Pós Péter | 2010. február 2. | 06:49:56

A Harcz az alkotmányért cím helyett őszintébben Harcz a nép szabadságáért címet is lehetett volna adni, azaz a nép (alkotmányban csak ígért) hatalmáról is lehetett volna (lehetne) írni, mert végül is arról beszélünk, illetve arról nem beszélünk!
Javaslatom, hogy maradjunk stílszerűek: Harcz a demokratia valóságáért.
Munkaanyagként ajánlom, már csak nyelvgyakorlás céljából is:
http://mtdaportal.extra.hu/huszadik_szazad/text/1901/1901%2003.pdf
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulszky_%C3%81gost

Hívjuk ide le, a fórumra Majtényi Lászlót és Szabó Máté Dánielt, a tudós szerzőpárost, ereszkedjenek le a nép laikus fiai, lányai közé, védjék meg a mundért. Hiszen akkor fordulhatna végre jóra a sorsunk, ha nem csak felkért politikusok szűk körének (http://www.alkotmanyertekei.hu) kiváltsága lenne az alkotmány, pontosabban alkotmányos viszonyok, azaz az alkotmányosság ismerete, hanem az egyszerű nép (a pórnép) is hozzáférhetne az ügyek megvitatásához. Lehetne írni egy vitairatot a Népszabadságban Czél a nemzet alkotmányossága címmel is, vagy az sem czél?

Tölgyessy Péter a minap nevezte végre példamutató őszinteséggel Tákolmánynak az ún. Alkotmányt, pedig ő – az alkotmányozással és a választójogi törvénnyel kapcsolatos albizottság vezetőjeként – aktív résztvevője volt a módszerváltás körüli a különböző kerekasztal-tárgyalásoknak.

Érdemes rákeresni erre is a világhálón: ajkhok.elte.hu/jegyzettar/Etika/etijegyz.doc
Elméletben még tanítják, a gyakorlatban csak a pocsékját tapaszta

saman | 2010. február 1. | 00:33:55

Az őszintealkotmányba nekem is van néhány paragrafus javaslatom. Ezek inkább kultúrális alapjogok:

A Magyar Pártköztársaság minden polgárának joga van lopni és a törvényeket megszegni!

A jogszabályokban itt ott megjelenő szankciók csak esetelegesen alkalmazhatók a törvényeket megszegőkkel szemben.

A problémák kimondását ott helyben szankcionálni kell.

Pós Péter | 2010. január 30. | 13:46:40

Legalább az alapvetéseket még tisztázzuk:

A most hatályos szöveg:

1. § Magyarország: köztársaság.
2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

Egy őszintébb változat lehetne:

1. § Magyarország: pártköztársaság.
2. § (1) A Magyar Pártköztársaság népétől független, formálisan demokratikus jellegű állam.
(2) A Magyar Pártköztársaságban minden hatalom a nép javát óhajtó, annak megszerzéséért küzdő mindenkori parlamenti pártcsoporté, amely szuverenitását a néppel gondosan megválasztatott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
(3) A nép tevékenysége nem irányulhat a hatalom bármilyen módon való megszerzésére vagy gyakorlására, főként nem kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben a parlamenti pártok jogosultak és egyben kötelesek fellépni.

Pós Péter | 2010. január 30. | 13:33:46

Kedves Komszomol!

Nem tudsz elkeseríteni, magam is tudom, hogy kamu az egész, azért írtam ún. Alkotmány ún. garanciáiról, ún. demokráciáról, ún. jogállamról stb.
Most azonban mindenki az ÁTLÁTHATÓSÁGRÓL beszél. Javaslom, hogy tegyék átláthatóvá az ún. Alkotmányt. Ehhez azonban némi szövegpontosításra szükség lenne.
A húsz év óta elavult bevezető helyett egy nyílt sisakkal vállalható, őszinte változathoz ajánlatom a következő:

A most hatályos szöveg:

1949. évi XX. törvény
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:

Az őszinte változat lehetne:

1949. évi XX. törvény
A MAGYAR PARLAMENTI PÁRTOK „MI MÁR LÁTJUK A FÉNYT”-ÍGÉRVÉNYE
A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot örökösen ígérő állam fenntartása érdekében a parlamenti pártok szövetsége (a háborúban elveszett történeti Alkotmány pótlásaként) a következő közös Ígérvényt fogalmazza meg:


Így a nép már a bevezetőből is tudná, mire számíthat!
A folytatáson még gondolkodom, bár a kampányidőszakra tekintettel a pártokat is időszerű lenne felkérni a szövegezésre.

komszomol | 2010. január 29. | 23:42:54

"Pós Péter | 2010. január 29. | 12:55:16"

El kell, hogy keserítselek: az úgynevezett "demokráciákban" sehol nem dönthet a nép komoly kérdésekben. Sehol nem lehet szavazni háborúról és békéről, adókról, alkotmányról. Nemzetközi szerződésekről nagyon ritkán.

A hülye nép meg elhiszi, hogy ő uralkodik.

Pós Péter | 2010. január 29. | 12:55:16

Ún. garanciák az ún Alkotmányból:

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
(…)
28/C. §
(2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.
(3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.

Felvetések:

Hogyan lehetséges az, hogy a módszerváltáskor, az első ún. szabad választáson még meg sem mért körök, megszállt országban, kéretlenül és felhatalmazás nélkül alkottak a népnek alibi-Alkotmányt, azt azóta sem erősíttették meg népszavazás útján, mégis azt állítják róla, hogy éppen ez a nép hatalmának legfőbb biztosítéka? (A jó király, a cáratyuska, vagy Rákosi, népünk bölcs vezére, az ország tanítója, minden magyar dolgozó édesapja stb. elvén?)

Hogyan lehetséges ún. demokratikus jogállamban az, hogy a népszuverenitás legfőbb birtokosának, a népnek állítólagos képviselői jogot mernek formálni a népszavazásra bocsátható témakörök utólagos, önkényes korlátozására, és ezzel tovább szűkítik azok jogait, akiknek képviseletében tevékenykedniük kellene? (Bátrak, megtették!)

Hogyan lehetséges, hogy valaki nem vonja vissza azonnal jogi képviselőjének megbízását, ha az megpróbálja önkényesen, a megbízó jogát sértően kibővíteni a megbízásának kereteire vonatkozó jogait? (Megfejtés: hamis a régi és az új

Pós Péter | 2010. január 29. | 11:19:29

Nem lehet nem észrevenni azt se, hogy minden esetben, amikor az említett pártok ráhatása némileg meggyengülni látszik, az egyébként általuk létrehozott, tehát erős kritikával, elvi alapon akár komisszár-testületeknek is nevezhető grémiumok felett, a pártok bekeményítenek, és szabotálják a jogosan függetlenedni vágyó testületek tagságának kiegészítését, vagy akár elnökének megválasztását is.
Erről éppen az egyik szerzőnek, Majtényi Lászlónak, az ORTT volt elnökeként is megfelelő tapasztalatai vannak.
Hosszan sorolhatók a jogállamiságot megalázó példák akár az OVB, az Állami Számvevőszék (ÁSZ), az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), az Alkotmánybíróság, de akár a Magyar Köztársaság államfőjének megválasztása kapcsán is.
A parlamenti pártokra és politikai közéletünk színvonalára nézve történelmileg a leginkább szégyenletesek éppen a jelenlegi államfő megválasztásának körülményei voltak.

