Az euró – mint készpénz – bevezetését ünnepelték Brüsszelben, éppen tíz évvel ezelőtt

Reuters - Yves Herman

Európa legsikeresebb – és egyszerre legkaotikusabb – vállalkozása a közös pénz bevezetése. A siker: ma már 332 millió EU-állampolgár fizet ugyanazzal a valutával. A káosz: az euróövezet hajója jó néhány léket kapott, és ezeket egyelőre több százmilliárd euróval sem sikerült betömni. Az ünnepi érme – amelyet pályázaton választottak ki – persze a jó hírekre összpontosít. Az Ausztria pénzöntödéjében tervezőként dolgozó Helmut Andexlinger az apró fémkorongra összesűrítette, kinek-minek fontos az euró: a hétköznapi embereknek (kis figurák), a pénzvilágnak (Európai Központi Bank toronyépülete), a kereskedelemnek (hajó), az iparnak (gyár), az energiaszektornak és a kutatás-fejlesztésnek (szélturbinák).

Közönségszavazáson választották ki a születésnapi kéteuróst. Az egész EU-ban kiírt pályázatra több mint nyolcszáz tervet küldtek be, ezekből szakmai zsűri választotta ki a legjobb ötöt. Az ötös listából bárki interneten voksolhatott a kedvencére – így nyert az osztrák dizájner alkotása.

Eurót tervezni igazán hálás feladat: a világon ebből a valutából van a legtöbb készpénz forgalomban (14,4 milliárd bankjegy és 97 milliárd érme, összesen 887 milliárd euró értékben). Amúgy az euró „csak” a második helyen áll a dollár mögött, ha a nemzetközi devizatartalékokat nézzük – ám ez nem kis szó, ha arra gondolunk, hogy az uniós fizetőeszköznek csupán egy évtizede volt az elterjedésre.

Tervezőknek és gyűjtőknek egyaránt örömhír, hogy saját euróérméket nemcsak az eurózóna tizenhét tagállama bocsáthat ki, hanem Monaco, San Marino és a Vatikán is (melléjük zárkózik fel 2013. július elsejétől Andorra). S noha erről az EU-val nem kötöttek megállapodást, az euró szolgál hivatalos fizetőeszközként Koszovóban és Montenegróban is; korábban a német márkát használták ugyanerre.

Akármilyen furcsán is hangzik, a tizedik születésnapját már másodszor ünnepli a közös valuta. 2009-ben szintén jubileumi érmével emlékeztek meg az euró bevezetésének tízéves évfordulójáról. Nem tévedés: az új európai pénz valóban 1999-ben jelent meg, de akkor még csak „virtuálisan”, a bankszámlákon és a pénzügyi tranzakciókban. Ám tizenöt európai pénzjegynyomda már 1999-ben elkezdte nyomtatni a bankjegyeket, hogy 2002. január elsején zökkenőmentesen megtörténjen a nagy átállás.

Meg is történt.

Pálcikaember, akinek meghosszabbított karja része az euró jelképének: ez látható az 1999-es emlékérmén (Jorgosz Sztamatopulosz, a görög nemzeti bank tervezőjének alkotásán). Az Európai Unió ötvenedik születésnapjára, 2007-ben kiadott kéteuróson pedig a római szerződésre utaló nyitott könyv díszeleg, mögötte a római Piazza del Campidoglio tér (itt írták alá a szerződést) híres kövezete, Michelangelo műve.

Jelképekben gazdagok egyébként az euróbankjegyek is, amelyeket az osztrák Robert Kalina tervezett. A különféle építészeti stílusokat képviselő ablakok, illetve kapuk a nyitottság és együttműködés európai szellemiségére utalnak – a papírpénzek hátoldalán lévő hidak az európaiak közötti párbeszédre.

És gondolt-e már valaki arra, miért éppen így fest a közös pénz szimbóluma? A különös E betűt a görög epszilon ihlette: ez egyszerre utal az európai civilizáció bölcsőjére és Euró pa kezdőbetűjére. A két párhuzamos vonal az euró stabilitását hivatott demonstrálni, bár ez mintha vesztett volna az aktualitásából...

A hamisítók is kedvelik az európai országok sokaságában használható valutát: csak 2011 első felében 295 553 hamis bankjegyet vontak ki a forgalomból. Az Európai Központi Bank (EKB) azonban nyugalomra int: ez csekélység a közkézen forgó 14 milliárd papírpénzhez képest. Érdekes módon nem a legnagyobb címletű, hanem a húsz- és ötveneurós bankókat „másolják” a legszívesebben.

Feladja a leckét a hamisítóknak az EKB, amely úgy döntött, hogy kidolgozza és forgalomba hozza az euróbankjegyek második sorozatát. A módosításokról és a bevezetés időpontjáról – biztonsági okokból – természetesen hallgatnak, de újratanulni nem kell majd a pénzek kinézetét: az első sorozat legfontosabb grafikai elemeinek megkegyelmeznek.

Kapcsolódó cikkek: Német lap: Orbánnak nem kell új Moszkva, csak brüsszeli pénz | Az EU-csúcs döntései: fél százalék lehet a hiány | Cameron ellenállásán bukott el az új alapszerződés, Orbán is hallgatott | Orbán félreértette 26 kollégáját, vagy őt értették félre 26-an? | Sorsdöntő órák: mi lesz az euróval, és miért vagyunk mi is veszélyben?