A külföldi gépjárművezetők különösen szeretnek száguldozni. Az unióban utánuk küldik a számlát

Népszabadság - Kurucz Árpád

Részletesebb élelmiszercímkék

Milyen „nemzetiségű” a csirke, mennyi zsír van egy termékben, és okozhatnak-e allergiát az összetevők? Az efféle kérdésekre az egész unióban egyértelmű válaszokat kell majd adni, ha életbe lép az idén elfogadott szabályozás (az élelmiszeripar három évet kapott az alkalmazkodásra). Az előre csomagolt élelmiszereknél kötelező lesz feltüntetni az energiatartalmat, a zsír, a telített zsír, a szénhidrátok, a fehérje, a cukor és a só mennyiségét – száz grammra vagy száz milliliterre lebontva. Az allergén anyagokat ki kell emelni az összetevők közül, például más színnel vagy betűtípussal. Az olvashatóság érdekében, az új irányelv még a betűméretet is meghatározza a csomagoláson.

Magától elalvó cigaretta

Kizárólag csökkentett gyúlékonyságú cigarettákat szabad árulni az egész EU-ban november 17. óta. Ezeket a cigarettapapírba illesztett két vastagabb papírszalagról lehet felismerni. Ha a dohányrudat nem szívják, és a parázs eljut a papírgyűrűk egyikéig, magától elalszik. Így aztán, ha az óvatlan cigarettázó elbóbiskol a kanapén tévénézés vagy az ágyban olvasás közben, sokkal kisebb eséllyel okoz lakástüzet. Az unióban ezernél is többen meghalnak évente dohányzás okozta tűzesetekben.

Egy másik EU-tagországban mobilozni még mindig drága – de egyre olcsóbb
Népszabadság - M. Schmidt János Orvosi ellátás külföldön

Ha valaki egy másik EU-tagország orvosánál kezelteti magát, majd a saját biztosítójánál benyújtja a számlát, ebből legfeljebb annyit kap vissza, amennyibe ugyanez a kezelés odahaza került volna. Ez a lényege a sokéves huzavona után elfogadott (a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó) EU-irányelvnek. Előzetes engedélyt kell kérni a nemzeti hatóságtól, ha legalább egyéjszakás kórházi ellátásra is szükség van, illetve ha különösen költséges kezelést alkalmaznak. Továbbra is létezik az európai egészségbiztosítási kártya, ám ezzel külföldön csak sürgősségi ellátást lehet igénybe venni.

Közlekedési bírság határok nélkül

Nem ússza meg szárazon, aki külföldön száguldozik, áthajt a piros lámpán, vagy ittasan vezet. Az új uniós jogszabály – amely várhatóan 2013 végén lép hatályba – kimondja: az EU-tagállamok kötelesek lesznek kiadni egy másik tagországnak a szabálytalankodó autósok adatait (ennek érdekében összekötik a tagállami nyilvántartásokat). A bírságokat nem egységesítik, mindenkinek a „helyi tarifát” kell fizetnie. Az országhatárt átlépve valóban növekszik a lazaság: a külföldi gépjárművezetők körében háromszor magasabb a szabálysértést elkövetők aránya.

Levél a letartóztatottaknak

Gyakori gond a külföldi őrizetbe vételkor, hogy a gyanúsított és a helyi hatóságok (rendőrök, bírók, ügyészek) nem értik egymást. Az új szabály értelmében a gyanúsítottak a letartóztatás után a saját nyelvükön íródott, közérthetően megfogalmazott levelet kapnak kézhez: ebben tájékoztatják őket a jogaikról. (Például: jog az ügyvédi segítséghez, a tolmácsolás és fordítás igénybevételéhez való jog, a hallgatás joga stb.) Minden tagország mintát kapott a levélből, amelyet az EU huszonhárom hivatalos nyelvére fordítottak le.

