belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

A korrupció mint bűnbak

Ma közmegegyezés van arról, hogy Magyarországon különösen súlyos és egyre növekvő mértékű a korrupció. Ez egyszerűen nem igaz. Mégis, mára a pártok olyan közhangulatot teremtettek, amely a korrupciót tekinti minden gond legfőbb okának. Ez a hamis konszenzus sehova sem vezet. A korrupció leleplezése a rendőrség és az oknyomozó újságírók dolga, a politikusok ne használják a korrupció vádját karaktergyilkolásra.

Mihályi Péter| Népszabadság| 2010. február 16. |121 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

kelemenjanos | 2010. április 20. | 17:54:46

T. Szerző, Kedves Péter! Kiváncsi lennék most a véleményedre, immár a választások I. fordulóját követően mi a helyzet a korrupcióval? Még mindíg bagatell dolog számodra? Vajh a választók hogy' értékelték az SZDSZ és az MSZP kapcsán?

valodi | 2010. február 24. | 23:14:45

Széchenyi mondotta valaha valahogy így: " Ki a természet szent útjáról soha le nem tér, az igazi bölcs..."
Ez a virtuális, olajfüggő gazdasági térben folytatott fingfűrészelés igen messze áll a biológiai tényezőktől, azaz az élettől!

freemail | 2010. február 23. | 15:23:36

Hadd folytassam...

Ehhez jön aztán az, hogy minden párt-tolvaj magán-tolvaj is, a keze között átmenő pénz bizony nem 100%-ban megy a pártkasszába, jó, ha a fele célba ér. A hatás még ennél is rosszabb: amennyiben tipikusnak nevezhető ugyanis, hogy a közbeszerzés kétszer annyiba kerül, mint a tényleges versenyár, a korrupcióra fordított összeg a különbségnek csupán töredéke, a maradékot a vállalkozó teszi zsebre. Így a pártfinanszírozásra fordított 1 forint (miért egy?! miért nem 2? vagy 5?), már nem 6-ot generál, hanem kitölti a teljes 50-et. Ha nem lenne korrupció, akkor a felesleges projektek meg sem valósulnának (25%, mint írja a szerző), a maradék pedig 50-ért valósulna meg, akár egy magánberuházás. Ez a pont mutatja az érvelés gyengéjét minden másnál jobban, Mihályi Péter ezen az egy példán beláthatná, hogy álláspontja téves.
- 18. A korrupció NEM korprobléma, teljesen kortalan. A magán- és közérdek szétválasztása mindig kísértette a hatalmon lévőket, legyen szó akár egy vállalatról, akár egy országról. A korrupció, azaz a köz megkárosítása a magánérdek miatt annyira általános minden rendszerben és minden időben, hogy ebben az értelemben nem is csoda, ha a Btk. nem definiálta. A korrupció, ugyanúgy, mint az adócsalás, zsebtolvajlás, gyorshajtás és ittas vezetés, alapvetően két módon szorítható vissza: vagy a lebukás valószínűségét kell növelni (az FBI-től rengeteget tanulhatnánk, csak nem is akarunk), vagy a büntetések szigorúságát (Kína ezzel próbálkozik, a halálbün

freemail | 2010. február 23. | 15:17:31

Mihályi Péter cikke amellett érvel, hogy el kell fogadnunk a korrupciót, mint szükséges rosszat, mint a kapitalizmus velejáróját, én viszont ennek az ellenkezőjét vallom, szerintem minden eszközzel küzdeni kell ellene, mert bár rossz, a mai mértéke egyáltalán nem szükségszerű. Néhány konkrétum:
- 11. A korrupció igenis akadálya a fejlődésnek - Oroszország és Kína még gyorsabban tudna fejlődni, ha nem lenne akkora a korrupció náluk. Ezt a kínaiak is tudják, ezért végeznek ki vezetőket ilyen vádakkal.
A jövedelemújraelosztás adott esetben igaz, csak sajnos a korrupció árfelhajtó hatású, és ezzel versenyképességet, az viszont jövedelmet is csökkent. Az nem igaz viszont, hogy a korrupció jövedelmi különbségeket csökkent: átlagemberek fizetik gazdag orvosoknak, gazdag vámosoknak, és kis- és közepes vállalkozók a gazdag politikusoknak.
- 15. A pártfinanszírozás valóban nem az egyetlen oka a korrupciónak, ami miatt mégis különösen nagy probléma, az az, hogy ez minden más korrupciót legitimál. Hiszen ki tudja, hogy egy politikus mennyit lop saját zsebre és mennyit a pártnak? Viszont azt eléri, hogy az ügyészség ne nyomozzon, őt ne üldözze, és akkor persze minden más korrupcióval szemben is engedékenyebbnek kell lenni.
- 16. Itt az a gond a matekkal, hogy csak a fekete pártkampány-finanszírozásból indul ki. Sajnos azonban ezek a számok teljesen légbőlkapottak. Miért kellene elfogadnunk, hogy csak tízszer többet költöttek a pártok, mint a megengedett? Esetleg sokkal többet. Ehhez

Dr Photon | 2010. február 20. | 09:31:51

@JoGabor | 2010. február 20. | 00:24:20
Kedves JoGabor. A holttest nyilvan azert nem el, mert nem mukodik ugy, ahogy kellene neki. Mar a francia felvilagosodas enciklopedistai is hasznaltak az ember-gep kifejezest, pedig akkor meg nem is tudtak azt, hogy gep helyett egy bonyolult biokemiai rendszerrol van szo. De, ami az on kerdeset illeti a holttesttel kapcsolatban, nagyon egyszeru a valasz: ha egy gepezet elhasznalodik, elromlik, vagy megkarosodik, senki sem varhatja el tole, hogy normalisan, vagy egyaltalan funkcionaljon, ez tortenik az "ember geppel" is, ezert van halal, nyilvanvaloan. Azt gondoltam, hogy on valamifele egyetemi filozofiaoktato. Oszinten megdobbent, hogy ilyen egyszeruen megvalaszolhato kerdeseket tesz fel. A lelek pedig voltakeppen nem mas mint az ontudat es az onreflexio tortenelmi megfogalmazasa. Ami azokbol az idokbol szarmazik, amikor nem volt meg mesterseges intelligencia-kutatas, hogy megprobaljak a termeszettudomanyok eszkozeivel megfogalmazni, mi is az ontudat, vagy az onreflexio. De, ismetcsak nem gyozom hangoztatni, hogy tessek az altalam emlitett tudomanyagakhoz fordulni, ha melyebb betekintest szeretne nyerni az altalam emlitettekrol. Kezdetnek az angol nyelvu wikipedia is megteszi. Sajnos manapsag az angol nyelv ismerete nelkul nehez naprakesz informaciokat szerezni barmirol is. Ha on tud angolul, ajanlom az emlitett temakorokre vonatkozo wikipedia fejezeteket legalabbis meglatogatni.
Szep hetveget onnek is!

JoGabor | 2010. február 20. | 00:26:22

Kedves Szerző
bocsánatát kérem, mert elég messzire jutottam cikkétől - de befejeztem a kalandozást.
Szép estét magénak is.

JoGabor | 2010. február 20. | 00:24:20

Kedves Dr Photon,
kérem, ne kezdjük újra. Szerintem az ember NEM "egy biologiai alapu mesterseges intelligencia". (Mit jelent a biológiai alap? Mit jelent a "mesterséges"? stb.)
Vajon az Ön felfogása mit ér, ha pl. együtt megtekintenénk egy holttestet? (Amoben ugye minden "anyagi" megvan - mégsem él. Hol leljük fel az "anyag önszerveződését"?)
Érdemes elgondolkodjunk: tényleg nincs metafizika? Ez az egyszerű, hétköznapi tény (látvány) vajon nem írja felül a "fizika" törvényeit?
Na, ennyit erről.
Amúgy figyelmesen olvasom mindig a hozzászólásait.
Szép estét.

Dr Photon | 2010. február 19. | 13:18:58

%
Az ember, bar egyedi, megse nevezzuk megismetelhetetlen jelensegnek (a szo misztikus, csoda ertelmeben), hisz epp a fenntiek miatt, minden tulajdonsaga reprodukalhato (csak epp az elettortenete lesz esetleg mas a reprodukalaskor, mert mas kornyezetbe kerul). Az ember egy biologiai alapu mesterseges intelligencia, ezt allitom es ezt allitjak a fenti tudomanyok muveloi is.

Tehat metafizika nincs, mert csodak nincsenek, a fizikai torvenyek hatalyat meg soha senki/semmi sehol nem irta felul. Errol szol az Einstein fele relativitasi elv: A termeszettorvenyek alakja inerciarendszerekben mindenhol es minden idopontban azonos. Ez tehat nem azt allitja, mint sznoboknal szokas, hogy "ja kerem minden relativ, mar einstein is megmondta", hanem pont az ellekezojet, minden allando (inerciarendszer-valasztastol fuggetlenul). Marad a fizika es azon azon beluli vilagnezet keresese.

Dr Photon | 2010. február 19. | 13:15:45

@LocalTrain | 2010. február 18. | 12:27:04
Igen, szocialdarwinizmus. Votakeppen az onzo gen elmelet illetve annak a kulturalis identitasok dinamikajara tovabbfejlesztett valtozata, a meme elmelet, egyfajta szocialdarwinizmus. Csakk az utan irj barmit erre valaszul, hogy elobb elolvastad a wikipedia "social darwinism" illetve "meme" cimszavait, termeszetesen az angol wikipedian, igazabol csak azt erdemes olvasni. Vulgarmarxistak kimeljenek.

@JoGabor | 2010. február 18. | 14:35:54
Tisztel Uram! On maig nem igazan ert engem. En metafizikan nem az erzelmeket, ertekrendet, stb ertem. Mint mar rengetegszer kifejtettem, az erzelmek, ertekrendek evolucios fejlemenyek es mint ilyenek racionalis, anyagi alapjuk van. ezt targyalja a viselkedestudomany, az evolucios pszichologia, a szocialdarwinizmus, a meme elmelet, vagy eppen a mesterseges intelligencia tudomanya is, amely azt allitja, hogy az ember minden aspektusa reprodukalhato mesterseges intelligenciaval, beleertve az erzelmeket, a tanulast es a kreativitast, stb is. Tessek elolvasni pl a wikipedia "artificial intelligence" cimszavat. dehat, mar miota mondom mindezt.

tehat a metafizikaval nem az erzelmeket azonositom, mert ar erzelmek szerintem es a fennti tutomanyok muveloi szerint is anyagi eredetu dolgok, hanem metafizikan olyan dolgokat ertek, amik kivul esnenek a fizikai torvenyek hatalyan, tehat kvazi csodak, vagy megismetelhetetlen jelensegek. Az ember, bar egyedi, megse nevezzuk megismetelhetetlen jelensegnek, hisz

JoGabor | 2010. február 18. | 21:25:01

Friedrich | 2010. február 18. | 17:36:38
metafizika = érzéki (tudja, az 5 érzék) tapasztalaton túli (pl. a lelki tartalmak, igen, értékek, értékrendek, attitűdök is, egyénre, társadalomra egyaránt.)
Ha magának ez vicces, jó, legyen az.

Friedrich | 2010. február 18. | 17:36:38

Moderálási alapelvek- komment törölve -

JoGabor | 2010. február 18. | 14:35:54

Kedves Dr Photon
világlátásunk antagonizmusát már tisztáztuk régebben. Maga a közvetlen demokrácia híve, ezért a verseny társadalomjobbító hatásait evidenciának tartja.
Én viszont úgy vélem, hogy a társadalmi ciklus a vége felé tart, és mert a kooperációra (méltányosságra, mértéktartásra) épülő nyugati demokráciák sosem honosodtak meg nálunk, azért a felépítményhez tartozó szerkezeti változtatásokkal nem is lehet meghonosítani.
Fontosabbnak tartom a lelki tartalmakat, az attitűdöt - amit maga metafizikának, ebből következően nem létezőnek tart -, és azt gondolom, hogy a ciklus végén a szolga (típus) hatalma, ami szerintem látható és teljesen nyilvánvaló, már lehetetélenné teszi a visszakapaszkodást akár egy ennél magasabb szintre, a vaisya (ellátó kaszt = polgár = kapitalizmus) szintjére is. Az uralkodó típussal versenyre, méltányosságra alapuló, korrupció-mentes polgári demokráciát csinálni pedig illúzió.

NolZoz | 2010. február 18. | 12:42:00

LocalTrain:
"Egy dologban igazat lehet adni a szerzőnek, hogy nem a korrupció a fő probléma."
Ez a lényeg! A megoldáson pedig lehet vitatkozni és azt közösen kellene eldönteni. A szerző véleménye egy a 10M-ből!

"Minden más amit írt az marhaság."
Azokkal a fenti állítását bizonyítja, illetve azt, hogy szerinte azért nem a legfontosabb, mert rosszul értelmezzük a fogalmát ezért az okozott károkkal sem lehetünk tisztában és az valójában kisebb mint az elterjedt nézet.

LocalTrain | 2010. február 18. | 12:27:04

Egy dologban igazat lehet adni a szerzőnek, hogy nem a korrupció a fő probléma. Az csak egy tünet, a totális társadalmi értékválság tünete. Minden más amit írt az marhaság.

Dr Photon
Mi ez az evolúciós hátrány duma? Szociáldarwinizmus?

NolZoz | 2010. február 18. | 11:50:53

Dr Photon:
Illetve a szerző megadja a választ, ezt sokan úgy interpretálták hogy szerecsent mosdat, bagatelizál. Szerintük akkor itt mindent baj azért van mert korrupció van. Azért nem ilyen egyszerű az élet...

NolZoz | 2010. február 18. | 11:47:32

Dr Photon:
A szabályozásról és versenyről azonos a véleményünk, én azt gondolom ez biológia, hozzánk emberekhez is tartozik. Megfeledkezni erről egyszerűen hiba.
"Bagatellizalna a szerzo a korrupciot akkor"
Arról van szó, hogy pl. a mezőgazdaság ~5%-kal járul hozzá a GDP. De ha mi az időnk nagy részét (pl. 80%) erre szánjuk, mert fontos nekünk, vajon jól döntünk? Még ha eredményt érünk is el, tényleg megéri közben nem törődni a 80%-kal?
Nem bagatelizál a szerző, hanem erre keresi a választ amit nekünk állampolgároknak közösen kell megadni. A politikának minden 80%-ban fontos, ezért nem is tud priorizálni, nem is haladunk semmivel...

Dr Photon | 2010. február 18. | 09:54:12

%
mint azt Dawkins Onzo gen cimu konyvenek 10-12. fejezeteire utalva is elmondtam. Ez szerintem evidencia, nem vitakerdes. Dawkins abszolut kotelezo olvasmany az emberi egyeni es szocialis viselkedes kerdeseinek temakoreben.

Dr Photon | 2010. február 18. | 09:50:50

@NolZoz | 2010. február 17. | 16:18:01
Ami a KP hasznalat korlatozasat illeti, azt magam is szamtalanszor szorgalmaztam mar a NOL forumokon is, megpedig az allamilag ellenorzott keszpenzmentes penzforgalom szorgalmazasaval. Nemreg volt egy cikk, talan az Index-en, ahol leirtak, hogy Kelet-Europaban Magyarorszagon es Bulgariaban a legnagyobb a keszpenzhasznalat, megpedig a korrupcio es a feketegazdasag mertekevel megegyezoen. Mint a kettovel ezelotti bejegyzesemben is irtam, az APEH altal be nem hajthato adok a magyar GDP kb 10%-at teszik ki (2400 milliard Ft evente). Ez oriasi osszeg, es az allam korrupsaga miatt lehet ekkora ekkora, ebben a keszpenzhasznalat merteke inkabb csak tunet es okozat mint ok. Es ebbe meg mindig nincs beleszamolva a ketszeres aru autopalya-epeites, a szantofold alatti alagut, a BKV tanacsadokra kiszort milliardjai, a Hunvald es egyeb ugyek. Bagatellizalna a szerzo a korrupciot akkor, amikor minden nemzetkozi tanulmany szerint, ha jol emlekszem az IMF-e szerint is, kiemelkedoen nagy a korrupcio Magyarorszagon.

@JoGabor | 2010. február 17. | 17:49:11
Oszinten nem ertem, mi lehet a szabalyozott verseny alternativaja. Egyedul az anarchia szerintem. termeszetesen van tarsadalomjobbito szerepe a szabalyozott versenynek megpedig azaltal, hogy a szabalykoveto, kolcsonos altruizmus alapjan kooperalo emberek nem kerulnek evolucios hatranyba, es ez altal nem zullik le es epul le a tarsadalom, mint azt Dawkins Onzo gen cimu konyvenek 10-12. fejezeteire

NolZoz | 2010. február 17. | 20:59:16

kelemenjanos:
Természetesen minden ellopott forint felháborító és felháborít. Viszont a teljes büdzséhez képest a mérték igen is számít, uis ne csináljunk a bolhából elefántot, ne 10szer annyi időt szánjunk rá mint amennyit megérdemel, mert vannak fontosabb dolgok is. Inkább azokról kell beszélni a korrupció témája pedig maradhat a listán ha sok szabadidőnk lenne.

NolZoz | 2010. február 17. | 20:39:36

Kedves JoGabor:
Nem a szabályozott verseny társadalomjavító szerepében hiszek, hanem az véleményem, hogy beteg az a társadalom amely nem képes szabályozott körülményeket működtetni legyen akár versenyről vagy egyébről szó. A szabályozáshoz persze hozzátartozik a szabály és normakövetés is. Na ez az ami most egyáltalán nem jellemző ránk, ezért sem zavarja különösebben az emberek többségét pl. a korrupció. ld. Hofi, a korrupció az amiből kimaradok hozzáállást (bocs ha rosszul idézem)
Továbbá a tervezésben hiszek és ehhez szükség van követelményekre, igényekre, szabályokra, pontos fogalomhasználatra, ellenőrzésre bármilyen társadalmi formában is gondolkodnék.

kelemenjanos | 2010. február 17. | 17:50:23

Lehet még számtalan problémát felvetni a korrupció kapcsán, mint megoldatlan és fajsúlyosan nagyobb gondot, csakhogy a korrupció mértéke a cikkszerző által közölt és "elhanyagolható" méretekkel jellemzetteket messzemenően meghaladja, csak a mélyen tisztelt bkv-nál, egyedül.

JoGabor | 2010. február 17. | 17:49:11

Kedves NolZoz
láthatóan maga hisz a szabályozott verseny társadalomjavító szerepében. Természetesen tiszteletben tartom a véleményét - bár én ezzel homlokegyenest ellenkező nézeteket vallok, lásd lentebb -, gondolom, emiatt ragaszkodik a korrupció pontos definíciójához. Szerintem ez nem olyan nagy probléma, ráadásul én magánál jóval tágabban határoznám meg. Így valahogy:.
Korrupció mindaz a beszéd és tett, amit az ember azért mond vagy tesz, hogy személyes intaktságát különféle eszmei és anyagi javakért cserébe feladja.

Friedrich | 2010. február 17. | 17:45:43

Moderálási alapelvek- komment törölve -

kelemenjanos | 2010. február 17. | 17:41:05

Azt hiszem, hogy eléggé leáratta magát a cikk szerzője, mint tanácsadó, legalább kétszer is az elmúlt 20 év folyamán: Az elsőt "közelről" "élvezhettem" a privatizáció terén: A gyakorlati szakemberek meghallgatása nélkül kilökött igehirdetések tették tönkre a magyar gazdaságot, mivel a bankok akkor sem kívánták hitelezni a még életbenmaradt gazdálkodókat sem, stb. stb. (Erről itt nem nyitnék vitát!)
Az egészségügyben pedig a legrosszabb tanácsuk a "felmagasztalt szakértőknek" pedig az volt, hogy 2 - 3 év alatt le akartak zavarni egy olyan reformot, amit még szélsőségesen liberális országokban sem engedhettek volna meg maguknak politikusok!
(Ennél többet, azaz ennél fatálisabb tévedést csak Chilében hajtott végre bionyos IMF-tanácsadói csapat, amit terroral hajthattak végre a junta emberei.)
Ja! A cikhez visszatérve: Azért én a szerző nevében az utolsó bekezdésben leírtakat meggondolnám mégegyszer (18.pont) Na ezért vétkes, mint tanácsadó, hiszen a korrupciót, mint nem első számú problémát felvetni, azaz ilyen következtetésre jutni, ez nem tudományosság, ez dőreség!

NolZoz | 2010. február 17. | 17:29:54

kelemenjanos:
Túlértékeled a szakértők tanácsadók lehetőségeit. Az ő tanácsa és annak megvalósítása, ami már átment a politikán, kimagozták, kilúgozták köszönőviszonyban sincs sokszor egymással. Nem az övé a felelősség és tehetetlen, max. annyit tehet, hogy nem ad vkinek többet tanácsot.

NolZoz | 2010. február 17. | 17:24:26

Fridriech:
Ok létezik másik definíció köszi! Bevallom nem néztem utána, készpénznek vettem amit a szerző ír. De ettől még a csalás csalás, a lopás lopás nem? Továbbá így is a személy ellen kell vizsgálódni, legfeljebb nem csak pénzt keresek hanem szolgáltatást és egyebeket is. Ergo továbbra sem a könyveket vizsgálom ahogy lopás vagy csalás esetén...

viszont:
"A definició szerint a haverod az önkormányzatnál igenis korrupciót követett el. "

Egyáltalán nem, attól mert haver nyer még nem feltétlenül van ebből közvetlenül haszna. Ez elsősorban a versenyt torzítja, még az is lehet, hogy mindent szabályosan csinál...(pályáztat, minősít etc.)

kelemenjanos | 2010. február 17. | 17:22:18

T. Cikkszerző ! Kedves Péter!
Mint mindíg, most is nagyon tanulságos, hasznos és összefoglaló jellegű művet tettél közre! (Elolvastam a bővített változatot is!)
Egyetlen kérésem lehetne: Jó lenne, ha arról írnál elébb', hogy Ti, mint teoretikusok, mit hibáztatok el pl. az egészségügy privatizációja terén!
Hidd el, arra, aki csak szórja az igét, és még tetteivel is akkora ökörségeket csinál, mintahogy ezt elvégeztétek az elmúlt 5 - 8, illetve 20 évben, már senki sem kíváncsi igazán, hiszen mondanivalótok ÁLSÁGOS, hamis próféciák tömklege ! Jó lenne ezen számadáson túlesni, s csak utána hirdetni az igét/igéket! (Pedig nagyon jó a tanulmány is, csak nemhiszem egy szavát sem, hiszen ...! És ezt nagyon sajnálom, mert ha én így gondolom, vajon a még olvasó és gondolkodó, realista emberek tábora hogyan gondolkodhat Rólad (is). Mostmintha nem lenne a cikkhez odaírva, hogy az "A szerző az SZDSZ egészségügyi szakpolitikusa".)
Üdvözlettel és felháborodással: volt (középiskolai) osztály- és (ÁVÜ-s) munkatársad

Friedrich | 2010. február 17. | 17:05:32

Moderálási alapelvek- komment törölve -

NolZoz | 2010. február 17. | 16:46:48

Csínom:
"És sajnos az a helyzet, hogy amíg hiányzik a helyes diagnózis, addig jó terápiára sincs remény."
Pontosan! Ezért először legyen a lopás lopás, a csalás csalás, a korrupció pedig korrupció...

"Fenntartom a véleményemet, hogy a pártfinanszírozási késztetésű korrupció és s fekete gazdaság szoros szimbiózisban létezik."
Szerintem a pártfinanszírozás az oligarchikus berendezkedéssel van összefüggésben, tudod kéz kezet mos, majd legközelebb meghálálom pl. te fogsz nyerni. Ettől még lehet, hogy papíron minden rendben, adóznak etc. tehát NEM feketegazdaság. De ez nem vigasztalja azokat a cégeket akik sosem nyernek!

NolZoz | 2010. február 17. | 16:22:04

Csínom:
Ez nem diagnózis, csak a korrupció fogalmát tisztázza, semmi másról nem szól.
Ha a köznapi használat eltér a definiciótól akkor a köznyelvben szimplán nem arról beszélnek amiről szeretnének ld. a cikket: csalást, lopást, befolyással üzérkedést etc. mind korrupciónak hívunk...

NolZoz | 2010. február 17. | 16:18:01

Nem értek itt sok hozzászólót.
Szerintem a cikk 2 dolgról szól:
1. tisztázza a korrupció fogalmát
2. felsorolja a közbeszédben rosszul használt korrupció fogalom tipikus eseteit

Úgy látom ez a többségnek nagyon nem jött le, továbbra is minden hanyagul kezelt vagy ellopott vagy elcsalt forintot korrupciónak nevez.
T fórumozók, a kérdés miért kell ezt megkülönböztetni?
Korábban már írtam, azért mert az egyes kategóriák más és más eszközöket igényelnek ha vissza akarjuk szorítani.
Egy példa:
Haverom van egy önkormányzatnál, ezért én nyerek a pályázaton. Azt mondjátok korrupció. Erre elkezdem keresni azt az embert aki pénzt adott vagy kapott. De ebben az esetben NINCS pénzmozgás! Tehát ha korrupciónak hívom, nem hivatali visszaélésnek akkor nem találok semmit! Ha felelősöket akarunk, egzaktul kell megfogalmazni a tényállást nem uazt a jelzőt aggatni minden kategóriára mert az első tárgyaláson csuklóból elutasítják a keresetet.

DR Photon:
"korrupcio es feketegazdasag szorosan osszefuggenek. Nyilvan, feketegazdasag csak ott mukodhet, ahol az allami ellenorzes, szankcionalas korrumpalodott"
Vagy ott ahol alkalmatlan emberekre van bízva az ellenőrzés, vagy kevés a kapacitás és lehet erre játszani, vagy ott ahol joghézagok vannak. Szóval van összefüggés de nem szoros. Minden országban van feketegazdaság, bár egyre szűkül a terep köszönhetően a kevesebb készpénz mozgásnak. Tehát az összefüggés inkább a KP-val lenne...

Csínom Palkó | 2010. február 17. | 16:02:17

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Csínom Palkó | 2010. február 17. | 13:33:00

Moderálási alapelvek- komment törölve -

moribana | 2010. február 17. | 12:45:49

constantinus:

Teljesen igazad van.

"In theory, practise and theory are the same. In practise, they're not."

A kozgazdaszok nagy resze azt gondolja, hogy ha van egy otven tagu osszeg, es megvaltoztatja az egyik tagjat, akkor az osszeg erteke ugyanannyival valtozik. Arra altalaban nem gondolnak, hogy a tagok mindegyike ugyanannak a komplex rendszernek valamilyen jellemzoje, es ha egyet megvaltoztatok, altalaban mindegyik valtozni fog. Nem tudom, mit tanitanak a kozgazon, de szerintem nem artana, ha fizikat is tanitananak...:-)

lazus | 2010. február 17. | 11:55:50

Tisztelt Szerzo,

Miert lenne jobb az, ha kisebb az ujraelosztas ?? Az allam tud gazdasagot elenkiteni erosodo kifizetessel. Ha penz ott marad a cegeknel vagy a lakossagnal, akkor csokken a fogyasztas, mert ok nem fogjak elkolteni.
Ebbol kovetkezik, hogy recesszioba fordul a gazdasag.

Keynes ota tudja mindenki, hogy az allam tud gazdasagot elenkiteni a beruhazasokkal, kozebeszerzesekkel. (New deal)

A jelenlegi problem az, hogy az allam teljesitmeny nelkul fizet es nem az hogy koltekezik. Ez a ket dolog nem ugyanaz. A teljesitmeny nelkuli kifizetest kell tehat felszamolni, nem az ujraelosztast.

Dr Photon | 2010. február 17. | 10:52:18

@math | 2010. február 16. | 18:19:11
korrupcio es feketegazdasag szorosan osszefuggenek. Nyilvan, feketegazdasag csak ott mukodhet, ahol az allami ellenorzes, szankcionalas korrumpalodott. A maffia nem uzhetne az uzelmeit, a BKV-s tanacsadok nem lophatnak a penzt, a kisvallalkozo nem kerulhetne el a szamlaadast, ha az allam nem volna korrupt, hogy mindezt szankciok nelkul hagyja.

Ami pedig a gazdasag es a fizika viszonyat illeti, meg az oktober 5-i Financial Times Europe-ban lattam egy cikket a gazdasagelmelettel foglalkozok "physics envy"-jerol. Vagyis arrol, hogy mennyire szeretnek a fizikahoz hasonlo egzakt(abb) tudomannya tenni a gazdasagot. A "physics envy" ennel altalanosabb kifejezes, nem csak a gazdasagra utan, erdemes megnezni a wikipediaban. A lenyeg az, hogy minden tudomany az egzaktabba valast keresi a fizikahoz valo hasonulas utjat. Ami persze nem is lehet maskepp, hisz nincs metafizika, vagyis az elet minden terulete fizika, csak epp a fizikusi formanyelvet keresi meg, sokszor.

Gaspar | 2010. február 17. | 09:58:20

math,

Annyi különbség azért van a közgazdászok és a fizikusok között, hogy senki sem gondolja, hogy mindenképpen egy fizikusnak kellene irányítania az országot.
Arról azonban valamilyen, számomra rejtélyes oknál fogva, meg van győződve a magyar közvélemény, hogy a közgazdászok valamiféle univerzális szakértelemmel bírnak, azaz szakértők, és nekik kell politikai vezető pozícióba kerülniük.

Nyilván onnan ered ez a téveszme, azon túl, hogy az érintett közgazdászok buzgón terjesztik, hogy sokak szerint a pénz a legfontosabb dolog, ami elválaszhatatlan a gazdaságtól, a közgazdászok pedig állítólag ezt a fontos területet tanulmányozták, vagyis ők tudják a legjobban, hogyan kell az országot irányítani.
persze valójában még annyit sem értenek a dologhoz, mint a kisvállalkozó, aki vagy sikerrel irányítja vállalkozását, vagy tönkremegy.

Ami engem illet, a változatosság kedvéért jobban szeretném, ha következő miniszetrelnökünk fzikus lenne, feltéve persze, ha Angela Merkelre hasonlít.

math | 2010. február 17. | 09:37:48

Az a szerencse, hogy constantinus mindenkinel mindent jobban tud, es ezt eleg kinyilatkoztatnia.:) Constantinus az isten.:)

constantinus | 2010. február 17. | 09:05:33

Azért tart ott az ország, ahol van, mert a közgazdászainknak fogalma sincs a való világ működéséről. És bár minden tiszteletem a cikk írójáé, mert megpróbált tisztán és érthetően fogalmazva eladni egy teóriát, de nyugodtan kijelenthetem: még csak közelébe sem került annak, amiről beszél. De ha a teória és a praxis megint ennyire távol áll egymástól, ezen a biztos alapon megint csak magyar íróasztali közgazdászok tudnak majd összefércelni valamit.

math | 2010. február 17. | 08:55:53

Friedrich: egy jatekos fizikus versenyen meg kellett merni a tabor es a Balaton tzvolsagat. Mi megkerdeztunk vagy tiz embert es atlagoltunk. Messze a mi eredmenyunk volt a legpontosabb, nem a fizikai meresek.

math | 2010. február 17. | 08:49:26

Friedrich:

"The overall reliability of data is demonstrated in the high correlation between sources.
In this regard, Pearson's and Kendall's rank correlations have been performed, which
provided average results of .78 and .63 respectively."

http://www.transparency.org/content/download/47871/763831/CPI_2009_methodology_short_en.pdf

Azert ezutan eleg gyenge a kifogasod.

math | 2010. február 17. | 08:41:09

Csínom Palko:

egyebkent olyan hulye vagy, hogy notorikusan ne, tudsz megkulonboztetni ket kerdest. az elso, hogy a politikai korrupcio es a fekete gazdasag kozul melyik csinal nagyobb kart, a masodik, hogy milyen egymasra hatasok vannak. a ket kerdesnek semmi koze egymashoz. ne mosd osszze oket!

math | 2010. február 17. | 08:38:31

"Nem értek veled egyet. Hiszen éppen a már-már intézményesített, nagybani pártpolitikai korrupció az, ami lerombolja a morális értékeket. Mint például az adótudatosság. Ha ugyanis az állampolgár azt látja, hogy az államtól lopni " nem bűn " akkor neki sem lesznek gátlásai az adó eltitkolással. Miért fizessen éppen ő? Hogy mások széthordják, mint Csáky szalmáját ? Na ugye ..."

ez forditva ugyanugy igaz. tehat nincs igazad.

math | 2010. február 17. | 08:37:16

"Nem tudjuk mérni, mert titkos és mert egy "puha" a fogalom"

nezd, millionyian beszelnek az orszagban arrol, hogy nott a korrupcio. ha igazad van, akkor ezek mind hulyek. ezt hangoztasd, mert tobb embert erint!

math | 2010. február 17. | 08:33:01

"Kicsit azért erősnek érzem a jelenlegi globális gazdasági válságot egy vállrándítással a "kaotikus folyamat" kategóriájába sorolni."

nem soroltam oda egy ellenpelda volt arra a premisszadra, hogy "ha egy diszciplina nem tud mindent megjosolni, akkor nem tudomany". sajnalom, hogy hulye vagy egy erv megertesehez

Csínom Palkó | 2010. február 17. | 08:16:02

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Friedrich | 2010. február 17. | 01:28:26

Moderálási alapelvek- komment törölve -

LocalTrain | 2010. február 17. | 01:15:38

Hmmm... Kicsit azért erősnek érzem a jelenlegi globális gazdasági válságot egy vállrándítással a "kaotikus folyamat" kategóriájába sorolni.

math | 2010. február 17. | 00:57:12

" Fogalmuk sem volt, hogy az évszázad legnagyobb gazdasági válsága közeledik."

a fizikusok sem tudjak megjosolni a napkitorest es a hurrikant. a tudomany egyik fontos felfedezese a kaotikus folyamatok, melyek nehezen josolhatoak. ettol meg tudomany, ami veluk foglalkozik. merthogy a matematika is foglalkozik ilyennel. az tan csak tudomany, nem?

math | 2010. február 17. | 00:53:37

" Hiszen a napnál is világosabb, hogy a politikai korrupció és a fekete gazdaság édestestvérek, amolyan sziámi ikerpár. Az egyik nem létezhet a másik nélkül. "
azt mondod, ha a politikusok nem volnanak korruptak, egy csapasra mindenki fizetne adot? te melyik falvedorol jottel?

egyebkent ha igazad van, akkor se, cafolnal semmit. mert az a kerdes, hogy a feketegazdasag nem lenne-e politikai korrupcio nelkul, ne, jelenti, hogy ne volna a nagyobb baj.

http://entellektuel.freeblog.hu/archives/2009/10/15/A_fejetol_illatozo_hal/

math | 2010. február 17. | 00:48:16

" Amit a CPI mér, az néhány Magyarországon dologzó külföldi üzletember véleményén alapul."

Ez meg mindig jobb, mint megkerdezni harom noller jobbert, ugyebar.:)

math | 2010. február 17. | 00:46:41

"Azt akarom neked elmagyarázni, hogy a közgazdászok hülyék a témához és baromságokat csinálnak."

Ertem en, te tudod a frankot, aki mast mond hulye. Igaz, jobb adatot te se mondtal. Nulla erved volt a temaban.

LocalTrain | 2010. február 17. | 00:31:54

Mihályi Péter csak mantrázza ezt a neoliberális közgazdasági maszlagot: túlméretezett állam mindennek az oka, a piac láthatatlan keze mindent rendbehoz, stb. Ezt tényleg komolyan gondolja?

Csínom Palkó | 2010. február 16. | 23:43:32

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Csínom Palkó | 2010. február 16. | 23:37:15

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Csínom Palkó | 2010. február 16. | 23:35:56

Moderálási alapelvek- komment törölve -

LocalTrain | 2010. február 16. | 23:24:07

math
"Es ez gondolom, komoly, tudomanyos cikk."

Azért ez mosolyt csalt az arcomra. A mai mainstream közgazdaságtan csak nagyon nagy jóindulattal nevezhető tudománynak. Még saját pályájukon, a gazadaság területén is totális csődöt mondtak. Fogalmuk sem volt, hogy az évszázad legnagyobb gazdasági válsága közeledik. Miért gondolod, hogy a korrupcióval kapcsolatban, ami egy nagyon komplex társadalmi jelenség, ki tudnak böfögni bármi értelmeset és hihetőt.

Friedrich | 2010. február 16. | 23:02:41

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Friedrich | 2010. február 16. | 22:58:47

Moderálási alapelvek- komment törölve -

math | 2010. február 16. | 22:41:19

http://www.transparency.org/policy_research/surveys_indices/cpi/2009

tehat mondjal mast, olyat, ami a korrupcio romlasat mutatja ki

math | 2010. február 16. | 22:35:14

Friedrich: talaltam egy cikket, ami hivatkozik a cikkedre.

http://epa.oszk.hu/00000/00017/00131/pdf/02lacko.pdf

"Errõl részletesen lásd például www.transparency.org/cpi/2000/cpi2000.html. Megjegyezzük, hogy vannak, akik kritizálják e korrupciós index kialakításának módját és értelmét; lásd például Sik [2002]."

Szoval azert a transparencyt hasznalja es csak azt.

Es ez gondolom, komoly, tudomanyos cikk. Sajnalom. Vesztettel.

moribana | 2010. február 16. | 21:36:30

math:

Csak igy tovabb, elvtarsam, nagyon kemeny vagy. Mar magasabb szinten is jeleztem, hogy milyen sikeresen bomlasztod az ellenseg sorait. A jutalom nem fog elmaradni!

Friedrich | 2010. február 16. | 21:17:53

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Gallicus | 2010. február 16. | 21:11:18

Csínom Palkó | 2010. február 16. | 20:37
De hát ez nem így van. Hiába születne bármilyen törvényi szabályozás a pártfinanszírozásra, akkor újabb igények állnának elő.
A politikai klientúrának feneketlen étvágya van. Azok pedig, akik be akarják betonozni a hatalmukat, azok "tejelnek" is az igénylőknek.
Most sem igaz, hogy a pártoknak lopták el az az irgalmatlan sok pénzt. Persze jutott oda is, de a nagyobb rész magán zsebekben kötött ki. És miközben a "fölhajtók" tömték a zsebüket, vetettek némi "alamizsnát" a pártnak is, akinek látens módon dolgoztak. Osztottak persze a pártokrácia fontosabb tagjainak.
Ha minden a pártok nevében elcsalt pénz a pártra fordítotódott volna, akkor azoknak emeletes irodaháza lenne a legkisebb magyar városban is.

math | 2010. február 16. | 21:04:09

"A szerző jó szándékú, alapos elemzésnek álcázott, ámde szerecsen mosdatásra sikeredett írásával ellentétesek a megélt társadalmi tapasztalataink."

ne nyilatkozz más nevében! az én tapasztalatom nem ellentétes. ha pedig a te tapasztalatod ellent mond az enyémnek, akkor mégiscsak inkább a statisztikát kéne elfogadni. vagy párbajozhatunk, de az a primitív megoldás.:)



"Más tapasztalatok alapján arra kell gondolnunk, hogy az EU pályázatok kiírása és elbírálása is a klientúra építés irányába hat."

azt tudod, hogy egyedi esetek nem cáfolnak egy statisztikát? logikából hányas voltál?


"jól így. Véget kell tehát ennek vetni. Transzparenssé kell tenni a pártfinanszírozást és akkor a dolgaink is jobbra fordul(hat)nak."

a szerző nem az ellen beszél, hogy ne kéne, hanem azon naiv hurráoptimizmus ellen, amelyik atz hiszi, hogy ettől sokkal jobb lesz minden. nem javulna sokat a helyzet, ha a korrupció leszorulna nullára.

a GDP alig lenne több, az államháztartásnak alig volna nagyobb kerete.

a nagy baj nem a politikai korrupció, hanem a fekete gazdaság.

érdemes lett volna felfogni a szerző írását!

math | 2010. február 16. | 20:58:51

Friedrich: létezik jó pár tanulmány, hivatkozás nélkül, ez áltudományos érvelés. ilyet még a jeti-hívők is tudnak.

Csínom Palkó | 2010. február 16. | 20:37:47

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Friedrich | 2010. február 16. | 20:30:57

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Gallicus | 2010. február 16. | 19:04:49


chili | 2010. február 16. | 18:32:32
Kérdésére a válaszok. Vissza lehet keresni. Írja be a google-ba "Költözzön el" és megtalálja ezeket a válaszokat. Én jól emlékeztem ezekre a mondatokra. Ez után a cikk után viszont azt gondolom, hogy Mihályi költözzön el (az országból) és lehetőleg hagyja abba az erkölcs és országrombolást a CEU-n és másutt is. Idézetek:
Mihályi Péter:
Persze. Középkori hagyomány, miért kéne fenntartani? Egész Nyugat-Európában nincs falu. A magyar települések többsége háromszáz fősnél kisebb, életképtelen.”

(Mihályi Péter közgazdász az újonnan létrehozott Államreform Bizottság nemrég megválasztott tagja, aki „Utolsó esély” címmel Csillag Istvánnal, Bauer Tamással és Bokros Lajossal együtt dolgozta ki a jelenlegi kormány gazdasági stratégiájának elvi alapjait.

(Részlet a Faluvég című kerekasztal-beszélgetésből, Magyar Nemzet Magazin, 2006. május 20.)
„Mihályi Péter:
Az oktatással kapcsolatban sincs a racionalizációnak alternatívája. Ne zárjuk be az iskolákat a kistelepüléseken? Az orvosi rendelőket is be kell zárni, a postát is. A biztosítók és a bankok már elvonultak onnan. A társadalmi dinamizmus a városiasodásból vagy a járásokká alakulásból áll. Az állam feladata, hogy arra ösztönözze az embereket, mozduljanak el onnét, ahol vannak. Ha falun maradnak, a gyermekeik helyzetét rontják, mert a kistelepüléseken nem lesz rendes egészségügy, rendes közlekedés. Aki a kistelepülések érdekeit védi, valójában az ott élők és azok gyermekei ellen be

navtelagata | 2010. február 16. | 18:50:46

JoGabor | 2010. február 16. | 13:10:36

"Szerző dolgozata alapos, ám egy lényegi okot félreért. A korrupciót alapvetően a felépítmény „szerkezeti” problémájának tartja, és mint ilyet, kijavíthatónak."

Én ennek az ellenkezőjét olvasom ki belőle.

"7. A demokrácia, a műszaki-tudományos haladás és az innováció ára a kapitalizmus, s az üzleti korrupció az ár része. "

"8. Az üzleti korrupció a piacgazdaság és a pártokra épülő demokratikus struktúra szerves része."

navtelagata | 2010. február 16. | 18:47:23

Nagyon tetszett ez a cikk. Nem olvastam még ilyen alapos összefoglalást a korrupcióról.
Különösen fontosnak tartom a 16 és 17 pontot, azaz, hogy a gazdaságban a fő probléma a túl nagy állam, a pazarlás, illetve hogy a a bűnt egyéni szinten nem követi büntetés.
További érdekes elem, hogy Magyarországon a korrupció ma nem nagyobb, mint évekkel ezelőtt (értsd Mo.-n nem az elmúlt 8 évben keletkezett a korrupció).

Eddig is úgy gondoltam, a jobboldaliak azért hangoztatják, hogy gazdasági bajaink oka az ország ellopása, mert hát az állam erején felüli költekezését nem bírálhatja hitelesen az, aki maga is megszavazta a parlamentben a Medgyessy-kormány 100 napos osztogató programját, és utána állandóan azért bírálta a kormányt, mert sarcolja az embereket, és nem ad nekik eleget. Akkor szembe kellett volna nézniük azzal, mit csináltak 8 évig ők.


chili | 2010. február 16. | 18:32:32

Gallicus

"De ez az a Mihályi Péter, aki kimondta a magyar falvak halálát is, mondván túl sokba kerülnek, ezért el kell költöztetni onnan az ott lakókat."

Jellemzo jobbos tenyallitasnak alcazott karaktergyilkossag. Hol, mikor tortent, kerjuk a tenyeket! Biztos MN c. ujsagnak alcazott politikai kiadvany, vagy a a hasonlo MH irta. Az felerne minden bizonyitekkal a manipulaltak fejeben legalabbis.

math | 2010. február 16. | 18:30:53

Friedrich:

"Sajnos az említett CPI és WGI indexek a legrosszabb mérőeszközök. "

Mondjál jobbat, vagy hallgass! Az nem kritika, hogy "a szerző által hivatkozott mérőszámok nem jók, de nem tudok sem jobbakat mondani, sem olyanokat, amik cáfolnák a szerző gondolatmenetét". Így a kötözködésed nem érv.

math | 2010. február 16. | 18:21:22

"nem számottevő a korrupció, persze, hogy nem, mert a szocik vannak hatalmon, majd, ha a Fidesz lesz, akkor az égig ér. A Népszabadság szerint..."

a Népszabadságbiztos megvette kilóra a Transparency Internationalt, ugye?:)

math | 2010. február 16. | 18:19:11

Dr Photon: csak, hogy világos legyen, te a fekete gazdaságról beszélsz. na az tényleg nagy baj. de az eléggé más, mint a politikai korrupció.

math | 2010. február 16. | 18:15:03

drjones:

"hiba a korrupciót közgazdasági hatásai oldaláról megközelíteni, "

akkor ugye szerinted is hülyeség az, hogy azért vagyunk szarban, mert nagy a korrupció? ugyanis ez a korrupció közgazdasági oldalról való megközelítése.

ugye hülyeség?!

math | 2010. február 16. | 18:09:09

"Én ezt az írást el se olvasom. Az se számít, ha az utolsó szóig igaza van."

HMMM. Vannak ám betonfejűek a jobboldalon.

Gallicus | 2010. február 16. | 17:59:43

Elképedve olvastam ezt a szöveget és az jutott eszembe, hogy a szerző, aki a Közép-Európai Egyetem professzora, miként tud ilyen alacsony erkölcsi nívóra kerülni és ugyan mire oktatja több tucat ország ifjúságát.
Bár nem kellene ennyire talán meglepődnöm, hiszen jöhetett volna korrupciós pénz külhonból is, ha nem lett volna résen az ország népe és 2008. március 9-én a szociális népszavazáson nem küldte volna a francba az egészségbiztosítási finanszírozás privatizációját. Kevesen tudják, hogy lehet, hogy éppen ekkor kezdődött a Szadi mélyrepülése miután nem jött be a fenntartáshoz szükséges forrás. 2005-ben Madeleine Albright asszony - már nem külügyminiszter - az amerikai gyógyszergyártók képviseletében járt Magyarországon, hogy az eü. átalakításáról tárgyaljon. Még egy kiadvány is készült róla. Majd miután Hospinvesték és más spekulációs befektető társaság megfinanszírozták a törvényalkotást (többek között EBRD-s pénzből) Mihályi Péter kinézte a 12 lehetséges magánpénztár közül magának az egyiket. Kinézte - felajánlották neki. Csak úgy, ez nem lett volna korrupció.
De ez az a Mihályi Péter, aki kimondta a magyar falvak halálát is, mondván túl sokba kerülnek, ezért el kell költöztetni onnan az ott lakókat.
A cikk sugallta erkölcsi alapálláson hordták szét az országot, mondván ez az eredeti tőkefelhalmazás időszaka. Talán azért lesz majd idő, amikor a rablott vagyonokat visszaszármaztatják az eredeti tulajdonosnak, a népnek.

vakablak | 2010. február 16. | 17:59:23

JoGabor | 2010. február 16. | 13:10:36
JoGabor | 2010. február 16. | 13:11:13

Sokszoros telitalálat.

stefankoenig | 2010. február 16. | 17:29:06

Moderálási alapelvek- komment törölve -

sbbmiki | 2010. február 16. | 17:15:29

Én ezt az írást el se olvasom. Az, akinek a pártja egy egészségügyi reform levezénylését Horváth Valóságshow Ágnesre bízza, illetve akinek a pártja viaduktot épít a Balatonról délre, az teljesen mindegy, hogy mit mond. Az se számít, ha az utolsó szóig igaza van.

NolZoz | 2010. február 16. | 16:38:59

moribana:
köszi az időt! :)
Te nem kenőpénzről beszéltél, hanem arról, hogy másra célra nyert pénzeket magánszámlákra utalnak. Ennek nyoma van, pl. az utalás. A korrupciónak nem feltétlenül van a könyvekben nyoma, mert a saját már leszámfejtett béremet is visszaadhatom kenőpénznek. Nem arról van szó, hogy akkor minden rendben, hanem van korrupció, lopás, csalás etc. és ezek visszaszorítása mind más-más eszközt igényel ezért kell megkülönböztetni!

"Az osszemosas tipikus peldaja, hogy olyan dolgokat adsz a szamba, amiket nem mondtam.
Legy szives, idezd, hogy mikor mondtam, hogy barmi valtozni fog a kormanyvaltassal, vagy idezd, hogy mikor mondtam, hogy 98 es 2002 kozott mas volt. Mikor mondtam en barmit arrol, hogy mi hany szazalek?"

Nem hivatkoztam rád, amikor igen azt idézőjelbe tettem :)


statez | 2010. február 16. | 16:11:46

Ja, éppen most hordják el a rendőrök a Nemzetvédelmi Egyetemet rektorostól, mert nem számottevő a korrupció, persze, hogy nem, mert a szocik vannak hatalmon, majd, ha a Fidesz lesz, akkor az égig ér. A Népszabadság szerint...

drjones | 2010. február 16. | 16:09:58

Moderálási alapelvek- komment törölve -

moribana | 2010. február 16. | 16:09:02

NolZoz:

Na, meg egy kommentet pazarolok rad, csak azert, hogy jol erezd magad, mert tudom, hogy tobbet fizetnek neked, ha valaszolnak a provokaciodra.

Szerintem probalj meg a jogszabalyokhoz vagy az ertelmezo szotarhoz fordulni, es megtudod, hogy a kenopenz az a korrupcio tipikus esete. Amugy pedig, ha nem igy lenne, akkor mindenki nyugodjon meg: nem volt korrupcio, csak csalas, lopas, hutlen kezeles...egyszoval minden rendben:-)

Az osszemosas tipikus peldaja, hogy olyan dolgokat adsz a szamba, amiket nem mondtam.
Legy szives, idezd, hogy mikor mondtam, hogy barmi valtozni fog a kormanyvaltassal, vagy idezd, hogy mikor mondtam, hogy 98 es 2002 kozott mas volt. Mikor mondtam en barmit arrol, hogy mi hany szazalek?

De mondhatok szazalekot is. Amikor legutobb szamitogep alkatreszt vettem kozbeszerzesben es ugyanazt az alkatreszt sajat penzbol magamnak is, akkor a kozbeszerzeses 2x dragabb volt. Igen, 100%-kal dragabb volt. De mielott trancparency-vel jossz: igen, ez egy eset, es nem vegeztem atfogo kutatasokat a temaban, ugyhogy ez biztos nem jellemzo...csak abban a nehany esetben fordult elo, amikor en vasaroltam valamit. :-D

Makk Marci | 2010. február 16. | 16:08:25

Nem tudom mit van mindenki oda a korrupcióval,a rendszerváltás óta ez megy!
Annyi h eddig mindenki befogta a pofáját,a "polgárok " is megkapták az aprópénzüket az épp hatalmon lévőktől (13. havi nyugdíj,kedvezményes lakáskölcsön stb stb-melyik pártnak épp ki volt a célcsoportja,szavazóbázisa a többiek rovására azoknak osztogatott)Most h ilyesmire nincs pénz érdekes módon mindenkinek feltünt h mit is művelnek a kedves politikusaink!

NolZoz | 2010. február 16. | 15:46:04

moribana:
Az összemosás tipikus példája amit már 2006ban is nyomatott az ellenzék:
szétlopták az országot
Erre megnézheted mit becsül nálunk a Transparency: a közbesz 25%-ka megy el korrupcióra.
Talán már egy ovis is tudja, hogy 25% az nem 100%
Ez nem jelenti azt, hogy a 25% elfogadható! De ez létezett 98-2002 között is és én pl. nem látom mi változna egy kormányváltással.

NolZoz | 2010. február 16. | 15:32:00

moribana:
"Masodszor, az igenis korrupcio amikor allami penzt messze nem optimalisan koltenek el"

Erre mit mondjak, ha neked a narancs citrom akkor igazad van de csak akkor. Amiről Te beszélsz, az csalás vagy lopás vagy hűtlen kezelés.
Ha valaminek van neve akkor hívd úgy különben nem értik miről beszélsz...

A politika jó ideje sztem szándékosan összemos fogalmakat, bár gyanítom, hogy nincsenek is tisztában a jelentésükkel.

Ismered nem: az ördög a részletekben lakozik...

Friedrich | 2010. február 16. | 15:27:00

Moderálási alapelvek- komment törölve -

moribana | 2010. február 16. | 15:16:32

NolZoz:

"Ez bizony közönséges lopás, nem pedig korrupció vagy szerecsenmosdatás..."

Eloszor is, a szerecsenmosdatas az az, ami ebben a cikknek nem nevezheto formedvenyben folyik.

Masodszor, az igenis korrupcio, amikor allami penzt messze nem optimalisan koltenek el azert, mert valaki lefizetett valakit. Es ebben az esetben tenyleg "magyar fizet magyarnak", de hosszu tavon csokkentheti a nemzeti jovedelmet.

De vegulis ezek tenyleg apro es jelentektelen reszletek ahhoz kepest, amit a cikkbeli kozmikus vizio felvazol. :-)

NolZoz | 2010. február 16. | 14:55:48

JoGabor:
Egy változás csak és csak akkor sikeres ha oktatás is kapcsolódik hozzá. Uis. be kell tanítani a megváltozott folyamatot. Mi mindig kispórolnánk vmit.
Egyébként jó okod van a pesszimizmusra, igaz amit írsz ezért is írtam 20 évet, csak ekkora távlatban lehet megoldást keresni, azaz kormánytól függetlenül tolni kell az ilyen témákat és nem szabad hagyni hogy a politika elbagatelizálja.

JoGabor | 2010. február 16. | 14:39:14

NolZoz | 2010. február 16. | 14:09:58
szerkezeti változás és oktatás együtt? Hogy visszakapaszkodjunk egy 20 év előtti, magasabb szintre a gödör falán?
Hát, én nem vagyok ennyire optimista...
A társadalom alrendszerei nem egymástól függetlenek, hanem összetartoznak, kölcsönösen egymásrahatásban működnek. Az oktatás is épp úgy züllik, mint minden más alrendszer.
Mindegyiket ugyanazok az emberek működtetik: mi. A politikai osztályunk (vezetőink) meg semmi lényeges tulajdonságban nem különböznek tőlünk. Ők mi vagyunk - bármennyire is elszomorító.

mserussi | 2010. február 16. | 14:31:12

én mindig a sikerdíj fogalmára gondolok ennél a témánál. Egy nevesített fizetés ez, és valaminek a meghatározott arányában. Dokumentált a kedvezményezett(ek) és a kedvezményező(k) köre. A sikerdíjhoz hasonló elnevezések bújnak a korrupciós ügyek mögött is. Szerintem törvényileg vállalkozási szinteken "számlásítani" kellene ezt a dolgot, az már részletkérdés, hogy a számla kiállítóját esetleg valamilyen adóvisszatérítéssel ösztönzik. A kedvezményezett pedig egy megnevezett dologért "tudna adózni". A vita, problémázás, jogi eljárás ettől fogva a látható, és nem a láthatatlan pénzeken lenne...

kabel | 2010. február 16. | 14:26:45

Csak meg harom megjegyzes, ami talan tul magas a cikk irojanal IQ szintjehez es balkani elet tapasztalatahoz kepest, de igaz! Mar 16 eve olyan nyugat europai orszagban elek, ahol:

1. Soha nem fizettem az orvosaknak hala penzt! Amikor ezt 16 eve egyszer megprobaltam, akkor teljesen hulyenek neztek es kikertek maguknak! Azota minden orvosi kezeles szamlara megy es a biztosito elbiralja, hogy mi volt jogos kezeles es mi nem.

2. Az onkormanyzat a rendszeresen megjeleno lapjaban - ami az interneten is olvashato - kozzeteszi, hogy ki vett a kornyeken lakast es mennyiert!!! Ki epit az onkormanyzat penzen, mit es mennyiert!!! Ki kapott epitesi engedelyt, hazra, garazsra, medencere stb.

3. Soha nem fizettem zsebbe a rendoroknek es ez soha fel sem merult bennem!!! Nem is tudok olyanrol, aki csak susmusolva is, de tudomast szerzett volna olyanrol, hogy egy rendor valamikor is penzt kert vagy kapott volna zsebbe!!!

Termeszetesen a leirtak nem Magyarorszagra vonatkoznak, ahol a szomszedom illegalisan epitett ket hazat egy telekre, a rendor hajnali 1-kor megprobalt megvagni es a fogorvos ugy nezett ram mint a veres rongyra, amikor finoman probaltam kipuhatolni, hogy szamlat tudna-e adni a kezelesrol, amit az allami klinikan, allami felszerelessel, sajat zsebre szamlazva csinalt.

NolZoz | 2010. február 16. | 14:09:58

JoGabor:
A szerkezeti változás csak szükséges de nem elégséges feltétel. A szerző is hivatkozott a kulturális okokra ahogy te is. Tehát szerkezeti változás és az oktatás együtt képesek ezt megoldani ami élből egy új generációt kb. 20 éves távlatot feltételez. Azaz ott vagyunk mint '90-ben...

NolZoz | 2010. február 16. | 14:06:22

moribana:
"De kerdezem, pl. mi tortenik akkor, ha valami allami penzt, EUs tamogatast, stb. kesobb megterulo beruhazasba valo befektetes helyett kulfoldi magan bankszamlakra utalnak?"

Ez bizony közönséges lopás, nem pedig korrupció vagy szerecsenmosdatás...

JoGabor | 2010. február 16. | 13:52:34

Szakura | 2010. február 16. | 13:25:14
jó, ne lássa be.

medve1942 | 2010. február 16. | 13:36:25

Csil: "A két nagy keleti gazdaság nagyszerűen fejlődik, csak még többen halnak bele a nagy fejlődésbe." Hát ettől fejlődnek, wazze. Nem húzzák le az olyan cukros, infartusos stb. kriplik az államkincstárat több évtizeden át, mint például én. Azonkívül sokszáz millió sóher kínai meg indiai vágyik mindenféle kisebb-nagyobb vacakra, és ebben a megváltozott világban, amelyet az "áruhiánytól vevőhiányig" paradigmával lehet leírni, hogy fennkönt legyek, ez igen nagy előny.

Szakura | 2010. február 16. | 13:25:14

joó gábor: Az általánosítás mindig hazug. És nem látom be, hogy ha megváltoznának a törvények, a keretek, és tényleg nagyon büntetnék a korrupciót, miért is ne változna a helyzet.

moribana | 2010. február 16. | 13:16:07

Csak egy gyongyszemet hadd emeljek ki ebbol a gyomorforgato, csupa hazugsag agymenesbol:

"A korrupció a már megtermelt jövedelmek újraelosztása. Magyar adja a pénzt magyarnak – ettől sem több, sem kevesebb nem lesz a GDP."

Ezt el is varjuk egy kozgazdasztol, hogy igy lassa. Kozgazdasz baratunk gondolkodasa a negy alapmuvelet elvegezesenek kepessegeben kimerul. De kerdezem, pl. mi tortenik akkor, ha valami allami penzt, EUs tamogatast, stb. kesobb megterulo beruhazasba valo befektetes helyett kulfoldi magan bankszamlakra utalnak? Ez mar nem jut eszebe az aggyal nem rendelkezo fizetett szerecsenmosdatonak.

JoGabor | 2010. február 16. | 13:11:13

folyt:
Felhorgadunk a megaláztatáson, amit alávetettként nap mint nap elviselni kényszerülünk, de mindig bosszút állunk másokon, mihelyt a legkisebb hatalmi helyzetbe kerülünk. Ez a morbus hungaricus.
Mindebből egyenesen következik a korrupció: én ugyan európai vagyok, de körülöttem csak büdöslábú balkániak, akik csak önző módon törtetnek, könyökölnek. Én csak védekezem. Csak életben akarok maradni, csak a családomat kell eltartsam. Én nem tehetek arról, hogy ilyen borzasztó a környezet. (Ez az egzisztenciális-intellektuális korrupció második lépcsője, amikor már ideológiát is gyártok a szóbeli és tettleges hazugságomhoz: megmagyarázom magamnak a dolgot, hogy a lelkiismeretem ne zaklasson elviselhetetlenül.)
Ez az gondolkodásmód az egész magyar felnőtt lakosság jellemzője, beleértve a főorvosokat, kőműveseket, alkotmánybírákat, villamosvezetőket, sőt, a cigányokat, és az egész politikai osztályt is. (Nemcsak Hamvas ír erről, ezt bizonyítják az összes mai attitűdvizsgálatok is.)
Ebből következően sosem lesz vége. Szerkezeti változtatás nem old meg semmit, hiába bármilyen átszervezés, bármilyen újabb törvény, a korrupció – mivel elsődlegesen a lelki alkat egyik eleme – nemcsak megmarad, hanem az általános társadalmi süllyedéssel arányosan nő.

JoGabor | 2010. február 16. | 13:10:36

Szerző dolgozata alapos, ám egy lényegi okot félreért. A korrupciót alapvetően a felépítmény „szerkezeti” problémájának tartja, és mint ilyet, kijavíthatónak. Ez szerintem tévedés, mert – ha tetszik, ha nem – bizonyos alkati, mentalitásbeli elemek is hozzátartoznak, sőt, épp olyan fontosak, mint a szerkezetiek (pl. a jogszabályok, vagy az államszervezet működése).
Ahol ugyanis „közjavaknak” kikiáltott pénzek osztása folyik, az osztásnak felelőse is van, ott – az emberi természet sajátossága miatt – mindig és mindenütt megjelenik a korrupció. És virágzik, naná, több ezer éve.
A magyar választó szilárd hiedelme, miszerint korrupció az, amiből én kimaradok (Hofi Géza), de ha más csinálja, az persze főbenjáró bűn. A magyar lakosságra a legjellemzőbb az anómia (a szabálykövetés teljes hiánya – Kopp Mária kutatásai), vagy másképpen a ressentiment (Hamvas Béla: a rejtett irigység és bosszúvágy minden és mindenki ellen, ami és aki különb). Ez a magyarra szintén jellemző bizalmatlanságból (finitista és individualista attitűd, állandó, megátalkodott testvérharc) egyenesen következik. A magyar szemében az állam az, aki útonáll, erőből kifoszt, megaláz, leköp, és a végén a képedbe röhög. 1000 éve.

Az államot mindig „Hivatalnok” képviseli, aki a ressentiment okán a hivatali hatalommal visszaélve bosszút áll – mindazért, amit viszont civilként más „Hivatalnoktól” elviselni kényszerül. Tipikus „róka-fogta-csuka” helyzet, amiben mindenki benne van, és amiből 1000 éve nem tudunk ki

steppenkrieger | 2010. február 16. | 13:04:07

Moderálási alapelvek- komment törölve -

walsz | 2010. február 16. | 12:25:32

Kiváló cikk.
A pártpénzek biztosítása mellett szép kis összegek kerülnek a magánzsebekbe is.
Ez már bizony lopás.
Igy jutott pld a Gánti bányákra, a tokaji szöllökre, a Váli környéki földekre, a Cinege uti villára stb.stb.
A lopás nem pártfüggö.

NolZoz | 2010. február 16. | 12:10:31

saman:
Értem, de sztem amiről írsz az csalás, nem korrupció.

Héron:
Szerintem éppen nem relativizál. Az meg Te sem gondolod komolyan, ha beöntünk egy halom pénzt az olyan pénznyelőkbe mint MÁV, egészségügy etc. egyből minden jobb lesz. Nem lesz jobb mert alkalmatlanok vagyunk a helyes működtetésre és épp ez a cikk lényege, nem lehet mindent a korrupcióra fogni, és amit általában korrupciónak nevezünk az sem minden korrupció:
"A köznyelv tucatnyi gazdasági bűncselekményt sorol ebbe a kategóriába, ami valójában más jellegű (hivatali visszaélés, hanyag és hűtlen kezelés, vesztegetés, sikkasztás, csalás stb.)"
Tipikus hiba nálunk, hogy rosszul használjuk a fogalmakat aztán csodálkozunk ha rossz definíció alapján rossz megoldás születik.
Kb uez a magát jobb oldalra pozicionáló balpopulista Fidesz és vice versa az MSZP. Nálunk semmit sem úgy neveznek mint aminek látszik :)

kabel | 2010. február 16. | 12:03:48

Nagyon elszomorit, hogy 20 evvel a rendszervaltozas utan ilyen maszatolo cikkek jelennek meg.
A cikk allitja: "Az üzleti korrupció a piacgazdaság és a pártokra épülő demokratikus struktúra szerves része."
Ilyen alapon azt is lehet allitani, hogy: "A szervezett bűnözés a piacgazdaság és a pártokra épülő demokratikus struktúra szerves része."
Hiszen a szervezett bunozes legnagyobb ellensege a diktatura, lasd olasz fasizmus, Vasprefektus es az olasz maffia tortenetet.
Abban mindenki egyetert, hogy a szervezett bunozes nem toleralhato, akkor miert probalja a cikk iroja azt sugalni, hogy a korrupciot toleralni kell?
Hazug az allitas, hogy "Az üzleti korrupció a piacgazdaság és a pártokra épülő demokratikus struktúra szerves része."

En mar 16 eve Europa nyugati felen elek es lenyeges kulonbsegek vannak orszagonkent, pl Dania es Olaszorszag, vagy Franciaorszag es Nemetorszag kozott, pedig a felsoroltak mind az EU reszei mar eleg regota.

A cikket olvasva felvetodik a kerdes, hogy ki es mennyit volt hajlando aldozni egy ilyen ketes cikk megirasaert?

héron | 2010. február 16. | 11:48:41

Ez egy korrupció relativizáló cikk. Én értem, hogy nyolc év, nem túl sikeres regnálás után, amikor a jónép szerint is orrig ér a korrupció, felkérnek egy szapora tollú embert egy kis relativizálásra. Csakhogy tényleg és mindenki szerint nagy a baj és ezért valamit csak találni kell bűnbakként és talán nem olyan baj, ha ez a korrupció. Hiszen az idesorolható, nemcsak törvénytelen, de erkörcstelen akciók a GDP 40%-át érintik. És a hiányzó összeg olyan nagy ellátó renszerek korrekt működését bitosítanák, mint kórház, iskola, utak, közbiztonság. És ma mindezeknek a hiányát az a kis, dolgozó része rakja be a közösbe, aki egyébként is a legtöbbet áldozza a társadalomért. Tehát ez a délamerikai fejlődési út, az ami nagyon veszélyes itt Közép-Európában.

saman | 2010. február 16. | 11:27:01

Kedves Hol Zoz!

Amiről én írok, az a fajta intémzényesült korrupció, ami miatt Zusi és a 8. rendű vádlottig még sokan dutyiban vannak.

Mellesleg a Halász Zushlág paktum óta minden közpénzt olyan módon osztanak szét. Ennek sok köze van ahhoz, hogy miként tudunk úgy elkölteni évei 1000 milliárd EU fejelsztési pénzt, hogy semmilyen munkahelyteremtési hozadéka nincsen.

saman | 2010. február 16. | 11:16:19

A másik bemutatott projet is szőrén szálán nem erre a paradigmára épült, ami a szervezet teljesítményéből nyilvánvaló.
Én rettenetesen haragszom a civilgyilkos zsákmányszerző pártokráciára, mert a tűzzel játszanak, amikor az intézményességtagadó mentalitásunkat megpróbálják az egekig fokozni. Már a Horthy korszakban is szélsőségesen kirekesztő társadalom voltunk. Akkor kivándorolt 3 millió polgártársunk, meg nekiestünk néhány kisebbségnek, akit bűnbaknak lehetett kikiáltani. Most pepitába ugyan ez a recept. Durván kireksztő társadalmunk van, vagy kivándorolsz vagy tolerálod a tartós kilátástalanságot, és ugyan az a politikai hangult előállt.

Ez a kirekesztő és versenykorlátozó azaz predátor rendszer (Iversenék)

Ez a cikk szerecsenmosdatás az egyik zsákmányszerző párt ideológusától.

saman | 2010. február 16. | 11:13:54

A másik bemutatott projet is szőrén szálán nem erre a paradigmára épült, ami a szervezet teljesítményéből nyilvánvaló.
Én rettenetesen haragszom a civilgyilkos zsákmányszerző pártokráciára, mert a tűzzel játszanak, amikor az intézményességtagadó mentalitásunkat megpróbálják az egekig fokozni. Már a Horthy korszakban is szélsőségesen kirekesztő társadalom voltunk. Akkor kivándorolt 3 millió polgártársunk, meg nekiestünk néhány kisebbségnek, akit bűnbaknak lehetett kikiáltani. Most pepitába ugyan ez a recept. Durván kireksztő társadalmunk van, vagy kivándorolsz vagy tolerálod a tartós kilátástalanságot, és megint ugyan azok a bűnbakjaink.
Egy amerikai szerzőcsoport (Iversenék) a kirekesztő és versenykorlátozó tartományba sorolják a kelet európai rendszerek némelyikét. Úgy hívják ezt a politikai - társadalompoliitkai viselkedést, hogy "predátor".
No ahogy walaki itt tájékoztatta a nagyközönséget, ez itt az egyik predátor párt szerecsenmosdatása. Nem több.

saman | 2010. február 16. | 11:10:58

Én is ahhoz a véleménysarokhoz tartozom, akik szerint "irritáló mellébeszélés ez a cikk a korrupció védelmében" (köszönjük D Photon). A blogomban azon kezdtem el siránkozni - reszvetelidemokracia.blog.hu - hogy a korrupciónak van egy mély kultúrális háttere, amit én intézményességtagadó attitűdnek hívok.
Ez az hozzáállás, amikor elfogadom, hogy az orvos felvesse nekem, hogy számára a gyilkos identitás is választható, de ha fizetek, akkor inkább orvososat fog játszani velem szemben. (rendőr - rabló, politikus - magánérdekét előtérbe toló tolvaly stb.)
Ez olyan mértékben aláássa szabálykövetéssel kapcsolatos attitűdöket, hogy a magyar szervezeti kultűrákban se hatékony Taylor Ford-i modellt nem lehet normálisan megcsinálni, se a modern rugalmas szervezeti formákat nem lehet követni.
Beiratkoztam HR szakra, hogy megnézzem mik a trendi fogalomrendszerek a szervezetelméletben. Kiderült, hogy "stratégiai emberi erőforrás menedzsmentről" beszél ez a szakma. Én még le voltam maradva a tanuló szervezet körül, ami egy 15 évvel ezelőtti cucc. Megkísérelte az egyetem, hogy bemutasson olyan hazai szervezeti kultúrát, ami csinál valami hasonlót. Na hát, nem sikerült. Egy olyan cég mutaott be ilyen projektet, ahol 1500-an dolgoznak a HR részlegen, csakhogy ez a ég 40 millió Ft-ot költött erre a kísérleti projektjére. Ha eldugna a HR igazgató wc deszkára ennyi pénzt, azért nem szólnának érte, mert nem ér meg 3 percet az értekezleten. A másik bemutatott projet is szőrén szálán nem erre a p

kuvik | 2010. február 16. | 11:00:31

Azt első olvasásra is megállapítom, hogy ez nem egy "leülök és megírom cikk". Olyan hangulatváltásokvannak benne, hogy még én is észrevettem, és egy napon belül nem elkövethető , ellentmondások . Egyébként is más dolog egy egyetemi dolgozószobában, tollamat rágva, átfogóan gondolkodni, mint nap mint nap szembesülni a korrupcióval, mely piramis szerűen alá és szétfolyik, tehát nem csak a pártokról van szó. Érdemes újraolvasni a 11. pont második bekezdését, de ha nem, hát itt van:
"A korrupció a már megtermelt jövedelmek újraelosztása. Magyar adja a pénzt magyarnak – ettől sem több, sem kevesebb nem lesz a GDP. Sőt, az esetek többségében a korrupció a jövedelmek kiegyenlítése irányában hat. Amikor a gyorshajtó 30 ezer forintot ad a rendőrnek vagy az építési vállalkozó 3 millió forinttal megvesztegeti a polgármestert, a leggazdagabbaktól áramlik a jövedelem a közepesen gazdagok vagy az alacsonykeresetűek felé."
Hajrá korrupció - olvasom ki ebből én. A végén azonban észbekap: "Eszem ágában sincs bagatellizálni a korrupció ártalmasságát! A korrupció érzékelhető mértékű csökkentése kívánatos lenne...", majd a így búcsúzik: "Az emberek túllépnek a megoldatlan ellentmondásokon, s ha nem is felejtik el a régi ügyeket, de egyszer csak elkezdenek mással foglalkozni. Így lesz ez a korrupcióval is. Egy év múlva, nyolc év múlva..."
Nem rossz pesrpektíva.

Petrócz | 2010. február 16. | 10:13:26

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Dr Photon | 2010. február 16. | 09:58:06

%
megengedhetetlen es elfogadhatatlan akar a legkisebb korrupcio is barmely tarsadalomban, mert az elkerulhetetlenul a tarsadalom legaltruistabb tagjait sulytja, angolult un. "saintly sucker"-eknek nevezik oket, vagyis "szent szivok"-nak. Az allam alapjak kepezo tarsadalmi egyuttmukodes csakis a kolcsonos altruizmus, vagyis a meltanyos teherviseles mellett valosithato meg es ebben a tekintetben a legkisebb engedmeny is elfogadhatatlan, mert evolucios hatranyba helyezi a tarsadalom legegyuttmukodobb, legaltruistabb tagjait, vagyis sulyos, amoralis torzulashoz vezet. Megintcsak, reszletesebb kifejtesert lasd Dawkins Onzo gen cimu konyve emlitett fejezeteit, peldaul.

Dr Photon | 2010. február 16. | 09:56:22

Irritalo mellebeszeles ez a cikk a korrupcio vedelmeben.
Az allami szamvevoszek szerint evi 2400 milliard forintra teheto az APEH altal be nem hajthato adotartozas, ami a korrupcio legkulonfelebb vallfajai miatt marad behajthatatlan. Ez az osszeg megegyezik az eves adossagszolgalati kamattorlesztessel es az eves GDP kb 10%-aval (A GDP 26470 milliard Ft volt 2008-ban).
A szerzo ezt probalja bagatellizalni. 2400 milliard forintnak akar csak a fele jelentosen novelne a koltsegvetes mozgasteret, mondjuk amit egeszsegugyre, oktatasra, infrastrukturara lehetne forditani.
A masik, sulyosabb resze a korrupcionak, hogy legnagyobb reszben a berbol es fizetesbol elok terheit noveli, ugyanis csak az o jovedelmuk nem eltitkolhato. Eppen ezert alapjaiban assa ala a tarsadalmi egyuttmukodest es azon keresztul a meltanyos teherviselest. Ennek a kovetkezmenye a berbol es fizetesbol elok rabszolgasorba sullyedese azokhoz kepest, akik eltitkolhato jovedelmekkel rendelkeznek (offshore-tol a maffiaik, a szamlat nem ado kisvallalkozoig, stb). Mivel az orszag tulnyomo tobbseget a berbol es fizetesbol elok adjak (mar azok, akikneknek van munkaja), oszinten remelem, hogy az orszag tobbsege meg a korrupcio ellen van.
Kulonben is, a korrupcio hatasaval a jatekelmeletek foglalkoznak tudomanyos szinten. Az olyan peldakbol, mint pl a fogoly dilemma, vagy a viselkedestudomanybol ismert altruista/csalo arany (lasd pl Dawkins Onzo gen cimu konyve, 10-12. fejezet) teljesen vilagos, hogy megengedhetetlen

teniszke | 2010. február 16. | 09:55:19

Mihályi úr aztán nem fogja vissza a szellemi kapacitását, ad neki bő terjedelemben! Ír is sok egyszerű igazságot és még több csúsztatást...
Más : Mihályi úrról köztudott, hogy az SZDSZ és a gyakorlatilag bukott koalíció egyik zázslóshajó közgazdásza volt. Mondjuk tekintsünk el attól, hogy munkálkodásának áldásos eredményét a tények, a gazdaság állapota (mélyponton) pontosan jelzi (a többi rizsa), de az ő helyében én is igencsak próbálnám tompítani a korrupció jelentőségét a jelenlegi Mo-n, figyelembe véve a leginkább érintettek körével való kapcsolatát...
Egyébiránt a korrupció, mint probléma súlya kinek kisebb (l. a szerző), kinek nagyobb, nézőpont kérdése...

NolZoz | 2010. február 16. | 09:53:25

Teljesen korrekt cikk!
Azt még hozzátenném, hogy az 1600 millárdos közbesz jó része az önkormányzatokon keresztül folyik át. Ami vagy ilyen párti vagy olyan. Bár tudjuk, hogy itt csak a ballib önkormányzatoknál lophatnak ;)

saman:
A korrupció csak egy db tünet, amiből nem vezethető le minden bajunk. A szerző írta milyen típusai lehetnek. Amiről Te írsz az nem korrupció hanem a versenyt torzítja. Attól mert ismerős cég nyer még nem biztos, hogy van pénzmozgás. De ez nem vigasztalja a politikától független cégeket, akiknek esélyük sincs ilyenkor nyerni.
Demokrácia nem működik verseny nélkül, verseny nélkül kontraszelektálunk, beltenyésztünk.

Csil | 2010. február 16. | 07:56:21

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Csil | 2010. február 16. | 07:55:02

Moderálási alapelvek- komment törölve -

saman | 2010. február 16. | 02:49:07

Nem tudom átérezni a szerző álláspontját.

Szerintem a korrupció mint tünet igen is alkalmas arra, hgy felfedjük a bajainkat és diagnózist állítsunk fel. Ez már jó út lenne egy terápiás irányvonal kijelölésére.

A Trancparency olyanokat is szokott mondani, hogy semmi baj a demokráciánkkal. Ezt az érvsort, meg a "emokráciánk normális" érvelést is fizetett hírdetésnek tartom.

Csak a munkahelyteremtés területén elköltött évi 1000 milliárd Ft fejlesztési forrásnál látom, hogy pártlisátk alapján osztják el a pénzeket és a politikafüggetlen civil szféra vagy az egyszerű mezítlábas vállalkozó messze versenyképtelen a Zusi féle birkaiskolákhoz képest.

Írtam egy cikket arról, hogy az általam sokat használt civilgyilkos jelzőt helyezzük már bele a Bibó "elit és szociális érzék" dimenzióba. Bibó a reálgazdaság teljesítményeit előbbre tartja, mint a jótékonysági szervezeteket. Nálunk olyan a reálgazdaság, hogy mineden második ember kirekesztett a munkaerőpiacról... ezek után meglehet ezt csinálni? A zsákmányszerző pártokrácia háziciviljei fel tudják mutatni a munkahelyteremtési pénzek társadalmi hasznosságát?

Vélhetően ezt akarná eltakarni ez a fügefalevélnek szánt próbálkozás.

Kedves barátom! akkora fügefalevél nincsen...

HIRDETÉS
– Sajnos nagyon megérezn...
– Sajnos nagyon megérezni a válságot. Mindenütt csak spórolás meg költségcsökkentés! A pályázók is takarékoskodnak a megvesztegetési pénzekkel, és inkább csak életveszélyesen megfenyegetnek
Marabu rajza

1. Több felmérés is bizonyította, hogy a felnőtt magyar népesség túlnyomó és növekvő többsége elutasítja a versenyvilágot, a kapitalizmust és a globalizációt, s bár a szocializmust, a KGST-t és a vasfüggönyt sem kívánja vissza, mégis nosztalgiával gondol vissza a Kádár-korszak viszonylagos anyagi biztonságára és egyenlőségére. Ebből az ellentmondásból kivezető útnak tűnik azt gondolni és mondani, hogy minden mai bajunk oka a korrupció, mindenért a korrupt politikusok, üzletemberek, rendőrök, orvosok stb. felelősek. Az ország közmegegyezéssel bűnbakká kiáltotta ki a korrupciót. Így vezeti le a kapitalizmussal, a globalizációval és a parlamentáris, közvetett demokráciával szembeni idegenkedését a magyar közvélemény. Két évtizeddel a rendszerváltás után, és néhány hónappal a választások előtt, a közvélemény és a politikai pártok ennél alkalmatlanabb közös nevezőt nem is találhattak volna a köz ügyeinek megvitatásához.

2. Kétféle korrupció van.

A szocializmusban, vagyis a hiánygazdaságban az eladót vesztegetik meg a vásárlók. Ez sok apró vesztegetést jelent. A kapitalizmusban, vagyis a keresletkorlátos gazdaságban viszont a vevőt – többnyire a nem a saját pénzét költő közületi vevőt, vagyis az államot képviselő hivatalnokot –vesztegetik meg a nagy eladók. Ez kis számú nagy vesztegetés. A kis korrupció a puha diktatúra körülményei között született, de – jóval szűkebb körben – ma is velünk él. (Ki ad ma jattot a hentesnek?)

HIRDETÉS

A nagy pénzek mozgatásával járó üzleti korrupció csak a piacgazdaságokra jellemző. Paradox módon a sok tízezernyi kis korrupció erősebben rongálja a közmorált, mint egy tucatnyi nagy korrupciós ügy. A bűnbakképzés mechanizmusa akkor tud csak működni, ha sokaknak van személyes korrupciós tapasztalatuk.

3. A magyar büntetőjog a „korrupció” kifejezést csak elvont összefüggésekben használja, konkrétan ilyen bűncselekmény nincs. A köznyelv tucatnyi gazdasági bűncselekményt sorol ebbe a kategóriába, ami valójában más jellegű (hivatali visszaélés, hanyag és hűtlen kezelés, vesztegetés, sikkasztás, csalás stb.). A Btk. a korrupciós cselekményeket elsősorban a közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében tárgyalja. Minden ilyen esetben arról van szó, hogy valamilyen – politikai, gazdasági vagy erkölcsi – hatalom letéteményese által delegált hatalommal önérdekből viszszaélnek, azt nem a delegáló elvárásai szerint gyakorolja. Ez lehet vesztegetés és/ vagy befolyással való üzérkedés.

4. Bizonyított tény, hogy a magyar közvélemény elnéző a kis korrupcióval szemben. Legalább két okból:

Az egyik az alulfizetettségmítosza.Minden foglalkozási csoport alulfizetettnek érzi magát. Erről panaszkodnak a rendőrök és a katonák, a vámosok és a pénzügyőrök, az egészségügyi dolgozók és a tanárok, a művészek és az újságírók stb. Befolyással bíró politikusok, tudósok – különösen a 90-es évek első felében – gyakran engedtek meg maguknak olyan megfogalmazásokat, amelyek – legalábbis erkölcsi értelemben – felmentést jelentettek. Például: „nincs abban semmi meglepő, ha egy vámos, katonatiszt, vagy önkormányzati tisztviselő, akinek a hivatalos fizetése arra sem elég, hogy a létminimum szintjén eltartsa családját, pénzt fogad el azoktól, akiket neki kellene ellenőriznie vagy éppen megbüntetnie.” Még az Állami Számvevőszék is hajlandó elfogadni ilyen magyarázatot arra, hogy a fejlettebb országokhoz képest, nálunk miért tud kevésbé ellenállni az államapparátus a korrupciós kísértéseknek. „Ott is jobban keresnek a magáncégek menedzserei a közszolgálat dolgozóihoz képest. Ezt azonban náluk ellensúlyozza a munkahely biztonsága, a különböző juttatások, az állami nyugdíj, és – ami igen lényeges – a közszférában is tisztességesen meg lehet élni a munkából származó jövedelemből.”.

A kis korrupcióval szembeni elnéző vélekedés másik oka az, hogy a valóban kis jövedelmű egyéni vállalkozók, az alkalmazotti viszonyban álló kisemberek között is egyre elterjedtebbé vált az adó- és járulékcsalás, a fogyasztók körében pedig tömeges az áfacsalás (amikor nem kérünk számlát) és a bliccelés. Az efféle normaszegés jogi értelemben nem korrupció, de miután a közvélemény mindenféle csalást hajlamos egy kalap alá venni, milliókban működik valamiféle rejtett, vagy nem is annyira rejtett bűntudat. A bűnbakképzés mechanizmusait ez is csak erősíti: „Miért fizessek én adót egy korrupt kormánynak (önkormányzatnak, hivatalnak stb.)?”

5. A fogyasztói és az üzleti korrupció össze is kapcsolódik. Ugyanazok a rendőrök, vámosok, akik hajlandók pár ezer forintot átlagos jövedelmű magánszemélyektől elfogadni – afféle erkölcsi potyautasként – lélekben felmentve érzik magukat, amikor milliomos-milliárdos vállalkozóktól százezres nagyságrendű kenőpénzt vesznek át. Vélhetően így vannak ezzel azok az egészségügyi intézményvezetők is, akik maguk ugyan nem kerülnek kapcsolatba kisnyugdíjas, nehéz sorsú beteggel, és ezért nem is kapnak tőlük ezer forintosokkal kibélelt borítékot, de azt nem utasítják vissza, ha egy nagy szállító cég százezres, vagy milliós juttatással fejezi ki háláját, amiért az intézmény vezetője éppen őket választotta.

6. Az üzleti korrupció témája elsőszámú kommunikációs fegyverré vált, amit a pártok gátlás nélkül használnak lejárató kampányaikban. Részint populista ösztönből, részint racionális számításból. Minden konstruktív javaslat – emeljük vagy csökkentsük az adókat, hol építsünk a faluban járdát stb. – kétélű fegyver. Van, aki egyetért a javaslattal, van, aki nem. A negatív kampánynak nincs kockázata. Senkinek sem érdeke a korrupció védelme.

Húsz év alatt mindennapossá vált, hogy helyi és országos politikusok feltételes módban megfogalmazott, de mégis konkrétnak látszó korrupciós vádakat terjesztenek a nyilvánosság előtt, esetenként feljelentést is tesznek. A média teret ad e vádaknak, melyeket a közvélemény azonnal készpénznek vesz. Mire a helyreigazítási perek lezárulnak, és kiderül, hogy nincsenek bizonyítékok, a cáfolatra már senki sem figyelt oda. Ma is érvényes a latin mondás: Audacter calumniare, semper aliquid haeret (merészen kell rágalmazni, valami mindig megmarad belőle.). Viszszatekintve egyértelmű, hogy ezek az akciók rövid távon sem szolgálják a szavazatszerzést, viszont alapjaiban rombolják a közmorált. A fejlődő országokkal foglalkozó szakirodalomból is tudható, hogy egy olyan közösségben, ahol a törzsi, etnikai, vallási vagy kulturális megosztottság számottevő, a másik oldalról érkező kritika csak minimális hatással bír. Sok tekintetben Magyarország is ilyen.

Hosszú távon viszont a pártok egymás elleni – sőt újabban a pártokon belüli – vádaskodása a társadalmi közérzet rohamos romlásához vezet, és ezáltal még tovább erősödnek a bűnbakképzés mechanizmusai. Az átlagos tv-néző egyre inkább biztos abban, hogy minden gazdag ember, minden párt korrupt, lop, csal és hazudik, miközben egy héttel később már nem is emlékszik rá, hogy a konkrét vádat melyik oldalról hallotta. Ha a pártok korrupciós kampányaira a politikától – úgymond –független intézmények, az ÁSZ, a köztársasági elnök vagy az egyházak még rá is erősítenek, akkor a helyzet még rosszabbá válik. Az efféle kampányok kifelé is rombolják az ország presztízsét, s ezt a különféle független országjelentések is tükrözni fogják, ami azután újabb kampányokra ösztönzi a politikusokat.

7. A demokrácia, a műszaki-tudományos haladás és az innováció ára a kapitalizmus, s az üzleti korrupció az ár része. A vállalatok élet-halál küzdelemben állnak egymással, ezért erős a késztetés, hogy a törvényesség határait súroló vagy azt áthágó eszközöket is használjanak. A korrupció ezek egyike. A dilemma hasonló az élsportolóéhoz. A versenyzők, az edzők, a sportvezetők tudják, hogy a doppingolás erkölcstelen, hosszú távon árt a versenyzők egészségének – mégis, alkalmanként hozzányúlnak ehhez az eszközhöz. A büntetés is hasonló ahhoz, ami a gazdaságban és a politikában történik. Aki lebukik, akit vétkesnek találnak, azok büntetést kapnak, és a köz megvetéssel sújtja őket. Ahogy a dopping szerves része az élsportnak, úgy szerves része a korrupció a kapitalista gazdaságnak. Lehet és kell is ellene küzdeni, de a küzdelem soha sem fog véget érni. Nagyon figyelemre méltó az a hasonlóság is, ahogyan a magyar közvélemény a doppingvétségre, illetve a korrupcióra reagál. Az emberek többsége elfogult. Azoknak, akiket kedvel, inkább megbocsát, akikkel nem szimpatizál, azoknak nem. A Gallup intézet felmérése szerint 2004 szeptemberében, nem sokkal az athéni olimpia után csak a megkérdezettek 30 százaléka értett egyet azzal, hogy a NOB megfosztotta a doppingvétséget elkövető két magyar sportolót az érmüktől. A többség, 54 százalék szerint ez nem volt helyes.

8. Az üzleti korrupció a piacgazdaság és a pártokra épülő demokratikus struktúra szerves része. Pártfinanszírozást szolgáló adományok, futballcsapatok botránya, államilag támogatott fegyverexport, ingatlanspekuláció – ezek az alapesetek. 1995-ben korrupciós botrányba keveredett Claes belga NATO főtitkár, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hat tagja, egy EU-biztos és az egykori francia miniszterelnök, Edith Cresson is. Az évtized hírei közé tartozott a Craxi- és a Kohl-botrány, vád ért két izraeli miniszterelnököt és egy államfőt is. 2003-ban került az olasz lapok címoldalára a Romano Prodival kapcsolatos korrupciós gyanú. Az ügyet évekig vizsgálták, de vádemelésig nem jutottak. 2009-ben bíróság elé állították Chirac, korábbi francia köztársasági elnököt sikkasztás és hivatali visszaélés vádjával, mert a 90-es években párizsi polgármesterként pártalkalmazottaknak biztosított fiktív állásokat. Juppé volt miniszterelnököt 2004-ben ugyanilyen vádak alapján már egy francia bíróság 14 hónapi felfüggesztett börtönre ítélte. A 2000-es évhez kötődik minden idők egyik legnagyobb német gazdasági bűnpere, a korrupciógyanút felvető, Mannesmann–Vodafone-ügy. Ebben a bűnügyben érintett volt a Deutsche Bank elnöke is. 2005-ban derült fény a Siemens korrupciós ügyeire. A cég évente 40-50 millió dollárt költött arra, hogy külföldön – egyes feltételezések szerint Magyarországon is – politikusokat és más befolyásos személyeket vesztegessen meg. 1999-ig – mint sok más európai országban – Németországban sem számított bűncselekménynek a külföldön elkövetett vesztegetés, sőt az ilyen költségeket legálisan el lehetett számolni. 2009-ben került korábbi korrupciós ügyei miatt bíróság elé Berlusconi, a hivatalban lévő olasz miniszterelnök. Clinton elnök is hivatalban volt, amikor korrupciós vádakkal illették arkansasi kormányzóként elkövetett, állítólagos visszaélései miatt. Dél-Koreában szinte minden elnököt utolért a korrupciós vád. A Nobel béke-díjjal kitüntetett Kim Dae-jung elnök két fia is korrupcióért került börtönbe, miként Chun-Doohwan (1980-88) és Roh Tae-woo (1988-93) is. Nem sokkal visszavonulása után, 2009 májusában a korrupciós vádak elől menekült öngyilkosságba Roh Moo-hyun. Tajvan 2000 és 2008 között regnált elnökét, Csen Suj-piant 2009-ben ítélték életfogytiglani börtönre – korrupcióért, sikkasztásért. És aztán ott van a velejéig korrupt Latin-Amerika. Fujimori, egykori perui elnököt 2009-ben korrupció miatt 7 és fél évi börtönre ítélték el.

9. A választók érdekében és az egyéni haszonszerzés érdekében történő befolyásérvényesítés elválasztása soha nem lehet objektív. A képviseleti demokrácia elképzelhetetlen anélkül, hogy a választott képviselők ne igyekeznének politikai befolyásukat érvényesíteni azért, hogy az őket delegáló falu, város, megye beruházáshoz, többletpénzhez jusson. Súlyos félreértés korruptnak nevezni ezt, mint ahogy azt a Bölcsek Tanácsa teszi, elítélvén azt az országgyűlési képviselőt vagy polgármestert, aki a választások során azzal büszkélkedik, hogy „ez vagy az a beruházás az ő személyes közreműködése, kapcsolatrendszere nélkül nem valósulhatott volna meg”.

10. Ma általánosan elfogadott vélekedés, hogy Magyarországon különösen súlyos, és egyre nagyobb mértékű a korrupció. Ám erre semmiféle bizonyíték nincs, csak az ellenkezőjére. A két mértékadó, nemzetközi adatszolgáltató, a Transparency International (TI) és aVilágbankWorldwide Governance Indicator (WGI) kiadványaiból kéttanulságot szűrhetünk le.

a. A 2008-as rangsorok szerint a volt szocialista országok közül csak Szlovéniában és Észtországban kisebb a korrupció, mint nálunk. Mindenütt másutt nagyobb, illetve az egyik listán a csehek egy árnyalatnyival jobban állnak, a másikon rosszabbul. Az EU régi tagállamai közül mindig is mögöttünk volt, és most is ott van Olaszország és Görögország.

b. A korrupció közvetett mérési módszerei csak nagyon korlátozottan alkalmasak arra, hogy az adatgyűjtésbe bevont 180-200 ország korrupciós helyzetének időbeli alakulását mutassák. Egy adott évre vonatkoztatva viszonylag megbízhatóan mutatják az országok egymáshoz viszonyított korrupciós helyzetét, ám ha például Magyarország 2000 és 2009 közötti korrupciós indexének alakulását nézzük, akkor csak tág határok között fogadhatjuk el pontosnak az adatokat. De ha ezt a módszertani aggályunkat záró jelbe tesszük, akkor sem olvasható ki Magyarországra vonatkoztatva semmiféle erős, időbeli tendencia. Nem lettünk se jobbak, se rosszabbak. Nincs olyan magyar adat sem, ami a helyzet romlását bizonyítaná. Ami számadatot fellelt a Bölcsek Tanácsa, az is éppen az ellenkezőjét igazolja annak, amit a politikusok – sőt maguk a tanulmány szerzői is – állítanak. Jelentős, harmadára-felére való csökkenésről számol be az ügyészség, valamint a vám- és pénzügyőrség. Az önkormányzatok működését tekintve „zömében kedvező tendenciát mutat ki” a számvevőszéki jelentés. Egyetlen területről állítja konkrétan a Bölcsek Tanácsa, hogy növekedést mutatnak a számok – több lett a korrupcióval foglalkozó sajtójelentés...

11. Sokan gondolják, hogy a korrupció a gazdasági növekedés egyik legfőbb akadálya. Ez volt az egyik legerősebb megállapítása Sólyom Lászlónak is, amikor a minap bemutatta A Bölcsek Tanácsa által készített könyvet. De ez nem így van. A fentebb hosszasan sorolt elrettentő nyugati példák is azt mutatják, hogy a növekedés, a fejlődés és a korrupció között nincs szoros összefüggés, sem rövid, sem középtávon. A Transparency listáján 2009-ben Magyarország a 46., Kína a 79., Oroszország a 146. volt. Ettől még ez a két nagy keleti gazdaság nagyszerűen fejlődik. A sokszor példaként emlegetett Írország korrupciós indexe 1996 és 2002 között minden évben jelentősen romlott, miközben a gazdasága évi átlagban 9 százalékkal növekedett.

A korrupció a már megtermelt jövedelmek újraelosztása. Magyar adja a pénzt magyarnak – ettől sem több, sem kevesebb nem lesz a GDP. Sőt, az esetek többségében a korrupció a jövedelmek kiegyenlítése irányában hat. Amikor a gyorshajtó 30 ezer forintot ad a rendőrnek vagy az építési vállalkozó 3 millió forinttal megvesztegeti a polgármestert, a leggazdagabbaktól áramlik a jövedelem a közepesen gazdagok vagy az alacsonykeresetűek felé.

12. A rendszerváltást követő első évtizedben a privatizáció volt a közbizalmatlanság céltáblája. Most a közbeszerzés és az állami támogatás. Hogy az állam elad, vásárol vagy ingyenesen támogat – az tulajdonképpen mindegy, a befolyással való üzérkedés lehetősége mindhárom esetben fennáll. Egyébként a közbeszerzések volumene éves szinten öt-tízszer nagyobb érték, mint amennyi a privatizációs tranzakciók értéke bármikor is volt. Hibás és félrevezető az a széles körben elterjedt felfogás is, miszerint az egykori szocialista vállalati menedzserek csakis korrupció útján juthattak vagyonhoz, hiszen a kapcsolati tőke pénztőkére való váltása maga a korrupció. E gondolatmenet mögött – kinem-mondva – az a naiv feltételezés húzódik meg, miszerint minden magyar állampolgárnak alanyi joga van az állami vagyon megvásárlásához (ez igaz), a bankoknak meg kutya kötelességük, hogy minden jelentkezőnek egyforma feltételekkel hitelezzenek. Csakhogy ez képtelen elvárás! A bankok helyesen teszik, ha válogatnak potenciális adósaik között. Ebben még nincs semmiféle korrupció. A bankok a betétesek pénzéből hiteleznek, alapvető elvárás, hogy azokat juttassák befektetési lehetőséghez, akiknél a legnagyobb biztonsággal lehet üzleti sikerre számítani.

13. „Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani.” Találó mondás. De ez mai viszonyaink között több okból is lehetetlen. Az EU-s pénzeket is és a magyar költségvetés pénzeinek jelentős részét is pályázati alapon, aztán pedig közbeszerzés útján osztják szét. Mindig több a vesztes, mint a nyertes. A vesztesek pedig mindig hajlamosak korrupcióval magyarázni, hogy miért mások nyertek. Összességében nagyon sok pénzről, a GDP több mint 50 százalékáról van szó.

Magyarországon több tízezer nonprofit szervezet működik. Ezek kb. 1000 milliárd Ft-ot költenek évente, aminek legalább 40 százaléka állami támogatásból ered. Miután nincs és nem is lehet objektív mérce az összehasonlításra (mi fontosabb, a néptánc egyesület vagy a parlagfűirtás?), a közpénzeknek ez a fajta redisztribúciója szükségszerűen a korrupció látszatát hordozza.

14. Egy kis országban szinte mindenki mindenkit ismer. Különösen szembeszökőek azok a személyes kapcsolatok, amelyek a magyar gazdaság felsőszintű, állami irányítóit – a politikai tisztségviselőket és az államapparátus vezetőit – és a vállalati-banki szféra kulcsfiguráit kapcsolják öszsze. Az a generáció, amelyik a 90-es években volt pályája csúcsán, túlnyomó részt a budapesti Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen szerezte diplomáját –merthogy a rendszerváltás előtt ez volt az egyetlen közgazdasági egyetem Magyarországon. Nagyon szűk az a kör is, amely – az állam nevében – dönt a korrupcióval öszszefüggő gazdasági bűncselekmények jogi megítéléséről. Minthogy az ilyen bűncselekmények többségét Budapesten követik el, a Fővárosi Bíróságon született ítéletek kapcsán szinte mindig ugyanazon bírák és védők nevével találkozik a közvélemény. Ahol nagy pénzről, komoly hatalmi pozícióról van szó, ott ma sem lehet pártatlan bizottságot, zsűrit felállítani. Majd ha egyszer eljutunk oda, hogy a közpénzeket és a közpozíciókat angol nyelvű pályázatok útján, meghívott külföldi szakértők fogják osztani… De ez még nagyon messze van.

15. A közvélekedés szerint a korrupció alapjában véve a pártfinanszírozás megoldatlansága miatt fajult el ennyire. A városi legendák gyakorinak mondják, hogy az állami tranzakcióknál a nagy pártok megbízottjai 3, 5 vagy 10 százalékos jutalékért tartják a markukat. Pontosabban persze, nem a markukat tartják: egy alvállalkozóval kell szerződni tanácsadás, vagy más, utólag nehezen ellenőrizhető szolgáltatás ellenértékeként. Azt is a vesztegetés egyik módjának vélik a városi legendák, hogy a vállalatok szponzori támogatást nyújtanak a helyi vagy az országos politika szereplői által kijelölt projektekhez. Tanácsos bevenni az üzletbe a mindenkori ellenzéki párt(ok) vezető üzleti köreit, kijáró embereit, sőt bizonyos esetekben a titkosszolgálatok és a média befolyásos személyeit is. Hogy mindebből menynyi igaz, azt talán majd a szereplők memoárjaiból meg fogjuk tudni. De némi fejszámolással annyit már most is gyaníthatunk, hogy a korrupciós bűncselekmények – tehát a vesztegetés és a befolyással való üzérkedés – éves szinten becsülhető, több tízmilliárdos nagyságrendjéhez képest a pártfinanszírozásra felhasznált összegek eltörpülnek. A korrupt módon megszerzett pénzek nagyrésze magáncégekbe és magánzsebekbe vándorol – és ott is marad. Nagyon jó lenne, ha születne egy korrekt pártfinanszírozási törvény, de attól még a korrupció szintje nem csökkenne érdemben.

16. Nem a korrupció, hanem a túlméretezett állam és az ebből következő pazarlás miatt tart ott az ország, ahol tart. Próbáljuk megbecsülni az arányokat! Ha feltételezzük, hogy az állam által elköltött minden 100 Ft beruházási pénzből 1 Ft a pártkasszákba kerül, akkor kb. 5 Ft megy a magánzsebekbe, 44 Ft-ot viszont elpazarolnak. Ez a pazarlás úgy értendő, hogy egy magáncég, ha saját céljára hajt végre beruházást, ugyanazt a projektet 50 Ft-ért is megcsinálná. Ráadásul az esetek legalább 25 százalékában nyomós érvek szólnak amellett, hogy a beruházási projekt eleve felesleges volt. Az ország jobban járt volna, ha az a pénz a vállalatoknál és a háztartásoknál marad. Hihető-e a pártfinanszírozás egyszázalékos aránya? Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet becslése szerint a politikai pártok a megengedettnél tízszer többet költenek választási kampányra. Miután a törvényes határ 386 millió Ft, ennek a kilencszerese – négy párttal számolva –durván 14 milliárd forint. Ha feltételezzük, hogy a nem választási években a pártok illegális pénzigénye ennek a fele – ami bizonyára túlzó felső becslés – akkor éves átlagban kb. 9 milliárdot „kell” korrupt módon a pártoknak összegyűjteni. Ez a 9 milliárdos szám is csak töredéke – kb. fél százaléka – a közbeszerzésre felhasznált évi 1600 Mrd Ft-nak.

17. Magyarországon nem az a rendkívüli, hogy sok a korrupció, hanem az, hogy a bűnt – egyéni szinten – nem követi büntetés. A felelősségre vonás elmaradása mögött a közvélemény a (párt) politika beavatkozását sejti. Ez részben jogos. Húsz év sem volt elegendő arra, hogy az Országgyűlés hathatós szabályokat alakítson ki az országgyűlési vizsgálóbizottságok működőképessége érdekében, ami lehetővé tenné, hogy a korrupciógyanús ügyek politikai összefüggései is kiderüljenek. De az igazi gondok forrása mélyebben van. A kontinentális tradíciókból kinőtt igazságszolgáltatási rendszerünk megfelelő a zsebtolvajok és az anyagyilkosok megbüntetésére, de szinte teljesen alkalmatlan a fehérgalléros bűnözés kezelésére.

Csak néhány példa: Jogrendünk nem volt felkészülve annak az ellentmondásnak a kezelésére, hogy a gazdasági bűncselekményekért alapesetben a társaság ügyvezetője felel, miközben a tulajdonos ma született bárányként mondhatja, hogy ő semmiről sem tudott. Így kerültek hajléktalanok, nem létező vagy külföldön élő Kaya Ibrahimok százmilliós és milliárdos magyar cégek ügyvezetői pozíciójába.

Magyarországon – alapesetben – gazdasági bűncselekményért három-, öt- vagy tízéves bírósági hercehurca után legfeljebb 10 évet lehet kapni. Amerikában az olyan cégéres gazemberek, mint a pilótajátékkal sok ezer ügyfelét becsapó Bernard Madoff, 6 hónap alatt, jogerősen 150 évnyi börtönt kaptak – ehhez képest lehet azután mérlegelni a kisebb bűnök büntetését. Ha a vádlottak nem tesznek önmaguk ellen vallomást és nem kívánnak terhelő vallomást tenni vádlott-társaik ellen, a magyar igazságszolgáltatás gyakorlatilag tehetetlen. A pártállami múlt keserves tapasztalatai nyomán, a 90-es évek elején megalkotott, nemzetközi összehasonlításban is példátlanul szigorú adatvédelmi szabályok miatt a hatóságok lehetőségei korlátozottak a gazdasági bűnügyek bizonyítékainak összegyűjtésében. Az irathegyekből külső szakértők képtelenek kibányászni a perdöntő bizonyítékokat, s miután nincs jogi lehetőség az értelmes vádalkura, a rendőrség, az ügyészség az ilyen ügyekben rendre vereséget szenved a bíróságokon. Különösen bonyolult az olyan ügyek felderítése, ahol a szálak ismeretlen tulajdonosú offshore cégekhez vezetnek – márpedig a legtöbb korrupciógyanús tranzakció éppen ilyen. Nem véletlen, hogy az angolszász rendszerekben a köz ítéletét, ismereteit és véleményét képviselő esküdteknek kulcsszerepük van annak eldöntésében, hogy az adott jogszabályok és társadalmi-gazdasági viszonyok közepette, mi számít bűnnek, és mi nem. Nálunk bírók döntenek, akiknek nem az az elsődleges feladatuk, hogy a köz erkölcsi ítéletét figyelembe vegyék. Ne csodálkozzunk, ha a közvélemény hitetlenkedve, értetlenül fogadja a felmentő vagy enyhe ítéleteket.

18. A korrupció, illetve a fehérgalléros bűnözés megannyi formája nem egyik vagy másik magyar kormány bűne – korprobléma. Az előttünk járó országok példái azt mutatják, hogy a korrupció szintje végső soron kulturális kérdés, az érdemi változások évtizedeket vesznek igénybe, a látványos előreugrások kivételesek. De még az élenjáró országokban is történnek súlyosan ügyek – gondoljunk csak a svéd Gripenek eladása körüli botrányokra. Eszem ágában sincs bagatellizálni a korrupció ártalmasságát! A korrupció érzékelhető mértékű csökkentése kívánatos lenne, de itt és most ez nincs a tíz legsürgősebb, megvalósítható és megvalósítandó feladat között. Sajnos a történelemnek, mint azt Hegel zseniálisan megérezte, nem szokása, hogy megoldja a korproblémákat. Az emberek túllépnek a megoldatlan ellentmondásokon, s ha nem is felejtik el a régi ügyeket, de egyszer csak elkezdenek mással foglalkozni. Így lesz ez a korrupcióval is. Egy év múlva, nyolc év múlva...

A szerző közgazdász

Címkék: korrupció, Fórum
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    121 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS