A művelődési házban a hagyományőrző csoport szervezte a műsort – öt-hatszáz ember ünnepelt együtt. Ez volt az utolsó, 11. közös rendezvénye a két város 13 hónapos projektjének, amelyben a hagyományőrzés, a gasztronómia, a kultúra és a sport területén több ezer polgár vett részt a két kisvárosból. Marius Florin Jurca, Lippa és Kovács Sándor, Csanádpalota polgármestere mindegyiken jelen volt. A szervezésben, a közvetítésben és a fordításban kimagasló szerepet vállalt Rusa Zoltán lippai tanár, népművelő.

Közösen ünnepelték a nemzetközi nőnapot. Május 1-jén sportnapot rendeztek. A gyerekeknek Lippán tartották a nemzetközi gyermekrajz-kiállítást. Az idős embereknek kirándulást szerveztek a máriaradnai templomba – a helyi közösség ebéden is vendégül látta őket.

A határ menti gasztronómiai napokon kiderült, hogy a hagyományos ételek elkészítésében vannak különbségek – ha nem is nagyok. Például a magyarok kevesebb nagy, a románok több apró töltött káposztát főznek a fazékban. A „román” Nagylakon szlovákok is laknak – az ő specialitásuk a „gőzön fánk”: a fánktésztát gőzön főzik, mákban, dióban, porcukorral megforgatják. Marius Florin Jurca, Lippa polgármestere különösen büszke rá, mekkora sikere volt az üstben főtt, sajtos puliszkának, amelyben rétegesen helyezték el egy híres lippai juhász által készített különleges juhsajtot. A ragujellegű ételekhez a románok puliszkát adnak köretként, a magyarok tésztát vagy krumplit. A nagylaki szlovákok mindenkinél csípősebbre fűszerezik a kolbászt. A magyarok nem készítenek véres hurkát –pedig kiderült, hogy nagyon szeretik. Szilveszterkor, a projekt utolsó rendezvényén látszott, mennyi barátság, szakmai, gazdasági kapcsolat született. Kérdés, hogy folytatható-e mindez pályázat nélkül. A résztvevők szerint igen. De törekednek arra is, hogy az előkészületben lévő turisztikai pályázat olyan lehetőségeket teremtsen, amelyben a helyi közösségek találkozásai is folytatódhatnak.

Alkalmazkodók

Olyan helyekről is meghívtak csapatokat a csanádpalotai rendezvényekre, amelyek e konkrét projektben nem vettek részt, de a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 más programjaiban igen. Ilyen volt például Domaszék, a román oldali Nagylak, Pécska, vagy a Temes megyei Zsombolya. Ez a kezdeményezés az Európai Unió következő költségvetési ciklusához való alkalmazkodást készíti elő, ahol a tervek szerint már nem néhány település kétoldalú partnerségét, hanem egész határ menti térségek hálózatszerű együttműködését támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap (T. I.)

Kapcsolódó cikkek: Leromlottan is gyönyörű vidék | Így hitegeti Orbán az EU-t | Kommerszant: az európai jogot nem a magyaroknak írták | Kroes Twittere | Orbán és az EU: Brüsszelben már az anyázásnál tartanak