belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

Kesztyű a pocsolyában

Mulatságosnak is nevezhetném azokat az olvasmányokat, amelyek a hazai termőföld-tulajdonlással kapcsolatos megoldástervezeteket tartalmazzák: Hogyan tudjuk megtartani a drága magyar rögöt?

Kun István| Népszabadság| 2010. március 1. |43 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Csomó Bill | 2010. március 7. | 12:20:40

lemaradt a vége:

...nem engedyélköteles (ma sem az), nem lehet megtiltani az értelmetlen természetpusztítást. Sőt, még jó szemmel is nézték, hiszen a szántó a mai napig kedvezőbb elbírálás alá esik a különböző támogatásoknál, mint a gyep.

Köszönjük szépen Kun Úr, de ebből a hatékonyságból NEM KÉRÜNK! Mint fogyasztók ugyancsak nem kérünk a dánok és a hollandok több 10 ezres disznótelepeiből, a hormonkezelt tömegtermelt, de szép húsformájú szarból, amit ők hoznának ide a hypermarketekbe, hogy aztán a nálunk megtermelt biominőségű bárányt, marhahúst nagy felárral értékesítsék otthon. A minőségi árut mi akarjuk megtermelni, és eladni nekik külföldre úgy, hogy a felár itthon marad, tőkét halmozunk fel belőle és fejlesztjuk a mindenkori magyar kormányok által generált Budipest irányából süvöltő orkánszerű ellenszélben.

Élni, megélni, fejlődni, fejleszteni szeretnénk, segítséget a tőkefelhalmozásban, az előbbre jutásban a kormánytól és az EU-tól egyaránt. Olyan nagy kérés ez? Modernkori jobbágynak a holland szupertermelőhöz menjen el maga, ha annyira tetszik, mi a saját földünkön szeretnénk dolgozni, fejleszteni, még ezer évig. Legalább.

Csomó Bill | 2010. március 7. | 12:18:33

A magyar parasztnak öt esküdt ellensége van: a négy évszak, és a Földművelésügyi és Vidékhátráltatási Minisztérium (FVM). A hatodik a cikk szerzője, aki innen a Tiszántúl egyik szikes vidékéről nézve egy valóságos, ál-liberálisok által agymosott, budipesti ökör. Kíváncsi lennék, mikor járt utoljára az fővárosi aszfalton túl, és honnan veszi ezt a sok sületlenséget, amit a cikkben összehord.

A 90-es évek közepén mi a közvetlen környezetünkben tapasztaltuk meg a nyugati földtulajdonos hatékonyságát. Történt ugyanis, hogy a posztkommunista spontán privatizációs módszer alkalmazásával 4000 hektár egy angol cég tulajdonába került, úgy, hogy sikerült megvásárolniuk egy korábbi állami gazdaság jogutódját, egy magyar kft-t. Hogy miként maradhatott a magyar kft TULAJDONÁBAN az a 4000 hektár, arra én is kíváncsi lennék. Biztos nem fizettek le senkit, se a földhivatalnál, se máshol. Ilyet az ember egy nyugat-európai kulturcégről nem feltételez, ugye Kun Úr? Ők ugyanis default üzemmódban törvénytisztelők, szervezettek és hatékonyak. Úgy estek neki az 5-10 aranykoronás, csak birkalegelőnek való gyepnek, mint bolond borjú az anyjának télvíz végefelé. Hatékonyan, szervezetten. Az addigi bérlőket, helyi, tisztességes, a munkájokhoz remekül értő juhászokat elzavarták, mondván most jön az intenzifikálás, majd ők megmutatják, hogy lehet itt kukoricát termelni. Tehetetlenül néztük, ahogy az ősgyepünket eke alá vonják. A földhivatalban a vállukat vonogatták, mondván a művelési ág váltás nem en

moribana | 2010. március 2. | 13:26:07

xanadu:

"A magyar állattartás lehet drágább, mint a Nyugat-Európai. Itt ugyanis nincs föld a telephez, ahonnan az állatok saját takarmányhoz jutnának, a trágyát elhelyezhetnék."

Azt nem tudom, hogy a magyar allattartas onkoltsege hogyan viszonyul a Ny-Europaihoz. Azt viszont igen, hogy annyi penzert senki nem termelne Ny-Europaban tejet, amennyit itt a gazdak kapnak erte. Es megis nalunk masfelszer dragabb a tej, a vaj, mint pl. Nemetorszagban. Szerinted ki teszi zsebre a kulonbseget?

"Tévedsz.
A gyerekeim a "gyári" csirkét szeretik és nem az anyós által az udvaron neveltet.
És nemcsak ők vannak ezzel így."

Igazad van, nem csak ok vannak igy, hanem honfitarsaink nagy resze, akiket modszeresen neveltek ra a moslek fogyasztasara. Es sajnos altalaban anyagilag sem engedhetnek meg maguknak a nalunk luxus kategoriaban indulo, elvetve megtalalhato, emberi fogyasztasra alkalmas taplalek megvasarlasat.

Csil | 2010. március 2. | 11:14:15

Moderálási alapelvek- komment törölve -

andras1 | 2010. március 2. | 10:45:12

saman | 2010. március 2. | 02:59:09
Nem találtam a csőre töltött anyagot, gondolom valami letölthető állomány, nem?

Csil | 2010. március 2. | 05:48:08
balbakó | 2010. március 2. | 07:04:43
Egyetértek!

balbakó | 2010. március 2. | 07:04:43

Ausztriában érdekes módon működik a jobboldali modell. Pusztán arról kell letérni, hogy mennyiségi termelést folytassunk. Ott ugyanis a nagy exportőrök lefőznek minket. Egyébként a Dán minta szinte tökéletes, tehát meg lehet menteni a termőföldet és hazai tulajdonban lehet tartani. A minőségi, kisebb gazdaság egyben munkaalkalmat is ad helyben. A falvakat nem halálra életre kell ítélni. A buzgó számolóknak ajánlom: melyik olcsóbb egy városi ember élettere(tömegközlekedés, fűtés, rendőrség, tűzoltóság stb) vagy egy vidéki? Semmi mást nem kell csinálni, csak az EU-ban szokásos támogatást megadni a hazai gazdálkodóknak és máris verseny és exportképes termékek tömkelegét állítják elő.

Csil | 2010. március 2. | 05:48:08

Moderálási alapelvek- komment törölve -

saman | 2010. március 2. | 02:59:09

Egy falu roma foglalkoztatási programjainak tanulságai:

http://reszvetelidemokracia.blog.hu/2008/11/04/esetpeldak_egy_falu_rendszervaltas_utani_roma_foglalkoztatasi_projektjeibol

Egy társadalmi vita anyag csőre töltve:

http://reszvetelidemokracia.blog.hu/2008/04/07/a_videkfejlesztes_tarsadalmi_vita_anyagot_vegre_kiprobaltuk_a_gyakorlatban_1

saman | 2010. március 2. | 02:56:25

Anno az EU azért költötte a KAP-ra a költségvetésének 80%-át, mert stratégiai kérdés az élelmiszer termelés.

Számunkra is lehetne startégiai ügy, de apolitiusaink buták ahhoz, hogy startégiai kérdésekben válaszaik legyenek.

Én eredetlieg állategészségőrként végeztem, majd később szociális munkás lettem.

Az amit firtatok, az egyszerre egy mezőgazdász és egyszerre egy közösségfejlesztő - társadalompolitikai vagy fenntartható fejlődés kérdésekben is belebeszélő ember véleménye.

Az EU ezzel a tőkeerővel tartósan a termelési költség körüli szinten képes tartrani az élelmiszer árakat. Az új KAP-ban ezt már nem fogják így fenntartani.

Ha mi is európai polgárok vagyunk, akkor miért nem beszélünk bele abba, hogy mi legyen az új KAP?

http://reszvetelidemokracia.blog.hu/2009/07/25/fenntarthato_gyarmati_kizsakmanyolas

http://reszvetelidemokracia.blog.hu/2009/07/23/1_az_eu_hadviselese_a_felperiferia_ellen_es_az_elszegenyedo_kozeposztaly_hadviselese_a_ciganysag_ell

reszvetelidemokracia.blog.hu

Almás | 2010. március 1. | 23:26:19

Nahát ismét Magyarország egyik alapvető gondjánál vagyunk.Ha előlről nézzük:1/A jobboldali /Antall - Boros,- Orbán - Torgyán /kormányok jóvátehetetlen bűnt követtel el a magyar nép ellen amikor tönkre vágták, megnyomorították a magyar mezőgazdaságot.Ezáltal közel egymillió ember vesztette el munkahelyét - máig ezek adják a munkanélküliek zömét.
2/A megmaradt társasgazdaságokat diszkriminálja az egyébként Alkotmány- ellenes törvény amely megtiltja számukra a földvásárlást.3/ A külföldiek földvásárlását lehetővé tevő okmányt Orbán Viktor írta alá!Evvan!

combo | 2010. március 1. | 22:21:09

Szerintem meg ne lamentáljunk azon, hogy eladjuk-e a földet vagy sem. Ennek így többes szám első személyben nincs értelme. A moratóriumot szépen feloldani, aztán majd szépen eldönti a Józsi bácsi, hogy eladja-e a földjét a "szemét" külföldieknek vagy nem. Néha az az érzésem, hogy a termőföld-védők a Józsi bácsitól akarják megmenteni az országot. Röhej.

A moratórium amúgy arra jó, hogy a föld sokkal kevesebbet ér, mint anélkül, és így a hazai spekulánsok bagóért felvásárolhatják a földeket. Az anyagi gondokkal küszködő Józsi bácsi meg szépen adja el harmadannyiért a földet, mint amennyit a külföldi vásárló fizetne. Nem baj, a mi hazafiságunkat majd a Józsi bácsi megfizeti...

andras1 | 2010. március 1. | 20:27:25

xanadu | 2010. március 1. | 20:10:01
Nem szeretnék ilyen országban élni, amiről ír (iparosított vidék, stb).
Jozefinista javaslatai növelik az adminisztrációs akadályokat azok előtt, akik földdel szeretnének foglalkozni. A mai helyzetben épp a fordítottjára van szükség, a munkanélküli vidéki/váorsi lakosságot rá kell vezetni a "segély helyett földet művelni mozgalomra". "Munkaintenzív" foglalkoztatást kell vidéken biztosítani. A termőföldet életjáradékért szavazatszerző játékot a lomtárba kell hajítani, működtetni kell a korai nyugdíjazás rendszerét.
Meglepődne, hogy "rossz adottságú" szántókból a gazda leleményessége mennyi mindent tud előcsalni.

vidok | 2010. március 1. | 20:24:19

Moderálási alapelvek- komment törölve -

xanadu | 2010. március 1. | 20:10:01

- A rossz adottságú szántók kivonása művelésből. Ezeken a területeken csak magasabb ráfordítással érhetők el a termések, melyet ma a piac nem fogad el. Ezen szántókat vissza kell adni a természetnek, támogatás csak a visszaállításra adható.
- Javítani a vidék közúti elérhetőségét. Az autópályák, autóutak elősegítik ipari vállaltok megtelepedését, és a mezőgazda villanyszerelők folytathatják eredeti szakmájukat.
- Javítani a vidék távközlési infrastruktúráját. Minden településen legyen elérhető az ADSL alapú Internet!
- Működtetni kell a földadó rendszert. 12 AK alatt csak a termőföld kivonására adható támogatás, 12-25 AK között nulla adó, 26-35 AK között 30000 Ft/év/ ha, 36 AK felett 40000 Ft/év/ha legyen az adó.

A mezőkatyvasz mai alkotórészei:
- 30 % gazdaság,
- 20 % szociálpolitika,
- 20 % pártpolitika,
- 30 % feketegazdaság.

xanadu | 2010. március 1. | 20:09:02

A mezőkatyvasz problémáinak hosszú távú megoldásához az alábbiak szükségesek:

- Megfelelő OKJ képzés alapján történő vállalkozási engedély kiadása. A mezőgazda élő szervezetekkel dolgozik, azok mélyreható ismerete nélkül nem képzelhető el eredményes termelés.

- Minden mezőgazdasági termelő adóalany is legyen egyben, ahogyan a nemzeti piac többi résztvevője.
- Állami támogatás csak a fenti két feltétel teljesülése esetén adható. A társadalom jogosan várja el, hogy az általa adott pénzügyi támogatások a legszakszerűbben és ellenőrizhető módon kerüljenek felhasználásra. A képzésben a következő 3 évben az alapfokú Aranykoszorús Gazda képző (öt évenkénti újítással) azt követően 10 évig nappali szakközépiskola végzettség, azt követően 10 évvel pedig csak felsőfokú végzettség a minimum.
- Lehetőséget kell adni belföldi vállalkozásoknak a termőföld vásárlásra (hat év időtartamra csak azoknak a vállalkozásoknak, melyek az előző öt évben árbevételük 50 %-át mg-i termelésből szerezték). Ez emeli a föld árát, aki felhagy a gazdálkodással az nagyobb összegből kezdheti el folytatni régi tevékenységét.
- Termőföldet csak az vásárolhat, aki mezőgazdasági vállalkozó. Ezzel csökkenthető a spekuláció.
- Bővíteni kell az "Életjáradékot termőföldért" programot. Az idős emberek a föld művelése helyett kapjanak pénzt, a földet pedig adják el olyan vállalkozónak, aki azt eredményesen műveli.
- A rossz adottságú szántók kivonása művelésből. Ezeken a területeken csak magasabb ráfordítássa

xanadu | 2010. március 1. | 20:08:16

vidok | 2010. március 1. | 16:10:41

Tévedsz.
A gyerekeim a "gyári" csirkét szeretik és nem az anyós által az udvaron neveltet.
És nemcsak ők vannak ezzel így.

xanadu | 2010. március 1. | 20:05:58

h.genoveva | 2010. március 1. | 15:24:55

ÖNELLÁTÓ FALUSI gazdaság csak a mesében létezik.
Vagy árvalányhajas, bortól pirosló fejekben.

A cigányok sok mindent dolgozhatnának ma is a mezőgazdaságban, ha akarnának, rá lennének kényszerülve.
Nem akarnak, nincsenek rákényszerülve.

Balango | 2010. március 1. | 18:57:11

Medve, ne haragudjon, de ez most rossz példa volt. Minden tekintetben.

andras1 | 2010. március 1. | 17:02:46

medve1942 | 2010. március 1. | 16:11:32
Jókai Mór: Az új földesúr. Kéretik elolvasni.

Az új osztrák földesúr Jókai regényében magyar lett.
De akkor még nem volt autópálya + tv + internet + kifizető ügynökség...

vidok | 2010. március 1. | 16:28:13

Moderálási alapelvek- komment törölve -

andras1 | 2010. március 1. | 16:22:05

vidok | 2010. március 1. | 16:10:41
"ha egy légtérben tartanak 100000 tyúkot, akkor azoknak folyamatosan antibiotikumot, nyugtatót, szteroidot kell adni"
Igaz. És ne feledkezzünk el a levegőről, kevéssé körültekintő baromfisok tudják, mit jelent az áramszünet aggregátor nélkül.

medve1942 | 2010. március 1. | 16:11:32

Jókai Mór: Az új földesúr. Kéretik elolvasni.

vidok | 2010. március 1. | 16:10:41

Moderálási alapelvek- komment törölve -

andras1 | 2010. március 1. | 15:41:08

"pár százezer gazda kínosan szembesül vele, miként kellett volna dolgoznia"

Cikkíró úr elhiheti, hogy tudják, miként kell dolgozniuk. Nem rajtuk múlik.

Aztán a Magyar Agrárkamarától jön-e honorárium, cikkíró úr?
Értjük egymást? Hm?

h.genoveva | 2010. március 1. | 15:24:55

xanadu,2010.márc.1.14.26.
Valóban, nagyobb területü gazdaság hatékonyabb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tulajdonos külföldi legyen. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni. Lehet engedni, bizonyos feltételek mellett, mint Dániában. /Életvitel szerüen helyben lakni, magyar nyelvvizsgát tenni az egész családnak/ . Ezzel azonban még nem oldódik meg a vidéki munkanélküliség, a cigányok helyzete. Valószinüleg még jóideig többé kevésbé önellátó gazdálkodás lesz szükséges faluhelyen. Nálunk nincs ipar, ami felszivná a felesleges falusi minkaerőt. Ami volt, azt is eladták és az uj tulajdonosok bezárták mint korszerütlent. Mi nem tudunk olyan korszerüen élni mint a nyugatiak, akiknél több száz éve kapitalizmus van, és nem volt mindent fejre állitó "szocializmus". Még akkor is erősiteni kell a családi termelést ha nem korszerü. Mégsem lehet a magyar lakosság 2/3 -a öngyilkos, mert nem életképes a kisgazdaság. Ezen tessék elgondolkodni.

xanadu | 2010. március 1. | 14:26:05

saman | 2010. március 1. | 13:33:22

A falusi önellátó kisgazdaság kb. a múlt század harmincas éveiben megszünt, mint életképes formáció.

Profi, nagygazdaság a jelen.
Ezt kell támogatni ...

xanadu | 2010. március 1. | 14:23:05

moribana | 2010. március 1. | 12:40:00

A magyar állattartás lehet drágább, mint a Nyugat-Európai. Itt ugyanis nincs föld a telephez, ahonnan az állatok saját takarmányhoz jutnának, a trágyát elhelyezhetnék. Ez állítólag 50 milliárdos versenyhátrányt jelent évente a hazai állatosoknak.

saman | 2010. március 1. | 13:33:22

AZ EU a költségvetésének 80%-átköltötte a Közös Agrárpolitikára. Ennek az alapnak a legnagyobb része agárszubvencióra ment, azaz ha kihozták az ottani felesleget az Unió határain kívülre, akkor megkapták az ottani és az itteni ár közötti különbözetet.
EZért mi hosszú ideig termelési költség alatti ráon vehettünk tojás, csirkecombot és sertéshúst, de lehetetlen volt jövedelmet realizálni számos mezőgazdasági termelésen.
Itt nem a minősgé versenye fojt. Az állami támogatások tőkeerejének versenye.

Kétszer volt agrárpárt kormányon de ennek ellenére semmi esélyünk nem volt, sőt azóta sem változott a helyzet pedig 2004 óta mi is Unió lennénk...

Nekem az volna a kérdésem, hogy kifizeti-e az Unió annak a társadalmi költségeit, amit a KAP a foglalkoztatásban okozott. AZ állam vagy a heli önkormányzatok elég tőkeerősek voltak ehhez? A "magyar modell" szerint ezt a családoknak kellett viselniük. Óriási károkat okozott ez a társadalomszerkezetben!

Miért akkora a vidéki élettérben a munkanélküliség?

Miért nem tudják a vidéki szegény emberek a kiskerttel a, hazánkban hagyományosan jól működő kis léptékű öneláltó gazdasággal megvédemi magukat a kilátástalan szegénységtől?

Mi okunk volt megtörni azt a folyamatot, hogy a 68-as kísérlet után a mezőgazdasági projektek jelentették a "vállalkozói kockázatvállalásra" nevelést egy jelentős társadalmi réteg számára. Mi mibe foghatunk bele új belépőként? Mi van helyette?

puli | 2010. március 1. | 12:42:05

A prof. a Szabadföld 2010 jan. 12 számában mást írt le mint amit önök hallani véltek !!

moribana | 2010. március 1. | 12:40:00

"A magyar mezőgazdaságot fogják erősíteni. Munkakultúrájuk, fegyelmük, üzemmenedzselésük, gondolkodásmódjuk legalább annyira kisugárzó lesz..."

Igen, ez biztos szorul szora igaz. Van azonban mar egy hasonlo kiserlet, ahol nem kell jovobelatas ahhoz, hogy az eredmenyeket ertekelni tudjuk. Es pedig a magyar elelmiszeriparra vonatkozik, amit multik vasaroltak fel annak idejen. Munkakulturajuk, szorgalmuk, stb. kovetkezmenyekeppen tartunk ott, hogy a magyar elelmiszeripar termekeinek nagy resze borzalmas minosegu, csak az ehhez szokott magyar fogyaszto kepes megenni, ara pedig nehol tulszarnyalja a nyugat-europai arakat. A magyar tej, vaj mintegy masfelszer dragabb, mint a nemet (Nemetorszagban) es a minosegrol jobb nem is beszelni.

Persze kontroll kiserlet nem tortent, azt soha nem fogjuk megtudni, mit es mennyiert ennenk, ha mindez magyar tulajdonban maradt volna. De azert pl. a piacon sajat biosajtjat arulo gazda valahogy altalaban sokkal jobb aron es sokkal jobb termeket allit elo, mint az ipar.

vidok | 2010. március 1. | 12:29:07

Moderálási alapelvek- komment törölve -

xanadu | 2010. március 1. | 12:22:14

A cikk következtetései helyesek.

Látszik, hogy a szerző nem a budapesti kávéházak forgalmát erősíti ...

(csillag) | 2010. március 1. | 12:19:22

Moderálási alapelvek- komment törölve -

xanadu | 2010. március 1. | 12:17:54

Jelen helyzet nem is mezőgazdaság, hanem mezőkatyvasz.

A legális -, a fekete gazdaság, a szociális támogatás, a pártok szavazóinak hajkurászásának furcsa keveréke.

A föld eladását már most fel kellene szabadítani a hazai BÁRMILYEN vállalkozók előtt.

puli | 2010. március 1. | 12:16:05

No figyeljetek fiatalok : az amerikai Lineár önzöző berendezések telepítésének idején az Alföldön a kukorica és a búza termésátlag hektáronként világelső volt .A magyar mezőgazdaságot a hozzátok hasonlók tették tönkre .Vajon hányan élnek földművelésből köztetek !?

higginshu | 2010. március 1. | 11:52:55

Majd ha végre leszámol a magyar mezőgazdaság azzal az illúziójával, hogy mi vagyunk Európa éléskamrája (ami talán 150 évvel ezelőtt igaz volt, mert jobban hozott a nyugati országoknak az ipar mint a mezőgazdaság, ezért ráhagyták azt a barbár kelet-európaiakra), akkor azt is felfogjuk, hogy attól hogy ismételgetjük, hogy mi vagyunk a legjobb mezőgazdászok a világon, mert sok száz évig mi voltunk azok stb. még nem igaz a mi kis lázálmunk.
A sok hülye paraszt (itt most nem pejoratív értelemben) elfelejti, hogy európa kényszerből már elhúzott melettünk termelési kuiltúrában, technikában és nekünk kéne tőlük tanulni, és nem a nemlétező erőnket fitogtani.
De nem baj, mi inkább tovább tápláljuk bennük ezt az idióta álmot, hátha egyszer végletesen tönkre kúrjuk ezt az ágazatot is teljesen és akkor majd mindent ráfogunk valakire, de persze ettől még éhen döglik sok százezer ember. Hát gratulálok, termelgessen a sok GYP-s a fél hektárján, járjon trektorral pestre követelni a segélyt, mert anélkül élet és piacképtelen, aztán majd megnézhetjük amikor a 2,5 millió magyar adót nem fizető "őstermelő" miatt emelik a dolgozó ember adóját, csak hogy fussa a dotációra, felvásárlásra stb.
A 21. században is képesek vagyunk úgy gondolkodni mint az ipari forradalom előtt, brávó, előre a szakadék felé, ha már egyszer sikerült visszakinlódni a széléről magunkat...

vidok | 2010. március 1. | 11:45:22

Moderálási alapelvek- komment törölve -

vidok | 2010. március 1. | 11:44:11

Moderálási alapelvek- komment törölve -

tengerimalac | 2010. március 1. | 10:05:59

„A történelmünk sem ezt indokolja. Települtek be ide a XIII. század óta mindenféle nációk, földeket és vizeket foglaltak el, elgondolni is rossz, mi lett volna, ha a magyarság a jöttükbe belepusztul. De nem pusztult bele, hanem gazdagodott velük. Kunok, jászok, szászok, svábok, zsidók… Gyakran gazdálkodtak. Elvitték a földet? Összetörték a civilizációnkat? Dehogy! Hasznára volt mind az országnak.” Fentebb pedig a cikk írója igen komoly tárgyi „tudatlanságot” árul el, mikor azt emlegeti, hogy az amerikai indiánok vesztét sem az okozta, hogy földjeiket elvették! Na, vesézzük! Utóbbi esetben a kiirtás tetőpontja volt a földek elvesztése Amerikában. A fehér előtti civilizációk alapja szűnt ezzel meg. Akiket meghagyott a betegség, a népirtás, az alkohol esélyt sem kaptak, hogy újraéledhessenek. A vadászó és gazdálkodó népek elvesztve földjeiket „csendben” kihaltak. A fehérek kegyesen adtak rezervátumokat, később, mikor „felismerték” bűneiket. Érdekes, hogy egyetlen apacs, huron … sincsen! Csak azok maradtak meg, akiknek élettere a fehérnek értéktelen volt, mocsárban, vagy sivatagban élnek, éltek! A szószerinti idézetről! A középkorban a földek a királyt illetve az uralkodó osztályt illették! A betelepültek művelhették a földet, de az szabadon felhasználható tulajdonuk sohasem lehetett! Illetve a betelepülésekkel „szabad”, háború, járvány nyomán elnéptelenedett területeket kezdtek újra művelni! Különösen a kunok emlegetése furi! Őket a magyarok bizony irtották! Társadalom szerkezet

h.genoveva | 2010. március 1. | 08:57:19

Egyébként nucleusnak teljesen igaza van.

h.genoveva | 2010. március 1. | 08:54:47

Régi mondás az, hogy akié a föld, azé az ország. Termőföldet nem lenne szabad külföldieknek eladni, demagóg szöveg az, hogy ők korszerübben gazdálkodnak. Náluk csak cseléd lehetne az igazi tulajdonos, a magyar ember. Pillanatnyilag rendkivül olcsón megvehetnék , /és ha módjuk lesz rá, meg is teszik/ akár az egész országot is. Nagybritanniában hány százalék termőföld vagy legelő van külföldi tulajdonban? Szinte semmi, pedig szabad a földvásárlás. És Dániában? Ott vehet akárki. Csak a feltételek olyanok, hogy nem elég a pénz a vásárláshoz. Hozzanak törvényt itt is: aki agráregyetemet végzett és felső foku magyar nyelvvoizsgával rendelkezik, vehet öldet. Nem fognak tolongani a vevők, az biztos.

nucleus | 2010. március 1. | 08:13:57

Az állam által nyújtott mezőgazdasági támogatás gyakorlatilag egy segélyforma, ami nyugodtan kioszthatnának a sok hozzánemértő gazdának úgy, hogy nam is kellene görcsölniük a földdel meg az állatokkal. Egy csomó erőforrást is megtakarítanánk ezzel.

Ha a mezőgazdaságból versenyképes ágazatot akarnak csinálni, akkor a földtulajdont képzettséghez meg hozzáértéshez kell kötni, gazdaságos méretnagysághoz, kell valamiféle tervezés, hogy a túltermelést elkerüljék - nonézdmá, csak nem a téeszekről beszélünk?