Itt nem sorolok fel mindent, de azért még egy jellemző példaként utalok azokra a hasonló, visszatérően alantas politikai mutyikra is, amelyek a kiemelt jelentőségű, közszolgálati feladatú médiumokat felügyelő kuratóriumok vezető testületének megválasztásakor szintén alkotmányos alapjogokat sértettek (a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, a szabad tájékozódáson alapuló véleménynyilvánítás szabadságát).
Ezek a pártszolgálók felelősek aztán azért, hogy a közszolgálati feladatú média (MTV, MR, és Duna Tv) számára csak véletlenszerűen lehet közszolgálati lelkületű elnököket választan

Pós Péter | 2010. január 29. | 11:08:00

A megszavazása körülményei miatt is illegitim, oktalanul Alkotmánynak nevezett alaptörvény megfelelő voltát érdemes a népszuverenitás szinte egyedüli maradék biztosítékával, a parlamenti pártok által egyébként már utólag korlátozott népszavazási joggal összefüggésben is vizsgálni.
Indokolt felvetések szerint rendkívül kérdéses, vajon az ún. Alkotmányban vannak-e valóban érvényesíthető alkotmányos garanciák a mindenkori parlamenti pártok törvényellenes túlhatalma ellen.
Nehezen elképzelhető, hogy vannak még az alkotmányjogban tájékozott és egyúttal a közjó iránt elkötelezett szakemberek, akik nem tartják a demokráciával összeférhetetlennek, sőt, annak meglétét is kérdésessé tevő szabályozásnak, hogy hazánkban minden, feladata szerint lényeges alkotmányos garanciális testület tagjait, valamint az ezek ellenőrzésére hivatottakat is (mint az OVB-t és az Alkotmánybíróságot) a mindenkori parlamenti pártok választják meg.

Ezzel kapcsolatban ajánlom a érdeklődő olvasók szíves figyelmébe a Manipulált-e népirtás témában az OVB és az Alkotmánybíróság? témában írt elemzésemet.
http://www.abosz.hu/OVB_AB_manipulacios_erveles-e.pdf

Csil | 2010. január 29. | 07:38:46

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Csil | 2010. január 29. | 07:37:10

Moderálási alapelvek- komment törölve -

saman | 2010. január 28. | 21:17:06

Mit kellene tenni annak érdekében, hogy a részvétel a társadalmi tervezésben feléledjen?

1.Le kellene szállítani a parlamenti belépési küszöböt 2 vagy 3%-ra.
2. Oda kellene adni egy - két televíziót a politikafüggetlen civileknek kifejezetten arra, hogy facilitálják a szakkérdések körüli társadalmi vitákat a nyivánosság minél szélesebb körű tájékoztatásával.
3.Olyan e-demokrácia kontrollmechanizmusokat kellene kiépíteni, ami ellehetetleníti a jelenelgi szalonpolitizás mutyikultáráját a nyilvánosság lehetséges reakciói miatt.
4.Be kellene vezetni az USA-ban tapasztalható választási modellből azt a momentumot, hogy a helyi választókerület polgárai kezdeményezhessék a képviselő parlamenti mandátumáról szóló új szavazást. A jelenlegi rendszerben a pártközpontoknak felelnek a képviselők de a népnek soha. Az alkotmány idézett részének így kellene egy választójogi törvény módosítással érvényt szerezni.
5.Be kellene vezetni számos forráselosztási döntéshozatalnál a két szintű döntéshozatalt, sőt akár egyéb kontrollmechanizmusokkal is erősíteni kellene a civil kontrollt. A munkahelyteremtési források elosztásánál különösen veszélyes ha a két politikai erő "a hatalom erőszakos megszerzésére és gyakorlására" tör, és eltéríti a gazdaságfejlesztési forrásokat eredeti céljuktól.

Részvételi Demokrácia Hálózat 2010. 01.28.
reszvetelidemokracia.blog.hu

saman | 2010. január 28. | 21:14:15

, amit az Országgyűlési Bizottságnál vagy a LEADER csoportoknál tapasztaltunk? Megteheti-e a sajtó, hogy leblokkolja a civilek részvételét a közbeszédben?

A pártok arrogánsan hirdetik, hogy ők már mindnekit integráltak, aki szólni akart a közügyekben. Aki nincs velük, az nem is számít. Nem is létezik.

Miért hívja a nyelv mégis a független civileket "társadalomnak" ?

Valahol Habermas adott erre igazi választ, amikor elkülönítette a hivatalok észjárását a hétköznapi megközelítésektől. A struktúra - rendszerszemlélet vs. életvilág fogalmi kettős segíthet megérteni, hogy miért van ez. Bármilyen kicsik és jelentéktelenek a civil csoportok, ők mérföldekre vannak az életvilág oldalon a pártok különösen a kormányzó pártok struktúrakényszereitől.

saman | 2010. január 28. | 21:13:33

Az Alkotmány első paragrafusának második és harmadik bekezdése kimondja:

"(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni."

Vajon a Halász - Zuschlág - Hegyi paktum óta tartó politikafüggetlen civil szervezetek kiirtása és azt követő politikai színjáték a sajtó elfoglalásáról és más kontrollintézmények megszállásáról alkotmány sértő-e?

Lehetőséget ad arra az alkotmány nekik, amit tesznek? Megteheti a civilgyilkos zsákmányszerző pártorkácia, hogy meggátolja a közbeszédet?

Eleinte még csak abban nyilvánult ez meg, hogy figyelemn kívül hagyták a civil támogatások odaítélésénél a szakértői javaslatokat és ehelyett a pártok mármint Zuschlág és Halász vagy Szíjártó listáit használták annak eldöntésére, hogy melyik civil kapjon működési költség alamizsnát. Később már odáig fajult a dolog, hogy a közösségfejlesztő terepmunkában például a LEADER csoportok megalakuláűsakor azt kérdezik arcátlan módon a civilektől és a helyi vállalkozóktól, hogy melyik politikai oldalhoz tartoznak. A politikafüggetlenek kirekesztése ezekből az intézményesültségekből alkotmány ellenes-e? Erőszakos hatalommegszerzési avagy hatalomgyakorlási technika-e az, amit az Országgyűlési Bizott

redonci | 2010. január 28. | 13:27:14

Azt gondolom minden szabályról, hogy képes e úgy megfogalmazódni, hogy értelmezése nagyjából hegemon legyen. Abban a környezetben, amely szabályként fogadja el, van e hajlam, törekvés, kellő erő és elszántság a szabály érvényesítésére. Van e lehetőség a szabály mellőzésére bármilyen címen, vagy okból, illetve észlelhető e ha megsérti bárki, vagy bármi a szabályt. A szabály alkalmas e célja betöltésére, vagy csak hipotetikus deklaráció? Nos szerintem a mi alkotmányunk az én kívánalmaimnak nem felel meg, nekem nem tetszik.

hakos5 | 2010. január 28. | 12:44:40

A "harmadik köztársaság" alkotmánya "halott". 2006 őszén derült ki, éppen a baloldal mutatta meg, hogy elévült és alkalmatlan, amikor azt követően hatalomban maradhatott a kormányfő, hogy saját maga elismerte, a választókat félrevezetve őrizte meg hatalmát. A "köztársaságot" pedig bizony azok fenyegetik, akik lejáratják, akik csak akkor állnak ki valami mellett, ha a saját csordájukat éri fenyegetés. Például konkrétan a Majtényi félék.
Az alkotmányt fejleszteni kell, a kor kihívásaira kell válaszolnia, tudtommal az USA alkotmányának is tucatnyi kiegészítése van, pedig az már az elején sem átmenetinek készült. Az egész cikk egy ócska kampányírás.

math | 2010. január 28. | 09:23:53

Meg lehet nézni, melyik az a miniszterelnök-jelölt, akinek derogált válaszolni: ORBÁN VIKTOR.

Mesterházy Attila válaszolt.

Ennyit Orbán Viktorról. Egy beképzelt, hülye majom.

math | 2010. január 28. | 09:17:33

Az alkotmány kerek és egész. Csak ki kell törölni a preambulumból azt az egy mondatot, ami átmenetinek mondja. Ennyi.