Reviczky Zsolt

– Óriási felelőtlenség lett volna az országgal szemben. Mert csak két dolgot nem tudtam: azt, hogy mit kell tenni, és azt, hogy kivel. Meg ki vett volna vissza később rektornak? – emlékszik visszamosolyogva. A Budapesti Corvinus Egyetem Fővám téri épületének harmadik emeletén, egy festékszagtól nehéz levegőjű szobában beszélgetünk. A dobozhalmokra mutat: most költözik, nehéz lesz az elmúlt években fölhalmozódott rengeteg holminak helyet találni.

A Közgáz rektori székétől januárban mégis megvált. Mandátuma lejárt, újabb pályázatot nem nyújtott be. Pedig megtehette volna. Visszahallotta, hogy a jelenlegi oktatásirányításnál „nem cseng jól Mészáros Tamás neve”. Ezt ő maga is érezte. Bár személyes konfliktusa nem volt, a törvény-előkészítő vitákra nem hívták meg, tanácsát nem kérték ki az utóbbi időben. Úgy látta, a jelenlegi helyzetben akkor tesz jót az egyetemmel, ha nem pályázik ismét a rektori posztra. Az egyetemtől nem válik meg – több mint 45 év köti ide, és mára már szinte hobbijává vált ez a munka. Mostantól több ideje jut majd az oktatásra – vállalati stratégiát tanít –, doktoranduszokkal is szeretne foglalkozni. Tervei között szerepel még a kutatások erőteljes beindítása is az egyetemen, amihez pályázati forrásokból igyekszik majd megteremteni az anyagi hátteret.

Mészáros Tamás családja Egerből származik, édesapja mérnök volt, édesanyja könyvtáros. – Kenyeret adok a gyerek kezébe, ha tovább hegedül – mondta az általános iskolás Mészáros Tamás édesanyjának a hegedűtanár, hiszen a fiú feltűnő zenei tehetség volt. Zenei általános iskolába járt, hegedülni tanult, egy bárzongoristától húszforintos óradíjért – ami akkoriban nagy pénz volt – zongoraleckéket vett, néptáncolt. Már második osztályos korában egy szimfonikus zenekarban játszott. Minden adott volt a zenei karrierhez. Hogy mégsem így alakult, annak a sport volt az oka. Sokkal jobban szeretett ugyanis sportolni, mint a hegedűn gyakorolni. Távolugrásban volt a legjobb, de focizott, kézilabdázott, kosárlabdázott is. A sport iránti szeretete az évek során mit sem változott, csak a lábai bírják már kevésbé, így most „egészségügyi jelleggel” hetente háromszor úszni jár.

Rektori lánc az utódnak. Mészáros Tamás és Rostoványi Zsolt (jobbra) a januári ceremónián
Teknős Miklós A zenével nem volt baj, de a másik oldalon ott volt a banda is. Edzés után elmentek a lányokhoz, bálokra jártak, házibulikat szerveztek. Híresek voltak Egerben; a lányok számára rang volt, ha szóba állt velük a társaság. Tizenhárman voltak, az általános iskolai osztályfőnök, Farkas Sári néni kovácsolta össze őket. A tanárnő beállt a diákjaival akár hógolyózni is, de szigorúan visszakövetelte a tananyagot – magyar irodalmat, helyesírást tanított. Emberségre, a tudás megbecsülésére nevelte a csapatot, amely még ma is összejár.

A gimnázium alatt jött az igazi szabadság. A család Budapestre költözött – a szülők követték a fővárosban tanuló két fiukat –, Mészáros Tamás pedig a nagymamával Egerben maradt. Aranyélet volt ez számára, a nagymama mindenben igyekezett unokája kedvében járni. Még azt is megengedte, hogy a nagyszünetben hazaszaladva, elszívjon egy-egy cigarettát.

A zenei vonal végül a néptáncban teljesedett ki, ez alapozta meg egyetemi karrierjét is. Már a katonaságnál is jól jött: a fellépések miatt huszonkilencszer kapott kimenőt egy év alatt. Ekkor már előfelvételivel bekerült az akkor még Marx Károly nevét viselő egyetemre, ahol 1966. szeptember 1-jén lett egyetemi polgár. Tervmatematika szakra jelentkezett: tizennyolcan jutottak be erre a képzésre. Hamar rájött, a „zsenik között” az ő matematikatudása édeskevés. Chikán Attila – akivel későbbi rektori pályázatával versenyzett – korrepetálta matematikából. Mégis sok kudarc érte, ezért inkább az ipar szakra váltott. Közben az egyetem népi együttesének ifjúsági vezetőjeként megnyíltak előtte az ajtók, szabad bejárása volt a rektorhoz. Nem tagadja, KISZ VB-tag (Végrehajtó Bizottság) is volt. Ismertté vált az egyetemen, jól tanult. A diploma megszerzése után hívták az iparüzem-szervezési tanszékre, ahol 1800 forintos, kiemelt gyakornoki fizetéssel kezdett 1970-ben, két évvel később már tanársegéd volt. Az Akadémiai Kiadó gazdasági igazgatójaként tett két év kitérő után – amit „nagyon nem szeretett” – 1984-ben az ipari kar dékánhelyetteseként tért vissza az egyetemre, majd docenssé léptették elő.

A rendszerváltás dékánként érte. Fel sem merült benne, hogy a szabad gazdaságban kipróbálja magát.

– Nincs bennem kellő vállalkozói szellem és kockázatvállalás. Nincs túl sok részvényem sem, de azok is egyre fogynak – zárja rövidre a témát Mészáros, akinek ugyanakkor fő kutatási területe a vállalati stratégia. Egyetemi karrierje viszont töretlenül haladt előre, 1994-től 2000-ig rektorhelyettes, majd pár hónapig megbízott rektor volt. A rektori széket 2004. január 1-jén foglalta el.

Eközben kétszer az ÁPV Rt. igazgatósági elnöki posztját is betöltötte. Előbb 1997 júniusától igazgatósági tag volt, majd december 8-án – Kovács Árpád távozása után – Horn Gyula akkori miniszterelnök őt kérte föl az elnöki posztra. A kormányváltás után Mészárost is leváltották – erről a Magyar Közlönyből értesült. Személyesen ezt mind a mai napig senki nem közölte vele. Legnagyobb meglepetésére – hiszen „nem állt kapcsolatban a politikával” – 2002-ben ismét felkérték a posztra: akkor már Medgyessy Péter volt a miniszterelnök. Ott is maradt egészen 2006-ig: senki nem töltött el ennyi időt ebben a tisztségben.

– Szép periódus volt, komoly projekteket vittünk véghez. Oda jártam be pihenni az egyetem viharai elől. Az ÁPV Rt. jól működő, jól felépített szervezet volt, teljesen megbíztam a mindenkori vezetésben. A stratégiai döntéseken túl a politika közvetlenül soha nem szólt bele a vagyongazdálkodásba, a privatizációba – idézi föl életének e szakaszát Mészáros Tamás. Azzal azonban már nem értett egyet, hogy minden kormányváltáskor „az én emberem kerüljön oda alapon” leváltják az állami vállalatok vezetőit is. Állami pozíciót ezért a jövőben semmiképpen sem szeretne vállalni: elege lett abból, hogy a személycserék nem feltétlenül szakmai alapon dőlnek el. Az igazgatói posztról végül maga mondott le. Távozásának oka a második rektori pályázatának beadása volt. Nem mondta ugyan neki senki, de a Közgázon érzett némi irigységet az ÁPV-s szerepe miatt. Azt szerette volna, ha azt látják: száz százalékig az egyetemnek szenteli magát. Stratégiája bevált, újraválasztották – az egyetem történetében eddig egyedülálló módon nyolc évig volt első számú vezető.

Építkező rektor volt a szó többszörös értelmében. Integrált egyetemet hozott létre: a volt Kertészeti Egyetem karaival 2003 őszén kiegészült Budapesti Corvinus Egyetemet. Építkezett a szó szoros értelmében is: a teljes Fővám téri épületet felújították, és felhúztak egy vadonatúj épületet. A volt Államigazgatási Főiskola épületét is felújítva adták át a most alapított Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. Az egyetem presztízse folyamatosan nőtt: évről évre ide kellenek a legmagasabb felvételi pontszámok. A legfrissebb rangsorban a hallgatói kiválóságot tekintve az ország 167 kara közül első lett a gazdálkodástudományi kar, de a közigazgatás-tudományi is a 14. helyen áll.

Mégis hagyta elvinni ez utóbbi kart. Emiatt többen súlytalan, középszerű embernek mondják, aki nem állt ki karakán módon az egyetem mellett. Mások viszont megfontolt, nyugodt vezetőnek tartják, aki nem rohan fejjel a falnak. A hallgatók ítélete is vegyes. „Jó humorral kezelte az egyetemet ért támadásokat” – mondja róla egy fiú az aulában. Egy másodéves lány viszont azt sérelmezi, hogy a rektor „kifarolt” a hallgatói tüntetés mögül.

– Csendben voltam. Úgy éreztem, elég jól előkészítették ezt a lépést. Lehettem volna karakánabb, de én ekkor már az itt maradó hat kar érdekeit néztem – mondja erről a volt rektor. – Akkor még nem éreztem, hogy ez csak az első repedés lesz. Hogy azt gondolják majd: ha egy kart lehet vinni, akkor a többit is lehet. Még nem verték szét a Corvinust, s ez elsősorban a hallgatók markáns fellépésének köszönhető. Ha az egyetem összetűzésbe kerül a kormánnyal, az egyetem húzza a rövidebbet. Ha viszont tud együttműködni, akkor maradhat – teszi hozzá elgondolkodva Mészáros Tamás. Hogy ez a stratégia helyesnek bizonyul-e, az már az új rektor, Rostoványi Zsolt gondja lesz.

Névjegy

MÉSZÁROS TAMÁS 1946-ban született Egerben. 1970-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipar szakán, ahol később egyetemi karriert futott be. Fokozatosan lépdelt fölfelé az egyetemi ranglétrán, míg 2004. január 1-jével rektorrá választották, s a mandátumot 2007 őszén sikerült újabb négy évre megszereznie. 1997–98-ban, valamint 2002 és 2006 között az ÁPV Rt. igazgatósági elnöke is volt. Nős, feleségét az egyetemi néptánccsoportban ismerte meg. Lánya jogász, fia vállalkozó. Egy fiúunokája van.

Kapcsolódó cikkek: HÖOK: alapjaiban nem jó ötlet a hallgatói szerződés | A HÖOK az osztatlan jogászképzés állami keretszámának emelését kéri | Rektorváltás a Budapesti Corvinus Egyetemen | Hónapok óta nem fizetnek az óraadóknak az egyetemek | A rektorok aggódnak