belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

Segít-e az EU az allergiásokon?

Élelmiszercímkék –

Előbb-utóbb az éttermekben is kötelező lesz feltüntetni a kockázatos összetevőket.

Pócs Balázs| Népszabadság| 2011. november 28. |2 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

burry | 2011. november 28. | 17:47:35

Ez a rendelet semmin nem fog változtatni. Mert attól hogy tudom mit eszek még nem gyógyul meg az allergiám! Az okot kellene megszüntetni , pontosabban meg kellene gyógyítani az allergiát, és végre tisztázni , hogy mi is az az EGÉSZSÉGES ÉLELMISZER!

nablaquadrat | 2011. november 28. | 13:09:59

"Talán megkönnyíti az ételallergiások életét az idén jóváhagyott új EU-jogszabály, amely kötelezővé teszi, hogy az élelmiszercímkéken az eddiginél jobban – például más színnel vagy betűtípussal – kiemeljék az összetevők között az allergén anyagokat."

Csak nem gondolják komolyan, hogy ezeket az élelmiszercímkéket értelmezni akarván az EU minden polgára elvégzi a vegyész szakot, majd ezt követően az orvostudományi egyetemet is?
S ha esetleg ez a teljesen-tökéletesen valószínűtlen ideális állapot mégis bekövetkezne, akkor ki és hogyan fogja biztosítani, hogy a címkék az élelmiszereken elhelyezésre kerüljenek és a valóságnak meg is feleljenek? A címkék validitásának kivívásához ugyanis előbb el kellene tüntetni az EP-ből és összes tagjának nemzeti parlamentjéből a liberális frakciókat.

HIRDETÉS
Katalin és Szilvia a sza...
Katalin és Szilvia a szaküzletükben. Nem bíznak a címkékben
Fotó: Móricz Simon

Arc- és homloküreg-gyulladása volt, tönkrementek a fogai, ekcémás és vérszegény lett, nehézlégzéssel küzdött. Kovács Szilvia hetente ment orvoshoz, de négy éven át nem jöttek rá, mi a baja. Ápolónő édesanyjának, Gyepes Katalinnak annyit mondtak, hogy túldramatizálja a dolgokat. Miután az egyik budapesti kórházban egy héten át vizsgálták a gimnazista lányt, az anyával közölték: Szilvi éhezik, adjon neki enni... Végül eljutottak egy gasztroenterológushoz, aki megállapította a lisztérzékenységet (más néven gluténérzékenységet).

Ha egy életen át betartja a precíz diétát, Kovács Szilvia tünetmentesen élvezheti a mindennapokat. Ám ehhez nagyon meg kell néznie, mit vásárol, és mit eszik. – Csak akkor veszek meg bármilyen élelmiszert, ha van rajta allergéninfó – meséli. De a címkéket is fenntartással fogadja. Megesett, hogy egy terméken a „tejet és mogyorót tartalmazhat” felirat szerepelt, amikor azonban felhívta a gyártót, hogy glutén nincs-e benne, kiderült: olyan gyártósoron készül az áru, ahol gluténnal is szennyeződhet.

Talán megkönnyíti az ételallergiások életét az idén jóváhagyott új EU-jogszabály, amely kötelezővé teszi, hogy az élelmiszercímkéken az eddiginél jobban – például más színnel vagy betűtípussal – kiemeljék az összetevők között az allergén anyagokat. (Az ipar három évet kapott az alkalmazkodásra.) Igaz, még ez sem tökéletes megoldás.

HIRDETÉS

– Ha teljesen biztosak akarunk lenni abban, hogy egy termék gluténmentes, be kell vizsgáltatni, ez viszont több tízezer forintba kerül – érzékelteti Gyepes Katalin, hogy a feliratokban sem lehet mindig bízni. A lánya betegségének hatására döntött úgy hat évvel ezelőtt, hogy élelmiszerallergia-szaküzletet nyit, ahol kizárólag „biztonságos” termékeket árul. A budaörsi boltban ma már kenyeret és süteményeket is sütnek, ám Katalin arra figyelmeztet: a sütéshez megrendelt rizs- vagy kukoricaliszthez a gyártó nem mindig mellékel laboreredményt. Így semmi sem garantálja, hogy a lisztet megfelelő (értsd: gluténmentes) körülmények között őrlik és csomagolják; ezért válik szükségessé a bevizsgálás.

Alaposan megváltozott a lisztérzékenység diagnosztizálása után Szilvia élete. Az iskolai menzán többé nem ehetett (ott gyakran tésztát adnak, vagy liszttel sűrítik a főzeléket), de még a vendéglőkben is óvatosnak kell lennie. – Étteremben általában natúr csirkemellet kérek rizzsel. Sült krumplit enni is veszélyes, mert ugyanabban az olajban sülhetett például rántott hús – sorolja a buktatókat.

Segíteni próbál e téren is az EU: az élelmiszercímkés szabályozás legújabb változata már a nem előre csomagolt ételek forgalmazóit – elsősorban tehát az éttermeket – is az allergén anyagok feltüntetésére kötelezné. (Ez még csupán az Európai Bizottság javaslata, amelyre a tagállamoknak is rá kell bólintaniuk.) Csakhogy a teljes biztonsághoz ezúttal is több kell az előírásoknál.

– Azokban a vendéglőkben, ahol valamelyik családtag is ételallergiában szenved, komolyan veszik a dolgot. Akadnak honlapok, köztük a liszterzekenyseg.hu, ahol bárki közzéteheti saját tapasztalatait boltokról vagy éttermekről, és ezek minden hivatalos információnál többet érnek – magyarázza Katalin. Szaküzletből egyébként rendkívül kevés van az országban, hozzájuk Győrből, Veszprémből vagy Kecskemétről is rendszeresen jönnek vevők.

Sőt az ételek megfelelő felcímkézésén túl – de ez már az EU-jogszabályban sincs benne – Szilvia és Katalin szerint másra is szükség lenne. Ők saját „szorgalomból”, több hónapos munkával voltak kénytelenek megtanulni, mire kell ügyelnie egy élelmiszer-allergiásnak. (Ugyanannál a betegnél egyszerre is előfordulhat liszt- és tejérzékenység vagy lisztérzékenység és diabétesz, mindezt tetézheti például mogyoró- vagy szójaallergia.) Igazán nyugodt életük akkor lenne, ha hasonló oktatásban a szakácsok, a pékek és a pincérek is részesülnének. És ez már nem csak pénzkérdés.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    2 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS