REUTERS - Denis Sinyakov

– Letartóztatása politikai hiba... Az online hősből offline vezető lett. Így azok az ellenzékiek, akik nem értenek egyet tetteivel, nézeteivel, szintén kénytelenek kiállni mellette – jegyezte meg vele kapcsolatban az orosz sajtó egyik ikonikus figurája.

A Magyarországon is jól ismert bestsellerszerző, Borisz Akunyin, valamint Alekszej Venyegyiktov, az Eho Moszkvi rádió főszerkesztője véleménye is jelzi: mára az orosz politikai színpad megkerülhetetlen – és legalább ennyire megosztó – figurájává vált a „sztárblogger”, Alekszej Navalnij.

A 36 éves jogász egy négyezer oldalas jegyzőkönyvért vívott harcával tett szert országos hírnévre: azt gyanította, hogy a Transznyefty cég vezetése négymilliárd dollárt sikkasztott el abból a tizenötből, amely a Kelet-Szibéria–Csendes-óceán olajvezeték (VSZTO) építésére ment el. Ezért kisebbségi részvényesként egy éven át követelte, a cég adja át az igazgatótanács megbeszéléseinek jegyzőkönyveit.

Egyesek XXI. századi Gorbacsovot látnak benne. A volt pártfőtitkár lebontotta a Szovjetuniót, Navalnijtól hívei a Putyin-rezsim leváltását remélik
A vállalat az igényt visszautasította, de egy bírósági ítélet nyomán tavaly beadta derekát. Talán, ha a Transznyefty rögtön hozzáférhetővé teszi az iratokat, ahogyan a törvény előírja, kevesen kapták volna fel a fejüket arra, hogy valaki a blogján már megint milliárdos sikkasztással vádolja Vlagyimir Putyint és körét. (Putyin kiemelten kezelte a vezeték ügyét, részt vett az avatáson is. A céget nyolc éven át vezető Szemjon Vajnstokot 2007-ben egy még kiemeltebb projekt lebonyolításával bízta meg az akkori elnök, jelenlegi kormányfő. Vajnstok feladata lett a 2014-es szocsi téli olimpia megvalósítását koordináló Olimp-sztroj vezetése. Igaz, az üzletember egy év múlva nyugdíjba vonult.) A sikkasztást azonban a cég tagadja, ahogyan az orosz állami számvevőszék is, amelyre Navalnij hivatkozott. Mégis, sokak szemében győzelemnek tűnt a jegyzőkönyvek kikövetelése, ahogyan az is, hogy a Transznyefty nem perelte be Navalnijt állításaiért.

A kisrészvényesek érdekvédelmével foglalkozó jogász közben honlapot is indított, kifejezetten a korrupció elleni küzdelemre. A Rospil.info oldalán bárki bejelentheti, ha állami struktúrában sikkasztást szimatol. Az oldal ma már adakozásokból egy kisebb ügyvédi stábot foglalkoztat, akik a források segítségével felfedik a gyanús közbeszerzéseket. (Saját számításuk szerint alig egy év alatt 1,3 milliárd dollár összértékű vitatható szerződést tettek közzé.) Navalnij pedig a változást követelő fiatal generáció vezető alakjává lett. A kétgyermekes családapa már korábban is belekóstolt a politikába: a moszkvai Népek Barátsága Egyetem jogi kara után karrierjét a Jabloko ellenzéki liberális – az 1990-es években befolyásos, majd a parlamentből kiszorított – pártban kezdte. A vezetésbe is bekerült, ám 2007-ben kizárják, miután látványosan közelít szélsőjobbos szervezetekhez, és többször részt vesz a hatalom által megtűrt, évenként tartott nacionalista Orosz menetben.

Eközben politikai vitaműsorokat szervez egy moszkvai klubban, amiből aztán az orosz televíziózás történetének legrövidebb talkshow projektje lett. Mindössze kettőt vetítettek le a „Harcosok klubjából”, bár az országosan egy százalék alatti nézettségű TVC csatorna akkor három százalékot is elért. A színpadon magát láthatóan jól érző Navalnijt ez nem csüggesztette el, a show tévé nélkül is folytatódott. Határozott moderátora volt a vitaesteknek, a szereplők mellett a nézőket is igyekezett kordában tartani. Leglátványosabban ez talán azon az estén sikerült, amikor egy húszfős bőrfejű csoport jelent meg a belvárosi klubban, akik néhány „Sieg Heil!” kiáltás után szót követeltek. Navalnij ezt elutasította, mondván, a közönség csak a következő körben kérdezhet. A kopasz vendégek zavarba jöttek. A műsorvezető határozott fellépése jót tett a szóváltás közben tanácstalanul üldögélő hallgatóság közérzetének is. (Az egyik újnáci végül elmondta a mondókáját, miszerint akkor lesz jó világ Oroszországban, ha minden bevándorlót és liberálist kinyírnak,majd elmentek. Vezetőjük az akcióért később három év börtönt kapott.)

A történet fényében meglepő, hogy Navalnij nem sokkal ezután létrehozta a Nép nevű mozgalmát, majd radikális csoportokkal szövetkezve megalakította az Orosz Nemzeti Mozgalmat, amelynek célja a russzofóbiával szembeni fellépés lett volna. Igaz, a szervezet mára megszűnt, de az azóta ellenzéki vezetővé nőtt Navalnijnak magyarázkodnia kell később megjelent támogatói előtt.– Magam is félig ukrán vagyok, senki sem másodrendű állampolgár a származása miatt – válaszolta Akunyinnak. A Fandorin-sorozatáról ismert író – polgári nevén Grigorij Cshartasvili – a bevezetőben idézett lelkesedése mellett az aggodalmait is megfogalmazta Navalnijjal szemben. – Nacionalista? Elvtelen populista? Katyvasz van a fejében? Akkor a növekvő népszerűsége nyomán nagyon veszélyes lehet – írta, arra utalva, hogy Navalnij tavaly az Orosz menet szervezőbizottságának is tagja lett. Az „Oroszország az oroszoké” szokásos lózung mellett így a nacionalisták már azt is skandálták, hogy „Le a Tolvajok és Csalók Pártjával” – azaz a Putyin vezette Egységes Oroszországgal (JeR). A Navalnijtól jött elnevezés mára a JeR szinonimájává lett az elégedetlenkedők szélesedő körében.

– A nemzetállam Oroszország euró pai útja. Számomra ez azt jelenti, hogy szakítanunk kell XIX. századi értelemben vett birodalom építésével, mert annak nincs helye a XXI. században. A nemzethez azonban nem csak etnikai alapon lehet tartozni – állítja Navalnij, akit bosszant a liberálisok finnyáskodása. Szerinte a radikálisok valódi problémákról beszélnek, és épp azzal terelhetők elfogadható mederbe, ha az Orosz menetben rajtuk kívül mások is megjelennek. Ő nem azért lép fel az illegális migráció ellen, mert idegengyűlölő, hanem azért, mert a jogfosztott munkavállalók tömege kiszolgáltatottá teszi a helyieket is. (A probléma ilyen értelemben megint csak a hatósági korrupcióra vezethető vissza.) Szerinte a külföldiek elleni támadásokat nem a nacionalisták, hanem a nacionalista eszmét befeketítő – esetleg állami megbízásból tevékenykedő – provokátorok hajtják végre.

Épp az ilyen ellentmondásos nézetek miatt bosszankodott Venyegyiktov, amikor a hatóságok hőst faragtak Navalnijból azzal, hogy kéthetes elzárásra ítélték a múlt decemberi parlamenti választások utáni tiltakozáson való szerepéért. Kétségtelen, a mozgalmár ezzel lépett elő ellenzéki politikussá, aki szabadulása után, december végén Moszkvában már 70 ezres tömeg előtt lépett fel a posztszovjet éra legnagyobb ellenzéki tüntetésén. Egykori pártjából többen még azt is javasolták, legyen ő a Jabloko elnökjelöltje a márciusi választásokra. (Végül

Grigorij Javlinszkij lett, persze kérdés, hogy a Központi Választási Bizottság jóváhagyja-e az indulást.) Maga Navalnij korábban is elmondta: addig nincs értelme a választási részvételnek, amíg a demokratikus szabályoknak nem lehet érvényt szerezni. Egyszer majd indul az államfői posztért, miután megszervezi saját pártját, amelynek bejegyzése nem a Kreml kegyén, hanem a hatóságok által is kijátszhatatlan szabályok betartásán fog múlni.

Addig marad a rendszer döntögetése az interneten és az utcákon. A márciusi elnökválasztás előtti héten rekordméretű tüntetést készül szervezni. Bízik abban, sikerül egymillió embert országszerte utcára vinni és ezzel kikényszeríteni a decemberi törvényhozási választások eredményének visszavonását. Ez eléggé valószínűtlen. Igaz, a Transznyefty igazgatótanácsával vívott csatában is kevés esélye volt, mégis nyert.

Névjegy

ALEKSZEJ NAVALNIJ 1976-ban született a Moszkva-közeli Butiny faluban. Jogot végzett, és kisrészvényesek érdekvédelmével kezdett foglalkozni. A nagy állami cégek gyanús ügyleteiről indított blogot, majd 2010-ben létrehozott egy népszerű korrupcióellenes oldalt. Politikai pályája vargabetűkkel teli: a liberálisoktól a nacionalistákig aktívan szerepel. Mára az ellenzék egyik meghatározó alakja lett, akiben sokan Oroszország jövőbeni elnökét látják.

Kapcsolódó cikkek: Az első magyar szívátültetett | Edzett üveges | A seregek ura | Színpadra, öreg! | A gangok szerelmese