Az interneten vásárlók jogai

Több módszerrel is védi az interneten vásárlókat az új EU-irányelv. Arra kötelezi például a kereskedőket, hogy tüntessék fel a termék/szolgáltatás teljes költségét, minden esetleges egyéb díjjal együtt. Tilos előre kipipált négyzetekkel további szolgáltatásokat (utasbiztosítás, autókölcsönzés stb.) rásózni a gyanútlan vevőkre, akik sokszor elfelejtik megszüntetni a bejelölést. Hétről tizennégy napra növekszik az időszak, amelyen belül indoklás nélkül visszaküldhető az áru. Ha a visszaküldés költségeit a fogyasztónak kell fizetnie, a kereskedő erről köteles egyértelmű tájékoztatást adni.

Még alacsonyabb roamingdíjak

Tovább csökkentek az idén a mobiltelefonálás barangolási (roaming) díjai, miután az Európai Bizottság az eddiginél alacsonyabb felső értékeket határozott meg a 2011. július 1. és 2012. június 30. közötti időszakra. Az árplafon (áfa nélkül) a kezdeményezett hívásoknál a korábbi 39 centes percdíjról 35 centre esett, a fogadott hívásoknál pedig 15-ről 11 centre. A 2007-ben bevezetett, 2012 közepén hatályát vesztő roamingrendelet több árcsökkentést is előírt már, ez volt az utolsó. Azt a célt nem sikerült ugyan elérni, hogy a roaming- és a belföldi távközlési díjak 2015-re nagyjából azonosak legyenek – de a bizottság nem adja fel, és közölte: emiatt újabb szabályozási beavatkozásra lesz szükség.

A légitársaságok új feketelistája

 Legutóbb novemberben frissítette az Európai Bizottság az EU-ból kitiltott, nem elég biztonságos légi fuvarozók listáját. Az immár 273 légitársaságot tartalmazó – az interneten is elérhető – szégyennévsorra ezúttal kongói, fülöp-szigeteki és hondurasi cégek kerültek fel. Kizárással fenyegetett a brüsszeli bizottság orosz és albán társaságokat is, amelyek így szigorú intézkedéseket voltak kénytelenek elfogadni.

A magyar borúlátástól a svéd bizakodásig

Az európaiak továbbra is úgy vélik, hogy a gazdasági válság hatásainak kezelésében az Európai Unió a leghatékonyabb szereplő, megelőzve a nemzeti kormányokat. E téren most is az EU az első (23 százalék), utána következnek a nemzeti kormányok (20 százalék). A G20-ak (16 százalék) harmadik helyen áll, a Nemzetközi Valutaalap (14 százalék) előtt.

Az európaiak döntő többsége (61 százalék) úgy tartja, hogy háztartása jelenleg jó anyagi körülmények között van. Ám országonként számottevő különbségek mutatkoznak: a fenti állítással a görögök és a magyarok 24 százaléka – míg a hollandok 85 százaléka, a finnek 88 százaléka, a dánok 89 százaléka és a svédek 90 százaléka ért egyet.

A válaszadók véleményei között – tagállamonként – jelentősek az eltérések a nemzeti gazdaság helyzetének megítélésénél. Míg Svédországban, Luxemburgban és Németországban a polgárok több mint háromnegyede jónak tartja a gazdaság állapotát, addig Görögországban, Írországban és Spanyolországban öt százaléknál is kevesebben vélekednek így. Az elmúlt hat hónap során valamelyest mindenütt visszaesett a nemzeti gazdaság helyzetét jónak tartók száma, és nőtt a nemzeti gazdaságuk helyzetét rossznak ítélők száma.

A közvélemény mindinkább úgy látja, hogy a válságból való kilábalás rövidtávfutás helyett maratoni méreteket ölt. Az európaiaknak csak 23 százaléka gondolja úgy, hogy a gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása már elérte a tetőpontot – 68 százalékuk ezzel ellenkezően vélekedik.

Az európaiak továbbra is nagyobb bizalommal vannak az Európai Unió (34 százalék), mint saját nemzeti kormányuk (24 százalék) iránt.

Kapcsolódó cikkek: Sarkozy: A brit elutasítás óta egyértelműen két Európa létezik | A többség kiakadt az eurózónára tüzelő hitelminősítőre | Szerbia: léket kaphat az uniós integráció | Segít-e az EU az allergiásokon? | Nem, az EU nem tiltja be a lufit