Tapasztalataim birtokában szeretném kiegészíteni a cikkben foglaltakat. Aggályosnak látom ugyanis, hogy az új kormányzati struktúrában, ráadásul éppen az EU soros elnökségi periódusa előtt, egyetlen tárcánál sincs államtitkári szintű felelőse a nemzetközi kapcsolattartásnak. Ez a feladatkör elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a szakmai, a diplomáciai és az anyagi lehetőségek egyensúlyának megfelelő, egyeztetett magyar fellépés legyen az adott szektorban. Ez a munkamódszer mindenkor sikeres, elismerést vált ki a nemzetközi fórumokon. Még nincs késő, de a tizenkettedik órában vagyunk, hogy a magyar államigazgatásban a kérdést megoldjuk.

Magyarországon ugyanis az ágazati diplomácia már a két világháború közötti időszakban kialakult, elsőként éppen az oktatás és a kultúra területén. Ez akkor nemzetközi összehasonlításban is érdekes újítás volt. Az azóta eltelt évtizedekben nem csak hazánkban, hanem Európa-szerte is megerősödött, kibővült. Az agrárdiplomáciától a nemzetközi egészségügyi együttműködésig, a jogi és rendőrségi (Interpol) együttműködésen át stb. Tehát egyre inkább a szaktárcák végzik, együttműködésben az adott ország külügyminisztériumával. Európai viszonylatban ettől eltérően csak az erősen központosított „bizánci” stílusú kormányzati rendszer működik, főleg az oroszposztszovjet térségben.

Ma az európai szervezetek már kifejezetten igénylik, sőt, bizonyos esetekben szabályban is rögzítik, hogy a szaktárcák képviselőinek együttműködését kívánják meg. Ezt a szakmai hitelesség kulcsának tekintik. Éppen a hosszú gyakorlatnak betudhatóan a szektorális diplomácia különösen jól működik Magyarországon. Ami pedig nemzetközi összehasonlításban is értékünk, annak megőrzésére, fenntartására, jó működtetésére gondot kell fordítani akkor, amikor hazánk olyan jelentős szerephez jut, mint az EU soros elnöksége.

Szabó-Pap Gabriella nyugdíjas, Budapest

Kapcsolódó cikkek: Épül a Fidesz pártállama | Két héten belül törvény lesz | Lakni kell! | Levélturmix | Rólunk