A magyar piacon csak az utóbbi néhány évben bukkantak fel a préselt, szűrt gyümölcslevek – a „speciális” technológiából adódóan kiemelt áron. Az egyszerű felhasználó csupán annyi különbséget érzékel a hagyományos 100 százalékos és a préselt italok között, hogy ez utóbbiak íze közelebb áll a természeteshez. Ennél lényegesebb (bár az érzékszerveinkkel nehezen észlelhető) differencia, hogy az utóbbiak lényegesen egészségesebbek is, noha az alapanyaguk akár azonos is lehet az előbbiekével.

A probléma megértésének kulcsa az úgynevezett glikémiás index: ez az érték mutatja meg, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben. Minél kisebb az index, annál lassabb a felszívódás – míg a magas glikémiás index gyors felszívódást, átmenetileg erősen megnövekvő glükóz-(vércukor-) és inzulinszintet jelent. A glükózszint hirtelen megemelkedését gyors visszaesés és éhségérzet követi (emiatt a hagyományos technológiával készült gyümölcslevek nem optimális összetevői a fogyókúrás étrendnek), a hullámzás pedig magas vérnyomást, megemelkedett koleszterinszintet, szív- és érrendszeri kockázatokat valószínűsít.

A gondot a gyártási módszer okozza. A hagyományos gyümölcslevek darálással, turmixolással, illetve nemritkán főzéssel készülnek – ez szétszakítja és feldarabolja a gyümölcshús belső vázát, valamint a gyümölcsben lévő szénhidrátokat, előre elvégezve annak a munkának egy részét, amely egyébként az emésztőrendszerben zajlana le.

A gyümölcslevek ugyanakkor nem csak a magas glikémiás index okán kerültek mostanában fokozott ellenőrzés alá az élelmiszer-biztonság hivatalos és félhivatalos fórumainál. A közelmúltban vált ismertté egy eset, amely a narancslé világpiaci árára is hatást gyakorolt. Az FDA (az USA élelmiszer-biztonsági hivatala) kiszelektált egy Brazíliából érkezett narancslészállítmányt az abból kimutatható karbendazim (sokfelé betiltott gombaölő szer) miatt, aminek következtében egy időre leállt a teljes brazil narancsléexport.

Egyáltalán nem számítanak ritkaságnak a hasonló esetek: a gyümölcslé-alapanyagot iparszerű körülmények között, magas vegyszerfelhasználás mellett termelik (hogy mást ne említsünk, a magyar Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal is rendszeresen talál a légyümölcs ellenőrzése során különféle kemikáliamaradékokat). Akadnak gondok a csomagolással is: a magas citromsavtartalmú italokba a megalapozottnak tűnő gyanú szerint rákkeltő antimon oldódik be a műanyag palackok, illetve a kombinált kartondobozok belső műanyag fóliájának anyagából. Maga a narancshéj – amely a legtöbb vegyszert tartalmazza a növényvédő szerek, illetve az éréskésleltetők és -gátlók alkalmazása miatt – szintén gyakran tartalmaz rákkeltő anyagokat, ennek ellenére olykor a gyümölcslevekbe is bekerül.

Kapcsolódó cikkek: El a cukorral a gyümölcslétől! | Orbán felszállási engedélyt kapott az Európai Parlamentből | Az MSZP Ifjúsági Tagozata feljelentésre buzdít a zászlóégető Jobbik ellen | Orbán utazna Strasbourgba, ha megígérik, hogy beszélhet | Semjén fizetett újságírókkal védené meg Magyarország becsületét