Azt börtönbe kellene zárni, aki kitalálta annak idején, hogy a téesz káros, csak az egyéni szerencsétlenkedés a demoktarikus. Rettenetes kárt okozott.

Pasinszki | 2010. március 1. | 07:49:02

Sosem felejtem el azt a régi híradófölvételt: Vörösfejű öregemberek orditoztak rajta. Azt követelték magukból kikelve, hogy tiltsák meg nekik, hogy annak adják el a földjüket, akinek akarják. Megtiltották. Nagy az isten állatkertje.

HIRDETÉS
– Na ez is egy hazai spe...
– Na ez is egy hazai specialitás. Nem tudom kiknek sikerülne még szárazföldön ilyen reménytelenül fulladozni!
Marabu

Hogyan zárhatjuk ki a vételi lehetőségből mind a külföldieket, mind a hazai társas gazdaságokat? Hogyan tarthatunk be Brüsszelnek, ha mégsem hosszabbítja meg a jövőre lejáró tilalmakat? (Ami valószínű.) Mert be kell tartanunk, ez világos. Ebben minden párt egyetért, és minél közelebb van a középtől a jobboldali útszélhez, annál inkább. Nyilván ebben látják az ágazat versenyképessé tételének, a torz termelési szerkezet kisimításának, a föllendülésnek az esélyét. Végül már elmélete is született „a földet senkinek nem adunk” doktrínának. Ideológusuk, Tanka Endre, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára írja: „A magyarság legfőbb elemi feltételétől, a földjétől való intézményes megfosztása olyan történelmi világ-korszakváltásban éri, amely a civilizáció összeomlásával fenyeget. Ma bármely nép fizikai fennmaradását döntően meghatározza a föld és a víz, mint természetes őselemek birtoklása, avagy az abból való kizárásuk” (Falu, 2009. ősz). Az okokat Tanka Endre a neoliberális földpolitika céljában, a „tőkeuralmi elsajátításban” látja, célozva a bűnös baloldalra. (A megoldást az állami fölvásárlásokban látja. De vannak, s lesznek még itt más pazar ötletek is.)

Veszem sorra az állításait: 1. A föld tulajdonlása a magyarság elemi létfeltétele. 2. E tulajdonának elvesztése a civilizáció összeomlásával jár. 3. A föld és a víz birtoklása a fizikai fönnmaradást is meghatározza. 4. A birtoklás elvesztésével a nép nem marad fenn.

Vajon mennyi az igazság ezekben a tézisekben? Semennyi. Nem tudunk rá példát a világon, hogy a termőföld tulajdonának elvesztése valamely nép „elemi létfeltételének” elvesztésével járt volna. Ez még az észak-amerikai indiánok, vagy a perui inkák esetében sem igazolható, pedig azokat irtották szorgalmasan. Hogy a civilizáció összeomlásával járna? Az Európai Unió régebbi országaiban – különösen a teljesen szabad földforgalmazásáról ismert Egyesült Királyságban – azzal járt volna? Ugyan már! A fizikai megmaradásunkat pedig sem a föld, sem a víz birtoklása, sem annak esetleges elvesztése nem fenyegette sosem, és eztán sem fogja. (A víz birtoklásával különösen maradjunk csöndben, mert ami vétket el lehet követni, azt a víz körül mi mindet szorgosan elkövettük.)

HIRDETÉS

A történelmünk sem ezt indokolja. Települtek be ide a XIII. század óta mindenféle nációk, földeket és vizeket foglaltak el, elgondolni is rossz, mi lett volna, ha a magyarság a jöttükbe belepusztul. De nem pusztult bele, hanem gazdagodott velük. Kunok, jászok, szászok, svábok, zsidók… Gyakran gazdálkodtak. Elvitték a földet? Összetörték a civilizációnkat? Dehogy! Hasznára volt mind az országnak.

Van ma számottevő mennyiségű termőföld külföldiek tulajdonában? Van, de jelentősnek csak a hatásait mondanám. Kizárólag a tokaji borvidéken szereztek még az 1994-es tilalmak előtt tulajdont külföldiek, és azóta ott is gazdálkodnak. Termelésük színvonala, munkakultúrájuk, menedzsmentjük igényessége messzire sugárzik az ágazatban, és a hazai borászat az elmúlt évtizedekben a többi ágazatotmeszsze meghaladó fejlődésnek indult. Vannak gondjaik, például a marketingmunka közösségi megoldásai kiforratlanok. De jellemző: ők legalább törődnek ezzel, miközben másutt még csak napirenden sincs.

A kérdés az, a külföldiek és társas gazdaságok földszerzési tilalmának meghoszszabbítása, avagy a brüsszeli adminisztráció kijátszása megoldás-e a magyar mezőgazdaság gondjaira. Ha ilyen nagy a politikus ensemble egyetértése a moratórium meghosszabbításában, akkor nyilván az a véleményük, hogy ez és csakis ez oldhatja meg a hazai agrárium amúgy korántsem friss bajait.

Kár, hogy tévednek.

A magyar mezőgazdaság alulteljesít: valóságos potenciáljának a felét sem. Mi az oka ennek? Sok oka van. Kezdődött azzal, hogy az Antall-kormány a földosztás lázában égett, és kreált kétmillió kisbirtokot. Lehet, hogy az új gazdáknak tetszett ez, ám hamarosan rádöbbentek, hogy a nagyüzemben volt munkájuk és megélhetésük, most meg van két hektár tulajdonuk és nincs megélhetésük. Folytatódott a tehenek levágásával, a sertéstelepek kiürítésével és a termelési szerkezet „leegyszerűsítésével”. Aztán ez az ágazat lett a feketegazdaság fellegvára. Összességében az ancien régime előnyeit megtartva – a háztáji gazdaság gyakorlatilag nem adózott –, próbált lavírozni a szemben fújó szelekben.

Ma a mezőgazdaság már nem szocialista s még nem kapitalista jellegű, leginkább a népi írók kreálta harmadikutasság a jellemző rá. (Most is: tisztelet a kivételeknek, a sikeres üzemeknek, mert szerencsére vannak.) Ez az állapot vészes, mert a kapitalista környezet negligálása egyben az alkalmazkodás hiányát is eredményezi. Igazából arról van szó, hogy a globális kihívásokra az agráriumunk nem tudott megfelelő válaszokat adni, a párbajra hívó kesztyűt képtelen volt fölvenni, s ma is bénán mered rá, amint rohad a pocsolyában. És a válaszadásra – a modernizációra – készség sincs, sőt gazdák százezreinek attitűdje az ellenkező irányba mutat másfél évtizede. A földszerzési moratórium további fenntartása ezen állapotok konzerválását jelentené. Magam úgy látom, hogy sem a hazai agrárpolitika nem képes megoldani a mezőgazdaság gondjait, ezért fordul egy bájosan népámító tézishez, hogy „magyar rögöt magyar kézbe!” A prohibíciók fenntartása azonban csak az ágazat további sorvadását biztosítaná.

Eretnek álláspontot képviselek: azonnal meg kell szüntetni a társas gazdaságok földtulajdonszerzésének tilalmát, és a magyar mezőgazdaságnak múlhatatlan szüksége van a külföldi gazdálkodók betelepedésére is. Az előbbi indoka az, hogy a földháttér bizonytalansága miatt a nagy állattartó telepek – amelyek még mindig a legjobbak – egyre inkább ellehetetlenülnek, s ha ez így megy tovább, akkor a magyar állattenyésztés nem lesz tétel a hazai listán. (Csaknem kizárólag társas gazdaságok foglalkoznak nagyobb volumenű állattartással.)

Az ágazat modernizálására képtelenek vagyunk saját (szellemi) erőből. Az évente ötszázmilliárdra rúgó támogatások nem villannak meg a fejlesztésekben, ezért tőkeerős külföldiek munkálkodására van szükségünk elsőnek az állattenyésztésben, főként a sertéstartásban, a tehenészetben és a csirkenevelésben. És a földtulajdonlást sem tagadhatjuk meg tőlük. Föltétlenül szükséges a létük a zöldségtermesztésben, mert ott a piacszerzés részben a feketegazdaság virulása, részben a gazdák céljai miatt a kormányok csillogó kudarca. Sem tudásuk, sem gyakorlatuk nincs a termelőknek ebben, ezért követelik visszatérően a kormánytól az import kitiltását.

És mi történik, ha osztrák, holland vagy dán gazdálkodók telepednek meg az országban? Elviszik talán a kitűnően termő földünket? Elviszik az automatizált állattartó telepeiket? A korszerű zöldségeseiket? Nevetséges. A magyar mezőgazdaságot fogják erősíteni. Munkakultúrájuk, fegyelmük, üzemmenedzselésük, gondolkodásmódjuk legalább annyira kisugárzó lesz, mint a tokaji borászoké. Igaz, némi kellemetlenséggel is jár majd a munkálkodásuk: pár százezer gazda kínosan szembesül vele, miként kellett volna dolgoznia.

 

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    43 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS