010. július 27. | 15:22:46

Moderálási alapelvek- komment törölve -

komszomol | 2010. július 27. | 15:03:46

Mi értelme annak, hogy nagyon buta embereknek nagyon drágán semmilyen használható tudást nem adunk?

A továbbtanulók számát kéne drasztikusan csökkenteni. A maradék tandíjmentesen sem terhelné nagyon a kasszát.

És a diploma értéke is helyreállna.

Énvezettem? | 2010. július 27. | 14:50:22

Szerintem a legnagyobb baj a mostani felsőoktatással, hogy elvesztette kapcsolatát a piaccal, vagyis hogy a piaci kereslet semmennyire sem, vagy csak nagyon kis mértékben határozza meg azt, hogy hány diák milyen minőségű képzésben vesz részt.

A kettőt, vagyis az elhelyezkedés sikerét és a képzés finanszírozását össze kell kapcsolni. Meglepő, de ez nem is volna nagyon nehéz.

Részletek erről itt:
http://envezettem.blog.hu/2009/03/08/a_felsooktatas_megreformalasa

Lajos85 | 2010. július 27. | 14:47:08

Valóban egy fontos kérdés az, amit a cikk feszeget, hogy szabad-e adóforintokat olyan emberek képzésére fordítani, akik aztán kimennek külföldre és ott dolgoznak. Tanulni szabad, természetesen, de ne az állam pénzéből tanuljon az, aki mondjuk a diploma után nem dolgozik legalább 10 évet Magyarországon. Igazából olyanoknak kéne adni a támogatást, akik vállalják, hogy legalább 10 évet itthon dolgoznak.

dönci4 | 2010. július 27. | 14:12:55

Moderálási alapelvek- komment törölve -

ulrich | 2010. július 27. | 13:06:25

dönci4 | 2010. július 27. | 12:05:43

Az, hogy semmi ertelme. Ahogy a jelenlegi "elemzes" ezt kristalytisztan mutatja, a tandijt partolok semmifele konkret szamokkal nem kepesek alatamasztani mondandojukat, csupan olyan hiedelmekkel, mint
"A diplomások képzésének költsége azonban az egész társadalomé, a képzettséggel megszerzett haszon viszont gyakran kizárólag egyéni."
vagy
"Miközben a diplomás-minimálbéren keresztül adminisztratív eszközökkel próbáljuk megteremteni a diplomások megbecsülését, a világ más részén ezt megteszi a piac is: a diplomás olyan bérért helyezkedik el, amiből a tanulmányi kölcsönét vissza tudja fizetni."

Magas minosegu, jol szervezett, a tarsadalom igenyeit kielegito oktatasbol az egesz tarsadalom profital, igy nem latom, mi azzal a gond, hogy az oktatas az egesz tarsadalom befektetese.

Az, hogy hitelekbol finanszirozzak az emberek a tanulasukat, csak a koltsegek elszallasat, illetve egyfajta szolgasorba jutast eredmenyez, amelyben a hitelt felvevo a hitelezok es a piac kiszolgaltatottjava valik.

A szerzo, es szellemi rokonai pontosan ezt akarjak. A szerzo nem is tagadja, hogy a diplomasokat az extraprofit szolgalataban kivanja latni:
"Nem a diplomákat, hanem a különösen nagy hozzáadott értéket teremtő, felsőfokú tudást igénylő tevékenységeket és iparágakat kellene támogatni. Extraprofit ugyanis amodern világban legális és fenntartható módon csak ebből képződik."
Azt felejti el kozolni, hogy az extraprofit haszonelvezoinek szama csak

dönci4 | 2010. július 27. | 12:05:43

Moderálási alapelvek- komment törölve -

KériSzépen | 2010. július 27. | 11:49:40

A balliberális koalíciók és a fidesz évtizedes és teljes reformellenessége , reformképtelensége mára teljesen abszurd helyzetet teremtett az állami szolgáltatások térítéses vagy nem térítés ügyeinek egyáltalán a megbeszélhetőségében. Ezek az ügyek váltak a pártpolitika és ideológia valódi áldozatává,miközben pont ezeknek nem szabadott volna.
Tessék a multkori térítésmentes BKV ügyre gondolni.Egy ország hördült fel,hogy ezt má...mégis,azért a szolgáltatás igénybe vevője járuljon már hozzá az állam tömegközlekedési kötlségeihez ! Tessék ugyanezt felvetni pl.az eü esetében,miközben csak és kizárólag az tenné lehetővé a bérekre jutó eszement nagyságú közteher valamikor csökkentésének esélyét.
Képtelenség , felvetni lehet a felsőoktatási tandíjat,de erről nagyon hosszú ideig valódi közbeszéd nem tud már folyni.Ez valódi tragédia,szerintem nem is tudjuk mekkora.
Ezért(is) marad az örökös adóemelés,mint megoldás bármire is az állam által nyújtott szolgáltatások esetében ebben az országban.

komszomol | 2010. július 27. | 11:47:42

"Miközben a diplomás-minimálbéren keresztül adminisztratív eszközökkel próbáljuk megteremteni a diplomások megbecsülését, a világ más részén ezt megteszi a piac is: a diplomás olyan bérért helyezkedik el, amiből a tanulmányi kölcsönét vissza tudja fizetni."

Baromság! A diplomás, meg a nem diplomás is a lehető legtöbbért helyezkedik el, ha egyáltalán el tud helyezkedni. Ez a tandíjjal semmiféle összefüggésben nincs.

evianna | 2010. július 27. | 10:53:20

nagyon egyetértek.
nekem sem az a bajom a tandíjmentességgel, hogy valamennyien fizetjük (így az is, aki nem jutott be: idén például 141 ezer jelentkezőből eddig csak 97 ezret vettek fel), hanem az, hogy sok a pénznyelő képzés, értéktelen diplomával.
az pedig kidobott pénz, akárhogy vesszük.

evianna | 2010. július 27. | 10:49:17

nagyon jó elemzés, és egy megfelelő ösztöndíjrendszerrel kiegészítve nem járnának rosszul a gyengébb anyagi háttérrel rendelkező diákok sem a tandíj bevezetésével.
persze, lenne uram-bátyám, hol nincs? de azért, mert egyesek vissza fognak élni vele, nem szabad lemondani arról, hogy az állam is, vállalatok is, netán civil szervezetek is finanszírozók legyenek - különösen, ha azt az ösztöndíjat meg is lehet vonni: a diáktól is, a semmire se jó képzést adó intézménytől is.

Magellan | 2010. július 27. | 10:48:49

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Magellan | 2010. július 27. | 10:46:18

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Gonosz Nyuszi | 2010. július 27. | 10:31:23

Ezen változtatni csak akkor lehet, ha igenis sokan szereznek diplomát, ha még az utcaseprőnek is diplomája lesz, mert akkor biztos, hogy a különféle, nagy hozzáadott értéket adó iparágak, fejlesztések, kutatások találnak maguknak munkaerőt Magyarországon.

Azt nem értem, hogy ha tele lesznek a magyar utcák andragógia szakos diplomával rendelkező utcaseprőkkel, akkor az miért vonzana ide tőkét.
A gond nem a diplomások számával van, hanem a diploma milyenségével. Lehetünk a 10 millió andragógia-kommunikáció szakos országa, attól még nem vonzunk jobban a tőkét.
Sok felesleges szakon folyik, sok felesleges felsőoktatási intézményben, a sok felesleges diplomás képzése. Ez itt a gond. Ráadásul ezt az adófizetők pénzéből. Én sem fizettem tandíjat – sőt elég komoly ösztöndíjat zsebeltem be a tanulmányi eredményem okán – de ha kellett volna, akkor lehet, hogy kicsit megfontoltabban választok szakot.
A szerző felhozta a finn példát, ami követendő példa lehetne. Ott jelentősen megemelték a tanárok fizetését, így már az is vonzóvá vált, nem mint nálunk, ahol az megy tanárnak, akit máshová nem vesznek fel. (Tisztelet a kivételnek!) És amíg tanárnak tökéletesen alkalmatlan emberekre bízzuk a jövő nemzedékét, addig ne csodálkozzunk, hogy milyen a magyar közoktatás.
És jól elkalandoztam. 
A tandíj ellen mindig azt hozzák fel, hogy igazságtalan. A mostani rendszer sem sokkal jobb. Az ösztöndíj-rendszert kellene megváltoztatni. Az első félév mindenkinek ingyenes lenne, majd az elért er

Gonosz Nyuszi | 2010. július 27. | 10:27:13

A tandíj ellen mindig azt hozzák fel, hogy igazságtalan. A mostani rendszer sem sokkal jobb. Az ösztöndíj-rendszert kellene megváltoztatni. Az első félév mindenkinek ingyenes lenne, majd az elért eredmény függvényében valaki ösztöndíjat kapna, más pedig csekket. Ezek mértékével pedig lehetne irányítani az embereket, hogy melyik szakokat válasszák inkább. Persze ez az egész akkor lehet sikeres, ha már a középiskolában célirányosan folyik a felkészítés. Nem lehet csak úgy eldönteni, hogy vegyészmérnök szeretnék lenni, ha a kémiatanítás színvonala a béka feneke alatt van.

Gonosz Nyuszi | 2010. július 27. | 10:26:29

Ezen változtatni csak akkor lehet, ha igenis sokan szereznek diplomát, ha még az utcaseprőnek is diplomája lesz, mert akkor biztos, hogy a különféle, nagy hozzáadott értéket adó iparágak, fejlesztések, kutatások találnak maguknak munkaerőt Magyarországon.

Azt nem értem, hogy ha tele lesznek a magyar utcák andragógia szakos diplomával rendelkező utcaseprőkkel, akkor az miért vonzana ide tőkét.
A gond nem a diplomások számával van, hanem a diploma milyenségével. Lehetünk a 10 millió andragógia-kommunikáció szakos országa, attól még nem vonzunk jobban a tőkét.
Sok felesleges szakon folyik, sok felesleges felsőoktatási intézményben, a sok felesleges diplomás képzése. Ez itt a gond. Ráadásul ezt az adófizetők pénzéből. Én sem fizettem tandíjat – sőt elég komoly ösztöndíjat zsebeltem be a tanulmányi eredményem okán – de ha kellett volna, akkor lehet, hogy kicsit megfontoltabban választok szakot.
A szerző felhozta a finn példát, ami követendő példa lehetne. Ott jelentősen megemelték a tanárok fizetését, így már az is vonzóvá vált, nem mint nálunk, ahol az megy tanárnak, akit máshová nem vesznek fel. (Tisztelet a kivételnek!) És amíg tanárnak tökéletesen alkalmatlan emberekre bízzuk a jövő nemzedékét, addig ne csodálkozzunk, hogy milyen a magyar közoktatás.
És jól elkalandoztam. 
A tandíj ellen mindig azt hozzák fel, hogy igazságtalan. A mostani rendszer sem sokkal jobb. Az ösztöndíj-rendszert kellene megváltoztatni. Az első félév mindenkinek ingyenes lenne, majd az elért er

ulrich | 2010. július 27. | 10:20:46

A neoliberalis nyomulas folytatodik.

"A diplomások képzésének költsége azonban az egész társadalomé, a képzettséggel megszerzett haszon viszont gyakran kizárólag egyéni."

Jaj nehogy mar! A szerzo azt meri allitani, hogy a tarsadalom tobbnyire nem profital egyenei magas vegzettsegebol? Nevetseges. De ha igy lenne, akkor valami nagyon el van szurva, aminek semmi koze a tandijhoz.

Nana, hogy az orvosok kulfoldre mennek, erre nem a tandij a megoldas, hanem az egeszsegugy rendezese, az orvosok hazai megbecsulese. Mellesleg, meg abbol is profital a tarsadalom, ha tagjai kulfoldon johiret keltik.

babhun | 2010. július 27. | 10:20:34

A magyar felsőoktatás fő kérdése nem a tandíj, hanem a képzési szerkezet. A diplomások vélhetően több mint fele nem a versenyszférához igazodó diplomát kap, mert vagy nem ott helyezkedik el, vagy ott az értéktelen. Ez örökölten torz arány (pl. az OECD-n és EU-n belüli összehasonlítások szerint). A tandíj bevezetése önmagában ezen mit sem változtat. (Ezt a hasonló javaslatot tevők is érzik, ezért a rendszert torzító mindenféle kiegészítés.)

A tandíj bevezetése, majd a hozzá tartozó piac mindenféle torzítása egyes szakok favorizálásával ugyan azt a szerkezeti változtatást célozná, amit az állam jelenleg is meg tudna lépni a keretszámok változtatásával. Ha ezt most nem tudja megtenni mindenféle lobbiérdekek miatt, akkor ezt a tandíj bevezetése esetén sem tudja majd megtenni.

Tehát az egyetlen érv, ami maradna az az elvándorlás. A tandíj az elvándorlást persze szintén nem csökkenti, pusztán annyit jelent, hogy a társadalom nem mobil rétege megsarcolja a mobil réteget (aki amúgy is aránytalanul többet adózik, ha marad és a gazdaság versenyképes szektorait működteti). A tandíj az alul képzett és eltartott, nem mobil populációt semmilyen formában nem ösztönzi a mobilitásra, sőt attól leginkább elzárja. Következésképp a tandíj bevezetése mellett érv tulajdonképpen nem maradt.

Magellan | 2010. július 27. | 09:46:09

Moderálási alapelvek- komment törölve -

DFK01 | 2010. július 27. | 09:27:02

Moderálási alapelvek- komment törölve -

geogeo | 2010. július 27. | 09:20:10

Bandi16 | 2010. július 27. | 09:10:45 Mindenkinek hitelezze meg az állam a felsőfokú tanulmányait

Szerintem nem mindenkinek - hanem azoknak, akik számára az állam ösztöndíjat ad, pl. tanárok.

Bandi16 | 2010. július 27. | 09:10:45

Ma Magyarországon csak olyan tandíjas rendszert lehet bevezetni, amely nem jelent többlet terhelést a családok számára. Már most is nagyon sok egyetemista hagyja abba a tanulmányiat azért mer nem tudja fínanszírozni.
Javaslat egy egyszerű rendszer. Mindenkinek hitelezze meg az állám a felsőfokú tanulmányait (első, esetleg második diploma, stb.). A hitel nagy részét az egyén (az 1 %-hoz hasonlóan) a befizetett adójából törlesztheti, egy kisebb részét maga fizetné. Egyes állami állásokban (pl. vidéki tanítói) az állam a hitel törlesztését átvállalhatja. Az egyénnek minden hónapban legyen kötelező legalább egy fix összeget törlesztenie. Bizonyos esetekben pl. ha valaki GYES-en van, az állam átvállalhatja a hitel törlesztését. (Akár úgy, hogy minden megszületett gyerek után fix összeget leír a hitelből.) Aki se nem adózik és nincs GYES-en, attól az állam a hitelt teljes egészében hajtsa be.
A rendszer előnye lenne, hogy megjelenne benne a felsőoktatás ára (mindenki megkapná fél évenként a számlát), nem jelentene jelenleg többlet terhet a diákoknak. Az egyes szakokon fizetendő összeggel (pl kommunikáció 100 %, hiányzó mérnök szak 50 %) az állam tudná irányítani a hallgatókat. (Amire szükség van, az olcsóbb lenne). Aki az állam számra "hasznos" munkát végez azt az állam a kedvezményeken keresztül "irányíthatná" az elhelyezkedésben. A rendszer elősorban a külföldre távozókat, illetve az adót nem fizetőket érintené hátrányosan, illetve nem jelente rövid távon többletbevételt az á

gol2 | 2010. július 27. | 08:32:53

A diploma persze nincs ingyen, csak éppen másképp oszlik meg a költségviselés, mint ha mindenki maga fizetne érte. Fizet érte az is, akinek a gyereke nem jár egyetemre, és az is, akinek jár. Csakhogy én köztiszviselőként nem keresek annyit, hogy három serdülő gyerekemet a közeljövőben a mai rendszer szerinti költségtérítéses szakra beírathassam, mert nem bírnám fizetni a tandíjat. Ha megszűnnek az támogatott helyek, hirtelen leesik majd a hallgatók száma is, és egyáltalán nem biztos, hogy a tehetségesek maradnak bent a rendszerben.
Kérdés, hogy mi lenne az országból, a gazdaságból akkor, ha csak a tehetősek gyerekei járhatnának egyetemre. Vagy nem is kell értelmiség az országban, nem kell közoktatás, nem kell felsőoktatás, azt a néhány irányítót, aki gyarmatot igazgatja, majd csak ideküldik valahonnan?
Finnországban amikor az olajválság volt, megemelték az oktatásra költött pénzt a költségvetésben, és bár biztosan ott is vannak gondok a költségvetéssel, a GDP-vel, nincsenek címlapon, mint Magyarország.
Ahol a legnagyobb gond éppen az, hogy húsz éve a betanított munkára alapozott export felé fordult a gazdaság. Monokultúra, ami a legjobban ki van téve a világgazdasági konjunktúrának.
Ezen változtatni csak akkor lehet, ha igenis sokan szereznek diplomát, ha még az utcaseprőnek is diplomája lesz, mert akkor biztos, hogy a különféle, nagy hozzáadott értéket adó iparágak, fejlesztések, kutatások találnak maguknak munkaerőt Magyarországon.
A tanult ember nem FMCI áru, hanem

geogeo | 2010. július 27. | 08:28:08

A felsőoktatáshoz: minden oktatást költségtérítésessé kell tenni – azonban széleskörű ösztöndíjrendszert kell alkalmazni.
Ösztöndíjat adhat az állam a legtehetségesebbeknek, vagy ott, ahol pozitív diszkriminációt kell alkalmazni. Ugyancsak ösztöndíjakat adhatnak az önkormányzatok vagy alapítványok.
Az ösztöndíj folyósításának több feltétele is lehet, pl. megfelelő tanulmányi eredmény, illetve a diploma megszerzése után meghatározott ideig az ösztöndíj „ledolgozása”. (Ehhez közelít az orvosoknál a rezidens képzés.)

walsz | 2010. július 27. | 06:51:36

A mai nyitott világban magyar diplomával a világon bárhol szerencsét lehet próbálni, mert a magyar diploma értéke viszonylag magas,

Nana!!

Nem mindegyik és nem mindenhol!!